A Facebook eddigi tőzsdei pályafutása kudarc, ebben mindenki-befektetők, bloggerek, iparági szakértők- egyetértenek. A sikertelenség oka nagyon- nagyon hasonló a Pandora esetében blogunkon is végletekig kielemzett szituációhoz. A befektetők a lehető leghamarabb biztos üzleti modellt, masszívan növekedő bevételeket szeretnének látni. Ugyanúgy, ahogy a Pandora esetében, mindez a Facebook esetében is összetett és bonyolult kérdés. A Facebook visszavonhatatlanul napjaink internetének a központja, ahogy mondani szokták „a nagybetűs tartalommegosztó központ”. A 900 millió regisztrált 60% napi rendszerességgel jár vissza az oldalra, hosszú évek után a jövedelmezőséggel sincsen gond -évről évre nő- de a nagyságrend még messze nem az, amit Zuckerbergtől elvárnak a befektetők. A befektetők szemében ugyanis a célpont, az elérendő bevételi szint az, (évi 100-200 milliárd dollár...) amit a Google, a Microsoft és hasonló méretű cégek garantálnak befektetőik számára. Mindez egyáltalán nem könnyű, de persze nem is elérhetetlen feladat. Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy csupán a hirdetési bevételekre, alapozva nem lesz elérhető.
Több terület van, ahol a Facebook, még mostani felnőttnek tekinthető állapotában is komoly növekedési potenciállal bír. Az egyik a különböző virtuális fizető eszközök, jelentik. A másik terület a Facebook által a tőzsdére menetel előtt nem sokkal nyitott saját App store, ami gyakorlatilag nem saját App Store,hanem egy forgalomterelő eszköz az Apple App Store és a Google Play irányába. Az egyre gyakrabban a pletykáklan megjelenő Facebook telefon is ezt a fajta komplett és zárt digitális élményt hivatott majd erősíteni.
Ezeknek, az alapvetően forgalomterelő lépéseknek a meghozatala pedig gyakorlatilag egy lépésnyi közelségebe viszi el a céget egy önálló, Amazon, az Apple vagy éppen a Google esetében megismert full service digitális áruházhoz. A tartalom, az azokat kiszolgáló platform, a mobil és a web konvergenciája eleve mindegyik piaci szereplőt egyre inkább ebbe az irányba kényszeríti. Ez az irány természetesen roppant költséges és rendkívül kockázatos is, hiszen kizárható, hogy ezen a területen ne menne végbe nagyon hamar, nagyon erőteljes piaci racionalizáció és koncentráció és ne csak a legerősebbek maradjanak meg. A Facebooknak ugyanakkor van valamije, ami a többi vetélytársnak, még most sincsen. Közel 900 millió felhasználója. Azaz a marketinggel gyakorlatilag nem kell foglalkoznia mark Zuckerbergéknek, szimplán létre kell hozni magát az áruházat és a siker szinte garantált.
Miért nem halad akkor mégsem óriás léptekkel ebbe az irányba a közösségi oldal? Leginkább azért, mert Mark Zuckerberg teljesen másképpen gondolkodik (még) a
tartalom Facebookon való megjelenéséről. Követendő példának sokkal inkább egy a Zynga-val megvalósult, API jellegű együttműködést gondolt,ahol a Facebook szinte korlátlan forgalomterelő képességével vesz részt az együttműködésben. Ez a modell öltött valóságot a
Facebook zenei platform esetében, s nyilván ez lenne megvalósítható filmekre is. Hátránya ugyanakkor ennek a modellnek, hogy igazából a tranzakciós bevételek nem a Facebooknál csapódnak le, hanem a
szolgáltatóknál, miközben a sikerhez talán leginkább szükséges elemet, a látogatókat a közösségi oldal szállítja.
Ahhoz, hogy a Facebook elmozduljon a saját tartalomterjesztés irányába, alapvetően Mark Zuckerbergnek kell felvállalnia egy dolgot: a tartalomtulajdonosokkal való, könnyűnek semmiképpen sem nevezhető egyezkedést. Ne legyenek kétségeink, minden tartalomtulajdonos arra vár, hogy az a bizonyos hívás megérkezzen a Facebook központból, ami a saját bolt nyitását jelzi. Ha tippelnünk kellene, azt tippelnénk meg fog érkezni, még idén…
