Free Music!

A felhő alapú zenei szolgáltatások jövője

2013. március 14. - Pléh Dániel

Egy kisebb sorozat keretében, itt a Muzzak oldalain  megpróbáljuk bemutatni és kielemezni a zeneipart és a digitális zenét jelenleg leginkább befolyásoló trendeket, irányokat és azok hatását arra, hogyan is fogyasztunk és fogunk fogyasztani zenei tartalmakat.Sorozatunk negyedik részében  a 2011-es év sláger szolgáltatásait, a felhő alapú szolgáltatásokat és azok jövőjét helyezzük a nagyító alá.

Olvasd el a sorozat korábbi részeit is

1.részVáltozó zenemegismerési szokások

2,rész: Mennyi zenét vásárolnak a torrentezők?

3.rész: Lehetnek-e valaha nyereségesek a streaming szolgáltatások?

 

A felhő alapú zenei szolgáltatások a 2011-es év újdonsága voltak. A szakmai képviselői pedig roppant nagy reményeket fűztek hozzájuk, illetve a kiszivárgott szolgáltatás koncepciókhoz. Úgy tűnt, a felhő alapú  zenei szolgáltatások ( az ún. music locker)  révén lényegesen közelebb juthat majd az iparág azokhoz a zenei szolgáltatásokhoz, amelyek valóban a zenekedvelők igényeihez igazodnak és nem rájuk próbálnak erőltetni valamit…

Mit kell tudni a felhő alapú zenei szolgáltatásokról?

A felhő alapú zenei szolgáltatások lényege, hogy a felhasználók merevlemezén levő zenei tartalmakat a felhőben is eltárolja, így azok minden eszközön- PC, tablet, mobiltelefon, Smart TV- elérhetőek és meghallgathatóak lesznek.

Fontos kritérium a szolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy a felhasználó merevlemezén beazonosított zenéket csak abban az esetben kelljen feltölteni fizikailag is a felhő alapú tárhelyre, amennyiben azt nem sikerült beazonosítani, ellenkező esetben a szolgáltató által biztosított algoritmus beazonosítja és a felhőben elérhetővé teszi ugyanazt a tartalmat ezt nevezzük scan+match+nek)

Két óriásról, az Apple-ről és a Google-ról tudott volt, hogy ilyen jellegű szolgáltatás indításán fáradoznak, mégis mindenkit megelőzve tavaly márciusban az Amazon jelent meg először a piacon szolgáltatásával, őket követte az Apple, tavaly ősszel, majd pedig a  hányattatott sorsú Google Music.

Sajnos az üdítően bátor koncepciók a megvalósítás során- elsősorban a kiadók ellenállása miatt- lényegesen finomodtak. Ennek (is) „köszönhetően” a felhő alapú zenei szolgáltatások abszolút nem olyan sikeresek, mint ahogyan azt 201-ben reméltél a szakma képviselői.

apple_icloud_logo.jpg google_music_logo.jpg amazonmp3_logo.jpg
Tárhely 20 000 dal 20 000 dal 5 gb-1 TB méretig
Árazás 25 dollár/év ingyenes

5 Gb felett gigabyteonkánt

1 dollár/év

Áruház igen igen igen
Mobil verzió csak iOS alapon csak Android alapon csak Android alapon
Dalok azonosítása Scan+match
Scan +match
Scan+match
Streaming nincs van van
offline is elérhető funkciók vannak legutóbb játszott dalok elmentve legutóbb játszott dalok letölthetőek
fájl formátum 256 Kbps AAC Mp3, WMA, FLAC, AAC MP3 és AAC
támogatott eszközök száma 10 korlátlan 8
Elérhetőség 35 ország USA és néhány európai ország USA

Az NPD Group- egyelőre még nem hivatalos kutatása alapján- az internetezők mindössze 6%-a használ, valamilyen felhő alapú szolgáltatást adattárolásra. Jobban belegondolva, mindez nem is meglepő, hiszen a felhő alapú szolgáltatások- különösen a zeneiek- alapvetően azok számára jelentenek igazi élményt, akik megfelelően nagy zenei gyűjteménnyel rendelkeznek. Ezek- a hardcore zenekedvelők- jelentik jelenleg a felhő alapú szolgáltatások igazi piacét, ők bizony roppant kevesen vannak, vagy legalábbis sokkal kevesebben, mint amennyit előfizetőt, a piacra belépett, amúgy nagyon komoly szereplők szerették, szeretnék.

Mert bizony a felhő alapú zenei szolgáltatások piacán csupa nehézsúlyú szereplő van jelen- Az Apple, az Amazon, a Google vagy éppen legújabb jelentkezőként a Microsoft.  (bár a felhő alapú szolgáltatási funkciók majd csak később lesznek elérhetőek..) Mi az oka annak, hogy ilyen jelentős iparági szereplők látnak fantáziát benne? Elsősorban az, hogy a felhő alapú zenei szolgáltatások jelenthetik azt a vonzóerőt, amely segítségével ezek a hatalmas médiacégek felépíthetik- vagy az Apple esetében fenntarthatják- a mobil eszközöket-tartalomszolgáltatásokat is magában foglaló saját ökoszisztémát. Az Apple esetében ez az iTunes+iPad+iPhone, az Amazon esetében az Amazon+ Kindle, a Google esetében a Google Play valamint Nexus telefonok és tabletek, valamint az Android operációs rendszer képezi az ökoszisztéma részét. Az ökoszisztéma fenntartása érdekében maguk a felhő alapú szolgáltatások nagyon olcsón vagy akár ingyen is elérhetőek annak érdekében, hogy az adott ügyfél használja magát a rendszert és a drágább elemeit.

Hosszú távon tehát a felhő alapú zenei szolgáltatások jelenthetik majd a belépő szolgáltatást a sokkal összetettebb média cégek által felépített ökoszisztémákba. Jelenleg ugyanakkor hatalmas a szakadék a szolgáltatók által kínált és a zenekedvelők által potenciálisan elvárt funkcionalitás között!zenekedvelők számára a lényeg ugyanis az lenne, hogy a nagy nehézségek árán összegyűjtött zenei gyűjteményük egy helyen, minden platformról elérhető legyen.  Itt ebben az esetben zenei gyűjtemény alatt értük a playlisteket, CD-ket, digitális, egyszóval mindent, amit valaha hallgatunk. Ezt egyelőre  egyetlen szolgáltató sem képes biztosítani. Az elrugaszkodáshoz arra lenne szükség, hogy a feltöltött zenei állományokat hasznosítani is lehessen-akár egy saját zenei állományokból álló rádióban, akár egy streaming szolgáltatás keretein belül.

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr664941847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása