A 20 és a 21. század fordulóján az intertezőket ,a zenészeket és a lemezipart egyaránt egy a semmiből előtűnő szolgáltatás tartotta tűzben. Ezt a szolgáltatás pedig Napsternek hívták.
A Napstert Shawn Fanning és Sean Parker alapította, a 90-es évek végén. Céljuk az volt, hogy egy P2P elvben működő tartalomcserélő szolgáltatást alkossanak, zenei tartalmakra. A szolgáltatás segítségével a zenekedvelők saját zenei tartalmaik megosztásán felül bárki más, Napstert használó zenei tartalmait is elérhették, a Napster felhasználói felületének segítségével. A szolgáltatás révén pillanatok alatt, gyakorlatilag bármilyen zenei tartalom beszerezhető volt, ingyen…
Később lényegében ez is lett a Napster veszte, hiszen a szolgáltatás népszerűségének növekedésével egyre több és több együttes- a leghíresebb ezek közül a Metallica esete- találtam meg saját, néha még meg sem jelent tartalmait a Napster oldalain, milliók által letöltve!
Sokak szerint a Metallica később bekövetkezett népszerűség csökkenése és zuhanórepülése nem volt teljesen független attól, ahogyan az együttes a Napster-el szemben viselkedett.
Élet az illegalitáson túl Az elindult perek hamar a csőd közelébe sodorták a fájlmegosztót, amely végül 2002-ben jelentett hivatalosan is csődöt. Innen vette kezdetét a második Napster korszak, ami alapvetően már a név felhasználásáról szólt. Először a Roxio, majd 2008-tól a Best Buy tulajdonban volt a Napster név használati joga, mígnem 2011-ben került a Rhapsody tulajdonába. A legális piacon a mindenkori Napster sokkal kevésbé volt sikeres elődjénél. A 2007-2008-as évek kezdetleges zenei szolgáltatásai között sem tudott meghatározó szerepet betölteni az új-Napster, annak ellenére sem, hogy többször felmerült például, hogy a Google akkor még csak formálódó zenei elképzeléseinek alapja lehetne.. Erről a mélypontról kezdett el aztán feltápászkodni a Napster, a spanyol telco óriás a Telefonica segítségével.A Telefonica ugyanis saját zenei szolgáltatást szeretett volna, melyet hatalmas, több százmilliós ügyfélköre részére különböző csomagokba integrálhat, értéknövelt szolgáltatásként. Az akvizíció utáni első lépésként a Telefonica, valamennyi, jelenleg Sonora nevű zenei szolgáltatásának előfizetőjét automatikusan átmigrálta a Napster előfizetővé, illetve megjelent a szolgáltatás a Latin-Amerikai piacokon is. A spanyol cég illetve a Rhapsody konzekvens márkastratégiát is folytat: a Napster brand lesz a vezető az Egyesült Államokon kívül, míg a tengerentúlon a Rhapsody név maradhat meg. Mindennek az oka egyetlen egy dolog lehet: a Napster névhez Amerikában a híres-hírhedt per sokkal jobban, erőteljesebben tapad, mint Európában, ahol ellenben sokkal inkább az ezredforduló első internetes zenei szolgáltatást ismerik ezen név alatt. |
Azóta sok víz lefolyt a világ folyóin, a Metallica pedig hosszas várakozás után, 8 évvel előző lemeze megjelenését követően új lemezzel jelentkezett. A lemez kapcsán pedig az együttes nem kevesebbet állított, minthogy az mindenhol elérhető lesz. A rajongók, a zenei sajtó a megfogalmazást elemezgette illetve az új albumot dícsérte , amikor is fény derült arra, mit is értett a zenekar a mindenhol elérhető alatt.
Nem kevesebbet, minthogy azon felül, hogy az összes fontosabb streaming szolgáltatás berkein belül elérhetővé tették albumukat,az együttes Youtube profilján is megjelent mind a 10 dal klipje, ingyenesen!
A lépés sok modern(ebb) együttestől is meglepő lenne, de attól a Metallica-tól,- aki még a közelmúltban is ördöginek nevezte a Youtube-ot és aki csak hosszas tárgyalások és nagyon sok pénz révén jelentette meg katalógusát a Spotify-on- valóban döbbenetes pálfordulás.
Az, hogy a Metallica-t mi vitte erre senki nem tudja és lehet soha nem is fogjuk megtudni. Az ugyanakkor biztos, hogy mindez az együttes döntése volt, ugyanis maga az együttes birtokolja új albuma kapcsán a legfontosabb jogokat. Akár mi is motiválta Lars Ulrich-ékat döntésük meghozatalában, ettől még tény: ezzel egy mozdulattal lett a Metallica cool és innovatív.