Arra, hogy a földi sugárzású rádiózás fokozatosan egyre mélyebb gödörben van és amiatt, hogy a 21.századi technológiai változások és az új piaci szereplők által támasztott kihívásoknak nem vagy kevéssé képes megfelelni, egyre több- és több példa látható, de talán a legplasztikusabb, a legfrissebb, a legnagyobb amerikai rádióhálózat, az iHeart Radio csődje.
A hagyományos rádiózást többen, többféleképpen próbálták és próbálják megújítani, adaptálni a megújult technológia lehetőségekhez és tartalomfogyasztási szokásokhoz. Megközelítésükben azonban ezek a kísérletek alapvetően különbözőek.
A Pandora- illetve egyre inkább a klasszikus streaming piaci szereplők- Spotify, Apple Music, Amazon, Google- az on-demand funkciók s az interaktivitás erősítésén keresztül közelítik meg a rádió, mint platform megújítását.
Másfajta megközelítést választott a Scott Keeney DJ által létrehozott Dash Radio. Keeney és társai továbbra is hisznek a lineáris rádió tartalom fogyasztásban, azonban egy helyre próbáltak gyűjteni egyedi, különböző stílusokat elérhetővé tevő rádióadókat. Olyan rádióadókat, amelyek nem létező rádiók, hanem tulajdonképpen egyei, válogatott zenei válogatások.
A rádiók tulajdonosai pedig ismert DJ-k, sztárok, vagy márkák,. Akik saját rádiójukban azt játszanak, amit szeretnének. Amikor a rádió tulajdonosa online van, akkor maga cserélheti a számokat, élőben. Amikor nincs online- hiszen 24 órában ez lehetetlen is lenne- akkor pedig az általa korábban lejátszott dalok szólnak, véletlenszerűen.
Fontos különbség az interaktív rádiókkal szemben, hogy az elhangzott dalokat a hallgatónak nincsen lehetősége átugrani, kedvelni, azaz egy adott adón belül azt hallgathatja, amit az adó tulajdonosa játszik.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen, limitált interaktivitást és felhasználói testreszabási lehetőséget biztosító megoldás esetében nagyon sok múlik azon, hogy a rád tulajdonosa mennyire híres, mennyire elismert. Keeny rádiós múltja ebben sokat segített, segíthetett és nyilván ennek ( is) betudható, hogy olyan sztárok, mint Snoop Dogg is vállalták a felkérést és saját rádiót indítottak.
A Dash tehát egy ígéretes ötlet , mégis nem igazán erről vált híressé. Sokkal inkább arról, hogy a Dash Radio megjelenése után alig hónapokkal jelent meg , indult el az Apple Music és az Apple Music részeként a Beats Radio.
Minden amit Beats Radio-ról tudni akartál
Az Apple Music indulásakor, a sikerhez vezető legfontosabb tényezők között említettük , hogy az Apple Music nemzetközi terjeszkedése gyorsan haladjon és az Apple a lehető leggyorsabban és legerőteljesebben legyen képes terjeszteni azt a fajta zenemegismerési elképzelést, amit az Apple Music...
Az a Beat Radio, amely koncepciójában kísértetiesen hasonlít a a Dash Radio-ra. Nyilván az Apple nem ellopta Keeny ötletét- bár bőven meríthetett belőle- az ellenben tény, hogy az Apple, mint óriás cég belépése a piacra alapvetően változtatta meg a Dash Radio sikerének lehetőségeit.
A másik problémát az ötleti modell jelenti. Keeny nem hisz a 30 másodperces reklámokban, így szemben a hagyományos rádiókkal, szemben a Spotify ingyenes verziójával és szemben a Pandora-val a Dash Radio nem tartalmaz reklámokat semmilyen formában. S mivel előfizetési díja sincsen ezért az üzleti modell meglehetősen féloldalas. Szerepel ugyan benne bevételi oldal is, de csupán a szponzorált, márkázott rádiók bevételeiből. Igaz ugyanakkor, hogy a költségek is mesze nem akkorák, mint a Spotify vagy éppen a Pandora esetében.
Ez lehet a fő oka annak, hogy az Apple piacra lépése ellenére a Dash Radio most is él és jelen van a piacon. Persze a jövője illetve az, hogy a vitathatatlanul változás előtt álló rádiós piacon lesz-e számára hely, nagy kérdés.