Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a legjelentősebb bevételi forrásnak.
Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon? Mit és mennyire fog a streaming átformálni, átalakítani? Az szinte biztosan kijelenthető ugyanis, hogy a streaming zenei szolgáltatások népszerűsége, használata és növekedése nem hogy nem áll meg, hanem még csak most indul be majd igazán! Több piackutató, elemző cég előrejelzései is azt indikálják, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben a streaming szolgáltatások továbbra is meredeken emelkednek majd, melynek következtében 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt majd a világ zeneipari bevételei.
Nézzük meg tehát, hogy ez az egyre inkább valószínű trend miként is hat majd a világ zeneiparára?
Újfajta kiadói modell
Az a tény, hogy minden eddiginél könnyebb napjainkban előállítani és most már piacra vinni is új zenei tartalmakat , természetesen alapjaiban érzékelteti, érzékeltetheti hatását a zenei kiadók szerepében is. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra, ha van, akkor viszont sokkal inkább szolgáltatást keresnek az előadók, mint tisztén zenei tartalom kiadást!
Gyakran elhangzó, általunk is ismételt tézis, hogy a hagyományos kiadók akár el is tűnhetnek ebben a megváltozott struktúrában. A látszat ebben az értelemben kicsit csalóka, ugyanis a nagy major kiadók az elmúlt években ugyanis komoly energiát fektettek abba, hogy ők maguk is képesek legyenek szolgáltatást nyújtani az előadók számára.
Zenei kiadó 2.0- a Kobalt Music
A tradicionális modell alapján a zeneiparban az egyes előadók zenei kiadókkal szerződnek le, annak érdekében, hogy azok elvégezzék a zenei tartalmaikhoz kacsoló marketing, terjesztési illetve jogi feladatokat, ők pedig csak a zenére koncentrálhassanak. Természetesen a folyamat ennél bonyolultabb, hiszen a kiadók számára mindig is a legnépszerűbb, legjobban eladható előadók megtalálása volt a fő cél, így a zenészek, zenekarok jelentős hányada kiadó nélkül volt kénytelen egyengetni saját pályáját.
A piac illetve az, amit az előadók elvárnak ugyanakkor valóban fundamentálisan más, mint évekkel ezelőtt. Akkor ugyanis, amikor a streaming szolgáltatók- mondjuk a Spotify- 1 millió lejátszás után 5000 dollárt garantálnak az előadóknak – ez nem kevesebbet jelent, minthogy egy ügyes, saját marketing gépezetét és a streaming szolgáltatásokban jelenlevő közönség menedzselését elvégző előadó számára tulajdonképpen a havi megélhetés garantált lehet a streaming szolgáltatásokból is! A saját tartalmak jogainak birtoklása tehát egyre fontosabb, ez pedig szembe megy a nagy kiadók fundamentális érdekeivel.
Párhuzamosan tehát a streaming szolgáltatások száguldásának köszönhetően amúgy ugyancsak prosperáló ( elég ha a kiadói bevételeket nézzük) tradícionális kiadói modellel, kezd kiépülni egy az átlagos zenészek számára új lehetőséget biztosító ökoszisztéma is. Persze ahhoz, hogy ez az ökoszisztéma és párhuzamos valóság működjön, befektetőkre is szükség lesz, de úgy tűnik ezzel sem feltétlenül lesz probléma.
Befektetői bizalom
A streaming szolgáltatások folyamatos és prognosztizált növekedése egyben azt is jelenti, hogy a streaming piacon jelenlevő és sikeres cégek üzleti modellje egyre biztosabb lábakon áll, állhat. Mindez pedig azt jelenti, hogy a maguk piacán vezető, biztos lábakon álló cégek egyre inkább és egyre biztosabban számíthatnak a befektetők érdeklődésére, bizalmára.
Ez a befekteti bizalom pedig egyre inkább nem csupán a streaming szolgáltatásokban, hanem az előadói tartalmak menedzselésben illetve a zenei katalógusok vásárlásában is megjelenik.
Csak az idei fontosabb tranzakciókat idecitálva:
Concord-Imagem akvizíció: A laikusok számára szinte egészen biztosan ismeretlen, amerikai gyökerű Concord Bicycle Music, az Imagem katalógusának és publikációs jogainak felvásárlásával minden idők egyik legjelentősebb kiadói akvizícióját hajtotta végre és az Imagem 250 ezer tétle meghaladó zenei adatbázisával immár közel 400 ezer dalból álló katalógussal rendelkezik,, többek között olyan előadóktól, mint Phil Collins, Mark Ronson vagy a Daft Punk
Round Hill Music terjeszkedés: Az Imagemhez hasonlóan izgalmas préda volt a zenei jogok piacán a tradícionálisnak mondható Carlin, amely többek között olyan előadók publikációs jogaival rendelkezik, mint Elvis, AC/DC, James Brown, vagy éppen Meatloaf. A vásárló kiléte ugyanakkor felettébb érdekes, ugyanis a nagy zeneműkiadók és kiadók elől szerezte meg az értékes portékát, igaz a legtöbb szakértő szerint mesze túlárazva. Ettől függetlenül tény, hogy a tranzakció révén a Rouind Hill roppant értékes portfólióval rendelkezik majd, amelyet az elmúlt években épített fel, alapvetően befektetői tőkéből ( több mint 200 millió dollárnyi befektetői tőke van jelenleg is a vállalatban) és amely olyan előadókat tartalmaz, mint a The Beatles,a The Rolling Stones, Frank Sinatra vagy Bruno Mars.
De a befektetői bizalom nem csupán nagyobb megállapodások finanszírozásában mutatkozik meg, hanem egészen mikro szintekre is elért. Olyan, alapvetően pénzügyi befektetőnek számító cégek, mint a Sound Royalties vagy a Lyric Financial a várható jogdíjbevételek pontos előrejelzése alapján hajlandóak befektetni akár egyedi előadókba, zenekarokba is, anélkül, hogy a hangfelvételek tulajdonjogát kérnék, azaz a gyakorlatban eleget adnak a felvételek elkészítésére , hogy aztán a jogdíj bevételek egy bizonyos százalékából törlesszék azt a finanszírozott előadók.A Royalty Exchange nevű platform pedig tulajdonképpen ehhez, azaz az előadók és a potenciális befektetők egymásra találáshoz biztosít platformot.
Lokális tartalom a nemzetközi piacokon
A streaming szolgáltatásokból származó bevétele prognosztizált növekedése egyetlen esetben válhat valóban realitássá: amennyiben a streaming illetve streaming jellegű szolgáltatások globális térhódításnak indulnak.
A globális térhódítás átütő sikeréhez ugyanakkor a jelenlegi tartalomkínálat nem lesz elegendő. Hiába erősek a globális előadók lokálisan is, az igaz húzónevek sok esetben helyi előadók, különösen az olyan speciális kultúrájú piacokon, mint Kína vagy India.
Ezek a helyi előadók legtöbb esetben nem kötöttek még egyetlen nagy nemzetközi kiadóhoz sem, így őket tulajdonképpen integrálni kell a globálisan meglevő folyamatokba, minden szinten, ( jogi, pénzügyi, metaadat stb.) ami elsőre feladat, hosszabb távon azonban pontosan az ilyen kisebb, nyugati mértékkel mérve ismeretlen előadók integrálása hozza majd magával a globális növekedést.
Újfajta üzleti modellek
A lokális tartalom mellett a streaming szolgáltatások térhódításához és a vízionált brutális bevételemelkedéshez feltétlenül szükség lesz az üzleti modellek finomodására, finomítására. Ahogy mi, itt a muzzak hasábjain is már többször leírtuk: a jelenleg szabványosnak mondható, havi 10 dollár körüli előfizetési díjjal azokat, akik ennyit hajlandóak fizetni a zenéért már elérték a szolgáltatók. A további terjedéshez mindenképpen szükséges lesz olcsóbb, de korlátolt funkcionalitású üzleti modelleket is elérhetővé tenni.
|
Az USA-n kívüli világ A multinacionális cégek világában létezik egy rendkívűl csúnya, mégis a látásmódot jól megfogalmazó definíció, amely az Egyesült Államokon kívül piacok ROW, rest of the World-ként, azaz mintegy apróságként kezel. Mindez jelenleg a zeneiparra abszolút és hangsúlyozottan igaz, hiszen a globális zeneipari bevételek 73%-a jelenleg a tengerentúlon keletkezik. Mindez persze csak egy pillanatot rögzítő fénykép, a jövő, és az, amiről ebben a posztunkban értekezünk ugyanis alapvetően nem az Egyesült Államokban várható változásoknak lesz köszönhető, hasnem, sokkal inkább a jelenleg lenézett piacoknak!
A jelenlegi 27%-ról azonban a jövőben a nem tengerentúli a zenéért valamilyen formában fizetők száma drámai mértékben nő majd meg. Mindez pedig a 2019 végére érdemben lelassuló amerikai és egyéb nagyon fejlett piacok helyettesítesként igen fontos lesz! Mert persze százalékosan Brazíliában vagy Mexikóban, országosan lehet, alacsony penetráció lesz érzékelhető, még évekig, azonban ezeknek a hatalmas 50-80 milliós lakosságú országoknak egy-egy nagyvárosában összegyűjthető annyi előfizető, mint egy kisebb európai piacon (..) Az olyan gigantikus piacokon, mint Kína vagy India, ahol már most is 100 milliók használnak ingyenes streaming zenei szolgáltatásokat , ott a fő feladat a használók ingyenes szolgáltatások felől a prémium rész felé való terelése lesz. |
A másik növekedési terület- bár ehhez szorosan kapcsolódó terület- a rádió hallgatók meghódítása lehet. A potenciális piac pedig óriási! Az IFPI adatai alapján 2017 év végén mintegy 178 millióan fizettek a streaming szolgáltatásokért, miközben globálisan közel 5 milliárd(!!) ember hallgatott rádiót valamilyen formában, valamilyen platformon!
A streaming szolgáltatások növekedési lehetősége- a globalizáción felül- tehát ennek az 5 milliárd embernek a valamilyen formában történő meghódítása, és egy a rádióházhoz és a háttérzene hallgatáshoz hasonló, de a jelenleginél jobb, interaktívabb élmény nyújtása.
Okos otthoni eszközök
A háttérzene hallgatás pedig elvisz minket egy újabb roppant izgalmas területre, a különböző intelligens otthoni asszisztensek irányába. Az összes komoly technológiai cég, élen az Amazon-al, hosszú távon az otthoni zenehallgatást intelligens asszisztenseik segítségével képzeli el. Ez egyrészt teljesen új, az eddigiekről eltérő navigációt és interakciókat igényel és jelent majd, ahogyan azt az Amazon példája is mutatja, lehetőséget nyújthat majd, az eddigiektől radikálisan különböző üzleti modellek és árazás bevezetésére is.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………
2030-ra, ahogyan a Goldman Sachs jósolja, ( és persze amennyiben igaza is lesz az elemző cégnek) meghétszereződnek majd a zeneipari bevételek. Ez azonban azzal is jár majd, hogy gyakorlatilag rá sem ismerünk majd arra a zeneiparra, ami 10 év múlva ekkora bevételeket termel. Teljesen új piaci szereplők, új területek és új piacok dominálják majd azt a zeneiopart, amely 30 milliárd dollár bevételt termel majd.
