Mi magunk, itt a Muzzak hasábjain is sok-sok alkalommal írtuk és elemeztük, hogy a streaming milyen fundamentálisan is változtatja meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is. Ebből az átalakulásból bármennyire is szerettek volna a kiadók sem tudnak kimaradni, hiszen a zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra.
Ugyan a streaming szolgáltatások masszív növekedésének köszönhetően a zenei kiadók 25 éve nem látott bevétel növekednek örülhetnek, azonban a digitális transzformáció számukra is igen jelentős- a 2000-es évek elejének mumusa, a kalózkodásnál is jelentősebb- kihívást tartogat.
Az új, digitális világban ugyanis felborult ,fellazult a klasszikus értéklánc, amely a kiadókat, az előadókat és a rajongókat összeköti. A Spotify befektetők például a Spotify-ban egy a nagy lemez kiadók kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő, a kiadókkal direktbe konkuráló platformot látnak.
Persze a kiadók ezt a pozíciót nem adják könnyen és mindent megtettek és megtesznek, hogy megmaradjanak annak, amik, azaz egy az előadók életútját segítő, az érdekeiket képviselő bevétel orientált szervezetnek.
Azt véletlennek semmi esetre sem nevezhetjük, hogy ennek a “mozgalomnak” az élére a piacvezető Universal Music állt.
Egyrészt mert Lucian Grange vezetése alatt A piacvezető lemezkiadó többször s próbált, saját maga kitérni a „csak” kiadói szerepből. Talán legplasztikusabban az fejezi ki mindezt, amikor a Universal Music saját zenei szolgáltatást indított, ezzel alapjaiban rúgva fel minden eddigi a kiadók és szolgáltatók között létrejött etikettet.
Az akkori offenzív és legyünk őszinték, túlzottan nem okos lépéshez képest, a mostani egy defenzív ámde nagyon fontos lépés. A kiadó ugyanis UMA ( Universal Music Artist) néven egy előadók számára létfontosságú alkalmazást indított.
Az UMA segítségével ugyanis ( végre) a Universal Music előadói is képesek lesznek majd arra, hogy rajongó közösségeiket menedzselhessék illetve dalaikhoz kapcsolódó analitikai adatokat láthassanak, elemezhessenek.
Az alkalmazás minden fontosabb streaming szolgáltató- Apple Music, Spotify, Amazon, Yotube, Deezer- adatait aggregálja az adott előadó számára., illetve az újonnan letöltött és elérhető dalok esetében a hozzájuk kapcsolódó közösségi aktivitások is mérhetőek lesznek a legfontosabb platformokon. (Facebook, Instagram and Twitter.)
Az alkalmazás minden fontosabb streaming szolgáltató- Apple Music, Spotify, Amazon, Youtube, Deezer- adatait aggregálja az adott előadó számára., illetve az újonnan letöltött és elérhető dalok esetében a hozzájuk kapcsolódó közösségi aktivitások is mérhetőek lesznek a legfontosabb platformokon. (Facebook, Instagram and Twitter.)
Az alkalmazás három nagy területre lesz bontható:
A zene fülön láthatja majd a Top 401 legnépszerűbb dal, globálisan ( azaz nem az adott előaódhoz kapcsolódóan) platform, régió illetve ország bontásban is akár.
A Közönség fülön lesznek elérhetőek a platform , régió, ország szinten az aktív és inaktív hallgatók, illetve az adott előad legsikeresebb platformjai, régiói, országai hallgatók alapján.
Végül de nem utolsó sorban pedig a Social fülön lesznek elérhetőek a Facebook, Instagram és Twitter accountokhoz kapcsolód analitikai eszközök.
Universal Music Artists | Intro from Universal Music Artists on Vimeo.
Természetesen a Universal Music új alkalmazása semmi újat és semmi olyat nem kínál, ami ne lenne elérhető már a piacon, akár többféle verzióban is. Önmagában azonban az alkalmazás létezésének ténye elegendő lehet ahhoz, hogy a kiadó hosszú távon is magéhoz tudja kötni az előadókat, ugyanis ezzel olyan digitális eszközöket ad az előadók kezébe ,amelyekre azoknak régóta szükségük van.
