A Nokia zenei direktívájáról a közelmúltban, mint potenciális sikertörténetről írtunk. Zeneletöltői/vásárló oldalról a lehetőségek tárháza továbbra sem romlott, ugyanakkor a Nokia és a kiadói megállapodásokat jól ismerők szerint a mobilcég igen-igen komoly pénzügyi áldozatot/kockázatot vállalt az iPod+iTunes versenytársa megalkotásának érekében.   

 
A piaci információk szerint ugyanis a Nokia, a direktívához eddig csatlakozott egyetlen (ugyanakkor a zenepiacot tartalmi szinten gyakorlatilag utaló) Universal részére, egy adott limiten (havi 35 letöltött dal/felhasználó) a Nokia az á la carte letöltések esetében megkívánt kiadói jutalékoz köteles fizetni!

 
Mindez két dolgot jelent: 1. Ha a híresztelések valóban igaznak bizonyulnak, a mégoly barátságos szolgáltatás saját magát fogja felfalni, a sikere felé vezető úton. 2. A zenei blogszférában mind gyakrabban felmerülő kérdés, mely szerint valóban képes lesz-e a Nokia 116 dollár prémiumot beszedni és szétosztani a zenészek között, egyre inkább valós kérdésfeltevés.    

Az elmúlt napok egyik legfontosabb digitális zenei piaci fejleménye, a médiumokban is egyre nagyobb teret magának kihasító Amazon-iTunes versengés,ellentét(?). A szikrát, a forrongó parázsba a USA Today cikke dobta bele, amely szerint a toronymagasan vezető iTunes mögött a tavaly ősszel indult Amazon áll a második helyen az online zeneáruházak sorában.

A legfrissebb vitát  a Wall Street Journal cikke váltotta ki. A New Yorki napilap az Amazon elemzői pénzintézetét, a Deutsche Bankot szólaltatta meg cikkében. A német szakértők szerint az online kereskedelmi óriás eddig mintegy 300 millió dollárt fektetett be zenei direktívájába, bevételei azonban csak mintegy 100 millió dollárt tesznek ki, amely marginális, mid a saját e-kereskedelmi bevételeikhez viszonyítva (14.8 milliárd dollárt) mint az iTunes tavalyi bevételeihez viszonyítva.    

A cikk valamennyi, a közelmúltban napvilágra került közvéleménykutatást megemlíti. Ami ezekből egyértelműen, és összefoglalóan kijelenthető: az Amazon, a tavalyi évben eladási, valamint ügyfélismertség tekintetében nem tudott számottevő eredményeket felmutatni. (Bár, nyilván a reális az, hogyha ezeket az adatokat az iTunes indulásához hasonlítjuk,de a különbség akkor is hatalmas)

Az Amazon részéről valószínűleg tehát nem véletlenül nem említenek konkrét eladási adatokat,s nem véletlenül hangoztatják, hogy a Kindle, valamint Unbox nevű TV show letöltő szolgáltatásukkal együtt online zeneáruházuk jelenti digitális terveik legfontosabb pilléreit. Úgy tűnik azonban, hogy Steve Jobs, és kedvenc játékszere egyelőre a vártnál lényegesen jobban állja a DRM mentestartalmakat használó áruházak támadásait. Ez pedig a világ többi részén, legális, DRM mentes zeneletöltésre ácsingózók számára egyáltalán nem jó hír...

Az online zeneáruházak-szerencsére- egyre élesedő versenyében nagyobb és nagyobb értelmet kezd jelenteni,a vezető szerep, és a szolgáltatások célcsoportja.

A legújabb, s a piacot talán legjobban felkavaró jelentés, nem magával a digitális zeneáruházak sorrendjével, vagy magával az amerikai kontinens zeneboltjainak (online+offline) sorrendjével foglakozik, hanem a jelenlegi piacvezető (iTunes) illetve a legígéretesebbnek vélt kihívó, az Amazon fogyasztói szokás alapú összehasonlításán alapul.

A New Yorki székhelyű, NPD kutatóintézet elemzése szerint ugyanis az Amazon boltja nem az iTunes rovására,hanem amellett nő. A kutatási eredmények szerint az Amazon vásárlóinak mindössze 10%-a vásárolt korábban az iTunes-ból. Az eredmények tehát azt sugallják, hogy az MP3 bevezetése révén egy teljesen új fogyasztói réteget sikerült megnyerni.

Igen érdekes eredményekre jutottak demográfiai értelemben is: Az iTunes lényegesen népszerűbb a tinédzserek körében (vásárlóinak 18 százaléka a 13-17 éves korosztályból tevődik össze, szemben az Amazon mérési hibahatáron belüli 3 százalékával. Ezzel szemben az Amazon szolgáltatása népszerűbb a férfiak körében, 64%-a a vásárlóknak férfi, míg az iTunes esetében ez az érték mindössze 44%.

A kutató cég ugyanakkor sietett leszögezni, hogy adataik szerint ez év februárjában, mintegy tízszer(!!) több zenét adtak el az iTunes-on keresztül, mint az Amazonon keresztül. Ennek elsődleges oka a tinik körében elképesztő népszerűségnek örvendő ajándékkártyák, az igen-igen hatékony termékkapcsolás az iPoddal és a hozzá letölthető szoftverrel,végül, de nem utolsó sorban pedig a megszokás, a tradíció okán.

Mindennek ellenére a kutatás eredménye egy, igen biztató dolgot feltétlenül jelez: a digitális zeneletöltés számára még igen jelentős piaci tartalékok lelhetőek fel, melyeket okosan kihasználva tovább növelhetőek a legális zenei bevételek.

A Nokia, tavaly ősszel a Universal Music-al együttesen bejelentett Comes with Music névre hallgató, hordozható lejátszók mellé, prémium szolgáltatásként vásárolható, a későbbiekben korlátlan zeneletöltési lehetőséget biztosító szolgáltatásáról, amelyhez a közeljövőben az EMI is csatlakozni kíván,most először szivárogtak ki lényegi felhasználási adatok.

 
A Nokiához közel álló és jól informált források szerint a Universal az ilyen opcióval felszerelt készülékek esetében mintegy 33-35 dollárt kap. A kiadó piaci részesedését illetve az üzleti modellt tekintve ez azt (is) jelenti, hogy ha valamennyi kiadó-major és független- egyaránt elérhetővé tenné a tartalmait úgy közel 115 dollárt( 20 000 Forint) kellene prémiumként fizetni.

 
Ez-mármint további majorok csatlakozása- egyáltalán nem elképzelhetetlen, ugyanis a Nokia tavaly összesen,világszerte mintegy 440 millió telefont adott el. Ha ezeknek csak 1%-a esetében kérték a vásárlók a korlátlan zeneletöltési opciót, akkor az 175 millió dollár bevételt jelentett a Universal számára, szűk 3 hónap alatt. Ez pedig már az iTunes révén elérhető bevételekkel vetekszik!

 
Lehet, hogy egy újabb, sikeres kapcsolt üzleti modellt sikerült a világ legnagyobb készülékgyártójának életre hívnia?

A DRM digitális zeneterjesztésből való fokozatos kiszorulásának, mégha ezt nem is nagyon hitte volna senki, komoly áldozatai is vannak/lehetnek.

Az amerikai kereskedelmi óriás, a Wal-Mart, folytatta tavaly elkezdett átállást a DRM mentes tartalomterjesztésre, s ennek keretében április első napjaitól csak és kizárólag MP3 formátumban tölthetőek le zenék az oldaláról. Ennek a lépésnek ugyanakkor komoly áldozatai is vannak, ugyanis a direktívában a kezdetek óta részt és szerepet vállaló EMI és Universal tartalmain felül a Warner, valamint a SONY BMG tartalmai esetében a digitális letöltési lehetőség eltűnt. (A Wal-Mart az Amazonhoz hasonlóan a digitális és nem digitális zenei tartalmait együtt, ún. bundle-okban szerepelteti)

A Wal-Marthoz és a kiadókhoz közel álló források szerint ugyanakkor a tartalmak levételének elsődleges oka a cég és a kiadók közötti, a DRM mentes tartalmak terjesztésére vonatkozó üzleti feltételekkel kapcsolatos nézeteltérés volt.

Arról egyelőre nincsen információ, hogy a tárgyalások félbe is szakadtak, vagy csak átmeneti a tartalmak levétele. Ugyanakkor a helyzet kísértetiesen hasonló az Apple és a Universal között korábban kirobbant, majd aztán igencsak elmérgesedett viszonyhoz eredményező tárgyalásokhoz.

A világ vezetői zeneáruháza pozícióról szóló vita az elmúlt napokban tovább erősödött. Mint arról beszámoltunk, a USA today beszámolója alapján a tavaly ősszel indult Amazon digitális zeneáruház rövid idő alatt a második helyre küzdötte fel magát a digitélis áruházak sorában a toronymagasan vezető iTunes mögött, az NPD group márciusi kutatási jelentése alapján már az Egyesült Államok legnagyobb lemezboltja az iTunes!

A kijelentés azért rendkívül érdekes, mert ez a gyakorlatilag annyit jelent(ene), hogy az iTunes-on keresztül napjainkban már több zene értékesíthető, mint az olyan áruházlánc óriások boltjaiban, mint pl. a Wal-Mart vagy a Target.

Az egyelőre még nem publikált, de a fontosabb technológiai blogok birtokába jutott kimutatás alapján 2008 januárjában, az amerikai lemezboltok listáját az iTunes vezette, a teljes forgalom 19%-val, a második helyen a Wal-mart végzett, 15%-os részesedéssel (amiben természetesen az online forgalom is benne foglaltatik), a harmadik helyen pedig a Best Buy, 13%-al. Őket követi,követik messze lemaradva, 10% alatti részesedéssel az olyan ismert nevek, mint az Amazon, a Target vagy a Circuit City.

A tény, hogy egy online kereskedő vezeti a listát, nem teljesen váratlan, ugyanakkor nagyon határozottan megerősíti azt a tendenciát, mely szerint a lemezeladások hagyományos, interneten kívüli lába egyre súlyosbodó problémákkal küzd.

A riportot, napvilágra kerülése óta folyamatos kritikák érik, több iparági szakértő szerint ugyanis nem megfelelő adatokon, alapul, illetve az adatokat nem megfelelő módon aggregálja, illetve, hogy az értékesítési adatokba az ajándékkuponokat is beleszámolták. (a mérés pontos mechanizmusát, az azóta megjelent Apple sajtóközlemény pontosan leírja) Feltételezhetően az elkövetkezendő napokban további, heves vita várható ez ügyben, nem utolsó sorban azért, mert a tét óriási: az iTunes első helyével gyakorlatilag a hagyományos zeneterjesztés koporsójába az utolsó szög kerül(ne) beverésre.

Eleddig, talán az igazi verseny hiánya miatt is nem bontakozott ki igazán komoly vita arról, hogy mi is a digitális zeneáruházak sorrendje Az Amazon belépésével, valamint a DRM mentest tartalomterjesztés egyre szélesebb körben való elterjedése nyomán azonban feltámadt a vita, a zeneáruházak valódi(?) sorrendjéről.    

 Az első helyezettről igazán nem is bontakozhatott ki vita. Még a legelvakultabb Jobs ellenes szakértők sem kérdőjelezik meg az iTunes magabiztos vezető helyét a digitális piacon.

A második-harmadik hely kapcsán azonban váratlanul heves vita bontakozott ki, a régebb óta piacon levő szereplők (rhapsody, emusic) és az új szereplők (Spiralfrog, Amazon) között. A vitát, a USA Today írása robbantotta ki, mely szerint a második helyre az Apple mögött csendben megérkezett az Amazon, MP3 letöltő szolgáltatása, ugyanakkor pontos letöltési adatokat sem a cikk, sem az Amazon nem volt hajlandó közölni.   

A cikk nyomán, az Emusic vezetője, David Pakman jelezte, hogy számításaik alapján az ő szolgáltatásuk a második helyezett. A harmadik helyet pedig a Spiralfrog tatja magáénak, mintegy 850 000 regisztrál felhasználójának köszönhetően.

Mi akkor az igazság? Fenntartva az összehasonlíthatóság nehézségét, szakértők egyetértenek abban, hogy a legfontosabb és legjobban összenmárhető mérce a bevétel. Ebben az aspektusban pedig a tavaly évben az Amazon nem lehetett (még) a második helyezett, a Spiralfrog fő problémája pedig pontosan a magas regisztrált felhasználói szám monetizálása.   

A bevétel alapú összevetésben a második helyezett az iTunes, közel két milliárd dolláros bevétele mögött fényévekkel lemaradva a Rhapsody, mintegy 150 millió dolláros bevétellel 2007-ben, a harmadik pedig  a Napster 125 millió dolláros bevétellel. Az emusic becslések szerint mintegy 40 millió dolláros bevétel realizált,a Microsoft Zune marketplace szolgáltatása pedig még ennél is kevesebbet.

A mai napon hivatalosan is belejelentette a Myspace, a zeneiparban több hete nyílt titokként kezelt tényt: ingyenes, zenei portált indít. A részletekről eddig nem sokat lehetett tudni(csak a kiadókkal folytatott tárgyalásokról szűrődtek ki (fél)információk.

 
A bejelentés alapján leginkább talán az mondható el, hogy a Myspace kezdeményezése közelít leginkább az ún. 360 fokos zeneterjesztési modellhez.   A különböző zenei szolgáltatásokon ( hirdetés alapú audio streaming, ál la carte letöltés, video streaming) felül az előadókhoz kapcsolódó merchandising, internetes jegyértékesítés, és szorosan integrált mobil tartalmak is helyet kapnak majd a portálon, amely természetesen igen erős közösségi elemeket, és ajánló mechanizmusokat fog majd alkalmazni.

 
A létrehozandó portált egy külön cég fogja üzemeltetni, melybenmaguk, a mega projektben résztvevő kiadók is résztulajdonosok lesznek. A mobilszolgáltatásokat a Jamba fogja szolgáltatni.

 
A portál indulását illetően a cég a „közeli hónapokban" megfogalmazást használta, bevallva, és előre jelezve, hogy a funkciók széles tárházát szépen sorban, időben egymást követve kívánják majd bevezetni.  

 
Ennyit lehet tudni, egyelőre. Kérdések egész sora ellenben még továbbra is megválaszolatlan: Hogyan lesznek a dalletöltések beárazva?A közlemény három major kiadóról ( Universal,Wartner,SONY BMG) beszél, mi a helyzet az EMI-al? Mi lesz a hirdetés alapú audio streaming pontos üzleti modellje?

A projekt ezen kérdésektől függetlenül monumentálisnak mondható, nem véletlenül jelentették ki a Myspace vezetői is, hogy a gyakorlatban évek óta folyó egyeztetések, ötletelések eredményéről van szó. Ugyanakkor az egyedi termékjellemzők, melyek révén ez a szolgáltatás megkülönböztethető lesz, a már létező, (csak legfeljebb nem ennyire széles szolgáltatás palettát nyújtó) hasonló szolgáltatásoktól, egyelőre még nem ismert.