A Deezer egy területen egészen biztosan győzelmet aratott a Spotify felett, ez pedig nem más, mint a svéd cég terjeszkedésre kényszerítése. Mint az írtuk, talán a két streaming óriás szemlélete között a legjelentősebb  különbség talán a kiszolgálni tervezett területek számában volt.  Míg a Spotify a megfontolt terjeszkedés híve volt, melynek végcélja az amerikai piac volt, addig a Deezer a lehető leghamarabb szeretett volna a legtöbb piacon megjelenni. A francia cég agresszív terjeszkedésével- amely néha digitális zenei szempontból egészen megdöbbentően irreleváns országokba is lejuttatja a digitális zenét- svéd vetélytársát is lépéskényszerbe hozta.

Természetesen a nemzetközi terjeszkedési verseny során nem csupán digitális zenei értelemben fehér foltnak számító, alapvetően kisebb országokban jutnak el a streaming szolgáltatók, hanem több, olyan ,feltörekvő piacra, melynek a növekedési potenciálja az elkövetkezendő 5 évben lényegesen magasabb, mint a fejlett piacoké. Az egyik ilyen terület Dél-Amerika, a másik pedig Ázsia déli része, azaz Malajzia, Hong-Kong és Szingapúr. Utóbbinak különösen azért érdekes terül,et, mert a két nagy vetélytárs itt gyakorlatilag párhuzamosan kezdte meg a működését!

Utóbbi régiót a Spotify célozta meg legfrissebb terjeszkedési ütemének részeként, azonban elképzelhető, hogy minden eddiginél nehezebb feladatot vállalt ezzel magára, mégpedig a helyi piac specialitásai miatt.

Az első és talán leglényegesebb specialitás a lokális tartalom. Maga a lokális tartalom ,mindenhol kulcsfontosságú, azonban ezekben az országokban technológiai fejlettségük miatt nagyon nagy a helyi előadói piac., becslések szerint a legális zeneipari bevétel 70-85%-át a helyi előadók adják. A helyi előadókkal pedig külön kell megállapodni, nem képeik a részét a Spotify amúgy hatalmas, 25 millió dalt megközelítő zenei adatbázisának.  

Ugyancsak problémát jelenthet a svéd cég számára, hogy szemben a Deezer-el,  telekommunikációs partner nélkül kezdi meg a piacokon szereplését, ami egy olyan piacon, ahol például a Hong-Kong-i, mintegy 3 millió előfizetővel rendelkező  CSL szolgáltatónak jelentős számú előfizetője van Musicoholic nevű szolgáltatásában van zenei szolgáltatására ás díjcsomagjára, igen komoly versenyhátrányt jelent. Nem feltétlenül kellene, hogy azt jelentsen, de pontosan az ázsiai piac specialitásai miatt az.  Egyrészt, mivel az online fizetési megoldások- hasonlóan például Közép-Európához-  kevéssé elterjedtek és elfogadottak, így a telekommunikációs cégek számlán való szolgáltatásszámlázása nagy előnyt jelent! Másrészt a telekommunikációs cégek segítségéve például a francia cég olyan területekre is be tud lépni, mint  a Digi-vel kialakított Deejay nevű alkalmazás, amely révén egy adott havi díjért cserébe a Deezer tartalmak csengőhangként is használhatóak.

És végül, de nem utolsó sorban, nagyon jó helyismerettel rendelkező és meglehetősen erős vetélytársakkal is számolniuk kell. Ezek közül talán a legjelentősebb a  2005-ben alapított és azóta 5 országban elérhető KKBOX, amelynek nem csak közel 10 millió regisztrált és 1 millió fizető felhasználója van, hanem a térségben a Twitter helyett a zenemegismerés legfontosabb helyszínének is számít!

A Spotify természetesen mindezen nehézségek ellenére sem indul reménytelen helyzetből. Az ugyanakkor biztosnak mondható, hogy  ebben a térségben érdemi, a helyi igényekre testre szabott marketing aktivitások nélkül nem fog tudni sikereket elérni. Leegyszerűsítve pedig mindez azt jelenti, hogy egy ilyen komoly és alapvetően fejlett piacon érdemi befektetés nélkül nem lesznek sikeresek…