A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában.

A rádiókra az első csapást a zenei videóklipek és az MTV mérték a nyolcvanas évek elején azzal, hogy a zenei tartalmak fogyasztásába behozták a televíziót. Az MTV és a videóklipek megjelenésével az otthoni zenefogyasztásban megjelent a TV is.

Ennél lényegesen nagyobb csapást jelentett ugyanakkor a hagyományos földi sugárzású rádiókra az online illetve az on-demand rádiók megjelenése. A rádióhallgatási szokásokat az internet ugyanúgy, ugyanolyan mértékben változtatta, változtatja meg, mint a zeneipar más területeit. A különbség csupán annyi, hogy itt a változás alapvetően nem lecsökkent fogyasztói keresletben jelenik meg, hiszen a rádió, mint platform ingyenes volt a zenekedvelők számára. Az internet adta lehetőségekkel élve ugyanakkor előbb a shoutcast technológia által  előbb a lineáris webes sugárzás, majd később a Pandora által a teljesen interaktív, on-demand rádiózás is megjelent a weben.

Az újfajta, a hagyományos földi sugárzású rádióadóknál lényegesen bővebb funkcionalitást kínáló, azoknál interaktívabb on-demand rádiók, élen a Pandora-val elképesztő tempóban növelték népszerűségüket, alapvetően a földi sugárzású rádiók rovására.

Mindezt nagyon jól mutatják a következő, a tengerentúli zenefogyasztási szokásokat évente felmérő Edison research kutatásából származó grafikonok is. Látható, hogy a zenemegismerést a teljes korcsoportban továbbra is három terület dominálja: a barátok, a földi sugárzású rádiók illetve az egyre meghatározóbbá váló Youtube.

Érdemes megfigyelni, hogy az anno a rádiót veszélyeztető zenei Tv csatornák tulajdonképpen a  digitális rádiók illetve a streaming zenei szolgáltatások szintjére estek vissza.

A jövő alakulása szempontjából talán jobb ugyanakkor, hogyha a 24 év alattiak, azaz a fiatalok zenemegismerési szokásait vesszük górcső alá.  A kép fundamentálisan más: toronymagasan vezet a Youtube, csak azt követik a család és a barátok, a harmadik helyen pedig a földi sugárzású rádiókkal holtversenyben az on-demand rádiózás vezetője, a Pandora áll.

Miután az otthoni zenemegismerésben háttérbe szorul, az egyetlen terület, ahol a rádió egyelőre még őrzi vezető helyet az az autó. Az autókban levő audio eszközök  túlnyomó része továbbra is  hagyományos rádió és az arányuk sem csökken érdemben.   

Meredeken növekszik ugyanakkor az Mp3 lejátszók illetve az online rádiók elérhetősége. A hagyományos rádió uralma ugyanakkor ezen a területen egyetlen egy dolognak köszönhető:  jelenleg a forgalomban levő gépkocsik elenyésző számában  érthető el az internet.

Mindez azonban az elkövetkezendő években  változni fog. 2020-ra a forgalomban levő autók 20-22%-ban már lesz internetelérés, azaz ezen , a ma még a hagyományos rádió adók által dominált területen is  meredeken emelkedhet majd az on-demand rádiók és a streaming szolgáltatások szerepe a zenehallgatásban.

Mindez a kihívás pedig pontosan akkor éri majd a hagyományos rádiókat, maikor pénzügyi helyzetük már amúgy sem rózsás. A legnagyobb földi sugárzású rádióhálózatnak számító Iheartmedia ( amely amúgy komoly erőfeszítéseket tesz digitális irányba) közel áll ahhoz, hogy 3 milliárd dollár hitelállománya a csődbe taszítsa, az évekkel ezelőtt az Rdio-ban résztulajdont vásárló Cumulus Media   ugyancsak 2.5 milliárd dollárnyi hitelt görget maga előtt  és folyamatosan  próbálja optimalizálni a működését, költségcsökkentésekkel ,rádió bezárásokkal. A 117 országos rádiót működtető CBC pedig 4%-os bevétel csökkenésről számolt be a közelmúltban és éppen a tőzsdére meneteltől reméli a megmenekülését.

A  hagyományos, a huszadik században megismert földi sugárzású rádióadók napjai tehát meg vannak számlálva, annak ellenére, hogy még mindig nagyon sokan hallgatnak rádiót, azonban nagyon sokan vannak már olyanok, akik soha nem is hallgattak úgy és abban a formában rádiót, mintahogyan szüleink. Ők pedig már nem is fognak, így a jelenleg földi sugárzású rádiókat működtető médiacégek számára a kérdés, a létkérdés a,, hogy képesek lesznek-e magukat ebbe az új ökoszisztémába áthelyezni, újragondolni.