Ma 10 éve, 2005 februárjában, Valentin napon (..) indult el a világ első videómegosztó oldala, ezzel útjára indítva a közösségi média forradalmát és ezzel együtt még sok más forradalmat is, hogy aztán a ma 10 éves Youtube az egyik legmeghatározóbb médiacég legyen a világon.

A kezdetek

A Youtube-ot, három PAYPAL alkalmazott , Chad Hurley, Steve Chen, and Jawed Karim álmodta meg és hozta létre, 2004 végén, azaz nem sokkal az iTunes indulása után. 2005 májusi indulása után a videómegosztó oldal azonnal komoly népszerűségre tett szert és 2006 közepére- azaz alig egy ével indulása után a web leggyorsabban növekvő oldalává nőtte ki magát, napi 100 millió videó megtekintéssel és 65 ezer naponta feltöltött új videóval.

A Youtube a 2005-2006 fordulóján drámai módon teret nyerő közösségi szolgáltatások egyik kiemelkedő tagja volt, így nem meglepő, hogy hamar felkeltette a legnagyobb médiavállalatok figyelmét, mint mind üzleti lehetőség. A lehetőséggel leggyorsabban az addig szinte kizárólag a keresésre fókuszáló Google élt és 2006 őszén 1.65 milliárd dollárért megvásárolta a videómegosztó szolgáltatást az addig abba fektető kockázati tőkebefektetőktől.

A videómegosztó oldalra feltöltött elképesztő mennyiségű videó között természetesen szép számmal voltak olyan tartalmak, melyek valamely tartalomtulajdonos érdekeit sértették. Nem véletlen tehát, hogy a Youtube hamar a nagy médiacégek össztűzébe került és perek sora indult ellene, azon a címen, hogy elősegítette a jogsértő tartalmak megosztását és nyilvánosságra kerülését.

Ezen perek közül a leghíresebb és legtovább tartó a Viacom és a Youtube közötti per (volt.) A 2007-ben indult per tárgya a Viacom keresete alapján az volt, hogy a „YouTube tudatosan biztatta a felhasználóit a jogsértő videók feltöltésére, és nem tett meg mindent azok eltakarítására az oldalról – végső soron pedig az ilyen tartalmaknak köszönhette a sikerét.”

A hosszú ideig húzódó per végül a hosszas peres eljárás további lépéseit megelőzendő, illetve a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva, az tavalyi év elején a két fél, a Viacom és a Youtube peren kívüli egyességével zárult.

Youtube killed the Music TV

Maga a Youtube, a létrehozói szemében nem zeneipari terméknek, nem MTV vetélytársnak készült, mégis a Youtube-ra feltöltött videók igen jelentékeny része zenei videó volt a kezdetektől kezdve.

A hatalmas zenei adatbázis mindemellett a Google tökélyre fejlesztett kereső algoritmusának köszönhetően könnyen kereshető, így a Youtube könnyen kereshetően, on demand módon tette elérhetővé a világ, lényegében összes zenei videóklipjét illetve bármilyen zenei tartalmát.

A Youtube tehát mind az elérhető tartalom mennyiségét tekintve, mind a felhasználók számára kínált funkciók számát és minőségét tekintve, lényegesen többet és jobbat kínált, mint bármilyen lineáris, tévén nézhető zenei csatorna.

A Youtube így akarta vagy nem akarta, (amúgy nem..) roppant hamar a zenei videók és tartalmak elsődleges forrásává, lelőhelyévé, azaz végeredményben, valamilyen formában digitális zenei szolgáltatássá vált. A zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 6 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg.)

Az elképesztő mennyiségű zenei videómegtekintés aztán dermesztő méretű számokat eredményez egyes videók esetében is. A koreai „művész” PSY minden rekordot megdöntő dala, a Gangnam Style-t immáron több, mint 2 milliárd alkalommal néztek meg, de még a sokkal kisebb piacnak számító magyaron is milliós, sőt 10 milliós nézettséget érnek el a legnépszerűbb videók.

Barát ellenség felismerő rendszer

Természetesen az, hogy a zenei videók némileg megváltozott módon, de kihagyhatatlanná váltak bármilyen komoly zenei marketing stratégiából érintette a nagy zenei kiadókat is. A szerzői jogi biztonság megteremtése érdekében a Youtube bevezette a Content ID néven emlegetett technológiát, melynek segítségével minden feltöltött videó esetében meghatározható, hogy az tartalmaz-e szerzői jogi védelem alá eső audio vagy videó tartalmat.

A Youtube ingyenessége illetve demokratikus jelleg- bárki feltölthet bármit - miatt az ismeretlenebb előadók és persze a befutott sztárok számára egyaránt roppant fontos platformmá nőtte ki magát az évek során, ennek ellenére messze nem tekinthető a zeneipar igazi pénzeszsákjának.

A Youtube népszerűségének növekedésével párhuzamosan egyre több elégedetlen hangot hallani azzal kapcsolatban, ahogyan az előadók részesülnek a bevételekből. Tom Pickett a Youtube tartalomért felelős vezérigazgatóhelyettese egy tavaszi konferencián büszkén állította, hogy   működése során a Youtube több, mint 1 milliárd dollárt fizetett ki az előadóknak. Kijelentését aztán és azóta is nagyon sokan, sokfelől kritizálták. A streaming piac jelenlegi vezetője a Spotify például részletes elemzésben mutatta ki, hogy míg a svéd szolgáltató esetében egy millió lejátszás után egy átlagos előadó 6-8 ezer dollárt kap, addig a Youtube esetében ez az összeg alig 3000 amerikai dollár.

A Youtube sokkal inkább tekinthető tehát marketing platformnak, mint egy biztos és magas bevételeket garantáló zenei szolgáltatásnak. A zenemegismerés egyik központi szereplője, mégis ha a zeneipar számára generált bevételeket nézzük, akkor alig szerepelt, szerepel jobban, mint a Spotify. Mindkét cég, eddig, mintegy 1 milliárd dollárt fizetett a tartalomtulajdonosok számára, a Spotify mindezt azonban kevesebb idő alatt és sokkal-sokkal kevesebb felhasználóval tette. A világ zeneiparának bevételei pedig 2013-ban elérték a 16 milliárd dollárt, ezzel összemérve a Youtube által évek alatt kifizetett 1 milliárd dollárt, az elhanyagolhatónak tűnik.

Az uralkodó visszatér

A Youtube streaming zenei szolgáltatásának ötlete, tehát alapvetően ebből az egyszerre domináns, de sok tekintetben mégsem domináns pozíció megváltoztatásának igényéből fakad.

A hosszas várakozás ( a szolgáltatás indításáról szóló első hírek 2013 végén jelentek meg- a szerk. ) után 2015 első negyedéven pedig publikusan is elinduló, Youtube Music Key névre hallgató szolgáltatás két részből tevődik össze: egy ingyenesen, desktopon és mobilon is elérhető l illetve egy prémium funkciókat (offline zenehallgatás, zenehallgatás megszakítás nélkül ) kínáló előfizetési díjért igénybe vehető részből.  

Ami az árazást illeti, az év eleji indulást követő hat hónapos béta teszt időszakában ingyenes lesz, ezt követően 7,99 dolláros akciós áron lesz elérhető 3 hónapig, a végső ár pedig a szabványosnak mondható 9,99 dolláros havi díj.

Az új szolgáltatás a jelenleg is működő és a világ zenei videó fogyasztásának legnagyobb részét kitevő Youtube integráns és elválaszthatatlan része lesz, új funkciókkal bővítve azt. Az új funkciók - az egy gombnyomással egy adott előadó köré csoportosítható, ahhoz hasonló zenét nyújtó rádió funkcionalitás illetve az, hogy ugyanazon album a jelenleg elszórtan megtalálható elemei össze lesznek fűzve egy albummá – révén az ingyenes láb is roppant vonzóvá, az eddigieknél is vonzóbbá válhat a zenekedvelők körében. Azáltal, hogy a szolgáltatás a Youtube része lesz, már indulásakor a legjelentősebb streaming szolgáltatóvá válik majd, olyannyira, hogy aktív felhasználószámban a második helyezett szolgáltatás népszerűségét is több, mint ötszörösen haladja majd meg.

A 10 éves szolgáltatás azzal, hogy hivatalosan is belép a streaming szolgáltatások közé, minden tekintetben felforgatja majd a zeneipart! A fogyasztói oldalon, azzal, hogy a videók mellett a szolgáltatás indulásával a videó nélküli tartalmak streamelési lehetősége is megjelenik majd, azaz a Youtube egy szempillantás alatt szintet lép és egyszerre lesz videó és audio streaming szolgáltatás. Az előadói oldalon pedig azzal, hogy a jelenleg, a Youtube-ra érvényes licenszek a prémium szolgáltatás esetében nem feltétlenül lesznek érvényesek, s ebből sokan egészen biztosan hasznot próbálnak majd húzni.