Alig telt el egy év azóta, hogy a streaming piac biztos vezetője, a svéd Spotify és egy kevesek által ismert kínai cég, a Tencent  bejelentették, hogy a Tencent zenei cége, a Tencent Music Group valamint a Spotify kölcsönösen részesedést vásárolnak a másikban.

Akkor azt írtuk, hogy a megállapodás tulajdonképpen klasszikus win-win szituációt teremt, hiszen két cég erősebben, hatékonyabban tárgyalhat majd a nagy nemzetközi kiadókkal. A svéd cég számára  a Tencent igen jó segítség lehet majd abban az esetben, hogyha  szeretne belépni a hatalmas potenciállal kecsegtető kínai zenei piacokra.

Azóta persze sok víz lefolyt  a Jangcén meg az összes svéd folyón, és sok tekintetben meg is változott az a helyzet ,amelyben a két egymásban  tulajdonos  cég van. A Spotify most már nem  stratégai befektetőket keres, hiszen tőzsdei céggé vált, annak minden előnyével és hátrányával..

 És  azóta, a kínai streaming óriás, a Tencent   is hivatalosan is  bejelentette az amerikai tőzsdefelügyeletnél, hogy zenei szolgáltatásokkal foglalkozó divíziója, a Tencent Entertainment kiválik az anyacégből és tőzsdére lép.

Ennek keretében, azaz a tőzsdére lépési folyamat részeként pedig a kínai streaming cég  a piac  és a vetélytársak által régóta várt információkat  közölt magáról. Olyan adatokat, amelyek bizony a nagy, nyugati  streaming szolgáltatókat és gondolkodásra késztethetik..

Követendő példa Kínából

Az eredmények értékelése és értelmezése előtt azt persze fontos leszögezni, hogy akkor, amikor  Tencent Entertainment -ről beszélünk, akkor valójában 4 szolgáltatásról,  - QQ Music, Kugou Kuwo és a  karaoke app WeSing-ről beszélünk.

A hatalmas kínai piac adottságaiból kiindulva és azt alapul véve az, hogy a Tencent Entertainment szolgáltatásainak használói  4 szolgáltatásból tevődnek össze, a brutális- immáron 600 millió főt meghaladó-   előfizetői bázis- amely önmagában nagyobb, mint az Apple, a Spotify és az Amazon- azaz a Top3 streaming piaci szereplő – talán még nem is annyira érdekli és aggasztja a nagy nyugati szolgáltatókat.

Az azonban már sokkal inkább, hogy a prémium felhasználók számát tekintve a Tencent csoport 23 millió prémium felhasználója  azt jelenti, hogy a cég a Spotify-t és az Apple-t követve a  harmadik helyen áll, állna a streaming szolgáltatók virtuális, globális  listájában.

Persze  ha a 23 millió prémium előfizetőt a teljes  ügyfélbázishoz viszonyítjuk, akkor máris megmutatkozik a Tencent- és amúgy a teljes kínai legális  zenei és film piac-  egyik gyengesége,   azaz, hogy nagyon kevesen hajlandóak fizetni  a tartalomért magáért. ( mindez persze amúgy egyben lehetőség is a Tencent számára, hogy drasztikusan növelje előfizetőszámát..)

Mindezek alapján joggal feltétezhetnénk, hogy a kínai cég  pénzügyileg hasonló cipőben jár, mint a publikus adatokat közlő szolgáltatók, azaz a Spotify vagy a Pandora.  A helyzet azonban abszolút ellentétes ezzel, és talán ez a legfigyelemreméltóbb  megállapítás a Tencent tőzsdére lépése kapcsán  kiadott adatokból!

Ezek alapján ugyanis a kínai telco óriás média ipari leányvállalata  magabiztosan és messze nem csak átmenetileg nyereséges, miközben bevételei meredeken emelkednek! Olyannyira, hogy 2018 első félévében az összbevétel meghaladta az 1.3 milliárd dollárt, azaz éves szinten   2.5 milliárd dollár árbevétele lehet a Tencent Entertainmentnek. Mindeközben pedig a jövedelem termelő képesség is jelentősen javult, hiszen a 2016-as éppen csak pozitív EBITDA szintről 2018 első félévében már közel 300 millió dollár nyereséget termelt a kínai cég, ami már több, mint a 2017-es teljes éves nyereség!

Az árbevétel jelentős része ugyanakkor szemben a nyugati szolgáltatókkal nem  az előfizetési díjakból származik! 70%-a a teljes bevételeknek a cég  social entertainment szolgáltatásából származik. A 228 millió WeSing felhasználónak alig több, mint 4%-a, azaz 9-9.5 millió felhasználó az, aki aktívan él ezzel a lehetőséggel. A teljes Tencent  ügyfélbázisra viszonyítva ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy  a Tencent  árbevételének 70%-át az ügyfelek alig több, mint 1%-a adja.

Persze ha csak ezt  jegyeznék meg a nyugati vetélytársak, azzal hatalmas hibát követnének el! A Tencent üzleti modellje ugyanis gyökeresen eltér attól, amit a Spotify, az Apple vagy a Deezer alkalmaz és követ. utóbbi cégek megközelítésben ugyanis kétféle ügyfél van:  olyan, aki nem fizet és ezért reklámokkal kell, hogy találkozzon a teljes funkcionalitás elérése érdekében és olyan, aki fizet és ezzel megvásárolja a jogot a reklámmentességre (is)  A Tencent ezzel szemben eleve alacsonyabb előfizetési díjat kér, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a felhasználók  maguknak vásároljanak apróbb kiegészítéseket, plusz funkciókat, vagy akár  egymásnak  is pénzt/krediteket  adjanak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Tencent érdemben előrébb tart a streaming szolgáltatásinak feljesztésében, mint bármelyik nyugati vetélytársa. Az  összes olyan téma,- a saját tartalom kiadás, a közvetlenebb előadói kapcsolatok, a  HD streaming szolgáltatás agy éppen a saját hardware-  amelyeket a nagy nyugati streaming szolgáltatók még csupán ízlelgetnek, fontolgatnak, a Tencent esetében már a valóság.  

Nyugati vetélytársak

A tőzsdei anyagban a Tencent kiemelte, hogy a jövőben az eddigieknél  is jobban szeretné kihasználni a lehetséges szinergiákat  hatalmas közösségi  hálója és zenei szolgáltatásai között. 2018 első félévében átlagosan több,mint 800 millió ember használta aktívan havi szinten a Wechat és a QQ Music szolgáltatásait együttesen.  

Az integráció pedig már most is gőzerővel zajlik. Így például a Wesing felhasználók Wechat illetve QQ Music-os ismerőseik által publikált tartalmakat , felvételeket a platformon belül   is megnézhetik,   nem kel elhagyniuk azt ahhoz sem, hogy üzenjenek nekik.  

Ilyenfajta integráció egyelőre egyetlen nyugati szolgáltatásban sincsen , és ha őszinték akartunk lenni, arra, hogy az Apple Music vagy a Spotify ilyesmit kínáljon belátható időn belül nincs is reálisan sok esély. Aki ilyesmivel a piacra léphetne az egyre határozottabban ,de még mindig roppant óvatosan a zenei  szolgáltatások felé kacsintgató Facebook lehetne…

A Kínai nagyfalon innen és túl A Tencent nevét először akkor kapta fel a világ sajtó, amikor 2016 végén a Tencent és a China Music egyesültek. De önmagában ettől még a Tencent nem lenne úgy emlegetve, mint a következő  Wall streeti sztárrészvény! Nézzük, miért lehet mégis az! Kína: Hazai pályán a Tencent és a a China Music egyesülésének köszönhetően  a három  streaming szolgáltatás- QQ Music, Kugou Music és Kuwo Music- aktív felhasználószáma havi szinten megközelíti a 700 milliót(!!) és mindemelett a szolgáltatások- szemben a Spotify-al- még nyereségesek is! India: A kínai mellett az india lehet azon zenei piacok egyike, amely  az elkövetkezendő években meredeken emelkedhet majd. nem mellesleg  az india piacon alapvetően nincsenek ( egyelőre még) jelen a nagy globális streaming szolgáltatók! Ennek a piacnak a Top 3 szereplője a Gaana, amely havi 50-60 millió aktív felhasználóval rendelkezik és amelybe az idei évben fektetett 115 millió dollárt a Tencent. Egyesült Államok és Európa: 2017 legvégén- azaz alig egy évvel a nagy kínai egyesülést követően- egy felettébb különös tranzakció részeként a Spotify és a Tencent kölcsönösen 10%-os részesedést vásároltak egymásban! A svéd cég számára nyilván ez egyben egy kaput is jelenthet a  hatalmas, de nagyon más  kínai piac felé, de együtt két cég erősebben, hatékonyabban tárgyalhat majd a nagy nemzetközi kiadókkal illetve a Tencent nagy mértékben támaszkodhat a Spotify már meglevő, de a kínai cégből szinte teljesen hiányzó előadói menedzsment tudására és megoldásaira.

Digitális zenei hidegháború jöhet

A tőzsdére lépésért kapandó 25 milliárd dollárt persze sok mindenre felhasználhatja majd a Tencent. A jelenlegi szabályozás szerint többségi tulajdont nem vásárolhat más cégekben, azt azonban semmi nem tiltja, hogy kisebbségi részesedést vásároljon. Ahogyan azt tette magában a Spotify-ban vagy a indiai streaming óriásban , a Gaana-ban.

A végeredmény pedig egy egészen meglepő felállás is lehet akár, amelyben a Spotify uralja a nyugati illetve dél-amerikai piacokat, míg a Tencent és a hozzá tartozó cégek a keleti piacokon lennének meghatározó szereplők.  Az elsőre talán  hihetetlennek tűnő felállás ,annyira nem elképzelhetetlen, ugyanis a nagy  nemzetközi kiadók  szeretnék lekerülni, hogy a Spotify legyen az új Apple, és ráadásul az az üzleti modell és konstrukció amelyben a svéd cég a keleti terjeszkedését elképzelné  sem nyerte eddig el a kiadók tetszését. A „politikai” helyzet tehát tulajdonképpen adott ahhoz, hogy egyfajta digitális zenei hidegháború alakuljon ki…