A hagyományos rádiózás háttérbe szorulását illetve lehetséges jövőjét végigvevő sorozatunk harmadik,egyben utolsó részéhez éreztünk.

Mini sorozatunk első részében a világ legnagyobb zenei piacát, az Egyesült Államokat vettük górcső alá, míg a második részben a legjelentősebb európai zene piac, a brit volt posztunk alanya.

A tengerentúlon immáron háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtnek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

A Brit szigeteken sem térnek el ettől érdemben a trendek,ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évben brutálisan átalakult az, ahogy a britek zenét fogyasztanak.  Amíg 2015-ben nagyjából egyenlő arányban részesültek a  digitális zenehallgatásból a különböző lehetőségek, miközben legmeghatározóbbnak  a letöltött /megvásárolt zenék hallgatása bizonyult. 2019-re minden úgy alakult át, hogy a zenehallgatás közel felét a streaming szolgáltatások adják, a második helyen pedig  a Podcasting végzett, szoros versenyben maga mögé utasítva  a digitálisan vásárolt zenék hallgatását.  

A tengerentúli illetve a brit piac persze alapvető  fundamentumokban különbözik a magyartól, így attól, hogy ezeken a fejlett piacokon  egyértelműen háttérbe szorulóban van a hagyományos rádiózás, itthon még ne biztos, hogy így kellel ennie. Nézzük meg így van-e?

Az az alaptrend  Magyarországon is maximálisan igaz, hogy a fiatalabb korosztályok érdemben kevesebb rádiót hallgatnak.

Hazánkban az NMHH adatai alapján az 50 év felettiek zenefogyasztásának több,mint 60%-át a szöveges illetve zenét sugárzó rádió teszik ki. A 30 év alattiak esetében ez az érték 45% alatt volt.  Ennél , azaz a konrét adatnál lényegesen aggasztóbb ugyanakkor maga a trend.   A harminc év alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük; és minden negyedik helyett mostanra csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap, azaz számított aktív hallgatónak.

Az, hogy a fiatalok hová vándorolnak a hagyományos rádió hallgatásból  nem nagyon okoz meglepetést:  a digitális megoldások felé!

Platformot tekintve ugyan a rádióhallgatás még mindig túlnyomórészt  önálló rádiókészüléken (64%) történik, illetve nagyon erős az  az autóban való rádió hallgatás is (53%).  A legnagyobb növekedést ellenben a – a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya produkálta- a teljes rádióhallgatói bázisban 11 százalékról 15 százalékra növekedve.  A fiatalok körében még plasztikusabb az átalakulás: a mobiltelefonon rádiózók aránya 26-ról 42 százalékra nőtt, azaz a 29 év alattiak köze fele immáron mobiltelefonon hallgat rádiót!

Mindez természetesen a hagyományos rádiók hallgatottságában is érzékelhető! Jelenleg  heti szinten mintegy 5,5 millió ember hallgat hagyományos rádiószolgáltatásokat, azaz a felnőtt népesség közel 70%-a heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Árnyalja kissé ugyanakkor  mindezt, hogy jelenleg mindössze 4 magyarországi rádió van, amelyet 1 milliónál több ember hallgat, azaz 4 olyan magyarországi rádióadó van, amelynek az elérése meghaladja vagy összemérhető a digitális streaming szolgáltatásokat használók illetve a Youtube-on zenét hallgatók számával. Azaz ha úgy vesszük szépem csendben az őrségváltás márt meg is történt.   

Persze mondhatnánk 5,5 millió ember, azaz a felnőtt népesség 70%-a hallgat rádiót viszonylag rendszeresen, így az őrségváltás még arrébb van. A helyzet azonban ennél árnyaltabb és összetettebb!  Ha ugyanis korcsoportonként nézzük, a rádióhallgatók bázisát az látható, hogy a 15-19 évesek alig hallgatnak rádiót- napi bontásban a rádióhallgatók 10%-át teszik csak ki, és a hallgatói tábort az idősek, a 60 év felettiek dominálják.

A korábban bemutatott két fejlett piacon a streaming szolgáltatásokon felül a podcasting is egyre erősebben és határozottabban von el hallgatókat a hagyományos rádiózás felől. Itthon a podcasting egyelőre még gyerek cipőben jár, így a terjedése- ami az elkövetkezendő években prognosztizálható- tovább növelheti majd a nyomást a hagyományos rádiókon hazánkban is.

DISCLAIMER:  A posztban alapvetően 2018-2019-es adatokat használtunk. Amint lesznek frissebbek, írunk róla!