A zenei kiadók nem különösebben hangoztatják ezt- pláne amikor a streaming szolgáltatókkal tárgyalnak- de a streaming által fűtött zenei piacokon a kilátások derűsebbek mint valaha! Azaz a 2010-es évtized végén bizony jó dolog volt lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni!
Pláne igaz mindez a piacvezetőnek számító kiadó, a Universal Music esetében. A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szerette volna ezt a helyzetet kihasználni. A tulajdonos Vivendi két lehetőséget mérlegelt. Az egyik a kiadó értékesítése , a másik pedig a tőzsdére vitel volt. Mindkettő mellett szóltak bőséggel pro és kontra érvek is,végül azonban 2018 nyarán az a döntés, hogy a Universal Music egyelőre nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több, stratégiai partner számára értékesítenék.
A világ legnagyobb kiadójáért illetve annak egy részéért természetesen potenciális jelöltek és önjelöltek sora jelentkezett be. A folyamat a tervezetthez képest lassabban haladt és már az is felmerült, hogy esetleg mégsem tud 2019-ben befejeződni. Aztán kissé hirtelen befejeződött, nem is akármilyen eredménnyel! A Vivendi ugyanis bejelentette, hogy a kínai Tencent a Universal Music 10%-t vásárolja majd meg valamint a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg.
Így várta a világ zeneipara a koronavírust
Ugyan a hivatalos adatokra még várnunk kell , már rendelkezésünkre állnak adatok arról, hogy hogyan is zárta a globális zeneipar az utolsó normálisan értékelhető évét a koronavírus okozta sokk előtt. A rendelkezésre álló adatok alapján 2019-ben igaz bomba évet zárt a globális zeneipar! A...
A tervezett tőzsdére lépésről hosszú ideig nem kaptunk újabb információt, egészen idén év elejéig, amikor is a Vivendi igazgató tanácsa – a Tencent csomag jóváhagyásával egy időben. bejelentette, hogy 8 befektetési bankot kért fel arra, hogy támogassa a 2023-ig megvalósítani tervezett tőzsdére lépést.
A Vivendinek illetve a Vivendi elnökét adó és abban többségi tulajdonnal rendelkező Bolloré Group elsődleges célja a csoportban levő befektetésének a maximalizálása. Ehhez nem feltétlenül a tőzsdére lépés lett volna az ideális megoldás, de annak a stratégiai célnak, hogy növeljék befektetésük értékét és közben, ezzel párhuzamosan megőrizzék mérvadó befolyásukat a cégcsoportban, ez a megoldás a legjobb.
A tőzsdei részvénykibocsátás ugyanakkor azon befektetők számára is lehetőséget kínál akik különböző okok- nem volt elég pénzük megvásárolni a teljes Universal pakkot, szerettek volna befolyásoló részesedést szerezni- nem tudtak eddig részesedést szerezni a Universal sikereiből, és hisznek abban, hogy az a kiadók hosszabb távon is meghatározó szereplő tudnak majd maradni a digitális zenei ökoszisztémában.
No és persze Vivendi és a Bolloré Group a részvénkibocsátáskor kapott pénzt arra is fordíthatja majd, hogy belőle finanszírozza azokat az innovációkat, programokat, akvizíciókat, amelyek révén a hosszú távon kiéleződő streaming szolgáltatók vs tartalomtulajdonosok harcban, eséllyel veheti majd fel a versenyt.
Sok tekintetben hasonlóak a mozivációi a harmadik- legkisebb- major kiadónak és tulajdonosának, az extravagáns Lev Blavatnyiknak. Az orosz-ukrán milliárdos befektetési cége, az Access Industries Ic. ugyanis már a papírokat is beadta a New York-i tőzsdefelügyelethez annak érdekében, hogy tőzsdére léphessen.
|
Lev Blavatnyik és az Acces Industries Az Access Industries neve 3-4 évvel ezelőtt minden zeneipari szakember számára idegenül hangzott volna, nem vétetlenül: az 1996-ban alapított cég ugyanis elsősorban a nyersanyagiparból, illetve később az ingatlanfejlesztésekben tett befektetései miatt vált ismertté. A nyersanyag-, majd az ingatlanbizniszt a média- és a tartalomiparba való belépés követte - és ez volt az a terület, amelynek kapcsán Len Blavatnyik cége kapcsolatba került a zeneiparral. Mindezen felül ugyanakkor z orosz milliárdos portfoliójában az AINMT skandináv mobil 3G-szolgáltató, illetve az alapvetően az indiai piacon tevékenykedő O-Zone szélesssávú Wifi-szolgáltató szerepel, ami pedig a tartalomszolgáltatást illeti, övé a Deezer, a streaming piacot vezető Spotify egy része ( alapvetően a Warner Music-on keresztül) és a Beats Music eladásával sem járt rosszul.. |
Blavatnyik nem kicsit nyerhet majd az üzleten, hiszen 2011-ben alig 3 milliárd dollárért meghaladó összegért vásárolta meg a lemezkiadót. Amelyet most- függően persze a végleges időponttól- szerencsés esetben 15-16, rosszabb esetben 10-12 milliárd dolláros értéken viheti majd tőzsdére a cég érvényinek egy részét. Egy részét, ugyanis az Access Industries Inc. meg kívánja tartani a legfontosabb döntések meghozatalához szükséges többségét.
A Universal tőzsdei terveit kis mértékben, Lev Blavatnyik és a Access Industries terveit azonban alapjaiban befolyásolta a koronavírus által kiváltott tőzsdei pánik. A orosz-ukrán milliárdosnak így most várnia kell a megfelelő pillanatra.
Mindez azonban a két cég és a két milliárdos hosszú távú tervein mit sem változtat. nem szeretnék, hogyha a streaming piac felfutásának jótékony hatásaiból a tőzsdén csupán a streaming szolgáltatók részesülnének.
