Kicsit több, mint 20 évvel ezelőtt, egy új, roppant népszerű internetes filemegosztó megoldással, a Napsterrel hadakozva, a Universal Music nagyon kevés vezetője remélhette azt, hogy 20 évvel később, egy szinte biztos sikerrel kecsegtető tőzsdei részvénybevezetést ünnepelhetnek majd!
De később, a 2000-es évek közepén sem tűnt mindez egy reális pillanatnak! Ezt követően azonban megváltozott a nagy nemzetközi kiadók helyzete az elmúlt 10-15 évben, pozitív irányban, elsősorban a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően, a kilátások derűsebbek mint valaha!
Így jutottunk el oda, hogy a 2010-es évtized végén, 2020-as évtized elején, hirtelen bizony jó dolog lett lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni! Az audio streaming szolgáltatások- mint a Spotify, az Apple Music- növekedéséből pedig maguk a tartalomtulajdonosok sem szerettek volna kimaradni.
A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szerette volna ezt a helyzetet kihasználni. A tulajdonos Vivendi két lehetőséget mérlegelt. Az egyik a kiadó értékesítése , a másik pedig a tőzsdére vitel volt. Mindkettő mellett szóltak bőséggel pro és kontra érvek is,végül azonban 2018 nyarán az a döntés, hogy a Universal Music egyelőre nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több, stratégiai partner számára értékesítenék.
A világ legnagyobb kiadójáért illetve annak egy részéért természetesen potenciális jelöltek és önjelöltek sora jelentkezett be. A folyamat a tervezetthez képest lassabban haladt és már az is felmerült, hogy esetleg mégsem tud 2019-ben befejeződni. Aztán kissé hirtelen befejeződött, nem is akármilyen eredménnyel! A Vivendi ugyanis bejelentette, hogy a kínai Tencent a Universal Music 10%-t vásárolja majd meg valamint a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg. A Tencent 3 milliárd dollárt fizet majd a tervek szerint, ami 30 milliárd dollárra értékeli a Universal kiadót. A megállapodás értelmében a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg. Ez a 10% aztán 20%-ra nőtt, azaz a világ legnagyobb zenei kiadójának az ötöde egy kínai streaming zenei szolgáltató kezében van.
|
10% fordulatokban gazdag története A Vivendi nem csak a Tencent számára értékesítette a Universal kiadó. Még a tavasszal jelentette be a Liberty media, hogy Liberty Media Acquisition Corporation néven hozott létre egy tőzsdei akvizícióra fókuszáló 575 millió dolláros tőkéjű tőzsdei céget. Akkor többen azon elmélkedtek, nem lehetséges-e, hogy a cég a Universal Music egy részének felvásárlására készül?
A nyáron aztán megérkezett a válasz a fel sem tett kérdésre, ugyanis a Vivendi bejelentette, hogy a kiadó további 7,1%-át értékesíti , a Pershing Square Tontine Holdings részére. A Pershing Square Tontine Holdings egy ugyanolyan tőzsdei akvizíciókra létrehozott cég, mint a Liberty Media Acquisition Corporation, csak a tulajdonosa a milliárdos Bill Ackman. Az a Bill Ackman, aki hosszú éveken át a Herbalife egészségügyi szolgáltató ellen kereskedett, aki évekig perben állt a kanadai vasúttársasággal és akinek részesedése van a legnagyobb amerikai kereskedelmi láncban, a Target-ban. A simának tűnő tranzakció aztán hirtelen végtelenül bonyolulttá vált, amikor is Packman közölte, hogy eláll a tranzakciótól és a tranzakció jogát az ugyancsak az ő tulajdonában levő Pershing Square Holdings Ltd-re ruházza át. Aki azt hiszi, hogy a történet ezzel véget ért, az nagyot téved ugyanakkor! Nem sokkal a bejelentés után ugyanis a Pershing Square Holdings megerősítette, hogy megvásárolta a Universal Music 7.1%-át 2,8 milliárd dollar értékben., Packman pedig maga vásárolta meg a fennmaradó 2,9%-ot, így végül a Vivendi elérte célját és értékesíteni tudta ezt a 10%-os részvénycsomagot is! |
A tulajdonos Vivendi, a tőzsdére lépés kapcsán 2023-as határidőt szabott, amely aztán 2020-ra módosult, hogy aztán a koronavírus okozta pánik miatt végül 2021-re módosuljon, és végül 2021, szeptember 21-e legyen a neves dátum!
A tőzsdei bevezetés során, a Vivendi a kezében levő részvények felétől szabadult meg a következő módon: az UMG részvényeinek 60 százaléka a Vivendi-részvényesekhez került, 10 százalék a Vivendi társaságé maradt, 10 százalék Bill Ackman befektetési alapjáé, (erről bővebben lent) 20 százalék pedig egy Tencent által vezetett kínai konzorciumé lett. A Vivendi részvényesei részvényenként kaptak egy UMG részvényt is.
A tulajdonos Vivendi a hét elején a tőzsdére lépést menedzselő bankokkal együtt aztán meghatározta az ajánlott nyitó árat, 18,5 euróban. Ez volt tehát az ajánlott nyitó ár, de a gyakorlatban a kereskedés teljesen más képet mutatott!
A befektető nagy lelkesedéssel vetették magukat az Amszterdami börzén a kiadó részvényeire, így már a nyitó ár is közel egy harmadával haladta meg a Vivendi által meghatározottat. A kereskedés csúcspontján az ár meghaladta a 30 eurót, hogy aztán végül megjelenjenek az eladók és a nyitó ár közelében legyen maga a záró ár is.
Ettől persze a Universal Music fantasztikus napot zárt a tőzsdén, az érték pedig a nap végén megközelítette az 50 milliárd eurót!
Ennél persze sokkal fontosabb, hogy mit tartogathat a jövő a Universal Music ( és a kiadók ) számára? A jövőkép alapvetően pozitív, sőt pozitívabb, mint 2019-ben volt. Egyrészt mivel minden jel szerint a digitális szolgáltatók kiadóvá válása inkább a podcastban való harcban nyilvánul most már meg. Másrészt pedig hosszabb távon egyre inkább úgy tűnik, hogy a kiadók immár nem csupán a klasszikus digitális zenei szolgáltatásokból, hanem a Tik-Tok-szerű közösségi videós szolgáltatásokból, gaming platformokból is markáns mértékű bevételeket remélhetnek.
Fonák módon tehát 20 év elteltével lehet, hogy pontosan az a digitális terjeszkedés hozhatja majd el ismét a kiadók aranykorát , amelyet a Napster kapcsán anno minden létező eszközzel próbáltak megállítani, és amelynek fellendüléséhez Steve Jobs zsenialitása kellett.
