Egy kisebb sorozat keretében, itt a Muzzak oldalain megpróbáljuk bemutatni és kielemezni a zeneipart és a digitális zenét jelenleg leginkább befolyásoló trendeket, irányokat és azok hatását arra, hogyan is fogyasztunk és fogunk fogyasztani zenei tartalmakat.Sorozatunk negyedik részében a 2011-es év sláger szolgáltatásait, a felhő alapú szolgáltatásokat és azok jövőjét helyezzük a nagyító alá.
Olvasd el a sorozat korábbi részeit is 1.rész: Változó zenemegismerési szokások 2,rész: Mennyi zenét vásárolnak a torrentezők? 3.rész: Lehetnek-e valaha nyereségesek a streaming szolgáltatások? |
A felhő alapú zenei szolgáltatások a 2011-es év újdonsága voltak. A szakmai képviselői pedig roppant nagy reményeket fűztek hozzájuk, illetve a kiszivárgott szolgáltatás koncepciókhoz. Úgy tűnt, a felhő alapú zenei szolgáltatások ( az ún. music locker) révén lényegesen közelebb juthat majd az iparág azokhoz a zenei szolgáltatásokhoz, amelyek valóban a zenekedvelők igényeihez igazodnak és nem rájuk próbálnak erőltetni valamit…
Mit kell tudni a felhő alapú zenei szolgáltatásokról? A felhő alapú zenei szolgáltatások lényege, hogy a felhasználók merevlemezén levő zenei tartalmakat a felhőben is eltárolja, így azok minden eszközön- PC, tablet, mobiltelefon, Smart TV- elérhetőek és meghallgathatóak lesznek. Fontos kritérium a szolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy a felhasználó merevlemezén beazonosított zenéket csak abban az esetben kelljen feltölteni fizikailag is a felhő alapú tárhelyre, amennyiben azt nem sikerült beazonosítani, ellenkező esetben a szolgáltató által biztosított algoritmus beazonosítja és a felhőben elérhetővé teszi ugyanazt a tartalmat ezt nevezzük scan+match+nek) Két óriásról, az Apple-ről és a Google-ról tudott volt, hogy ilyen jellegű szolgáltatás indításán fáradoznak, mégis mindenkit megelőzve tavaly márciusban az Amazon jelent meg először a piacon szolgáltatásával, őket követte az Apple, tavaly ősszel, majd pedig a hányattatott sorsú Google Music. |
Sajnos az üdítően bátor koncepciók a megvalósítás során- elsősorban a kiadók ellenállása miatt- lényegesen finomodtak. Ennek (is) „köszönhetően” a felhő alapú zenei szolgáltatások abszolút nem olyan sikeresek, mint ahogyan azt 201-ben reméltél a szakma képviselői.
Tárhely | 20 000 dal | 20 000 dal | 5 gb-1 TB méretig | |
Árazás | 25 dollár/év | ingyenes |
5 Gb felett gigabyteonkánt 1 dollár/év |
|
Áruház | igen | igen | igen | |
Mobil verzió | csak iOS alapon | csak Android alapon | csak Android alapon | |
Dalok azonosítása | Scan+match |
|
Scan+match | |
Streaming | nincs | van | van | |
offline is elérhető funkciók | vannak | legutóbb játszott dalok elmentve | legutóbb játszott dalok letölthetőek | |
fájl formátum | 256 Kbps AAC | Mp3, WMA, FLAC, AAC | MP3 és AAC | |
támogatott eszközök száma | 10 | korlátlan | 8 | |
Elérhetőség | 35 ország | USA és néhány európai ország | USA |
Az NPD Group- egyelőre még nem hivatalos kutatása alapján- az internetezők mindössze 6%-a használ, valamilyen felhő alapú szolgáltatást adattárolásra. Jobban belegondolva, mindez nem is meglepő, hiszen a felhő alapú szolgáltatások- különösen a zeneiek- alapvetően azok számára jelentenek igazi élményt, akik megfelelően nagy zenei gyűjteménnyel rendelkeznek. Ezek- a hardcore zenekedvelők- jelentik jelenleg a felhő alapú szolgáltatások igazi piacét, ők bizony roppant kevesen vannak, vagy legalábbis sokkal kevesebben, mint amennyit előfizetőt, a piacra belépett, amúgy nagyon komoly szereplők szerették, szeretnék.
Mert bizony a felhő alapú zenei szolgáltatások piacán csupa nehézsúlyú szereplő van jelen- Az Apple, az Amazon, a Google vagy éppen legújabb jelentkezőként a Microsoft. (bár a felhő alapú szolgáltatási funkciók majd csak később lesznek elérhetőek..) Mi az oka annak, hogy ilyen jelentős iparági szereplők látnak fantáziát benne? Elsősorban az, hogy a felhő alapú zenei szolgáltatások jelenthetik azt a vonzóerőt, amely segítségével ezek a hatalmas médiacégek felépíthetik- vagy az Apple esetében fenntarthatják- a mobil eszközöket-tartalomszolgáltatásokat is magában foglaló saját ökoszisztémát. Az Apple esetében ez az iTunes+iPad+iPhone, az Amazon esetében az Amazon+ Kindle, a Google esetében a Google Play valamint Nexus telefonok és tabletek, valamint az Android operációs rendszer képezi az ökoszisztéma részét. Az ökoszisztéma fenntartása érdekében maguk a felhő alapú szolgáltatások nagyon olcsón vagy akár ingyen is elérhetőek annak érdekében, hogy az adott ügyfél használja magát a rendszert és a drágább elemeit.
Hosszú távon tehát a felhő alapú zenei szolgáltatások jelenthetik majd a belépő szolgáltatást a sokkal összetettebb média cégek által felépített ökoszisztémákba. Jelenleg ugyanakkor hatalmas a szakadék a szolgáltatók által kínált és a zenekedvelők által potenciálisan elvárt funkcionalitás között!zenekedvelők számára a lényeg ugyanis az lenne, hogy a nagy nehézségek árán összegyűjtött zenei gyűjteményük egy helyen, minden platformról elérhető legyen. Itt ebben az esetben zenei gyűjtemény alatt értük a playlisteket, CD-ket, digitális, egyszóval mindent, amit valaha hallgatunk. Ezt egyelőre egyetlen szolgáltató sem képes biztosítani. Az elrugaszkodáshoz arra lenne szükség, hogy a feltöltött zenei állományokat hasznosítani is lehessen-akár egy saját zenei állományokból álló rádióban, akár egy streaming szolgáltatás keretein belül.