A Spotify az idei évben éppen elég problémával néz szembe ahhoz, hogy azon dolgozzon, hogyan lehetne jövedelmezőbb(…) ennek ellenére, a 2014-es adatok alapján lehet, mégsem ártana…A svéd cég, tőzsdei cég nem lévén nem köteles közzé tenni hivatalos adatai, maximum bejegyzett székhelyén, Luxemburgban.

A svéd cég növekedés az elmúlt években igen tetszetős volt, hiszen 3 év alatt több,mint megduplázta árbevételét, sőt csak az elmúlt évben 45%-ot emelkedett és immáron meghaladja az 1 milliárd eurót.

A növekedés nem csupán a bevételeken látszik, hanem a felhasználószámon is, hiszen a svéd cég éppen januárban jelentette be, hogy majdnem megduplázva a 2013-as 36 milliót, elérte felhasználóinak száma a 60 milliót. Melyből 15 millió felhasználó az, aki a prémium szegmenst használja.

Ez a 15 millió felhasználó- azaz a teljes felhasználói bázis negyede- termeli a cég bevételeinek túlnyomó részét, 91%-át, azaz 942 millió eurót, mai azt is jelzi, hogy a hirdetési bevételek továbbra is marginálisak a svéd cég életben, minden e téren tett erőfeszítésük ellenére.

A Spotify 2013 végén elkezdett terjeszkedése tehát eredményes volt, mind ami a felhasználók számának növelését, mind ami a bevételeket illeti, ennek ugyanakkor nagyon súlyos ára volt a svéd cég számára.

A több,mint 1 milliárd eurós bevétel mellett ugyanis a tartalomköltségek hosszú évek után ismét emelkedésnek indultak és 2014 885 millió eurót tettek ki, azaz a bevételeinek 88%-át kellett, hogy a svéd cég jogdíjakra fizesse. A magas tartalomköltségek mellett a létszámnövekedés és terjeszkedés miatt a személy jellegű költségek is növekedtek, összességében 165 millió eurós veszteséget eredményezve.

A veszteség tényénél is aggasztóbb hír, hogy a veszteség bevételekhez viszonyított mértéke elkezdett növekedni, ami annak az indikátora, hogy a cég költségspirálba kerülhetett, ami az alap üzleti modellből fakadó probléma. Évekkel ezelőtt, az elképzelés az volt, hogy a felhasználószám növekedésével a tartalomköltségek ha lassan is, de „kinőhetőek” A Spotify esete mutatja azonban a legjobban, hogy nem, a növekedéssel együtt a tartalomköltségek is nőnek, ezzel együtt pedig a veszteség is.

További probléma, hogy streaming szolgáltatások további növekedésének egyértelműen az árazás a gátja. Alacsonyabb ár viszont alacsonyabb bevételeket, a több felhasználó miatt azonban még magasabb tartalomköltségeket jelentene.

A streaming üzletileg tehát hallott termék, ami azért aggasztó, mert a népszerűsége viszont töretlen ütemben nő. A megoldás a nagy médiacégek belépése és a veszteségek keresztfinanszírozása lehet(ne) – lényegében az egyedi lelöltésekhez hasonló módon- de mint azt pont a legnagyobb és legjobban várt szereplő, az Apple példáján látjuk, pont az ellenkező irányba terveznek elindulni..