Napjaink streaming szolgáltatásai és nagy nemzetközi kiadók, tulajdonképpen pontosan ugyanolyan,  sok tektintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak egymással,mint anno az Apple és a kiadók voltak, az iTunes kapcsán. Azzal az aprónak éppen nem mondható különbséggel, hogy akkor az Apple maximálisan domináns szerepben volt a legális zeneipari bevételeket  tekintve.

Ma ez sok tekintetben más azonban minden fontosabb szereplővel meg van a maga vitája a nagy lemezkiadóknak! Azt, hogy a Spotify és a nagy lemezkiadók viszonya felhőtlen lett volna valaha nem igazán állíthatjuk. Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

És persze ez a sok tekintetben se veled- se nélküled viszony  a kiadók számára is egyre kifizetődőbb.  Annak lehetőségét, hogy a Vivendi tőzsdére vigye   a Universal Musicot, nem más teremtette ugyanis meg, mint az előbb említett se veled- se nélküled viszony másik oldalának a meredek növekedése.

A Youtube és a tulajdonos Alphabet és  kiadók viszonya teljesen más jellegű, hiszen a Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma.

A jelentősebb streaming szolgáltatások bizonyos esetekben költségeik csökkentése, de alapvetően az exkluzivitás érdekében, azonban egyre gyakrabban  saját maguk próbálnak leszerződni a fontosabb tehetséges, népszerű, erre nyitott  előadókkal.

Nem véletlen, hogy a Spotify is saját zenei tehetségkutató indított, sőt  az exkluzív tartalmakért folytatott egyre  hangosabb és markánsabb harc jegyében közvetlenül maga kezd el leszerződni az előadókkal és hasonló lépéseket tett és tesz az Apple is.

Az Amazon  nem volt beilleszthető eddig, tulajdonképpen semmilyen  szabványosnak mondható streaming szolgáltatási modellbe, így különösen meglepetésként érhet sokakat, hogy Jezz Bezos cége (is) elkezd  zenei kiadóként viselkedni.

Nehezen lehet ugyanis máshogyan értelmezni az Amazon produced by sorozatát, melyet szeptemberben kezdett el, és amelynek keretében  Grammy győztes előadók - Al Green, John Prine  vagy  éppen Margo Price- jelentetnek meg exkluzívan új ,friss tartalmakat az Amazon streaming szolgáltatásában. A kiadói jogok azonban- hasonlóan a Spotify-hoz- ez esetben is az előadóknál, illetve a kiadványokat megjelentető független kiadóknál maradnak.

Egyelőre megijedniük és félniük nem kell a major kiadóknak attól, hogy az Amazon hasonlóan a Spotify-hoz vagy éppen az Apple-höz  igazán hevesen belevetné magát az exkluzív tartalmak kiadásába. nem is lesősorban azért mert nem tehetné meg (   ne feledjük, a cég másik entertainment szolgáltatása, az Amazon Prime video igen erőteljesen épít az exkluzív, saját gyártású tartalmakra)  sokkal inkább azért, mert az Amazon zenei tréen elsősorban az árazásával különbözeti meg magát. Egyelőre…