Mint ahogy azt a szolgáltató jelezte, a indulási időpont egyelőre még kérdéses, ugyanis további major kiadókkal, angol független kiadókkal valamint jogvédőkkel szeretnének megállapodni a lehető legteljesebb katalógus indulástól való biztosítása érdekében.

A jelen pillanatban-sajnos-a lekapcsolások módszertana tűnik kidolgozottabbnak, a felhasználók meggyőzésénél és a szolgáltatás attraktív részleteinek kidolgozásánál. A legfontosabb kérdés azonban talán mégsem ez, hanem maga a kínálat. Előfizetési díjas konstrukció esetében, amikor gyakorlatilag az illegális (??) zenebeszerzés feladását kéri egy szolgáltató a fogyasztóktól, alapelvárás, hogy hasonló mélységű katalógust biztosítson. Az árazásról ne is beszéljünk…

A Youtube zenei videókkal kapcsolatos törekvéseiről pár héttel ezelőtti bejegyzésünkben már említést tettünk. A megálmodott modell nagyon sok tekintetben hasonlít a MySpace music esetében alkalmazotthoz, a cél pedig nem kevesebb, mint a zenei videók valódi sales és médiatermékké alakítása.

Az ötlet természetesen ez esetben is a Universal mindenható urénak, Doug Morrisnak a fejéből pattant ki, azonban a Youtube és a kiadói megállapodások lejárta, valamint a megváltozott gazdasági környezet a Google vezetőit is eddigi álláspontjuk átgondolására késztette.

 Önmagában is jelentés érétkű, ha Steve Jobs és Mick Jagger egy asztalnál,egy fényképen mutatkoznak. Ha mindez ráadásul nem egy esküvőn vagy egy koncerten, hanem egy a zeneterjesztés európai mikéntjével foglalkozó megbeszélésen készült, állítható, valami komoly van formálódóban.

A megbeszélés apropóját ugyanis egy Európai Uniós vizsgálat adta, amely a digitális zeneletöltés, azon belül is az iTunes Európán belüli használati korlátaival, különös tekintettel a Kelet-Európai országok kizárásara koncentrált.

A pénzügyi válság szinte miden gazdasági szektorban komoly változásokat, gondokat hozott magával. Teljesen érthető és logikus okok által vezérelve, az amúgy is gyengélkedő szektorok esetében a válság hatásai felerősödtek. S bármennyire is tagadják a benne szereplők, a zeneterjesztés, a lemezkiadás illetve némi rosszindulattal a szórakoztatóipar is a legerőteljesebben sújtott szektorok közé tartozik.

Eleddig a zeneiparból csupán startupok megszülése jelezte a válságot, egyesülések, kivásárlások nem, talán pont a válság súlyossága, és az üzleti modellek bizonytalansága miatt.

Az újfajta zenei szolgáltatások megjelenésének és térnyerésének napjainkban  két útja, iránya ismert: Az egyik esetében a startup tulajdonosai dacolva minden jogi kockázattal, kiadói megállapodások nélkül indítják el szolgáltatásukat, a későbbiekben reményei szerint kialakuló hype által generált bevételekre alapozva. A másik esetben jogkövető magatartást tanúsítva, először a kiadói megállapodások megkötésére törekedve próbálnak piacra lépni.

A gyakorlatban a végeredmény mindkét esetben ugyanazt: kudarc. Az első esetben a népszerűség és a használók arányának növekedésével  a kiadók vércseként csapnak le jogosnak gondolt bevételeik megszerzésének érdekében, vagy a szolgáltatás bezárását, vagy az üzleti modellt végképp és örökre szanaszét rázó megállapodások megkötését kierőszakolván.

A Last Fm CBS általi, alapjában véve meglepő és gyorsan végrehajtott megvásárlásakor rengeteg helyről hallatszott a költői kérdés. Mit fog a startuppal kezdeni a nagy hagyományos médiavállalat?  Az elmúlt, két év alapján egyfajta laza pórázon tartást figyelhettünk meg. A Last Fm. alapjában véve függetlenül működhetett, döntéseiben nem nagyon voltak megfigyelhetők a gőgős, old school médiavállalat befolyásolási törekvései . (Ez alól csak a Kelet-Európiakra kivetett előfizetési díj a kivétel, de még talán az se)

A gazdasági válság ugyanakkor felgyorsítani látszik a nagy cég és a kis cég amúgy is szükséges integrációját. A CBS Interaktív Média részleg kialakításával a médiaóriás a  CBS rádiót, több, mint 100 online rádió állomását valamint a Last Fm.-t egy részlegbe, közös felügyelet alá vonja. A divízió élére egy igazi CBS veterán, David Goodman került.

Ezeket a negatív híreket  a közös cég legutóbbi igazgatósági üléséről kiszivárgott hírek táplálják  ahol a kiadók a Courtney Holtnak, a MySpace Music nemrég megválasztott vezetőjét állították pellengére a bevételek tervezettől való elmaradása miatt.

Akármelyik verzió is az igaz,  a kiszivárgott hírek egyértelműen azt sugallják, hogy az üzleti modell, mely a streaming szolgáltatásokat körülveszi továbbra is megfojtja a szolgáltatásokat, még akkor is, hogyha a tartalomtulajdonosok saját maguk is a kockázatviselők között vannak. A MySpace Music esetleges bukása ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járna a digitális zenére nézve. A Pay per track modellek láthatóan és formátumtól függetlenül nem képesek a CD eladások csökkenéséből származó bevételkiesést ellensúlyozni, a streming modellt alkalmazó startupok sorra mennek csődbe a gazdasági válság okozta médiabevételcsökkenés miatt. Abban az esetben, hogyha az ingyenes modellek és a nagy közösségi siteok integrációja sem képes életképes megoldást eredményezni,úgy a digitális zeneterjesztés léte is megkérdőjeleződhet.