Egyre több jel utal arra, hogy a cloud alapú zenei szolgáltatások közötti verseny döntő fázisához érkezett. Az Amazon a piacon van, de részben korlátozott funkcionalitással és ismert kiadói fenntartások mellett, A Google jelentős mértékben egyszerűsített (gyengített) funkcionalitással tudott csak elindulni.
A
cloud alapú szolgáltatás tervével először foglalkozni elkezdő
Apple-ről tavalyhoz képest meglepően kevés hír jelent meg, ami nem feltétlenül rossz hír, hiszen jelentheti, jelenthette a háttérben folyó munkák okozta csendet is. Mindez ugyanakkor a múlt, lehet, a közelgő Apple esemény, a WWDC miatt, de ismételten a hírek és találgatások középpontjába kerültek az Apple zenei elképzelései.
A
Cnet által megszelőztetett információk szerint a Cupertino-i cég ugyanis a korábban tető alá hozott Warner Music-al való megállapodás után, a saját gondjaival amúgy éppen eléggé elfoglalt EMI-al is megállapodott, s a két másik kiadóval, a Universal-al és a SONY-val is a megállapodás küszöbén áll.
(UPDATE: Pénteken késő este a SONY megállapodás ténylét is bejelentették hivatalosan is.)
Megfordítva pár héttel ezelőtti
bejegyzésünk címét, mit jelenthet mindez a riválisok számára? Nem sok jót.. Ha a hírek igazak, az Apple technológiai értelemben már tavaly ősz óta készen áll a szolgáltatás elindítására, a visszatartó erőt csak a kiadói tárgyalások jelentették. Mindezen felül az Apple koncepciója drasztikusan eltér attól, mint amellyel az Amazon piacra lépett, vagy amellyel a Google jelen van a piacon. A jó eséllyel ICloud névre hallgató szolgáltatásban ugyanis a felhasználóknak nem kell feltölteniük a zenei tartalmakat egy központi tárolóegységre, hanem a szolgáltatás a gépükön található zenei tartalmakat átfutva, elérhetővé és meghallgathatóvá teszi azokat az Apple saját, szervereiről.
Ahogyan azt a
Paidcontent írta is, a szolgáltatás technológiai koncepcióját az Apple már a tavalyi év során szabadalmaztatta, így a szolgáltatás funkcionalitása, sőt az iTunesban szükséges módosítások is ismertek.
Márpedig ez lehet az egyik kulcsmomentum majd a szolgáltatások közötti, a fogyasztók kegyeiért zajló versenyben. nem mindegy ugyanis,hogy valakinek fel kell-e töltenie a több giga vagy akár több tíz gigabájtnyi zenei gyűjteményét ahhoz, hogy bárhonnan elérhesse, vagy elegendő egy alkalmazást lefuttatnia mindehhez .
Az egész versenyben talán a legérdekesebb ugyanakkor a helyzet, ami ahhoz vezetett, hogy az Apple lépjen utolsónak színtérre, ugyanakkor egyedüliként olyan szolgáltatással, amely a valódi fogyasztó i igényekhez közelít. A Steve Jobsék- amúgy igencsak nehéz- helyzetét ugyanis gyakorlatilag a két nagy vetélytárs gyors(elhamarkodott?) lépése könnyítette meg! Mind az Amazon, mind a Google esetében kiadói megállapodások nélkül elindult szolgáltatásokról van szó, ami érthető módon csípte, csípi a kiadók szemét. Ebben a helyzet nem engedhették meg maguknak, hogy egy akkora szereplő, mint az Apple elinduljon kiadói megállapodások nélkül, de az sem (volt) tartható állapot számukra, hogy a piacon csak az a két szereplő legyen jelen, amely nem jutott megállapodásra velük. A két, az elmúlt években nem egymás tenyeréből evő fél tehát abban a helyzetben találta magát, mint anno 2003-ban az iTunes indítása előtt. Egymásra voltak utalva ismét. csak jelen esetben inkább fordított felállásban: Míg 2003-ban az Apple számára volt kulcskérdés a gyors megállapodás, a mostani helyzetben a másik fél volt kénytelen engedményeket tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb tető alá hozzák a megállapodásokat az Apple-el.
Minden jel tehát abba az irányba mutat, hogy az Apple június 6-án a WWDC konferencián bejelentheti majd a felhő alapú zenei szolgáltatását. Az egyetlen nyitott kérdés szinte már csak az, hogy az indulás időpontja is június lesz, vagy csak a bejelentést teszi majd meg, a téma jelentőségéhez mérten, feltehetően maga Steve Jobs. Mitől függ az indulás tényleges dátuma? Alapvetően attól, hogy a már meglevő kiadó megállapodásokon felül az Apple mikorra tudja lezárni a Universallal a tárgyalásokat (valószínűleg még a jövő héten), mikorra sikerült megállapodnia az egyelőre még meg sem keresett független kiadókkal ( akikkel lényegesen könnyebb egyezkedni, így ez sem valószínű, hogy hosszú időt venne igénybe s talán ami a legnehezebb, mikorra jut egyeszségre a kiadókon felül a zeneműkiadókkal.
( A zenei tartalmak esetében ugyanis a jogok gyakorlatilag kettéoszthatóak: Maga a hangfelvétel joga van a lemezkiadóknál. A hangfelvételen felüli kiadói jogok (pl. a dalszöveg) ugyanakkor nem maguknál a lemezkiadóknál, hanem az azokkal egy cégcsoportban levő zeneműkiadóknál vannak., akikkel külön meg kell állapodni, minden egyes esetben)
Ez a megállapodás mutatkozik a legidőigényesebbnek, s amennyiben június elején csak az indulás tervét tudja majd bejelenteni az Apple, szinte biztosak lehetünk majd benne, hogy ez állt a háttérben.
