Június elején, a Warner eladása és az orosz milliárdos, Len Blavatnyik kezébe kerülésekor reális lehetőségnek tűnt még az is, hogy a lehető leggyorsabb értékesítés érdekében a Citi az orosz milliárdosnak értékesítési közvetlenül a kezében levő lemezcéget.

 

Mindez végül nem történt meg, és a bank, hivatalos, meghívásos tendert írt ki. A hírek szerint a várhatóan hosszadalmas ajánlattételi folyamatban több kiadó is részt kíván majd venni. Egyrészt  az új kezekben levő Warner Music is- ha már az azonnali értékesítés nem sikerült- illetve a világ vezető lemezkiadója, a Universal is.  

 

Mindkét kiadó pályázata egyben jelzésértékű is, hiszen azt mutatja, egyre fokozódik a koncentrációs most már kiadói oldalon is. A Universal számára egy Warner vagy éppen egy egy EMI méretű kiadóra szükség lenne, hogy megőrizze, egyre inkább veszélyben levő vezető helyét a kiadók között. A Warbner erse5táben a vásárlás túlzottan kockázatos lett volna a versenyjogi jóváhagyási szempontokat is mérlegelve, az EMI ugyanakkor ebben az értelemben is tökéletes célpont! Elképzelhető, hogy a cég csupán a vetélytárs zenei üzletágra tesz majd ajánlatot, de az sem kizárható, hogy a kiadói üzletágra is ajánlatot tesz majd, melynek összege 3 milliárd dollár körül mozoghat.

És igen, 2 évnyi várakozás, újabb és újabb és újabb ígéretek, esetleges dátumok után, a mai nap, azaz 2011.július 14-e a nap, amikortól a Spotify valóban elérhető az amerikai zenekedvelők számára is.

 

 

A végső várakozásokhoz képest túlzottan sok újdonságról nem tudunk beszámolni: A teljesen ingyenes verziója a szolgáltatásnak csak meghívásos alapon lesz elérhető. Az 5 valamint a 10 dolláros verzió azonban már most, az induláskor is.

 

A blog oldalain az elmúlt két évben rengeteget foglalkoztunk a svéd céggel, így méltatásuktól ezúton eltekintenénk. Álljon ellenben itt egy kisebb linkgyűjtemény a Spotify indulásának visszhangjáról:

 

Ezúttal azonban már kézzel fogható jelei is vannak mindennek, nem csupán találgatások, pletykák és meg nem erősített információk. Egyrészt a cég elindította az amerikai zene rajongók számára, az ottani indulásról szóló oldalt, melyen egyelőre még dátum illetve nagyon konkrét információk nincsenek és angol domainen található, de él és elérhető.

 

 

Sokkal izgalmasabbak ellenben azok a prezentációs morzsák, melyeket az All things Digital blog szerzett meg. A slideok alapján kijelenthető, hogy az indulást övező hype kialakításában a svéd cég rendkívül nagy szerepet szán majd a PR-nek. 4 főállású ember dolgozik már most is folyamatosan együtt az amerikai PR feladatokat végző cég embereivel. Mindezen felül Daniel Ek és csapata igenis szeretne előnyt kovácsolni abból a tényből, hogy idestova 2 éve folyamatosan az amerikai indulásról cikkeznek a fontosabb digitális blogok és sajtótermékek.

 

Mindezek fontos és a sikert jelentősen befolyásoló tényezők, azonban nem tévedünk nagyot, hogy ami a sikert meghozhatja, az a Facebook integráció!A jelek egyelőre nem utalnak arra, hogy a korábban kiszivárgott információknak megfelelő szinten lenne a Facebook-ba ágyazva a szolgáltatás, inkább alkalmazásként jelenne meg a Facebook.

 

A hirdetői oldalon ugyanakkor a svéd cég erőteljesen kíván támaszkodni API-jára, melynek segítségével a különböző brandeknek megfelelő, web-oldalakba is illeszthető zenelejátszók hozhatóak majd létre.

 

A tervek felettébb ambiciózusak: Az induláshoz számított 1 éven belül 50 millió felhasználó a kitűzött cél, mindez úgy, hogy az indulás amolyan soft launch lesz, azaz nem azonnal indul majd be a PR és kommunikációs gépezet.  

 

Mindenesetre mi szurkolunk nekik. Nagy szó és nagy eredmény lenne, hogy egy európai zenei szolgáltató meg tudná hódítani a sokszereplős, bonyolult és igazi nagy vadakat sem nélkülőző amerikai piacon a lábát.

 

Az, hogy a Facebook zenei szolgáltatást indít nagyon régóta forró téma, Mind a bloggerek, mind az amerikai sajtó számára. Teljesen logikus lépés lenne ugyanis. Egyrészt a Facebook volt az a felület, melynek segítségével az iLike Music népszerűvé tudott válni, (és a MySPace kezébe kerÜlt) azaz volt már a Facebook-nak „házi„ zenei szolgáltatója. Másrészt a Mark Zuckerberg által tavaly ősszel elmondottak alapján cége középtávon a játékiparhoz hasonlóan szeretné a film és a zeneipart és megreformálni. Mindkét iparágat többen, többször szerették volna megreformálni az elmúlt bő tíz évben (az internet megjelenése óta) de egyiküknek a tarsolyában sem bolt 700 millió felhasználó…

 

Az tehát, hogy a Facebook előbb vagy utóbb zenei szolgáltatást indít biztosra vehető. A kérdés inkább az, hogy kivel és mikor. Pár héttel ezelőtt a Spotify tűnt biztos befutónak, de jelen állás szerint a svéd cég csak az egyik a lehetséges jelöltek közül.

 

A legfrissebb, kiszivárgott információk szerint a következőképpen nézne ki a szolgáltatása melyet az augusztusi fejlesztői konferencián jelenthetnek majd be

 

-         a bal oldalon egy music tab jelenik majd meg, azon felhasználók számára akik Facebook Connect-el használják a partner szolgáltatások valamelyikét

-         Magán a music fülön egy zenei tartalommenedzsment alkalmazás lesz majd elhelyezve, amelyben notifikációt kapunk, ha egy ismerősünk általunk is kedvelt zenét hallgat, dalokat ajánlj majd illetve minden, s persze részét képezik majd a már-már klasszikusnak mondható toplisták (barátaid által legtöbbett hallgatott, éppen most hallgatott stb.)

-         A jobb oldalon, a chat ikon mellett lesz elhelyezve egy zenei kontroller, melynek segítségével a Facebook oldaláról is kezelhetőek lesznek a csatlakozott zenei szolgálatások

 

A funkcionalitást látva egyértelmű, hogy a Facebook a zenei szolgáltatások integrálásával is szeretné erősíteni platform jellegét. Az is feltűnő, hogy Zuckerbergék mennyire nem is foglalkoznak a tartalomtulajdonosokkal. Eszükbe sem jut saját szolgáltatás indításba és hosszadalmas tárgyalásokba belefogni. Ellenben pontosan azt adják, amiben felülmúlhatatlanok: a rengeteg regisztráltat, akiknek a jó része nyilván zenét is szeretne közvetlenül a Facebook-ról hallgatni. A többit meg gyakorlatilag rábízzák a majdani szolgáltatóra, szolgáltatókra.

 

Azokra a szolgáltatókra, akik- bár ez nincsen kimondva- feltehetően hatalmas összeget fizetnek majd azért, hogy megjelenhessenek ezen a kimeríthetetlen marketing felületen. A Facebook pedig duplán nyer. Egyrészt úgy juthat bevételekhez, hogy a felhasználók számára értékes szolgáltatás nyújt, másrészt pedig ezzel párhuzamosan bővíti szolgáltatás palettáját és újabb okot ad arra, hogy az letöltött idő tovább nőjön az oldalon.

 

 

Ez lenne akkor tehát a jövő mindent vivő zenei modellje? Nem! Nem, mert egyrészt a majdani partnerszolgáltatásokra való előfizetésen alapul, azaz a zenéhez való ingyen hozzáférés problémáját nem oldj meg.   Másrészt pedig a zene megismerés esetében sem a klasszikus – és beváltnak tűnő- modellt követi. Nem én tudok zenéket hallgatni és azokat értékelve folyamatosan formálni a zenei ízlésemet, hanem a barátaim zenei ízléséhez leszek egyre jobban és jobban kötve. Úgyhogy jó zenei ízléssel rendelkezők előnyben!

2009-ben a magas jogdíjak miatt a cég hosszú ideig az amerikai szenátussal is harcban állt, nem is titkolva, a számára kedvezőelen jogdíjmegállapítás esetén rövid időn belül kénytelen lesz felfüggeszteni a működését.

 

Ehhez képest a kaliforniai cég azóta 80 milliósra hízlalta használói bázisát, mintegy a felét birtokolja a teljes amerikai on demand rádiós piacnak és a 20 leghallgatottabb rádióállomás között van, beleértve a földi rádióadókat is.

 

A cég sikere alapvetően három tényezőre vezethető vissza:

 

1. Mobil terjeszkedés: Indulásakor és még az után. Is évekig 10% alatt volt a szolgáltatást mobiltelefonról használók aránya. Ma ez 50%. A minél több platformon való használatot maga a cég is próbálja erőltetni, pl. az autó gyártókkal való stratégiai együttműködések révén.

2. Sikeres hirdetési stratégia: A legfontosabb bevételi forrás a cég számára természetesen a hirdetési bevételek jelentik. Azok a hirdetési bevételek, melyekért nagyon meg kell küzdeni minden területen, de talán legjobban a freemium modellben működő zenei szolgáltatók esetében. A Pandora azonban egyrészt szinte tökéletes targetálhatóságával, másrészt pedig óriási látogatói és felhasználói bázisával a globális hirdetések esetében is jó célpont!    

3. Növekvő felhasználó szám: A rádiót használók száma folyamatosan növekszik, ez tulajdonképpen természetesnek mondható. Ami ellenben nem az az, hogy a kaliforniai cég rendkívüli hatékonysággal képes a nem fizető felhasználóit( 2008-as 4 %-ról idén 24%-ra növelte) a fizető szolgáltatás irányába terelni.

 

Ilyen előjelekkel készültek a tőzsdére menetel napjára Tim Westergren és csapata. A hangulat sok szempontból pozitívnak, de sok szempontból kockázatosnak is volt nevezhető. Mindenképpen pozitív jel volt, hogy a potenciális befektetők várták a Pandora piacra lépését.  Az elmúlt bő fél évben megerősödött, sokak által második dotkom lufinak is becézett piaci hangulat a Linkedin parkettre kerülésével tovább erősödött. És bár mindenki a Groupon-t és a Facebook-ot várja, jelenleg a Linkedin illetve a Pandora az, amely megvásárolható.   A Groupon körüli kétségek, az amúgy is egyre borúlátóbb tőzsdei hangulat ugyanakkor hatalmas veszélyeket is rejtegetett magában, különösen egy nagyon labilis iparág, újonnan tőzsdére lépő képviselője számára.

 

 

A szerda óta eltelt három kereskedési napi biztosan nem hosszabbította meg a Pandora vezetőinek várható élettartamát, Ízelítőt kaptak abból, milyen is az igaz tőzsdei hullámvasút.   A 12 dolláros nyitóárhoz képest az első kereskedési napon a 20 dolláros magaslatokat is megjárta, hogy aztán drámai és gyors zuhanás után, két nap alatt a bevezető ár alá zuhanjon.

 

Három nap után persze kár lenne feladniuk- 2008 után nem is tennék ezt egykönnyen- tény azonban, hogy a cég tőzsdei megítélése vegyes. Mert ugyan a bevételi kilátások fantasztikusak-  2015-re a jenlegi 260 mlilió dollár körüli éves bevétel meghaladhatja majd az egymilliárd dollárt-  a nyereségesség azonban mindennek ellenére kétséges marad. Ez a zeneiparban tevékenykedők számára nem meglepő, a befektetők számára azonban riasztó információ.  

További kockázatot jelent, hogy a cég legnagyobb bevételi forrása, a hirdetési bevétel a webről a mobil illetve autóban való rádióhallgatás miatt egyre inkább audio hirdetésekre korlátozódik majd, melynek a hatékonysága lényegesen alacsonyabb a webes display hirdetéseknél.  

A pénzügyi elemzők pesszimizmusa ellenére mi a magunk részéről egyrészt gratulálunk, másrészt pedig szurkolunk a továbbiakban is. És hiszünk abban, hogy az felhő alapú szolgáltatások belépésével az on demand rádiók ismertsége és használata igazából csak nőni fog. De leginkább abban hiszünk és reménykedünk, hogy nem is olyan hosszú távon a webes, on demand rádiók átvehetik végre az bon air rádiók helyét a zenei disztribúciós folyamatban.  Valljuk meg, ezt már régóta megérdemelnék..

Az elmúlt 2.3 hét az Apple-ről és az iCloud-ról szólt, ehhez kétség nem férhet. A iTunes Match funkcionalitásából adódóan (meg egyékbént is) hiba lenne azonban a versenyt eleve lefutottnak tekinteni és az Apple-t kikiáltani győztesként.  

 

Az Apple streaming irányba mozdult el, így érthető okokból akiknek a piaca elsődlegesen veszélyben van,azok maguk a streaming szolgáltatók, illetve az on demand rádiók. Érdekes módon ugyanakkor maga az Apple is kihívások előtt állhat. A kihívó pedig nem más, mint Svédország második fontos zeneipari export terméke az Abba után, a Spotify. 

 

Az a Spotify, amely csak akkor jelenthet bárminemű veszélyt az Apple számára, amennyiben az immáron két éve lebegtetett amerikai indulása végre megvalósul. A jelek szerint mindez most mér valóban hetek kérdése, ugyanis az előbb meg nem erősített, később azonban a Spotify stratégiai igazgatója által is elismert hír szerint a svéd cégnek sikerült a világ legnagyobb lemezkiadójával, a Universallal is megállapodnia tartalmaik licenszeléséről. Így a négy nagy és meghatározó lemezkiadó közül hárommal rendelkezik megállapodással asz Egyesült Államokra. a negyedik Warner Music esetében és optimisták, hiszen a kezdeti, egymástól nagyon távol álló álláspontok az elmúlt hónapokban eleve sokat közeledtek egymáshoz,és azt se felejtsük el, hogy a másik három kiadó érvényes megállapodás miatt maga a Warner Music is lépéskényszerben van ebben az esetben.   Ha pedig mindez nem lenne elegendő, a Spotify malmára hajtja a vizet maga az Apple is, hiszen az újfajta szolgáltatás típus elfogadása arra utal, a kiadói oldalon is megnőtt a kompromisszum készség és nyitottság. 

 

Danielk Ek és cége tehát most már valóban belátható ,közelségbe került az óceán túlsó partján való induláshoz. A feladatuk ettől persze még nem lesz egyszerű. Egy sokszereplős, roppant heterogén piacon kell megmutatniuk, hogy az Európában elért sikereik   konvertálhatóak egy sokkal nehezebb piacon is.

Megtörtént tehát a hetek, hónapok óta várt bejelentés, (sőt azóta már maga a szoftver is letölthető)az Apple- mégha nem is elsőként- de belépett a felhő alapú zenei szolgáltatások piacára. Ahogyan azt korábbi bejegyzéseinkben kifejtettük, az időzítés akár sokba is kerülhetett volna az Apple-nek, de a vetélytárs szolgáltatások hiányosságai miatt, gyakorlatilag minden a szolgáltatás árazásán valamint funkcionalitásán múlik, múlhat.

 

 

Az előzetes információknak megfelelően az iTunes Match (merthogy ez lett az iTunes oldali megoldás neve) a tulajdonos teljes merevlemezének valamennyi zenei tartalmát (forrástól függetlenül) feltérképezi és megpróbálja beazonosítani az iTunes 18 millió dalból álló katalógusában. Amennyiben sikerül, úgy onnantól kezdve ezek a dalok bármilyen fontosabb Apple eszközön –iPhone, Ipad 2,3, harmadik vagy negyedik generációs iPod- meghallgathatóak lesznek. A szolgáltatás már a kezdetektől fizetős lesz, azaz a fentieket évi 25 dollár ellenében vehetik majd igénybe a zenekedvelők.

 

Bizony, a streaming opció kimaradt a szolgáltatásból, az Apple ígérete szerint csak a kezdetekkor és az ősz folyamán már ez a funkciók is elérhető lesz, azaz nem csupán a saját feltöltött zenéinket hallgathatjuk majd, hanem az egész, hatalmas zenei adatbázis elérhető lesz.

 

Erre számított-e a zenekedvelők sokaságfa és maga a zeneipar?  A reakciókból ítélve, aligha. Az biztos, hogy a zeneipar roppant mód jól jár. Az is igaz- és nagyon jó-, hogy elmosódnak a határok a zenék között, a forrás végre lényegtelenné válik. Egyfajta legalizáció megy majd végbe.  Talán azok hatalmas összegek láttán , amit az Apple fizet a kiadóknak, némileg kevésbé lesznek mohók a kisebb zenei startupokkal szemben.

 

A kevésbé optimista szakértők ellenben az egész terméket egy a kiadók bevételi forrásainak illetve az Apple, zenei piacvezető szerepének bebetonozásának tartják. Kis túlzással egy iTunes ráncfelvarrásnak.

 

Mi a magunk részéről a kevésbé optimisták oldalán állunk. Az Apple ugyanis ezzel a lépésével alapvetően a zenei térhely szolgáltatási piacra lépettbe, az itt mér jelen levő két szereplőt próbálja meg ellehetetleníteni, meglehetősen borsos áron. Az igazán killer funkciót, nevezetesen a saját zenei tartalmak bárhol való meghallgathatóságát kombinálva a streaming szolgáltatással és a közösségi funkciókkal még nyomaiban is csak nagy- nagy jóindulattal tudjuk felfedezni Jobsék koncepciójában.

 

Kissé félve, de leírjuk: nagyon úgy tűnik, hogy az Apple az időfaktor miatt jelentősen egyszerűsített a szolgáltatás koncepción.  Élünk a feltételezéssel, hogy a streaming szolgáltatással kapcsolatban a kiadókkal még messze az egyezség, Jobs azonban valamit mindenképpen szeretett volna bejelenteni. Ennek az ára nem csupán azokban a dollárszázmilliókban mérhető, amit kifizettek a kiadóknak, hanem a termékben is. Ne legyen igazunk, de lehet, a termék sikerében is.

Ma, 18 órától kezdi meg, régóta várt beszédét Steve Jobs az Apple fejlesztői konferenciáján, a WWDC-n. A sok várható bejelentés közül az egyik legjobban várt az iCloud, azaz az Apple felhő alapú zenei szolgáltatásának a bejelentése lesz. Az elmúlt napokban meglehetősen sok részinformáció kiszivárgott, így nagyon-nagy meglepetésekre e téren nem számíthatunk.  

 

Ami a szolgáltatás funkcionalitását illeti, az már korábban kiszivárgott, hogy a Google valamint az Amazon korábban elindult szolgáltatásával ellentétben  nem lesz szükség a zenék hosszadalmas, központi tárhelyre való feltöltésére, hanem a merevlemezen levő zenei tartalmakat maga az alkalmazás indexeli majd fel.

 

A hétvégén aztán az is napvilágot látott, hogy a korábban már az iTunes-on keresztül zenéket vásárlók számára ingyenes lesz a szolgáltatás, a későbbiekben azonban 25 dolláros éves díja lesz.  Az is egyértelműnek tűnik, hogy az Apple nem csupán egy zenei tárhelyszolgáltatásként képzeli el az iCloudot, hanem többfajta tartalomtípus esetében is ezt az irányt erőltetné Steve Jobs, amely ebben az esetben inkább lesz tekinthető platformnak, mint szolgáltatásnak.

 

A szolgáltatás a hírek szerint valóban elindul a mai napon, azonban némileg korlátozott funkcionalitással, ugyanis a streaming- azaz a feltöltött zenék korlátlan meghallgathatósága- nem lesz benne az induló csomagban.

 

A tartalom ugyanakkor teljes lesz, ugyanis az utolsó pillanatban a technológiai óriásnak sikerült tető alá hoznia az utolsó nagy kiadóval, a Universallal is a szerződést, valamint a zeneműkiadókkal és a kisebb kiadók nagy többségével is megállapodásra jutott. A kiadók meggyőzésének pedig ára volt, nem is kicsi. Az Apple és a kiadók közötti tárgyalások részletei ismerőktől kiszivárgott információk alapján a Cupertinoi technológiai óriás, a felhasználóknál tárolt dalok mennyisége alapján 25 és 50 millió dollár közötti előleget fizet a kiadók részére. A befolyó bevételekből pedig 58% a kiadókat, 12% a zeneműkiadókat illet, s a fennmaradó 30% marad az Apple-nél. Azaz a modell megszólalásig hasonlít az alkalmazásokkal kapcsolatban kialakított bevétel megosztási modellhez, azonban itt az Apple még bevétel megosztási garanciát is fizetett a kiadóknak. Nem ez volt az évszázad üzlete az Apple-nél, ezt bátran kijelenthetjük…

 

A legnagyobb és mindent felülíró kérdés talán mégis a bevezetéssel kapcsolatos. A MobileMe az Apple egyik legsúlyosabb kudarca volt, mind technológiai, mind marketing értelemben.  Az iCloud tehát nem lehet bukás. Ugyanakkor az Apple egy olyan területre merészkedik be, ahol a piacon már két, erős szereplő tevékenykedik- az Amazon és a Google- így bizonyítania kell, már a kezdetektől fogva. Érdekes lesz, hogy hogyan alakul majd ténylegesen az iCloud árazása és mi fog történni a már most is benne foglalt szolgáltatásokkal?

 

Egy szónak is száz a vége, rég tett a zenét is a tartalomipart amennyire meghatározó bejelentést az Apple, mint amilyen ma, az iCloud bejelentése lesz. Sok múlik rajta, az Apple számára is, de hosszú időre el is döntheti vagy éppen teljesen nyílttá is teheti a Apple-Google-Amazon vetélkedést a zenei piacon.

Nem történt igazából meglepetés. Tegnap, a kb. egy hete ismert és kiszivárgott híreknek megfelelően az Apple a jövő hétfői WWDC fejlesztői fórumon, első napirendi pontként jelenti majd be, felhőalapú szolgáltatását, az ugyancsak nem meglepő nevű, iCloud-ot. Az egyelőre még továbbra is kérdéses,- többek között a kiadókkal és egyéb jogtulajdonosokkal folyó tárgyalások miatt is- hogy már magát az indulást, vagy csupán az indulás várható időpontját jelenti majd be Steve Jobs.

 

Ami ellenben meglepő- legalábbis az elmúlt hetek, hónapok pletykái alapján- az az, hogy a szolgáltatás messze nem csupán a zenei tartalmakról szól majd, hanem fotókat, videókat is tárolhatunk, megoszthatunk majd a segítségével, azaz az iCloud gyakorlatilag a MobilMe helyére lép majd. S ha mindez nem lenne elég, a szolgáltatás az iOS 5-ös verziójának integráns része lesz, azaz gyakorlatilag korlátlan számú, tartalomtípusra optimalizált felhő alapú szolgáltatás indítás lesz elképzelhető, így a MobilMe eltűnése szinte nem is lesz érzékelhető.

 

A szolgáltatás működésében- legalább is, ami a zenei területet érinti- nagy újdonság nem vérható, szemben az Amazon vagy éppen a Google szolgáltatásával, - azaz az alkalmazás a felhasználó PC-jén található tartalmakat átfutja, beazonosítja és elérhetővé teszi az Apple központi szervereiről, bármilyen hordozható eszköz számára.

 

Igazán izgalmassá a bejelentést tehát nem is feltétlenül (csak) a zenei téren való jelentősége teszi, hanem az, hogy könnyen elképzelhető, hogy az iCloud megjelenésével az Apple valójában egy új platformot jelent be, melyre a későbbiekben bárki alkalmazásokkal is megjelenhet majd. Mindezen felül pedig lehet, jövő hétfőtől az iTunes-ról sem mint egy desktop alkalmazásról beszélünk majd, hanem az itunes.com révén, egy felhő alapon és böngészőben is működő  (zenei )szolgáltatásról.

Élcelődhetnénk azzal, hogy Mark Zuckerberg nem véletlenül jár a nyolc legfejlettebb ország megbeszélésre, hogy Barack Obamával váltson pár szót, de nem tesszük. Nem tesszük, mert Mark Zuckerberg valóban egyre fontosabb és fontosabb szerepet tölt be.

 

Tavaly decemberben jelentette ki, hogy a Facebook hosszú távon ugyanazt a változást szeretné indukálni a film és a zeneipar esetében, mint amit a Zynga, a Facebook alkalmazások révén a játékiparban elért. Eltelt pár hónap és úgy tűnik, a hosszú táv nem is olyan távoli. A filmipar gyakorlatilag saját maga ismerte fel a Facebook-ban rejlő lehetőségeket és kezdte el az önként egyfajta disztribúciós csatornaként használni…

 

A zeneipar is aktívabban használja a Facebook-ot, de alapvetően csak kommunikációs csatornaként.  Maga a Facebook, a több, mint 600 millió regisztráltjával ugyanakkor maga a tökéletes alap egy zenei szolgáltatás bevezetésére. Volt is zenei szolgáltatás a Facebook-on, azonban az  iLike MySpcae általi akvizíciója után lekerült a téma a napirendről, s az utóbbi időben egyre ritkában lehetett hallani a közösségi óriás zenei terveiről.

 

 

Ezt a csendet törte meg tegnap a Forbes, amikor is világgá kürtölte, hogy az amerikai piacokra törekvő Spotify lesz a Facebook kizárólagos zenei szolgáltatója. A –természetesen- meg nem erősített hírek szerint a hírfolyam bal oldalán lesz elhelyezve a Spotify logója, melyre kattintva annak desktop alkalmazása automatikusan települ a gépre.

 

Az alkalmazáson keresztül lehetőség lesz arra, hogy folyamatosan, akár a barátainkkal megosztva hallgassunk zenét, a Facebook használata közben. A hírt megszellőztető oldal szerint a szolgáltatás már tesztelés alatt áll, s minden olyan országban ahol a Spotify elérhető, elérhető lesz a Facebook felhasználók számára is.

 

A hír-amennyiben igaz- klasszikus win-win szituációt teremt mindkét fél számára. A Facebook azt adja a megállapodásba, ami a legnagyobb értéke: a felhasználóit, akik a Sptofiy számára mind-mind potenciális prémium előfizetők. a Spotify pedig egy magas színvonalú, rengeteg tartalmat kínáló szolgáltatást.  Ha pedig netán sikerülne az amerikai piacra is belépnie és ezzel az amerikai Facebook felhasználók számára is elérhető lenne a szolgáltatás, úgy a Spotify könnyen az amerikai piac vezető szolgáltatójává válhat és követheti a Zynga-t a sikerek felé vezető úton.