Az Amazon után az Apple is rajtra kész

0

2011. április 22. - Pléh Dániel

Az Amazon zenei tárhely szoláltatásának indulása feltétlenül meglepte a másik két, már hosszú ideje ilyen jellegű szolgáltatással a piacra készülődő vetélytársat,az Apple-t valamint a Google-t. a két cég lehetséges reakcióit taglalva megállapítottuk, hogy nagyobb bajban a Google lehet, amely egészen szélsőséges megoldásokat sem vet el a hírek szerint annak érdekében, hogy az Amazon nyomába eredjen.

A Reuters által megszelőztetett információk szerint ugyanakkor az Apple igen közel áll ahhoz, hogy a kiadókkal egyetértésben indítsa el saját szolgáltatását. A hírek szerint a négy nagy kiadó közül kettővel már aláírt megállapodása van Steve Jobs cégének. Hogy melyik két kiadó csatlakozott és melyik kettő kéreti még magát, arról jelen pillanatban nincsenek információink. Arról ellenben vannak, hogy a még hiányzó két szerződés a lehető leghamarabb tető alá kívánja hozni az Apple, s ennek érdekében a tárgyalásokat a legfelsőbb szinteken kezelve, azokat Eddy Cue, az Apple tartalomszolgáltatási igazgatója vezeti.

A termék maga a hírek szerint nem lesz annyira egyedi és annyira forradalmi, mint amennyire a Google tervezte.(?) keveredhetnek ugyanakkor majd benne az iTunesból megvásárolt, illetve az ismeretlen forrásból származó zenei tartalmak.

Egyelőre nem teljesen világos mennyiben, de a hírek és a kiadók szerint különbözni fog az Apple szolgáltatása az Amazon, már piacon levő szolgáltatásától. A különbség leginkább talán úgy jellemezhető, hogy az amazon szolgáltatása gyakorlatilag egy külső hardvernek tekinthető, addig az Apple esetében sokkal inkább érzékelhetőek lesznek a tartalommegosztási lehetőségek is.

Nem tudni, a valóságban mindez mit is jelent majd, mintahogy azt sem, milyen kondíciók mellett lesz elérhető a szolgáltatás. A marketing tapasztalat és az iPhone-iPod-iPad készülék garmada az Apple sikerét jósolja. Az elektronikus kereskedelmi tapasztalat, a már régóta létező tárhelyszolgáltatás ellenben az Amazon sikerét jósolja. Meglátjuk, az viszont tény, tartalom területen ennyire komoly kihívással az Apple-nek még nem kellett megküzdenie.

komment

A Google belefáradt a kiadókkal való egyeztetésekbe

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. április 17. - Pléh Dániel

A minap itt a blog hasábjain pont arról elmélkedtünk, vajon a Google és az Apple számára mit jelent az Amazon meglepetésszer piacra lépése a zenei tárhelyszolgáltató ( aka. Cloud alapú zenei szolgáltatás) piacra.

Jót biztosan nem, ezt leszögeztük és a Google közeli forrásoktól származó információk ezt megerősíteni látszanak. A Google campuson ugyanis kezd roppant mód borús és hektikus lenni a hangulat a zenei projekt környékén. A cég által természetesen meg nem erősített hírek szerint két, szélsőséges álláspont között hezitál. Az egyik szerint követnék az Amazon példáját és a kiadói megállapodások hiánya ellenére elindítanák a szolgáltatást. A másik- amúgy jelen helyzetben levéssé hihető lehetőség szerint- a cég a hosszú-hosszú ideje eredménytelen kiadói tárgyalások miatt az egész projektet is kész (lenne) feladni.

A tárgyalások amúgy, a pletykák szerint nem is állnak olyan rosszul, mint ahogy azt sokan- köztük a mi blogunk is- gondolták, gondoltuk. Egyetlen egy kiadó kivételével a Google-nak mindenkivel sikerült megállapodnia. A kakukktojás kiadó a Warner Music, amely ezen újfajta zenei szolgáltatásokban rejlő potenciált felismerve(?)gyakorlatilag kisebb- nagyobb mértékben a túlélését látja bennünk, s ennek megfelelően tarthatatlan és a szolgáltatás alapkoncepiójához hasonlítva értelmezhetetlen követelésekkel álltak elő, melyek következtében a szolgáltatás elfogadhatatlanul drága lenne a potenciális ügyfelek, zenerajongók számára.

S ez volt az a pont, amikor a Google vezetői, látván az Amazon bátorságát, saját maguk is fontolóra vették a B tervet. Hogy működhetne-e mindez a gyakorlatban? Nehéz megjósolni. Egyrészt a kiadók számára hihetetlen presztízs veszteséget jelentene, hogyha ekkora médiacégek választanák egymás után azt az utat, hogy kiadói engedélyek és megállapodások nélkül indítanak el, kétséges jogi helyzetű szolgáltatásokat. A másik oldalról nézve ugyanakkor, egyáltalán nem irigylésre méltó helyzet párhuzamosan perben állni az Amazon-al és a Google-al. Jó döntést tehát egyik oldalon sem egyszerű hozni. A Google számára ugyanis a piacra lépés, a kiadói engedélyek nélkül már önmagában véve is csak egy válaszlépés, a károk csökkentése érdekében. Az igazi problémát talán ez jelenti, nem is a hiányzó warner licence és a kockázatok…

komment

apple amazon warner zenebiznisz

Mit jelenthet az Amazon lépése az Apple és a Google számára?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. április 16. - Pléh Dániel

Az Amazon lépése mindenkit meglepett, értelemszerűen talán legjobban a kiadókkal hosszú hónapok óta küzdő Apple-t és Google-t. A lépés egészen biztosan versenyelőnyt jelent az Amazon számára. Az ellenben összetettebb kérdés és bonyolultabb elemzés igényel, hogy mindez mit jelent rövid és középtávon a két vetélytárs számára, s nem utolsó sorban, mi az Amazon terve a jövőt illetően.

Az Apple számára mindenképpen elgondolkodtató, hogy az abszolút vezető zenei termékével, az iTunes 7 év alatt nem sikerült eljutnia oda, ahová az Amazon most gyakorlatilag kevesebb, mint egy év alatt eljutott. Ezzel persze hatalmas és megismételhetetlen lehetőséget hagytak ki, hiszen az iTunes hosszú éveken keresztül a megkerülhetetlen zenei alkalmazás volt, akár legális zeneletöltésről beszélünk, akár a saját zenei tartalmak rendszerezéséről. A másik probléma a branding, és az Apple hozzáállása a tartalom partnerekhez. A totális zártság, a saját szabályrendszer, az ahhoz való kötelező alkalmazkodás csupa olyan tényező, amely az amúgy a cég számára fontos tartalmi és szolgáltató partnereket eltávolítja a cégtől. Az a bizonyos sokat emlegetett érdekközösség az Apple és a kiadók, előadók vagy éppen a szolgáltatók (alkalmazásfejlesztők) között sosem alakult, alakulhatott ki.

A Google legnagyobb baja és ellensége saját maga. Egy cég, amely zseniálisan működő matematikai algoritmusokról híres, nehezen érthető, mit keres egy annyira kreatív területen, mint a zene. A Google- mint ahogy ez ki is derült- nem ért a tartalomtulajdonosok nyelvén. Nem látja át a tartalomipart mozgató erőket. Szeretne egy szolgáltatást, adott funkcionalitással, de azt, hogy ez mit is jelent a másik oldal számára, egyetlen egyszer sem gondolták át.

Az Amazon tehát ezt a helyzetet bonyolította még tovább, vagy, ha úgy vesszük, ezt felismerve lépte meg azt, hogy a kiadói engedélyek nélkül indította el a szolgáltatását. Maradva az indulásnál, az elmúlt egy évben kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan az Apple a Google törekvéseiről, azok előrehaladásáról írtunk. Sokat elmond az Amazon szervezettségéről, hogy gyakorlatilag ezzel árhuzamosan, teljesen titokban képes volt tető alá hozni a saját szolgáltatását!

Keveset írtunk róla, de az Amazon rendelkezik az összes olyan technológiai tudással, amely egy sikeres zene tárhely szolgáltatáshoz szükséges. Hozott már létre és üzemeltetett tárhely szolgáltatást, tudja hogyan kell szót érteni a tartalomtulajdonosokkal, hatalmas tapasztalata van web-áruházak üzemeltetésében, hihetetlen méretű ügyféladatbázissal rendelkezik.

Reálisan gondolkodva tehát, ezen az üzleti terepen a legnagyobb esélyekkel az Amazon indul,s ezt az amúgy is meglevő helyzeti előnyt fejelték meg azzal, hogy hirtelen, a vetélytársaikat meglepve léptek be a piacra.

A meglepetésszerű piacra lépés minden tekintetben az Amazont favorizálja. A terület összetettségéből adódóan sem a Google, sem az Apple számára nem realitás a gyors piacra lépés, amolyan válaszlépésként. A tartalomtulajdonosokkal való tárgyalásokat elvileg felgyorsíthatná az Amazon lépése, a helyzet és a piaci viszonyok alapján azonban inkább ennek az ellenkezője valószínűsíthető. A kiadók- bár ezt bevallani nem fogják- ugyanis kevés dolognak örülhetnek jobban, mint annak, hogy végre zenei területen valaki az Apple orrára koppintott, nagyon. Az Amazonnak köszönhetően a tárgyalási pozícióik az Apple-el szemben ez ügyben tovább erősödtek. Kis túlzással az Amazon elvégzi a kiadók számára ingyen piackutatási feladatokat.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az Apple vagy a Google ne léphetne piacra. Sőt Számukra mindez most vélt igazán sűrgőssé, így elképzelhető, hogy az eredeti elképzeléseikhez képest kevesebbel is beérik annak érdekében, hogy az Amazon nyomába eredhessenek. A kompromisszumok ugyanakkor a szolgáltatás pozícióját gyengíthetik. S hogy ki nyeri meg ezt a hirtelen teljesen kaotikussá vált versenyt? Jelen pillanatban megjósolhatatlan. Megjósolhatatlan, annak ellenére, hogy most, minden jel az Amazon sikerét és térnyerését jósolja. Az igazi és tartós sikerhez ugyanakkor az Amazon szolgáltatásának meg kell jelennie pl. az Apple platformjain is. Szolgáltatás marketingben, designban, funkcionalitásban az Apple verhetetlen, a ne legyenek kétségeink, a platformjára nem vagy roppant kemény feltételekkel fogja beengedni az Amazon szolgáltatást.

A mérkőzés tehát messze nem dőlt még el. Őszintén még azt se mernénk kijelenteni, hogy a szünetben az Amazon vezet. A Google helyzete ugyanakkor drámain bonyolultabb lett, mint pár hónappal ezelőtt volt…

komment

google apple zene amazon

A Spotify is beadta a derekát

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. április 14. - Pléh Dániel

Az elmúlt években több, roppant kecsegtetően induló, nagyszerű ötleten alapuló zenei startup halálát láttuk, (mondhatni közvetítettük) s az ok szinte minden esetben a kiadók hozzáállása volt. Bizonyos esetekben maguk, a kiadók által diktált üzleti feltételek, bizonyos esetekben azoknak az implicit hatásai hozták magukkal az Armageddont.

Bevallom, nem gondoltam, a Spotify-al kapcsolatos április 1-i tréfák után, hogy szűk két héttel rá, ha nem is az, de értelmében ugyanaz megtörténik a svéd szolgáltatóval. Mert ne legyen kétségünk afelől, a ma bejelentett változtatások a Spotify lényegét veszik el.

Mik is ezek a változások? A cég blogján közzétettek alapján egy szóval úgy jellemezhetnénk, hogy a korlátlanság teljes megszüntetéséről van szó a nem fizető felhasználók esetében. A szolgáltatást ingyenesen használók, május 1-ét követően havi 10 órát használhatják majd a szolgáltatást. További korlátozás, hogy egy dalt maximum 5 alkalommal lesz lehetőségük meghallgatni. Az egyelten engedmény a kemény feltételekben a Spotify-t 2010 novembere után használni kezdők számára van, akik további 6 hónapig még az eredeti kondíciókkal élvezhetik a szolgáltatást.

Daniel Ek, a ég vezetője a következőképpen magyarázta a drasztikus lépéseket: „Bárki számára, aki úgy érzi el ér vagy meghaladja ezeket a határokat, azt tudjuk ajánlani, gondolja meg a Prémium vagy a korlátlan előfizetési csomag megvásárlásának lehetőségét.” Mindehhez Ken Parks a cég részéről hozzátette, hogy a lépések alapvető célja, hogy megtarthassák a jövőben is a teljesen ingyenes verziót.

A cél lehet, hogy nemes, az eszközök ugyanakkor hibásak és teljesen rossz irányba viszik a szolgáltatást. A Spotify sikerének a kulcsa ugyanis pont az ingyenesen igénybevehető része volt. Nem is olyan régen Daniel Ek még arra volt büszke, milyen hatékonyan képesek átkonvertálni az ingyenes szolgáltatást használókat, fizetős ügyfelekké. A mai döntés üzenet pontosan ennek az ellenkezőjét sugallja. Azt nevezetesen, hogy a Spotify nem képes már fenntartani üzletileg a teljesen korlátlan verziót. Ne legyenek illúzióink, a veszteségek alapvető oka ez, az ingyenes használat után fizetendő roppant magad kiadói jogdíj. Illetve még egy dolog: Az amerikai piacokon való megjelenés. Arról már korábban beszámoltunk, hogy közel egy év teljes és totális egy helyben topogás után januárban meglódultak a tárgyalások és a Spotify számára reális közelségbe került, kerülhetett az amerikai piacokon való megjelenés is. Az a megjelenés amelynek ugyanakkor látható és érezhető ára van. Ez pedig a teljesen ingyenesen igénybevehtő szolgáltatás szelet minél kisebbre való zsugorítása. Ez az az elem, ami a Warner Music-ot a leginkább feszélyezte, s valószínűleg ez az az elem, ami a legnagyobb kiadóval, a Universal Music-al való megállapodás útjában áll, állt.

A kiadók számára mindez lehet, megnyugvást hoz, a Spotify számára ugyanakkor attól tartok, most kezdődik csak az igazi Canossa-járás. A korlátozásokat ugyanis egy olyan felhasználói rétegen próbálják keresztülverni, amely számára pontosan az ingyenesség és a korlátlanság volt a legfontosabb termékjellemző. Ezt megkapta mindeni, s ez volt za, amit mindenki élvezett. Ezen szigorítva egész biztosan nem a fizetős szolgáltatás része felé való migráció indul majd el, hanem a churn, a lemorzsolódás éa régi megoldások (torrent..) felé való visszarendeződés.

komment

zene kiadok spotify zenebiznisz

Gratulálunk Kitzinger Dávidnak!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. április 08. - Pléh Dániel

Annak kapcsán, hogy elképzelhető, hogy Sean Parker Napster alapító egy befektetői csoport tagjaként a Warner Music közvetlen irányításba is beleszólást nyerhet a közeljövőben említettük, hogy a kiadók, illetve az egész digitális zenei ipar sikerességéhez maguknak a szereplőknek kell drasztikusan átalakulniuk, nyitottabbá válniuk.

Bevallom nem gondoltam volna, hogy ennek a trendek Magyarország napokon belül meg fog felelni, s nem is az üzleti oldalon történt változásoknak köszönhetően, hanem a szabályozási oldalon bekövetkezettek okán.

Kitzinger Dávid kinevezése (aki nem ismerné) Sajó Zsuzsa nyugdíjba vonulása után teret engedhet, a dinamikusabb, a legális szolgáltatások támogatását elősegítő szemlélet elterjedésének a hazai digitális zenei piac egyik- ha nem a legfontosabb- szabályozó szervénél.

Dávid kinevezése természetesen nem jelkent garanciát semmire. Nem jelenti azt, hogy innentől kezdve ingyenes lesz a zeneletöltés Magyarországon. De lehetőséget bizonyosan jelent majd, hiszen olyas valaki lesz, lehet majd a tárgyalópartner, aki tisztában van az internetes gazdasági alapokkal, lehetőségekkel ,realitásokkal. És ez nagyon nagy szó. A többi már nem csak rajta múlik…

komment

Napster tulajé lesz a Warner Music?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. április 07. - Pléh Dániel

A nagy lemezkiadók hozzáállásáról, szerepéről a digitális zene helyzetében többször írtunk már az elmúlt évek során. Bár a kiadók ezt vitatják, mindenki más egyértelműen azon az állásponton van, hogy kevésbé merev, az újfajta igényekre nyitottabb, azokat könnyebben magáévá tevő kiadói hozzáállás esetén gazdagabb lenne már a világ több igazán menő és nagyon nagy tömegek által kedvelt, legális zenei szolgáltatással.

A kiadók azonban nem tértek jobb belátásra, nem változtassák meg álláspontjukat , így az igazán új és igazén eredeti szolgáltatások piacra viteléhez, még a legnagyobb szolgáltatók (Apple, Google vagy éppen az Amazon) esetében is hosszadalmas tárgyalások és megannyi pénz szükségeltetik.

Mire lenne szükség ahhoz, hogy a kiadók megváltozzanak? A szükség bizonyosan megváltoztatná őket, de mint ahogy azt korábban írtuk, a szükségtől és az igazi vészhelyzettől még mindig messze vagyunk, pedig a CD eladások zuhanása lassan megáll, hiszen közelít a nulla felé…

A másik megoldás nyilván az lenne, hogyha a kiadók vezetőségébe olyan, fiatal, az internetet nem ellenségként, hanem partnermédiumként kezelő emberek kerülnének, akik üzletet szeretnének és nem ~~üldözést és~~ pereket.

Anélkül, hogy átcsapnánk álláshirdetés rovatba, rögzítsük túlzottan sok, ilyen képességekkel megáldott, a zenéhez is valamelyest konyító fiatalember nem rohangál a világ utcáin. Igaz az is ugyanakkor, hogy nem is lenne sokra szükség belőlük, mindösszesen 4 darabra…Mindezen felül pedig maga a helyzet is adja magát..a befektetők- hiszen ne felejtsük el, tpzsdei cégekről beszélünk- már réges régen beárazták a jelenlegi zenei modellek kudarcát,így a kiadók gyakorlatilag végtelenül kiszolgáltatott célpontok a tőzsdei parketten. Egyetlen „szerencséjük” , hogy jelenlegi bevételi struktúrájuk olyan kevés mozgásteret kínál, amely révén befektetési célpontnak sem túl kedvezőek. (Guy Hands és az EMi viharos kapcsolata az élő példája mindennek) A 4 nagy kiadó közül csak a Universal helyzete tekinthető biztosnak. A SONY sorsát jelentősen befolyásolják a japán földrengés hatásai, az EMI gyakorlatilag csődben van, a Warner Music pedig kétségbeesetten keres befektetőket…

Érdekes módon ugyanakkor érdeklődő befektetők most is vannak, nem is kevesen. A hírek szerint a Warner Music iránt jelenleg 5, azaz öt darab befektetői kör érdeklődik, valamennyi komolyan, és túlnyomó többségük nem valamelyik másik major kiadót takarja. A kiadói hozzáállás drasztikus megváltozásában bízók számára jó hír, hogy az egyik befektetői csoport szakmai vezetője a hírek szerint egy Sean Parker nevű fiatalember…ismerősen cseng as név sokak számára? Biztosan, hiszen a majdnem Oscar Díjas, Facebook sztorit feldolgozó film rendkívül ismertté tette, az amúgy a zeneipar rémlámaiban megjelenő Napster kitalálóját és megvalósítóját! Sean Parker napjainkban már nem egy underground, a zeneipar által üldözött szolgáltatás feltalálója és evangelistája, hanem egy roppant gazdag tanácsadó. Akinek egészen biztosan vannak elképzelései arról, hogyan is kellene kinéznie egy zenei kiadónak a 21.században. Bár nem tudjuk, de feltételezzük, hogy ez bővebb annál, mint, hogy a nevét megváltoztassák..S ha ez valóban így van, akkor innentől kezdve már csak két dolognak kell szurkolnia a változásban kitartóan bízóknak: Egyrészt, hogy a licitet a kiadóért az a befektetői csoport nyerje meg, ahol Parker a tanácsadó, másrészt, hogy Justin Timberlake semmilyen formában ne kerüljön a képbe!

komment

facebook napster warner

A Magyar legális zeneletöltés halála

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. április 02. - Pléh Dániel

Blogunkban szándékosan kerültük a magyar digitális zenei piaccal kapcsolatos véleménnyilvánítást az elmúlt 4 évben. Részben azért, mert a nagy, nyugati piacokon megszokott dinamizmus mindig is hiányzott a kis magyar piacról, másrészt érintettség okán.

Március 31-n azonban bezárt a Songo. S így gyakorlatilag a mai naptól Magyarországon a legális zeneletöltésre nincsen lehetőség.

A T csoport zeneáruháza –amely idén, a zene világnapján lenne 7 éves- 2009-ben adta meg magát, nem sokkal a CLS kiadó által működtetett MP3Music után. Az Econet eMusic Kft.-től megvásárolt zeneáruháza a Songo pedig most a napokban. Az egyelten megmaradt piaci szereplő, a jogvédő szervezetekhez közelállóként kezelt, dalok.hu, amely kizárólag magyar előadók zenéit teszi elérhetővé MP3 illetve FLAC formátumban.

Az, hogy miért nem működik, működhet itthon a legális zeneletöltés az elmúlt években nagyon sokan, nagyon sok fórumom, nagyon sokféle formában kinyilvánították. Valamennyi áruház DRM-es megoldással próbálkozott, az üzleti konstrukció sem a potenciális vásárlók, sem maguk a cégek számára nem volt tartható stb.

Az elmúlt években az Orange illetve a dán távközlési cég, a TDC mintáját követve nálunk is a UPC majd a Vodafone is megjelent előfizetői számára szolgáló zeneletöltési szolgáltatásával. A UPC szolgáltatásának sikeréről mindent elmond, hogy már megszűnt a szolgáltatás, ugyanez mondható el a Magyar Telekom és a Sony Ericcson nagy dérrel-dúrral beharangozott, de tiszavirág életű szolgáltatásáról. A Vodafone még tartja magát, sőt a szolgáltatás vezetője szerint a szolgáltatás mára már önfenntartóvá vált, azaz nem igényel újabb befektetéseket a mobilszolgáltató részéről. White label megolddásszállítók is vannak a piacon, a Médiapark Zrt., illetve a Carnation tulajdonában levő 3G multimédia Kft. személyében.

Mégis a piacon a szolgáltatók és a zenekedvelők egymásra találása elmaradt. Nézzük, mi lehet az a 5 ok, ami miatt ez eddig nem történt meg, s amelyeket megvalósítva a magyar digitális zenei piac is felélénkülhetne jelenlegi tetszhalott állapotából:

1. Az amerikai piacon megszokott 99 centes ár a magyar piacon a megfizethetetlen kategóriába tartozna (még mindig) még abban az esetben is, hogyha DRM mentes tartalmakról beszélünk. Az itthoni felhasználók tartalmakért való fizetési hajlandósága gyakorlatilag a nullával egyenlő, így olyan üzleti modell lehet csak sikeres ahol a zenekedvelők nem készpénzzel, hanem valamilyen más formában „fizetnek” a tartalmakért.

2. A letöltés alapú modellek tulajdonképpen már-már idejét múltnak tekinthetőek. A zenefogyasztás az anywhere, anytime modell irányába mozdult el, azaz ma már a tisztán PC alapú megoldások nem elegendőek.

3. A cloud alapú zenei szolgáltatások kora az Amazon hét eleji lépésével beköszöntött. A zenekedvelők saját zenéiket is szeretnék elérni, bárhonnan, bármilyen eszközön. A saját zenék között keveredhetnek az ismeretlen forrásból származó tartalmak, a legálisan megvásárolt tartalmakkal.

4. Az internet egyenlő az ingyenességgel. Ahogy az egyre újabb és újabb, az internetet természetesnek vevő generációk felnőnek, számukra az ingyenes tartalom is természetes lesz. Nem véletlen, hogy a francia kormány jelentős összegekkel támogatja a helyi legális zenei szolgáltatásokat.

5. És végül, de nem utolsó sorban drasztikusan meg kell változnia a tartalomtulajdonosok hozzáállásának. A magyar piac sosem lesz nagy piac. Sosem lesznek alkalmazhatóak egy az egyben az amerikai vagy akár a nyugat-európai piacokon alkalmazott modellek. A magyar piacra itt működő, apró, egyedi megállapodások kellenek. A piac méretéből fakadóan az itt tett engedmények amúgy sem fognak jelentős bevételkiesést okozni egyetlen tartalomtulajdonosnak sem.

komment

mp3 zene zeneletoltes

Az Amazon mindenkit beelőzve elindította cloud alapú zenei szolgáltatását

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. március 29. - Pléh Dániel

Hosszú hónapok óta blogunk egyik vezető témáját jelenti a Google és az Apple versenye az első, teljesen cloud alapú, azaz mobilon-weben és PC-n is használható, egy, közös zenei adatbázisból táplálkozó zenei szolgáltatás elindítását illetően. Technológiailag úgy tűnt, tűnik, mindkét fél már hónapok óta készen áll az indulásra, a kiadókkal ugyanakkor egyikük sem bírt megállapodni.

Úgy tűnik, a járt utat járatlanért el ne hagyd elv ez esetben komoly üzleti kockázatokat rejt magában. A Real Networks cloud alapú zenei szolgáltatásnak elindulását még csak-csak megemészthették, de a pay per track piacon legnagyobb vetélytárs Amazon huszárvágásszerű lépése azt gondolom, mindkét óriást meglepi, s nyugtalansággal töltheti el.

Az új szolgáltatás már el is érhető a szerencsésebbek (Egyesült Államokbeli lakosok)számára, az Amazon Mp3 áruházában. Minden dalt egyből el is menthetünk saját központi térhelyünkre, melynek nagysága 5 GB, azaz egy kisebb iPod méretű. Album vásárlása esetén ez az összeg 20 GB-ra növekszik, afelett pedig gigabyteonként 1 dollárért bővíthető.

A szolgáltatás természetesen mobilalkalmazásként is él, mind Android, mind Apple termékekre.

A cégtől származó információk szerint a négy nagy major kiadót múlt hét végén tájékoztatta az Amazon a tervezett lépésről, hangsúlyozva, hogy a zenék egy , központi helyen való tárolásához meglátásuk szerint nincsen szükség a kiadók beleegyezésére. A hírek szerint egyedül a Warner Music fejezte ki rosszallását, a másik három kiadó egyelőre kivár. A kivárás pedig az Amazon számára jó, hiszen valódi problémát csak az okoz (hat) számára, hogyha min a három kiadó csatlakozik a Warnerhez. Erre pedig jelenleg kicsi az esély, sőt. Egyes, a kiadókhoz közel álló források szerint a legtöbb kiadó kifejezetten örül annak, hogy nem az Apple lett az első ezen a terepen.

Az Amazon esetében pedig a lépés, a múlt heti saját alkalmazás bolt nyitásával egyértelmű elmozdulást jelent, az eddigi, a fennálló Apple által dominált Status quot csendben elfogadó hozzáálláshoz képest, egy jóval agresszívabb, az Apple-t minden szinten pérharcra kényszeríteni kívánó taktika irányába. Egyedül ez a taktika bizonyosan kudarcra lenne ítélve, de a hasonló célokkal tervező Google-al együtt véve a két cég egyátalán nem esélytelen.

A zeneipar illetve a zenekedvelők oldaláról nézve pedig a hír nagyon , nagyon örömteli. Egyrészt önmagában is, másrészt pedig azért, mert az amúgy egy helyben topogó tárgyalásokat a többi piacra lépni kívánó cég és a kiadók között egészen biztosan drasztikusan felgyorsítja majd.

komment

google apple itunes amazon

Elkezdődött a Google Music tesztelése

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. március 28. - Pléh Dániel

Az Amazon webes zenei tárhely szolgáltatásának huszárvágás szerű indulása agyon sok mindent felül fog írni a zenei cloud szolgáltatások piacán, ugyanakkor tény, hogy a hírek szerint mind az Apple, mind a Google egyre közelebb és közelebb jut a hőn áhiíott induláshoz.

Utóbbi a hírek szerint olyannyira közel került, hogy a napokban elkezdődött a szolgáltatás belső, Google szintű publikus tesztelése. Ez azt jelenti, hogy a tesztbe már nem csak a projekt tagjai, hanem gyakorlatilag minden Google alkalmazott részt vehet. Technológiai értelemben véve tehát a Google Music úgy tűnik készen áll az indulásra.

Üzleti értelemben ugyanakkor a hírek szerint továbbra sem. A Google és a kiadók között a legmagasabb szinteken, zeneipari szakemberek bevonásával folynak az egyeztetések. Azok az egyeztetések melyek rendívül komplikáltak, a Google (és az Apple is) ugyanis egy teljesen újfajta digitális zeneterjesztési területre szeretne betörni, ahol a legálisan megvásárolt és az ismeretlen eredetű tartalmak egyszerre, egy helyen, megkülönböztetés nélkül vegyesen lesznek elérhetőek.

Akár hogyan is állnak a tárgyalások, az Amazon lépése egészen biztosan fel fogja azokat gyorsítani.

komment

google apple zene amazon zeneletoltes

Küszöbön a Spotify-Universal megállapodás is?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. március 23. - Pléh Dániel

Egy év hosszú idő, s ezt az örökérvényű és unalomig ismert mondást Daniel Ek, a Sptoify vezetője az elmúlt egy évben több alkalommal is érezhette. Az Európában roppant mód sikeres svéd zenei startup ugyanis sehogysem tudott átkelni az Atlanti-Ócenánon és elkezdeni megmérettetni magát az „igazi zenei piacon” az Egyesült Államokban.

A kiadók az amerikai piaccal kapcsolatban már sokkal keményebb feltételeket szabtak, s így az Európában sikeresen alkalmazott tárgyalási stratégia és üzleti modell úgy tűnt nem lesz alkalmazható.

Aztán szinte varázsütésre január első napjaiban sikerült az első megállapodást tető alá hozni a SONY BMG-vel, s ahogyan az várható volt azt követően a kiadók álláspontja is lényegesen enyhült! Az új befektető megjelenése is egyrészt bizalmat sugall, másrészt azt, hogy a Spotify tarsolyában vannak még olyan elképzelések, melyek komoly fejtörést okozhatnak a nagy amerikai streaming illetve on demand rádió szolgáltatóknak.

Mindenfajta jövőbeni siker nulladik feltétel természetesen az amerikai piacra való belépés. Ennek elengedhetetlen feltételéhez került lényegesen közelebb a Spotify azzal, hogy a hírek szerint a legnagyobb makor kiadóval, a Universal-al is a megállapodás közvetlen közeléig jutottak a tárgyalásokkal.

A Spotify amerikai terjeszkedéséhez közel állók szerint amennyiben megszületik a megállapodás a Universal-al, úgy gyakorlatilag azonnal bejelenthető lesz az indulás is az óceán túlsó partján.

komment