Free Music!

A Spotify lesz a Google megmentője?

2011. május 09. - Pléh Dániel
Az, hogy a Google zenei törekvései komoly veszélyben vannak, korábbi bejegyzésünk alapján egyértelmű . Mintahogy az is, hogy a cég már-már kétségbeesetten keresi a megoldást. A projekt befejezése, a kiadói megállapodások nélküli piacra lépés mellett felmerült az akvizíció lehetősége is.
 
S ha akvizíció, akkor az utóbbi időben minden esetben az alany a sikeres európai zenei startup, a Spotify. Meg nem erősített információk szerint ugyanis a Google harmadik megoldásként a Spotify-t kereste meg annak érdekében, hogy piacra léphessen cloud alapú zenei szolgáltatásával.
 
 
Elméletileg ez a fajta együttműködés abszolút elképzelhető és üzletileg reális is lehet(ne).  Spotify régóta szeretne megjelenni a tengerentúli piacokon is, rendelkezik a megfelelő kiadói kapcsolatokkal és tartalomipari ismeretekkel. A Google pedig rendelkezik azzal -a gyakorlatilag korlátlan- készpénzmennyiséggel, amely jelenleg a Spotify-t még megakadályozza abban, hogy valamennyi kiadói szerződését tető alá hozva megjelenjen az Egyesült Államokban is.
 
Mi szól mégis a megállapodás ellen? Gyakorlatilag minden észérv. A google eltöltött több, mit egy évet most már a szolgáltatás technológiai hátterének kialakításával, a kiadói tárgyalásokkal. A piacra lépés egy ilyen, stratégiai együttműködés segítségével gyakorlatilag a kudarc beismerése lenne, arról nem is beszélve, hogy a Spotify által nyújtott funkcionalitás az elképzelt, és a potenciális felhasználók körében oly népszerű cloud alapú zenei szolgáltatáskoncepciótól lényegesen eltér.

 

Zeneáruházat indít a Hungaroton

 

Zeneáruházak terén A track.hu és a songo kimúlása után meglehetősen gyéren áll a magyar web, olyannyira, hogy aki ma, legálisan zenét szeretne vásárolni és letölteni az ezt bizony nem teheti meg, trükközés, kiskapuk nélkül.  
 
S ugyan a piac és a kereslet roppant kicsi, a kínálati árt és a keresleti ár fényévekre vannak egymástól, ennek ellenére szomorú, hogy még a lehetőség sincsen meg arra, hogy teljesen legálisan, széles repertoárból válogatva vásárolhasson zenét, akinek ez a furcsa szokása megmaradt.
 
A hajdan volt legnagyobb magyar zenei kiadó (maradványa) a Hungaroton, miután az iTunes-on is elérhetővé tette teljes katalógusát, a hírek szerint hamarosan saját zeneáruházat indít Az áruház a korábban is élő Hungaroton shop-ot váltja majd fel, s a zenei tartalmak DRM mentesen, MP3 formátumban lesznek letölthetőek.
 
A probléma nem is ezzel van (bár a vannak akiknek csak a FLAC a jó..) hanem a kínálattal. A Hungaroton, magyar szinten termetesnek nevezhető, 50 000 dalból álló repertoárja egy zeneáruház esetében gyakorlatilag minimálisnak nevezhető. Márpedig a repertoár nem fog növekedni, hiszen a Hungaroton új kiadványokkal rendkívül ritkán jelentkezik.
 
A kis méretű  és alapvetően archív jellegű repertoár, a korlátozott vagy meg sem levő növekedési lehetőségek együttvéve túl sok jóval nem kecsegtetnek az áruház számára. De azt gondolom, nem járunk messze az igazságtól, ha inkább egy CD-s webshop kiváltásáról beszélünk ezen esetben. Ennek a célnak teljesen megfelel majd az áruház. A bevételek jó eséllyel kis mértékben még talán nőnek is majd a szabad letöltés miatt, a raktározási, postai és egyéb költségek pedig jelentősen csökkenthetőek.  Ennyi. Semmivel sem több, sajnos.  

 

 

Egyesül a Vevo és a Myspace?

 A hírek szerint a tegnapi elkezdődtek a News. Corp. és a potenciális befektetők között a tárgyalások a MySpace értékesítéséről. A hivatalos tárgyalásokkal párhuzamosan ugyanakkor titkos tárgyalások is folynak, melyek célja alapvetően a MySpace hasznosítása lenne, oly módon, hogy a jövőben is szakmai befektetők kezében maradjon, s hogy jelenlegi tulajdonosa is megőrizhessen valamit az irányításából.

 
A hírek szerint ugyanis a News Corp. megkereste a Google-t annak érdekében, hogy a zenei téren sokáig vezető erőnek számító MySpace tulajdonjogának átengedéséért egyesülne a Vevo és a MySpace, ezzel egy újfajta zenei teret létrehozva.
 
 
A hírt természetesen mindenki aki él és mozog a két cég környékén sietett megcáfolni, ugyanakkor tény, Rupert Murdoch számára egészen biztosan kecsegtetőbb opció beszállni valamibe a MySpace segítségével, minthogy eladja azt- veszteségesen- és a jövőben semmilyen beleszólása ne legyen a hajdan sikeres közösségi portál sorsába. A zenészek oldaláról nézve is lenne létjogosultsága az egyesülésnek, hiszen a MySpace oldalain elképesztő mennyiségű rajkongó, rajongói üzemet és az együttesek által feltöltött tartalom található, a Vevo pedig stratégiailag mint az ismert szeretne a  zenei videómegosztó oldal felől a zenei tartalomközpont irányba elmozdulni. Ehhez a betegeskedő MySpace-nél jobb alanyt még mindig nehezen találna, bármennyire is ellentmondásosan hangzik is mindez.
 
vevo_logo_2013.gif
Sok ismeretlenes az egyenlet, a Vevo oldaláról származó információk szerint valóban tárgyaltak a Felek, de megegyezni nem tudtak. Mindez persze nem jelent semmit, hiszen nagy kérdés, mire jutnak majd a tárgyalások során a többi, hivatalos, nem szakmai befektetővel. S azt se felejtsük el, hogy maga a Vevo is részben a nagy kiadók tulajdonában van. Azon nagy kiadók tulajdonában, melyek közül kettő helyzete rendkívül képlékeny jelen pillanatban. A libikóka tehát mindkét irányban eldőlhet…De érdekesnek feltétlenül érdekes lenne, hogyha a Myspace-t a Vevo segítségével élesztenénk- legalább részben- újra. Azt gondolom,szűkebb scope-csak zene- mellett nem lenne életképtelen vállalkozás!

 

Van még mit fejleszteni az Amazon zenei tárhelyén...

Azzal, hogy az Amazon meglepetésszerűen elindította zenei tárhely szolgáltatását természetesen még nem nyerte meg a háborút, maximum egy csatát. A háború folytatódik, egyrészt a vetélytársakkal szemben, másrészt pedig a kiadók sem valószínű, hogy belenyugszanak abba, hogy  az Amazon az ő kihagyásukkal indít el ilyen volumenű szolgáltatást.

 
Ez utóbbi front természetesen a piaci versenyt is befolyásolja, így hát nem meglepő, hogy ugyan meg nem állapodott a kiadókkal, de tájékoztatta azokat az Amazon az indulás előtt, illetve, az indulás óta eltelt idő eredményeiről is beszámoltak, egy újabb a kiadók részére küldött levélben.   
 
 
A levél- ami teljes terjedelmében itt olvasható- két, lényeges információt tartalmaz. Az egyik magáról a szolgáltatás funkcionalitásáról szóló, s amely egyre inkább érthetővé teszi- az elfogulatlan szereplők számára-, hogy az Amazon miért nem, s hogy az Apple miért fordult a kiadókhoz az előzetes egyezség megkötése érdekében. Eltérő megközelítést használ ugyanis a jelek szerint az Amazon és az Apple. Míg az előbbi valóban egy tárhely szolgáltatásként kezeli az Amazon Cloud Player és Amazon Cloud Drive szolgáltatásokat, amelyre a felhasználók saját zenéiket és feltölthetik illetve ott tárolhatják az Amazon Mp3–ban megvásárolt zenéiket és ezeket elérhetik és meghallgathatják több eszköz segítségével is, de csak saját maguk. Mások számára tehát  nem érhetőek el a feltöltött zenei tartalmak, azok nem megoszthatóak- még hallgatásra sem- így valóban egy személyes zenei tárról beszélhetünk, ellenben az Apple-el, ahol a megosztás és a közösségi funkciók is központi szerepet játszanának. Az Amazon maga sem titkolja, hogy a végcél számára is a zenei tartalmak megosztási lehetősége is, és azt sem, hogy ezt viszont már a kiadókkal együttműködésben kívánja megvalósítani.
 
A levélben közölt másik fontos információ magáról a szolgáltatás sikerességéről szól. Ugyan arra kínosan ügyelt az Amazon, hogy konkrét számadatokat ne fedjen fel, de a levélben úgy fogalmaztak, hogy a zene tárolási nehézségek eltávolítása radikálisan megnövelte az Amazon Mp3 forgalmát.
 
Összegezve tehát az leszűrhető, hogy a fogyasztók pozitívan fogadták a tárhelyszolgáltatást, illetve az is kezd egyértelművé válni, hogy az Amazon miért is merte mindezt a kiadók engedélye nélkül meglépni. S ezen a ponton érdemes visszacsatolni arra az elmélkedésünkre, ahol azt boncolgattuk, mit jelenthet az Apple és a Google számára az Amazon gyors piacra lépése? Az Apple illetve az Amazon szolgáltatása közötti funkcionális különbségek egyre plasztikusabb kirajzolódása után, hajlunk arra, hogy kijelentsük, az Apple az időbeli hátránya ellenére sincsen hátrányban. Nincsen, mert igazán ezeket a cloud alapú szolgáltatásokat a közösségi funkciók tudják majd az ég felé „kilőni”.Képzeljük csak el, hogy nem lesz szükségünk arra, hogy kedven zenéinkhez kapcsolódóan Youtube videólinkeket küldözgessünk, hanem szimplán, saját , bárki által elérhető zenei tárunkból tudjuk majd elküldeni a linket. Valami olyasmire várnak a zenekedvelők. Az Amazon megoldása félúton van efelé. Sajnos.

 

Az Amazon után az Apple is rajtra kész

Az Amazon zenei tárhely szoláltatásának indulása feltétlenül meglepte a másik két, már hosszú ideje ilyen jellegű szolgáltatással a piacra készülődő vetélytársat,az Apple-t valamint a Google-t. a két cég lehetséges reakcióit taglalva megállapítottuk, hogy nagyobb bajban a Google lehet, amely egészen szélsőséges megoldásokat sem vet el a hírek szerint annak érdekében, hogy az Amazon nyomába eredjen.

 
A Reuters által megszelőztetett információk szerint ugyanakkor az Apple igen közel áll ahhoz, hogy a kiadókkal egyetértésben indítsa el saját szolgáltatását. A hírek szerint a négy nagy kiadó közül kettővel már aláírt megállapodása van Steve Jobs cégének. Hogy melyik két kiadó csatlakozott és melyik kettő kéreti még magát, arról jelen pillanatban nincsenek információink. Arról ellenben vannak, hogy a még hiányzó két szerződés a lehető leghamarabb tető alá kívánja hozni az Apple, s ennek érdekében a tárgyalásokat a legfelsőbb szinteken kezelve, azokat Eddy Cue, az Apple tartalomszolgáltatási igazgatója vezeti.
 
A termék maga a hírek szerint nem lesz annyira egyedi és annyira forradalmi, mint amennyire a Google tervezte.(?) keveredhetnek ugyanakkor majd benne az iTunesból megvásárolt, illetve az ismeretlen forrásból származó zenei tartalmak. 
 
Egyelőre nem teljesen világos mennyiben, de a hírek és a kiadók szerint különbözni fog az Apple szolgáltatása az Amazon, már piacon levő szolgáltatásától. A különbség leginkább talán úgy jellemezhető, hogy az amazon szolgáltatása gyakorlatilag egy külső hardvernek tekinthető, addig az Apple esetében sokkal inkább érzékelhetőek lesznek a tartalommegosztási lehetőségek is.

 

Nem tudni, a valóságban mindez mit is jelent majd, mintahogy azt sem, milyen kondíciók mellett lesz elérhető a szolgáltatás. A marketing tapasztalat és az iPhone-iPod-iPad készülék garmada az Apple sikerét jósolja. Az elektronikus kereskedelmi tapasztalat, a már régóta létező tárhelyszolgáltatás ellenben az Amazon sikerét jósolja. Meglátjuk, az viszont tény, tartalom területen ennyire komoly kihívással az Apple-nek még nem kellett megküzdenie.  

 

A Google belefáradt a kiadókkal való egyeztetésekbe

 

A minap  itt a blog hasábjain pont arról elmélkedtünk, vajon a Google és az Apple számára mit jelent az Amazon meglepetésszer piacra lépése a zenei tárhelyszolgáltató ( aka. Cloud alapú zenei szolgáltatás) piacra.
 
Jót biztosan nem, ezt leszögeztük és a Google közeli forrásoktól származó információk ezt megerősíteni látszanak.  A Google campuson ugyanis kezd roppant mód borús és hektikus lenni a hangulat a zenei projekt környékén. A cég által természetesen meg nem erősített hírek szerint két, szélsőséges álláspont között hezitál. Az egyik szerint követnék az Amazon példáját és a kiadói megállapodások hiánya ellenére elindítanák a szolgáltatást. A másik- amúgy jelen helyzetben levéssé hihető lehetőség szerint- a cég a hosszú-hosszú ideje eredménytelen kiadói tárgyalások miatt az egész projektet is kész (lenne) feladni.
 
A tárgyalások amúgy, a pletykák szerint nem is állnak olyan rosszul, mint ahogy azt sokan- köztük a mi blogunk is- gondolták, gondoltuk. Egyetlen egy kiadó kivételével a Google-nak mindenkivel sikerült megállapodnia. A kakukktojás kiadó a Warner Music, amely ezen újfajta zenei szolgáltatásokban rejlő potenciált felismerve(?)gyakorlatilag kisebb- nagyobb mértékben a túlélését látja bennünk, s ennek megfelelően tarthatatlan és a szolgáltatás alapkoncepiójához hasonlítva  értelmezhetetlen követelésekkel álltak elő, melyek következtében a szolgáltatás elfogadhatatlanul drága lenne a potenciális ügyfelek, zenerajongók számára.
 
 
S ez volt az a pont, amikor a Google vezetői, látván az Amazon bátorságát, saját maguk is fontolóra vették a B tervet. Hogy működhetne-e mindez a gyakorlatban? Nehéz megjósolni. Egyrészt a kiadók számára hihetetlen presztízs veszteséget jelentene, hogyha ekkora médiacégek választanák egymás után azt az utat, hogy kiadói engedélyek és megállapodások nélkül indítanak el, kétséges jogi helyzetű szolgáltatásokat. A másik oldalról nézve ugyanakkor, egyáltalán nem irigylésre méltó helyzet párhuzamosan perben állni az Amazon-al és a Google-al. Jó döntést tehát egyik oldalon sem egyszerű hozni. A Google számára ugyanis a piacra lépés, a kiadói engedélyek nélkül már önmagában véve is csak egy válaszlépés, a károk csökkentése érdekében. Az igazi problémát talán ez jelenti, nem is a hiányzó warner licence és a kockázatok…

 

 

Mit jelenthet az Amazon lépése az Apple és a Google számára?

 

Az Amazon lépése mindenkit meglepett, értelemszerűen talán legjobban a kiadókkal hosszú hónapok óta küzdő Apple-t és Google-t. A lépés egészen biztosan versenyelőnyt jelent az Amazon számára. Az ellenben összetettebb kérdés és bonyolultabb elemzés igényel, hogy mindez mit jelent rövid és középtávon a két vetélytárs számára, s nem utolsó sorban, mi az Amazon terve a jövőt illetően.
 
Az Apple számára mindenképpen elgondolkodtató, hogy az abszolút vezető zenei termékével, az iTunes 7 év alatt nem sikerült eljutnia oda, ahová az Amazon most gyakorlatilag kevesebb, mint egy év alatt eljutott. Ezzel persze hatalmas és megismételhetetlen lehetőséget hagytak ki, hiszen az iTunes hosszú éveken keresztül a megkerülhetetlen zenei alkalmazás volt, akár legális zeneletöltésről beszélünk, akár a saját zenei tartalmak rendszerezéséről. A másik probléma a branding, és az Apple hozzáállása a tartalom partnerekhez.  A totális zártság, a  saját szabályrendszer, az ahhoz való kötelező alkalmazkodás csupa olyan tényező, amely az amúgy a cég számára fontos tartalmi és szolgáltató partnereket eltávolítja a cégtől. Az a bizonyos sokat emlegetett érdekközösség az Apple és a kiadók, előadók vagy éppen a szolgáltatók (alkalmazásfejlesztők) között sosem alakult, alakulhatott ki.
 
A Google legnagyobb baja és ellensége saját maga. Egy cég, amely zseniálisan működő matematikai algoritmusokról híres, nehezen érthető, mit keres egy annyira kreatív területen, mint a zene. A Google- mint ahogy ez ki is derült- nem ért a tartalomtulajdonosok nyelvén. Nem látja át a tartalomipart mozgató erőket. Szeretne egy szolgáltatást, adott funkcionalitással, de azt, hogy ez mit is jelent a másik oldal számára, egyetlen egyszer sem gondolták át.
 
Az Amazon tehát ezt a helyzetet bonyolította még tovább, vagy, ha úgy vesszük, ezt felismerve lépte meg azt, hogy a kiadói engedélyek nélkül indította el a szolgáltatását. Maradva az indulásnál, az elmúlt egy évben kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan az Apple a Google törekvéseiről, azok előrehaladásáról írtunk. Sokat elmond az Amazon szervezettségéről, hogy gyakorlatilag ezzel árhuzamosan, teljesen titokban képes volt tető alá hozni a saját szolgáltatását!
 
Keveset írtunk róla, de az Amazon rendelkezik az összes olyan technológiai tudással, amely egy sikeres zene tárhely szolgáltatáshoz szükséges. Hozott már létre és üzemeltetett tárhely szolgáltatást, tudja hogyan kell szót érteni a tartalomtulajdonosokkal, hatalmas tapasztalata van web-áruházak üzemeltetésében, hihetetlen méretű ügyféladatbázissal rendelkezik.  
 
Reálisan gondolkodva tehát, ezen az üzleti terepen a legnagyobb esélyekkel az Amazon indul,s ezt az amúgy is meglevő helyzeti előnyt fejelték meg azzal, hogy hirtelen, a vetélytársaikat meglepve léptek be a piacra.
 
A meglepetésszerű piacra lépés minden tekintetben az Amazont favorizálja. A terület összetettségéből adódóan sem a Google, sem az Apple számára nem realitás a gyors piacra lépés, amolyan válaszlépésként. A tartalomtulajdonosokkal való tárgyalásokat elvileg felgyorsíthatná az Amazon lépése, a helyzet és a piaci viszonyok alapján azonban inkább ennek az ellenkezője valószínűsíthető.  A kiadók- bár ezt bevallani nem fogják- ugyanis kevés dolognak örülhetnek jobban, mint annak, hogy végre zenei területen valaki az Apple orrára koppintott, nagyon. Az Amazonnak köszönhetően a tárgyalási pozícióik az Apple-el szemben ez ügyben tovább erősödtek. Kis túlzással az Amazon elvégzi a kiadók számára ingyen piackutatási feladatokat.
 
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az Apple vagy a Google ne léphetne piacra. Sőt Számukra mindez most vélt igazán sűrgőssé, így elképzelhető, hogy az eredeti elképzeléseikhez képest kevesebbel is beérik annak érdekében, hogy az Amazon nyomába eredhessenek. A kompromisszumok ugyanakkor a szolgáltatás pozícióját gyengíthetik. S hogy ki nyeri meg ezt a hirtelen teljesen kaotikussá vált versenyt?  Jelen pillanatban megjósolhatatlan. Megjósolhatatlan, annak ellenére, hogy most, minden jel az Amazon sikerét és térnyerését jósolja. Az igazi és tartós sikerhez ugyanakkor az Amazon szolgáltatásának meg kell jelennie pl. az Apple platformjain is. Szolgáltatás marketingben, designban, funkcionalitásban az Apple verhetetlen, a ne legyenek kétségeink, a platformjára nem vagy roppant kemény feltételekkel fogja beengedni az Amazon szolgáltatást.
 
A mérkőzés tehát messze nem dőlt még el. Őszintén még azt se mernénk kijelenteni, hogy a szünetben az Amazon vezet. A Google helyzete ugyanakkor drámain bonyolultabb lett, mint pár hónappal ezelőtt volt…

A Spotify is beadta a derekát

 

Az elmúlt években több, roppant kecsegtetően induló, nagyszerű ötleten alapuló zenei startup halálát láttuk, (mondhatni közvetítettük) s az ok szinte minden esetben a kiadók hozzáállása volt. Bizonyos esetekben maguk, a kiadók által diktált üzleti feltételek, bizonyos esetekben azoknak az implicit hatásai hozták magukkal az Armageddont.
 
Bevallom, nem gondoltam, a Spotify-al kapcsolatos április 1-i tréfák után, hogy szűk két héttel rá, ha nem is az, de értelmében ugyanaz megtörténik a svéd szolgáltatóval. Mert ne legyen kétségünk afelől, a ma bejelentett változtatások a Spotify lényegét veszik el.
 
Mik is ezek a változások? A cég blogján közzétettek alapján  egy szóval úgy jellemezhetnénk, hogy a korlátlanság teljes megszüntetéséről van szó a nem fizető felhasználók esetében. A szolgáltatást ingyenesen használók, május 1-ét követően havi 10 órát használhatják majd a szolgáltatást. További korlátozás, hogy egy dalt maximum 5 alkalommal lesz lehetőségük meghallgatni.  Az egyelten engedmény a kemény feltételekben a Spotify-t 2010 novembere után használni kezdők számára van, akik további 6 hónapig még az eredeti kondíciókkal élvezhetik a szolgáltatást.
 
 
Daniel Ek, a ég vezetője a következőképpen magyarázta a drasztikus lépéseket: „Bárki számára, aki úgy érzi el ér vagy meghaladja ezeket a határokat, azt tudjuk ajánlani, gondolja meg a Prémium vagy a korlátlan előfizetési csomag megvásárlásának lehetőségét.”  Mindehhez Ken Parks a cég részéről hozzátette, hogy a lépések alapvető célja, hogy megtarthassák a jövőben is a teljesen ingyenes verziót.
 
A cél lehet, hogy nemes, az eszközök ugyanakkor hibásak és teljesen rossz irányba viszik a szolgáltatást. A Spotify sikerének a kulcsa ugyanis pont az ingyenesen igénybevehető része volt. Nem is olyan régen Daniel Ek még arra volt büszke, milyen hatékonyan képesek átkonvertálni az ingyenes szolgáltatást használókat, fizetős ügyfelekké. A mai döntés üzenet pontosan ennek az ellenkezőjét sugallja. Azt nevezetesen, hogy a Spotify nem képes már fenntartani üzletileg a teljesen korlátlan verziót. Ne legyenek illúzióink, a veszteségek alapvető oka ez, az ingyenes használat után fizetendő roppant magad kiadói jogdíj. Illetve még egy dolog: Az amerikai piacokon való megjelenés.  Arról már korábban beszámoltunk, hogy közel egy év teljes és totális egy helyben topogás után januárban meglódultak a tárgyalások és a Spotify számára reális közelségbe került, kerülhetett az amerikai piacokon való megjelenés is. Az a megjelenés amelynek ugyanakkor látható és érezhető ára van. Ez pedig a teljesen ingyenesen igénybevehtő szolgáltatás szelet minél kisebbre való zsugorítása. Ez az az elem, ami a Warner Music-ot a leginkább feszélyezte, s valószínűleg ez az az elem, ami a legnagyobb kiadóval, a Universal Music-al való megállapodás útjában áll, állt.
 
A kiadók számára mindez lehet, megnyugvást hoz, a Spotify számára ugyanakkor attól tartok, most kezdődik csak az igazi Canossa-járás. A korlátozásokat ugyanis egy olyan felhasználói rétegen próbálják keresztülverni, amely számára pontosan az ingyenesség és a korlátlanság volt a legfontosabb termékjellemző. Ezt megkapta mindeni, s ez volt za, amit mindenki élvezett. Ezen szigorítva egész biztosan nem a fizetős szolgáltatás része felé való migráció indul majd el, hanem a churn, a lemorzsolódás éa régi megoldások (torrent..) felé való visszarendeződés.

 

Gratulálunk Kitzinger Dávidnak!

Annak kapcsán, hogy elképzelhető, hogy Sean Parker Napster alapító egy befektetői csoport tagjaként a Warner Music közvetlen irányításba is beleszólást nyerhet a közeljövőben említettük, hogy a kiadók, illetve az egész digitális zenei ipar sikerességéhez maguknak a szereplőknek kell drasztikusan átalakulniuk, nyitottabbá válniuk.

Bevallom nem gondoltam volna, hogy ennek a trendek  Magyarország napokon belül meg fog felelni, s nem is az üzleti oldalon történt változásoknak köszönhetően, hanem a szabályozási oldalon bekövetkezettek okán.

Kitzinger Dávid kinevezése (aki nem ismerné)  Sajó Zsuzsa nyugdíjba vonulása után teret engedhet, a dinamikusabb, a legális szolgáltatások támogatását elősegítő szemlélet elterjedésének a hazai digitális zenei piac egyik- ha nem a legfontosabb- szabályozó szervénél.   

Dávid kinevezése természetesen nem jelkent garanciát semmire. Nem jelenti azt, hogy innentől kezdve ingyenes lesz a zeneletöltés Magyarországon. De lehetőséget bizonyosan jelent majd, hiszen olyas valaki lesz, lehet majd a tárgyalópartner, aki tisztában van az internetes gazdasági alapokkal, lehetőségekkel ,realitásokkal. És ez nagyon nagy szó. A többi már nem csak rajta múlik…

Napster tulajé lesz a Warner Music?

 

A nagy lemezkiadók hozzáállásáról, szerepéről a digitális zene helyzetében többször írtunk már az elmúlt évek során. Bár a kiadók ezt vitatják, mindenki más egyértelműen azon az állásponton van, hogy kevésbé merev, az újfajta igényekre nyitottabb, azokat könnyebben magáévá tevő kiadói hozzáállás esetén gazdagabb lenne már a világ több igazán menő és nagyon nagy tömegek által kedvelt, legális zenei szolgáltatással.
 
A kiadók azonban nem tértek jobb belátásra, nem változtassák meg álláspontjukat , így az igazán új és igazén eredeti szolgáltatások piacra viteléhez, még a legnagyobb szolgáltatók (Apple, Google vagy éppen az Amazon) esetében is hosszadalmas tárgyalások  és megannyi pénz szükségeltetik.
 
Mire lenne szükség ahhoz, hogy a kiadók megváltozzanak? A szükség bizonyosan megváltoztatná őket, de mint ahogy azt korábban írtuk, a szükségtől és az igazi vészhelyzettől még mindig messze vagyunk, pedig a CD eladások zuhanása lassan megáll, hiszen közelít a nulla felé…
 
A másik megoldás nyilván az lenne, hogyha a kiadók vezetőségébe olyan, fiatal, az internetet nem ellenségként, hanem partnermédiumként kezelő emberek kerülnének, akik üzletet szeretnének és nem üldözést és pereket.
 
 
Anélkül, hogy átcsapnánk álláshirdetés rovatba, rögzítsük túlzottan sok, ilyen képességekkel megáldott, a zenéhez is valamelyest konyító fiatalember nem rohangál a világ utcáin. Igaz az is ugyanakkor, hogy nem is lenne sokra szükség belőlük, mindösszesen 4 darabra…Mindezen felül pedig maga a helyzet is adja magát..a befektetők- hiszen ne felejtsük el, tpzsdei cégekről beszélünk- már réges régen beárazták a jelenlegi zenei modellek kudarcát,így a kiadók gyakorlatilag végtelenül kiszolgáltatott célpontok a tőzsdei parketten. Egyetlen „szerencséjük” , hogy jelenlegi bevételi struktúrájuk olyan kevés mozgásteret kínál, amely révén befektetési célpontnak sem túl kedvezőek. (Guy Hands és az EMi viharos kapcsolata az élő példája mindennek)  A 4 nagy kiadó közül csak a Universal helyzete tekinthető biztosnak. A SONY sorsát jelentősen befolyásolják a japán földrengés hatásai, az EMI gyakorlatilag csődben van, a Warner Music pedig kétségbeesetten keres befektetőket…
 
Érdekes módon ugyanakkor érdeklődő befektetők most is vannak, nem is kevesen. A hírek szerint a Warner Music iránt jelenleg 5, azaz öt darab befektetői kör érdeklődik, valamennyi komolyan, és túlnyomó többségük nem valamelyik másik major kiadót takarja. A kiadói hozzáállás drasztikus megváltozásában bízók számára jó hír, hogy az egyik befektetői csoport szakmai vezetője a hírek szerint egy Sean Parker nevű fiatalember…ismerősen cseng as név sokak számára? Biztosan, hiszen a majdnem Oscar Díjas, Facebook sztorit feldolgozó film rendkívül ismertté tette, az amúgy a zeneipar rémlámaiban megjelenő Napster kitalálóját és megvalósítóját! Sean Parker napjainkban már nem egy underground, a zeneipar által üldözött szolgáltatás feltalálója és evangelistája, hanem egy roppant gazdag tanácsadó. Akinek egészen biztosan vannak elképzelései arról, hogyan is kellene kinéznie egy zenei kiadónak a 21.században. Bár nem tudjuk, de feltételezzük, hogy ez bővebb annál, mint, hogy a nevét megváltoztassák..S ha ez valóban így van, akkor innentől kezdve már csak két dolognak kell szurkolnia a változásban kitartóan bízóknak: Egyrészt, hogy a licitet a kiadóért az a befektetői csoport nyerje meg, ahol Parker a tanácsadó, másrészt, hogy Justin Timberlake semmilyen formában ne kerüljön a képbe!

 

 

süti beállítások módosítása