Free Music!

Van-e kiút a földi sugárzású rádiók számára?

2011. augusztus 13. - Pléh Dániel
 
Az, hogy az internet teljesen átalakította a zenefogyasztási szokásokat, ma már nem kérdéses. Az internet megjelenése előtt évi 40 milliárdos forgalmú lemezcégek 2010-ben a 15 milliárd dolláros forgalmat sem érték el.
 
A zeneipar egyik legfontosabb marketing eszköze az internet előtti időkben a rádió volt. Ez most is igaz, de messze nem olyan mértékben, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt. A zenehallgatás továbbra is a legfontosabb szabadidő tevékenységek között van, azonban a statikus eszközökről egyre inkább a mobil eszközök felé tolódik. Az internet, mint technológia, mint platform ugyanis ma már messze nem csupán a számítógépes szórakozást segíti elő. Szép lassan egyre több és több eszközön jelennek meg az internetes tartalmak és szolgáltatások A forradalom, melyet a SONY idestova 30 éve indított el, beteljesedni látszik. Az amerikai fiatalok körében végzett felmérés szerint az ötödik leggyakrabban használt funkció a mobiltelefonokon a zenehallgatás, a hetedik pedig az internetes rádiók hallgatása. (A kettőt összeadva pedig az SMS küldés után a zenék hallgatása a második legnépszerűbb tevékenység lenne..)
 
 
A felettébb egyenlőtlen viszonyok ellenére a földi sugárzású rádiók nagy bajban vannak, és ennek az oka elsődlegesen pontosan a nagyon nehéz üzleti környezetben tevékenykedő webes on demand rádiók illetve streaming szolgáltatások jelentik. A fent említett felmérésben
 
Azok az internetes szolgáltatások, melyek a hirdetők szempontjából lényegesen jobb, értékesebb szolgáltatások, a jobb és hatékonyabb targetálhatóság, a mérhetőség okán. Mindez együttesen pedig a rádió ipar zuhanását is maga után vonta, amire még ráerősített a világgazdasági válság nyomán beszűkülő hirdetési piac is. 
 
A rádió ugyanakkor megmaradt a vezető forrásnak az új zenei tartalmak megismerése során, azaz továbbra sem kihagyható a zenei marketing mixből. A webes rádiók előretörése tagadhatatlan, érdekes módon azonban azt új zenék megismerésében azt utolsó helyen végeztek. Ez egyrészt az ismertség hiányt is jelzi, de ami talán fontosabb. a kiadók, mint marketing eszköz gyakorlatilag nem használják ezt a csatornát. A Youtube láthatóan a tv helyére lépett, de a webes rádiók szerepe gyakorlatilag elhanyagolható.  
 
 Az a rádió, amely az amerikai piacon a mai napig kiváltságos helyzetben van, hiszen a rádióknak, a hagyományos módon sugárzott zenei tartalmak esetében nem kell royalty-t fizetniük a jogtulajdonosoknak. A webes on demand rádióknak ellenben igen, ez okozta pár évvel ezelőtt a Pandora krízisét. Annak a Pandorának a krízisét, ami napjainkra A WEBES RÁDIÓ lett. S amely gyakorlatilag egyenlő a webes on demand rádiózással, említés szintjén is.
 
Az igazán rossz hírt azonban a hagyományos rádiós piac szereplői számára azonban nem is múlt, hanem a jövő tartogatja. Felmérések szerint az összes rádióhallgatási perc több, mint fele az autóban történik. Azok az igények, melyek a rádióadókkal szemben megfogalmazódtak (erősebb interaktivitás, kevesebb reklám, perszonalizálhatóság) az autóban történő rádióhallgatással kapcsolatban is igazak.
 
Az on demand zenei szolgáltatók, ezt az igényt meghallva – legyen az on demand rádió vagy éppen streaming szolgáltatás- az otthoni (PC), valamint a mobiltelefon után a zenehallgatás harmadik színterét, az autót vették célba. Mindez pedig a hagyományosan sugárzott rádióadások számára a végső, de egyben legnagyobb csata kezdetét is jelenti.Egy az ezen a piacon történő hasonló mértékű előretörés, mint az interneten vagy a mobiltelefonok terén gyakorlatilag a hagyományos rádiós piac megszűnését jelentené!
 
Mi lehet a megoldás a földi sugárzású rádiók és a rádiópiac számára? Paradox módon a webre menetel. Az internet adja meg ugyanis azokat a lehetőségeket (mérhetőség, interaktivitás ) melyek ma már alapigénynek számítanak vagy a hirdetők vagy a felhasználók számára. Persze mindez nagyon sok, a jelenlegi struktúrában létező és fontos érték csorbulásáét hozhatja magával, de a serpenyő másik oldalán a gyors és teljes megszűnés áll.

 

10 pályázó az EMI-ért

 

A Citibank által meghirdetett, augusztus eleji dátum elmúlt, így az előzetes pletykák és félinformációk után most már tisztult a kép azt illetően kik is szállnak versenybe a hajdan szebb napokat látott kiadóért és nem utolsósorban, hogy milyen áron is kelhet majd el az EMI. Az előzetes információk alapján közel 10 cég adta vagy fogja beadni pályázatát a Citibank részére. Köztük mindhárom másik major kiadó, a nemrég az orosz milliárdos Len Blavatnyik kezébe került Warner Music, a Universal Music Group valamint a BMG .
 
A tenderrel kapcsolat ban jelenleg egyetlen, de annál lényegesebb kérdés ugyanakkor még nyitott, ez pedig az, hogy az EMI mely részei és milyen formában lesznek megvásárolhatóak. a négy major kiadó közül ugyanis talán az EMI az, amelynek a kiadói illetve a zeneműkiadói részlege a legmarkánsabban elkülönül. 
 
Szakértők szerint a Warner felvásárlása, illetve a végső ár jelentős hatással lehet az EMI tendere esetében is. A legtöbb pénzügyi elemző ugyanis kb. 5-szörös EBIDTA( adózás és értékcsökkenési leírás előtti) árat tartott reálisnak. Ehelyett a Warner Music vételára meghaladta a kilencszeres(!!) EBIDTA értéket a 3 milliárd dolláros végső árral.
Amennyiben az Emi esetében is hasonlóan túlfűtött és optimista ajánlatok érkeznek majd, úgy a végső ár elérheti a 4 milliárd dollárt is, ami jelentősen meghaladná a januári, a Fitch Ratings által készített 2-2.8 milliárd dolláros értékbecslést.
 
A verseny feltehetően hatalmas lesz, nem is elsősorban a kiadó helyzet miatt- az EMI az elmúlt években igen jelentős mértékű piacvesztést volt kénytelen elkönyvelni, a pénzügyi helyzetéről pedig jobb nem is beszélni,(éves szinten folyamatos, 20% körüli EBIDTA csökkenés) hanem azért, mert az EMI lehet a mérleg nyelve a megmaradt három nagy major kiadó versenyében. A Universal valamint a BMG versenyét hosszú időre eldöntheti bármelyik fél sikeres pályázata, az új kezekbe került Warner Music számára pedig a másik két félhez való felzárkózás záloga lehet az EMI.
 
A kevésbé optimista és kevésbé stratégiai, inkább pénzügy oldalát nézve: egyre több és több szakértő gondolja, hogy az elmúlt fél év során megjelent, teljesen újfajta üzleti modellek, illetve a Spotify amerikai piacon való megjelenése könnyen elhozatják végre azt az időt, amikor a digitális bevételek növekedése képes ellensúlyozni a fizikai eladások csökkenését és a kiadói ipar újból növekedési pályára állhat. Bárki számára, aki a kiadói oldalon jelen szeretne lenni akkor, amikor mindez bekövetkezik, az EMI az utolsó lehetőség ara, hogy a játék részese lehessen. nem lennénk ,meglepődve mindezek alapján, hogyha a pénzügyi racionalitás sokadrangú kérdéssé zsugorodna a tender előrehaladtával…

 

A BMG is bejelentkezett az EMI-ért

 

Mint ahogy arról korábban már írtunk blogunk hasábjain, a Citibank a lehető leghamarabb szabadulni szeretne az ”ölébe hullott” lemezkiadótól, az EMI-tól. A Warner érdeklődése már régóta ismert, mintahogy az is, hogy a világ sokáig legnagyobb- jelenleg azonban már csupán második- lemezkiadója, a Universal is beszáll a licitbe. 
 
Mindezek után abszolút nem meglepő módon a legnagyobb kiadó címét elhódító BMG is jelezte, minden valószínűség szerint pályázik majd a hajdan szebb napokat látott EMI tulajdonlásáért.
 
 
A verseny feltehetően hatalmas lesz, nem is elsősorban a kiadó helyzet miatt- az EMI az elmúlt években igen jelentős mértékű piacvesztést volt kénytelen elkönyvelni, a pénzügyi helyzetéről pedig jobb nem is beszélni, hanem azért, mert az EMI lehet a mérleg nyelve a megmaradt három nagy major kiadó versenyében. A Universal valamint a BMG versenyét hosszú időre eldöntheti bármelyik fél sikeres pályázata, az új kezekbe került Warner Music számára pedig a másik két félhez való felzárkozás záloga lehet az EMI.

 

A Universal és versenybe száll az EMI-ért

A Warner felvásárlása nem az egyetlen komoly kiadói felvásárlási procedúra. A Guy Hands kezében teljesen táptalaját vesztett EMI ugyanis egy bankhitel nem törlesztésének ellenértékeként a Citibankhoz került. A bankóriás érthető okokból nem kíván beszállni a zenei üzletbe, pláne nem egy roppant veszteséges kiadó átvétele révén, így a lehető leghamarabb szabadulni szeretne tőle.

 
Június elején, a Warner eladása és az orosz milliárdos, Len Blavatnyik kezébe kerülésekor reális lehetőségnek tűnt még az is, hogy a lehető leggyorsabb értékesítés érdekében a Citi az orosz milliárdosnak értékesítési közvetlenül a kezében levő lemezcéget.
 
Mindez végül nem történt meg, és a bank, hivatalos, meghívásos tendert írt ki. A hírek szerint a várhatóan hosszadalmas ajánlattételi folyamatban több kiadó is részt kíván majd venni. Egyrészt  az új kezekben levő Warner Music is- ha már az azonnali értékesítés nem sikerült- illetve a világ vezető lemezkiadója, a Universal is.  
 
Mindkét kiadó pályázata egyben jelzésértékű is, hiszen azt mutatja, egyre fokozódik a koncentrációs most már kiadói oldalon is. A Universal számára egy Warner vagy éppen egy egy EMI méretű kiadóra szükség lenne, hogy megőrizze, egyre inkább veszélyben levő vezető helyét a kiadók között. A Warbner erse5táben a vásárlás túlzottan kockázatos lett volna a versenyjogi jóváhagyási szempontokat is mérlegelve, az EMI ugyanakkor ebben az értelemben is tökéletes célpont! Elképzelhető, hogy a cég csupán a vetélytárs zenei üzletágra tesz majd ajánlatot, de az sem kizárható, hogy a kiadói üzletágra is ajánlatot tesz majd, melynek összege 3 milliárd dollár körül mozoghat.

 

Ma reggeltől elérhető a Spotify az USA-ban

 

És igen, 2 évnyi várakozás, újabb és újabb és újabb ígéretek, esetleges dátumok után, a mai nap, azaz 2011.július 14-e a nap, amikortól a Spotify valóban elérhető az amerikai zenekedvelők számára is.
 
 
A végső várakozásokhoz képest túlzottan sok újdonságról nem tudunk beszámolni: A teljesen ingyenes verziója a szolgáltatásnak csak meghívásos alapon lesz elérhető. Az 5 valamint a 10 dolláros verzió azonban már most, az induláskor is.
 
A blog oldalain az elmúlt két évben rengeteget foglalkoztunk a svéd céggel, így méltatásuktól ezúton eltekintenénk. Álljon ellenben itt egy kisebb linkgyűjtemény a Spotify indulásának visszhangjáról:

 

mashable.com/2011/07/14/spotify-demo/

paidcontent.org/article/419-pandora-shares-fall-sharply-then-recover-as-spotify-hits-the-u.s/

mashable.com/2011/07/14/spotify-invites-chevrolet/

mashable.com/2011/07/14/spotify-user-reactions/

Gyakorlatilag hivatalos: indul a Spotify Amerikában is


A Spotify óceánon túli terjeszkedési terveiről, lehetőségeiről idestova két éve kezdtünk el ezen blog oldalain foglalkozni. Azóta rengeteg minden történt, a svéd szolgáltató megjárta a hadak útját, volt időszak, amikor közel került a felvásárláshoz is, de úgy tűnik hosszas és megfeszített, kompromisszumoktól sem mentes út végén valóban elérkezett az indulás a tengerentúlon is. (bár egyelőre a negyedik, még hiányzó kiadói szerződés, a Warnerrel való szerződés megkötéséről továbbra sincsen hír)

 
Ezúttal azonban már kézzel fogható jelei is vannak mindennek, nem csupán találgatások, pletykák és meg nem erősített információk. Egyrészt a cég elindította az amerikai zene rajongók számára, az ottani indulásról szóló oldalt, melyen egyelőre még dátum illetve nagyon konkrét információk nincsenek és angol domainen található, de él és elérhető.
 
 
Sokkal izgalmasabbak ellenben azok a prezentációs morzsák, melyeket az All things Digital blog szerzett meg. A slideok alapján kijelenthető, hogy az indulást övező hype kialakításában a svéd cég rendkívül nagy szerepet szán majd a PR-nek. 4 főállású ember dolgozik már most is folyamatosan együtt az amerikai PR feladatokat végző cég embereivel. Mindezen felül Daniel Ek és csapata igenis szeretne előnyt kovácsolni abból a tényből, hogy idestova 2 éve folyamatosan az amerikai indulásról cikkeznek a fontosabb digitális blogok és sajtótermékek.
 
Mindezek fontos és a sikert jelentősen befolyásoló tényezők, azonban nem tévedünk nagyot, hogy ami a sikert meghozhatja, az a Facebook integráció!A jelek egyelőre nem utalnak arra, hogy a korábban kiszivárgott információknak megfelelő szinten lenne a Facebook-ba ágyazva a szolgáltatás, inkább alkalmazásként jelenne meg a Facebook.
 
A hirdetői oldalon ugyanakkor a svéd cég erőteljesen kíván támaszkodni API-jára, melynek segítségével a különböző brandeknek megfelelő, web-oldalakba is illeszthető zenelejátszók hozhatóak majd létre.
 
A tervek felettébb ambiciózusak: Az induláshoz számított 1 éven belül 50 millió felhasználó a kitűzött cél, mindez úgy, hogy az indulás amolyan soft launch lesz, azaz nem azonnal indul majd be a PR és kommunikációs gépezet.  
 
Mindenesetre mi szurkolunk nekik. Nagy szó és nagy eredmény lenne, hogy egy európai zenei szolgáltató meg tudná hódítani a sokszereplős, bonyolult és igazi nagy vadakat sem nélkülőző amerikai piacon a lábát.
 

 

Zenei szolgáltatást indít a Facebook?

 

Az, hogy a Facebook zenei szolgáltatást indít nagyon régóta forró téma, Mind a bloggerek, mind az amerikai sajtó számára. Teljesen logikus lépés lenne ugyanis. Egyrészt a Facebook volt az a felület, melynek segítségével az iLike Music népszerűvé tudott válni, (és a MySPace kezébe kerÜlt) azaz volt már a Facebook-nak „házi„ zenei szolgáltatója. Másrészt a Mark Zuckerberg által tavaly ősszel elmondottak alapján cége középtávon a játékiparhoz hasonlóan szeretné a film és a zeneipart és megreformálni. Mindkét iparágat többen, többször szerették volna megreformálni az elmúlt bő tíz évben (az internet megjelenése óta) de egyiküknek a tarsolyában sem bolt 700 millió felhasználó…
 
Az tehát, hogy a Facebook előbb vagy utóbb zenei szolgáltatást indít biztosra vehető. A kérdés inkább az, hogy kivel és mikor. Pár héttel ezelőtt a Spotify tűnt biztos befutónak, de jelen állás szerint a svéd cég csak az egyik a lehetséges jelöltek közül.
 
A legfrissebb, kiszivárgott információk szerint a következőképpen nézne ki a szolgáltatása melyet az augusztusi fejlesztői konferencián jelenthetnek majd be
 
-         a bal oldalon egy music tab jelenik majd meg, azon felhasználók számára akik Facebook Connect-el használják a partner szolgáltatások valamelyikét
-         Magán a music fülön egy zenei tartalommenedzsment alkalmazás lesz majd elhelyezve, amelyben notifikációt kapunk, ha egy ismerősünk általunk is kedvelt zenét hallgat, dalokat ajánlj majd illetve minden, s persze részét képezik majd a már-már klasszikusnak mondható toplisták (barátaid által legtöbbett hallgatott, éppen most hallgatott stb.)
-         A jobb oldalon, a chat ikon mellett lesz elhelyezve egy zenei kontroller, melynek segítségével a Facebook oldaláról is kezelhetőek lesznek a csatlakozott zenei szolgálatások
 
A funkcionalitást látva egyértelmű, hogy a Facebook a zenei szolgáltatások integrálásával is szeretné erősíteni platform jellegét. Az is feltűnő, hogy Zuckerbergék mennyire nem is foglalkoznak a tartalomtulajdonosokkal. Eszükbe sem jut saját szolgáltatás indításba és hosszadalmas tárgyalásokba belefogni. Ellenben pontosan azt adják, amiben felülmúlhatatlanok: a rengeteg regisztráltat, akiknek a jó része nyilván zenét is szeretne közvetlenül a Facebook-ról hallgatni. A többit meg gyakorlatilag rábízzák a majdani szolgáltatóra, szolgáltatókra.
 
Azokra a szolgáltatókra, akik- bár ez nincsen kimondva- feltehetően hatalmas összeget fizetnek majd azért, hogy megjelenhessenek ezen a kimeríthetetlen marketing felületen. A Facebook pedig duplán nyer. Egyrészt úgy juthat bevételekhez, hogy a felhasználók számára értékes szolgáltatás nyújt, másrészt pedig ezzel párhuzamosan bővíti szolgáltatás palettáját és újabb okot ad arra, hogy az letöltött idő tovább nőjön az oldalon.
 
 
Ez lenne akkor tehát a jövő mindent vivő zenei modellje? Nem! Nem, mert egyrészt a majdani partnerszolgáltatásokra való előfizetésen alapul, azaz a zenéhez való ingyen hozzáférés problémáját nem oldj meg.   Másrészt pedig a zene megismerés esetében sem a klasszikus – és beváltnak tűnő- modellt követi. Nem én tudok zenéket hallgatni és azokat értékelve folyamatosan formálni a zenei ízlésemet, hanem a barátaim zenei ízléséhez leszek egyre jobban és jobban kötve. Úgyhogy jó zenei ízléssel rendelkezők előnyben!

 

A mélységből a csúcsra-A Pandora a tőzsdén

Mindenfajta elfogultság nélkül ki merjük jelenteni, hogy az elmúlt évek leghihetetlenebb és egyben legcsodálatraméltóbb zeneipari története a Pandora megmenekülése.

2009-ben a magas jogdíjak miatt a cég hosszú ideig az amerikai szenátussal is harcban állt, nem is titkolva, a számára kedvezőelen jogdíjmegállapítás esetén rövid időn belül kénytelen lesz felfüggeszteni a működését.
 
Ehhez képest a kaliforniai cég azóta 80 milliósra hízlalta használói bázisát, mintegy a felét birtokolja a teljes amerikai on demand rádiós piacnak és a 20 leghallgatottabb rádióállomás között van, beleértve a földi rádióadókat is.
 
A cég sikere alapvetően három tényezőre vezethető vissza:
 
1. Mobil terjeszkedés: Indulásakor és még az után. Is évekig 10% alatt volt a szolgáltatást mobiltelefonról használók aránya. Ma ez 50%. A minél több platformon való használatot maga a cég is próbálja erőltetni, pl. az autó gyártókkal való stratégiai együttműködések révén.
2. Sikeres hirdetési stratégia: A legfontosabb bevételi forrás a cég számára természetesen a hirdetési bevételek jelentik. Azok a hirdetési bevételek, melyekért nagyon meg kell küzdeni minden területen, de talán legjobban a freemium modellben működő zenei szolgáltatók esetében. A Pandora azonban egyrészt szinte tökéletes targetálhatóságával, másrészt pedig óriási látogatói és felhasználói bázisával a globális hirdetések esetében is jó célpont!    
3. Növekvő felhasználó szám: A rádiót használók száma folyamatosan növekszik, ez tulajdonképpen természetesnek mondható. Ami ellenben nem az az, hogy a kaliforniai cég rendkívüli hatékonysággal képes a nem fizető felhasználóit( 2008-as 4 %-ról idén 24%-ra növelte) a fizető szolgáltatás irányába terelni.
 
Ilyen előjelekkel készültek a tőzsdére menetel napjára Tim Westergren és csapata. A hangulat sok szempontból pozitívnak, de sok szempontból kockázatosnak is volt nevezhető. Mindenképpen pozitív jel volt, hogy a potenciális befektetők várták a Pandora piacra lépését.  Az elmúlt bő fél évben megerősödött, sokak által második dotkom lufinak is becézett piaci hangulat a Linkedin parkettre kerülésével tovább erősödött. És bár mindenki a Groupon-t és a Facebook-ot várja, jelenleg a Linkedin illetve a Pandora az, amely megvásárolható.   A Groupon körüli kétségek, az amúgy is egyre borúlátóbb tőzsdei hangulat ugyanakkor hatalmas veszélyeket is rejtegetett magában, különösen egy nagyon labilis iparág, újonnan tőzsdére lépő képviselője számára.
 
 
A szerda óta eltelt három kereskedési napi biztosan nem hosszabbította meg a Pandora vezetőinek várható élettartamát, Ízelítőt kaptak abból, milyen is az igaz tőzsdei hullámvasút.   A 12 dolláros nyitóárhoz képest az első kereskedési napon a 20 dolláros magaslatokat is megjárta, hogy aztán drámai és gyors zuhanás után, két nap alatt a bevezető ár alá zuhanjon.
 
Három nap után persze kár lenne feladniuk- 2008 után nem is tennék ezt egykönnyen- tény azonban, hogy a cég tőzsdei megítélése vegyes. Mert ugyan a bevételi kilátások fantasztikusak-  2015-re a jenlegi 260 mlilió dollár körüli éves bevétel meghaladhatja majd az egymilliárd dollárt-  a nyereségesség azonban mindennek ellenére kétséges marad. Ez a zeneiparban tevékenykedők számára nem meglepő, a befektetők számára azonban riasztó információ.  
További kockázatot jelent, hogy a cég legnagyobb bevételi forrása, a hirdetési bevétel a webről a mobil illetve autóban való rádióhallgatás miatt egyre inkább audio hirdetésekre korlátozódik majd, melynek a hatékonysága lényegesen alacsonyabb a webes display hirdetéseknél.  
A pénzügyi elemzők pesszimizmusa ellenére mi a magunk részéről egyrészt gratulálunk, másrészt pedig szurkolunk a továbbiakban is. És hiszünk abban, hogy az felhő alapú szolgáltatások belépésével az on demand rádiók ismertsége és használata igazából csak nőni fog. De leginkább abban hiszünk és reménykedünk, hogy nem is olyan hosszú távon a webes, on demand rádiók átvehetik végre az bon air rádiók helyét a zenei disztribúciós folyamatban.  Valljuk meg, ezt már régóta megérdemelnék..

 

Megálllapodott a Universallal a Spotify-küszöbön az amerikai indulás

 

Az elmúlt 2.3 hét az Apple-ről és az iCloud-ról szólt, ehhez kétség nem férhet. A iTunes Match funkcionalitásából adódóan (meg egyékbént is) hiba lenne azonban a versenyt eleve lefutottnak tekinteni és az Apple-t kikiáltani győztesként.  
 
Az Apple streaming irányba mozdult el, így érthető okokból akiknek a piaca elsődlegesen veszélyben van,azok maguk a streaming szolgáltatók, illetve az on demand rádiók. Érdekes módon ugyanakkor maga az Apple is kihívások előtt állhat. A kihívó pedig nem más, mint Svédország második fontos zeneipari export terméke az Abba után, a Spotify. 
 
Az a Spotify, amely csak akkor jelenthet bárminemű veszélyt az Apple számára, amennyiben az immáron két éve lebegtetett amerikai indulása végre megvalósul. A jelek szerint mindez most mér valóban hetek kérdése, ugyanis az előbb meg nem erősített, később azonban a Spotify stratégiai igazgatója által is elismert hír szerint a svéd cégnek sikerült a világ legnagyobb lemezkiadójával, a Universallal is megállapodnia tartalmaik licenszeléséről. Így a négy nagy és meghatározó lemezkiadó közül hárommal rendelkezik megállapodással asz Egyesült Államokra. a negyedik Warner Music esetében és optimisták, hiszen a kezdeti, egymástól nagyon távol álló álláspontok az elmúlt hónapokban eleve sokat közeledtek egymáshoz,és azt se felejtsük el, hogy a másik három kiadó érvényes megállapodás miatt maga a Warner Music is lépéskényszerben van ebben az esetben.   Ha pedig mindez nem lenne elegendő, a Spotify malmára hajtja a vizet maga az Apple is, hiszen az újfajta szolgáltatás típus elfogadása arra utal, a kiadói oldalon is megnőtt a kompromisszum készség és nyitottság. 
 
Danielk Ek és cége tehát most már valóban belátható ,közelségbe került az óceán túlsó partján való induláshoz. A feladatuk ettől persze még nem lesz egyszerű. Egy sokszereplős, roppant heterogén piacon kell megmutatniuk, hogy az Európában elért sikereik   konvertálhatóak egy sokkal nehezebb piacon is.

 

 

Mire lesz jó az iCloud?

Megtörtént tehát a hetek, hónapok óta várt bejelentés, (sőt azóta már maga a szoftver is letölthető)az Apple- mégha nem is elsőként- de belépett a felhő alapú zenei szolgáltatások piacára. Ahogyan azt korábbi bejegyzéseinkben kifejtettük, az időzítés akár sokba is kerülhetett volna az Apple-nek, de a vetélytárs szolgáltatások hiányosságai miatt, gyakorlatilag minden a szolgáltatás árazásán valamint funkcionalitásán múlik, múlhat.
 
 
Az előzetes információknak megfelelően az iTunes Match (merthogy ez lett az iTunes oldali megoldás neve) a tulajdonos teljes merevlemezének valamennyi zenei tartalmát (forrástól függetlenül) feltérképezi és megpróbálja beazonosítani az iTunes 18 millió dalból álló katalógusában. Amennyiben sikerül, úgy onnantól kezdve ezek a dalok bármilyen fontosabb Apple eszközön –iPhone, Ipad 2,3, harmadik vagy negyedik generációs iPod- meghallgathatóak lesznek. A szolgáltatás már a kezdetektől fizetős lesz, azaz a fentieket évi 25 dollár ellenében vehetik majd igénybe a zenekedvelők.
 
Bizony, a streaming opció kimaradt a szolgáltatásból, az Apple ígérete szerint csak a kezdetekkor és az ősz folyamán már ez a funkciók is elérhető lesz, azaz nem csupán a saját feltöltött zenéinket hallgathatjuk majd, hanem az egész, hatalmas zenei adatbázis elérhető lesz.
 
Erre számított-e a zenekedvelők sokaságfa és maga a zeneipar?  A reakciókból ítélve, aligha. Az biztos, hogy a zeneipar roppant mód jól jár. Az is igaz- és nagyon jó-, hogy elmosódnak a határok a zenék között, a forrás végre lényegtelenné válik. Egyfajta legalizáció megy majd végbe.  Talán azok hatalmas összegek láttán , amit az Apple fizet a kiadóknak, némileg kevésbé lesznek mohók a kisebb zenei startupokkal szemben.
 
A kevésbé optimista szakértők ellenben az egész terméket egy a kiadók bevételi forrásainak illetve az Apple, zenei piacvezető szerepének bebetonozásának tartják. Kis túlzással egy iTunes ráncfelvarrásnak.
 
Mi a magunk részéről a kevésbé optimisták oldalán állunk. Az Apple ugyanis ezzel a lépésével alapvetően a zenei térhely szolgáltatási piacra lépettbe, az itt mér jelen levő két szereplőt próbálja meg ellehetetleníteni, meglehetősen borsos áron. Az igazán killer funkciót, nevezetesen a saját zenei tartalmak bárhol való meghallgathatóságát kombinálva a streaming szolgáltatással és a közösségi funkciókkal még nyomaiban is csak nagy- nagy jóindulattal tudjuk felfedezni Jobsék koncepciójában.
 
Kissé félve, de leírjuk: nagyon úgy tűnik, hogy az Apple az időfaktor miatt jelentősen egyszerűsített a szolgáltatás koncepción.  Élünk a feltételezéssel, hogy a streaming szolgáltatással kapcsolatban a kiadókkal még messze az egyezség, Jobs azonban valamit mindenképpen szeretett volna bejelenteni. Ennek az ára nem csupán azokban a dollárszázmilliókban mérhető, amit kifizettek a kiadóknak, hanem a termékben is. Ne legyen igazunk, de lehet, a termék sikerében is.

 

süti beállítások módosítása