2013-ra a 2012-es átmenetiknek tekintett év után úgy tekintett a zeneipar nagy része, mint egy olyan évre, amely a legtöbb nyitott kérdést eldöntheti a zeneipar elkövetkezendő 3-5 évét illetően. Egy év elteltével, azt kell mondjuk 2013 nem nagyon döntött el semmit, sőt inkább  szaporította a megválaszolandó kérdéseket.

2013 természetesen ennek ellenére szintén izgalmas, eseménydús év volt a digitális zenében. Mind az Apple, ind a Google streaming szolgáltatással jelent meg, hosszú idő után a Twitter is belépett a zenei szolgáltatók szépen bővülő sorába, tovább folytatta terjeszkedését a Deezer , a Spotify az év jelentős részében inkább problémákkal küszködött, hogy aztán az év végén nagyot robbantson  az ingyenes mobil zenehallgatás bejelentésével. A kisebb zenei szolgáltatások, mint az Rdio, a Songza vagy éppen a Turntable.fm alapvetően a piacon maradásért küzdenek, de ebben a helyzetben, amikor gyakorlatilag minden fontosabb szórakoztatóipari márka zenei szolgáltatást indít, könnyen ideális akvizíciós célpontok lehetnek!

2013 mindezen felül két területről szólt: a streaming szolgáltatásokról és az online rádiózásról és ha valami egészen nagy változás nem áll be, 2014 is erről a két szolgáltatás típusról szól majd.

A streaming átveszi a hatalmat

2012 végén, a karácsonyi bíztató egyedi letöltési adatok alapján 2013-ban mindenki azt várta, hogy a digitális zenei bevételek növekedni fognak, hiszen az egyedi letöltés elérte életciklusának legfejlettebb részét, a streaming szolgáltatások igénybevétele és népszerűsége pedig meredeken emelkedett.

Az élet azonban rácáfolt ezekre a várakozásokra, a streaming piac növekedése ugyanis alapvetően az egyedi letöltések kárára következett be. Az amerikai egyedi letöltési piac az év során a 23-25 millió dolláros heti bevételi szint között mozgott, ami aztán az év vége felé csökkenni kezdett!

A letöltési piac csökkenése természetesen nem homogén. Amíg az egyedi letöltések csökkennek, az albumvásárlások egyelőre még kitartanak és az év végéig 0.5%-os pluszban voltak. ( bár ezt az értéket az előző év hasonló időszakában mért +12%-hoz érdemes viszonyítani..)

Az inhomogenitás nem csak dal-album szinten észrevehető, hanem a katalógusokon belül is. Az újdonságok  2013-ban is alapvetően jól teljesítettek és növekedtek az eladások 5%-al, miközben a korábbi tartamakt tartalmazó back-catalog album eladások 2%-al csökkentek.

Az ahogyan az egyedi letöltések elkezdtek csökkeni- azaz, hogy először és elsősorban a korábbi tartalmak csökkennek- kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogy a CD eladások elkezdtek lefelé indulni, mintegy 10 évvel ezelőtt.

A következményekre pedig nem ért, ha a lemezipar már most elkezd készülődni! A streaming szolgáltatások növekedése ugyanis visszafordíthatatlannak tűnik, s persze ez jó is. A streaming szolgáltatásokban ugyanakkor máshogy fogyasztunk zenét. A Nielsen Soundscan felmérése alapján, a top 500 dal az egyedi letöltési szolgáltatások keretében letöltött  dalok 31%-át tették  ki. Ugyanaz a streaming szolgáltatások esetében mindössze 14,5%, azaz nem csak, hogy a streaming szolgáltatások üzleti modellje és az előadók számára is, de  úgy tűnik az ilyen jellegű szolgáltatásokban sokkal inkább jellemző a régebbi, kevés sláger tartalmak fogyasztása.

A rádiózás nem tűnt el, csak átalakul

A rádió évtizedeken keresztül a zeneipar egyik legfontosabb marketing eszköze volt az új zenék  közönséggel való megismertetésében. A videómegosztók, az egyre inkább teret nyerő streaming szolgáltatások és az egyéb milliók által használt érdekes és izgalmas digitális zenei szolgáltatások  megjelenésével ugyanakkor ezt a pozícióját egyértelműen elvesztette a hagyományos rádiózás.

A zenemegismerésben illetve az autókban betöltött  betöltött domináns szerepéért még küzd, de a 2008-2009 környékén elindult, internetes rádiós forradalom nagyon könnyen lehet, hogy hamarosan megfosztja ezeken a területeken is  vezető szerepétől.

Az online rádiózás forradalma tulajdonképpen a mobil zenehallgatás forradalma is egyben. Azt, hogy a zeneszeretők számára a zene mindenhol, minden eszközön való élvezethetősége a legfontosabb prioritás, régóta tudott tény. Ezt valamint az új faja zenék megismeri lehetőségét kombinálják tökéletesen az olyan online rádió szolgáltatók, mint a Pandora.

A mintegy 5 évvel ezelőtt, az iPhone és az okostelefonok térnyerésének  kezdetével egy időben elindult folyamat 2013-ban érte el  a felnőttség és a maintsream szintjét és vált  használatuk  lényegében mindennapivá.

A hagyományos rádió szolgáltatókon felül, az online  interaktív rádiók térnyerése a streaming szolgáltatókra is hatással volt és 2013 lényegében másról sem szólt, minthogy a streaming szolgáltatók, a sok tekintetben kényszerű terjeszkedésük során erre a területre is megpróbáltak, megpróbálnak belépni. Az online rádiózás a tengerentúlon olyan népszerűségre tett szert, hogy maga az Apple is kénytelen volt zenei stratégiáját módosítani és belépni a streaming területre.

2014 egyik nagy kérdése az lesz, hogy a streaming szolgáltatók számára az a fajta üzleti modell és hirdetési stratégia, melyet a Pandora követ, és amely a Facebook után a legeredményesebb mobil hirdetési bevételeket produkálja, mennyire lesz adaptálható és követhető úgy, hogy alapcéljukat, azaz az előfizetők számának növelését ne kannibalizálják