A digitális zenefogyasztás és a digitális zeneterjesztés térnyerésével az előadók és a kiadók viszonya szerepe sok területen és sok tekintetben ,megváltozott. Mást, nagyon mást várnak el napjainkban az előadók a zenei kiadóktól és sokkal többet a streaming szolgáltatóktól.
Igen, a streaming szolgáltatóktól, ugyanis az előadók persze örülnek annak, hogy napjainkban egyre többen fizetnek a zenei tartalmakért, azonban az, hogy az előadók részesedése, hol van mindebből, forró téma, mondhatni ütköző zóna. Az elégedetlenség pedig nem mai keletű! 2013-ban már elkezdett kibontakozni az a fajta elégedetlenség az előadók között, amely a streaming szolgáltatásokból származó bevételeikre panaszkodott. Az előadók egy jelentős része által elfogadott alapfelvetés, az, hogy a streaming szolgáltatások és a Spotify által fizetett jogdíj és ezáltal az előadók bevételei alacsonyabbak, mint a CD-k, illetve az a lá carte letöltő szolgáltatások esetében.
Az elégedetlenséget aztán éhes ügyvédek gyorsan ki is használták, így elsőkánt a Pandora-t, majd a Spotify-t is megtalálták az előadók panaszaikkal, majd pedig a Youtube sem kerülhette el a reflektorfénybe kerülést.
Túlzottan sokat a streaming szolgáltatók „válasza” sem késett szépen sortban, egymás után hozták létre saját előadói programjaikat. A Spotify Spotlight néven idestova 5 éve, a Youtube pedig prémium streaming szolgáltatásával egy időben hirdette meg, Youtube for Artist néven előadói programját.
Az előadókért azonban egy másik szinten és szintéren is folyik harc, ez pedig az igazi sztárokért folytatott verseny. A TIDAL indulása után, az Apple, meg persze (kényszerből ) a Spotify is nyitott ebbe az irányba.
Az Apple olyannyira, hogy ez jelenti a fő fókuszt az Apple Music kapcsán, ami rövid távú, könnyű eredmények elérésben lehet, jó és fontos eszköz, hosszú távon, azonban egy 40+ milliós zenei repertoárt adót előadói bázis esetében bizonyosan nem kifizetődő.
Mindezt tudva és leírva messze nem meglepő, hogy szégyen- nem szégyen a piacon utolsóként az Apple is megjelent végre saját előadói platformjával. Az Apple Music for Artists névre hallgató platformja semmi igazi újdonságot nem fog nyújtani az Apple Music-ot használó előadóknak, az egyik legjelentősebb platformként azonban ez is bőven elég lehet.
Az Apple Music által kínált funkcionalitás egyrészt, az alapvető analitikai elemeket kínalja, úgy mint a szolgáltatás használók legfontosabb ismertetői, analitikai adatai, zenelhallgatási ( stream) és zenevásárlási szokásai) . A vásárlókra, használókra vonatkozó adatokon felül lehetőség lesz egy adott előadó albumainak, megjelenésinek lebontására az Apple Music 2015-ös indulása óta. Az analitika ugyanakkor nem csupán időben, hanem térben is komoly mélységeket kínál, ugyanis lehetővé teszi, hogy lakhely, életkor alapján is szűkítsük az analitikát. Így például olyan mélységig eljuthat az előadó, hogy egy adott dalát hány Budapesti, 16-24 éves nő hallgatta meg. További maximálisan hasznos funkció , hogy a dalok esetében az is látható, hogy azok hogyan teljesítenek, amennyiben szerepelnek egy Apple által összeállított tematikus lejátszási listában.
Az Apple tehát tett egy nagy lépést annak érdekében, hogy ne csupán a sztárelőadók, hanem az átlagos zenészek számára is fontos, használható platform legyen az Apple Music. Persze ezzel a lépéssel a több éves lemaradás még nemfog egy csapásra eltűnni, de egy újabb, fontos területen sikerülhet közelíteni a vetélytársakhoz az Apple Music-ot és elősegíteni azt, hogy az előadók ( is) egyre jobban kedveljék.