2014-ben, ahogyan az várható volt, szinte felrobbant a világ streaming piaca. Amint azt mi már 2013-ra vártunk, 2014-ben már tényleg lekerülhetetlenné vált. Két párthuzamosan zajló folyamat, nevezetesen a nagy médiacégek egyre fokozódó érdeklődése a zenei tartalmak és zenei szolgáltatások iránt ( mint a több képernyős digitális ökoszisztéma egyik alapköve) illetve a streaming szolgáltatások üzleti helyzetének további gyengülése az egyre több piaci szereplő miatt.
A végeredmény pedig egy egyre erősödő akvizíciós és piacra lépési hullám. A folyamatot a Spotify indította el az Echonest felvásárlásával, majd következett a nagy visszhangot kapó és a digitális zene jövője szempontjából is lényeges Apple-Beats tranzakció, majd a ProsiebenSat1 Deezer-ben való részesedés vásárlása illetve az Amazon streaming szolgáltatásának indulása.
Mindez alig több, mint egy hónap alatt zajlott le, ami jelzi, a felek amúgy is tervezték már a lépéseket, amelyek aztán egymást indukálták, gyorsították. Az akvizíció sorozat beindulása ellenére ugyanakkor még mindig vannak kisebb, gazdátlan szereplők, illetve nagy, de kevéssé sikeres szolgáltatással rendelkező médiacégek, így a sorozat várhatóan folytatódni fog.
A nem túlzottan jól szereplő óriáscégek listájának előkelő helyén mindenképpen a Google kell, hogy álljon. A sok más területen abszolút piacvezető cég évek óta küszködik azzal, hogy megtalálja a helyét a digitális zenei palettán. A Youtube ugyan a legnépszerűbb zenei szolgáltatások közé tartozik, mégis sokan a zeneipar egyik legnagyobb kudarcának tartják, a Google pedig már lassan egy éve próbálja a streaming szolgáltatások körébe bevonni.
Az igazi kudarcot azonban a Google klasszikus értelemben vett prémium zenei szolgáltatása, szolgáltatásai jelentik. A cég már anno a felhő alapú szolgáltatási piacra való belépéssel is komolyan megküzdött, majd pedig a Google Music sok mindennek volt mondható, csak sikeresnek nem. (Hozzá kell tenni, hogy önmagában a felhő alapú zenei szolgáltatások sikere mérsékelt..)
Alig több, mint egy éve aztán a Google piacra lépett saját streaming szolgáltatásával és egyesítette szolgáltatatásait, a kimondhatatlan nevű Google Play Music All-Acces néven…
Ugyan az időzítés ez esetben kifejezetten jónak volt mondható, a Google ez esetben sem biztos, hogy jól értette meg a fogyasztói igényeket.A Google ez esetben sem biztos, hogy jól értette meg a fogyasztói igényeket. Az ingyenes láb hiánya, a szakemberek által összeállított lejátszási listák hiánya, a kevés szerkesztett tartalom, az előadói platform hiánya mind-mind fontos és fájó hiány.
Nem véletlen tehát, hogy a megélénkülő akvizíciós lázban a Google is hamar lépett. A hírek szerint. Ugyanis a Sonzga befektetői számára tett a Google egy 15 millió dolláros (..) ajánlatot.
|
Pandora vetélytárs New York-ból A Songza-t Aza Raskin és tulajdonos társai 2008-ban hagyták el és értékesítették, egy a általunk is figyelemmel kísért, másik startup, az Aimee street részére. Az Aimee street aztán az Amazon tulajdonába került, így új tulajdonosai az amúgy hobbiprojektnek számító Songzara fordíthatták minden energiájukat. Erőfeszítéseiket 2011 végén koronázta siker és jelent meg az első verziója a Songza mobil alkalmazásnak. A szolgáltatás különlegessége, hogy hangulatok, napszakok alapján ajánl fel playlisteket, melyek aztán a Pandora esetében már megismert módon tovább perszonalizálhatóak. A 2011-ben indult szolgáltatás indulása óta szépen, egyenletesen növelte felhasználószámát és 2012-re mintegy 2, tavaly év évégre pedig már közel 5 millió felhasználójuk volt. |
A tranzakció-már amennyiben megvalósul- a Google számára több szempontból is előnyös lehet. Egyrészt a Songza segítségével jelentősen megerősítheti majd streaming szolgáltatásának tartalmi oldalát, a Songza tematikus lejátszási listái révén.
A Songza számára a megállapodás nem mentőmellény, de fontos lépés lenne, de nem mindenáron. Az Rdio-val együtt a streaming piac második vonalának képviselője számára, azon a piacon, ahol az Apple, az Amazon, a Spotify, a Microsoft küzd majd, roppant nehéz dolga lenne.
A Songza ugyanakkor nincsen kényszerhelyzetben és pontosan ez jelenti a legnagyobb kérdőjelet a tranzakció kapcsán. A Google által kínált 15 millió dollár egy olyan szolgáltatásért, amely majd 5 millió használóval rendelkezik ( ne feledjük a 200 ezer prémium előfizetővel rendelkező Beats Music és csatolt részei 3 milliárd dollárt értek az Apple számára) felettébb kevésnek tűnik.
A megállapodás ellen mutat az is, hogy a Songza- pontosan az Aimee Street kapcsán-ezer szállal kötődik az Amazon-hoz. Ahhoz az Amazon-hoz, amely épp a napokban indította el saját streaming szolgáltatását, így elképzelhető, hogy a Google végeredményben csupán ezt próbálta késleltetni ,hátráltatni.
Való igaz, a Google számára nem egy Songza méretű cég akvizíciója jelentene igazi megoldást a digitalis zenei piacon elfoglalt helyzetük javítására. Nem véletlen, hogy a Google neve gyakran felmerül akkor, amikor a Pandora esetleges vevőjéről kelnek szárnyra pletykák vagy éppen akkor, amikor azt latolgatják többen, hogy a Spotify tőzsdére lépése előtt mekkora eséllyel talál új gazdára…Ezek a cégek 4-5 millárd dollárra értékeltek, de szemben a Songza-val több tíz millió felhasználóval rendelkeznek, így akvizíciójuk segítéségével a Google valóban meghatározó streaming piaci szereplővé válhatna…
