Az Egyesült Államok a világ legnagyobb zenei piaca, így az, hogy ezen a piacon mi történik, mik a tendenciák, nagyon fontos adatokkal szolgálhatnak a globális trendeket illetően is. Ez  piac hosszú idő óta rácáfol az elemzők várakozásaira és  sok tekintetben a közgazdasági racionalitásokra is, azzal, hogy folyamatosan növekszik!

A növekedés mozgatórugóját, természetesen maguk az előfizetés alapú  audio streaming szolgáltatások jelentik. Azok a szolgáltatások, melyek lassan 20 évvel ezelőtt képesek voltak megállítani a zeneipari bevételek csökkenését.  

És persze azok az audio streaming szolgálatások, melyek teljesen másfajta kihívásokkal szembesülnek egy olyan fejlett piacokon, mint az USA, és a kevésbé fejlett piacokon.

A jó hír, az, hogy a tengerentúli zenei piac 2024-en is növekedni tudott. A tengerentúli lemezipari szövetsége, az RIAA által közétett adatok alapján ugyanis éves alapon 3.65%-ot növekedve megközelítette a 18 milliárd dollárt a tengerentúli zeneipari bevételek nagysága.

Az adat önmagában nézve nem mutat rosszul, kicsit mélyebbre ásva ugyanakkor már nem biztos, hogy akkor örömre ad okot.    Az Egyesült Államokban ugyanis az előző évben 3% körüli infláció volt, mindemellett pedig a Spotify is jelentős áremelést hajtott végre. Ha ezeket is számba vesszük, akkor pedig már inkább egy már-már stagnáló piacól beszélhetünk. A képet tovább rontja, hogyha a wholesale alapon ( azaz az előadókhoz ténylegesen eljutó kifizetéseket alapul véve) nézzük az adatokat. A növekedés ebben az esetben ugyanis csak 2.7%-os volt, azaz az inflációnál alacsonyabb mértékű!

A korábbi években megszokott, a kimutatásban résztvevő szegmensek tulajdonképpen folytatták azt az utat, amit évekkel ezelőtt megkezdtek. A digitális letöltések folytatták mélyrepülésüket, ismételten 20%-ot megközelítő mértékben csökkentek, de még így is éves szinten 170 millió dollár körüli bevételt generáltak. A fizikai formátum lényegében megszűnt a tengerentúlon, ami maradt belőle, az az éves szinten 40 millió dollárnyi értéket kitevő, amúgy szépen növekvő vynil forgalom.  

A 90-es és a 2000-es évek elejének a formátumai tehát eltűntek, így  a piac legjelentősebb formáló erejévé a streaming zenei szolgáltatások váltak. Nézzük tehát, itt, ezen a területen milyen trendek jellemezték 2024-et!

Az előfizetéses streaming zenei szolgáltatások előfizetőszámában érzékelhető volt  már egyfajta  lassulás. Hiszen az előző évekhez képest markánsan alacsonyabb ez az érték.Ezeket a negatív információkat persze el homályosíthatja az a tény, hogy 100 millió ember fizet immáron  előfizetéses zenei szolgáltatásért az Egyesült Államokban!

Ez önmagában azt jelenti, hogy minden ötödik-hatodik audio streaming zenei szolgáltatásért fizető ember az Egyesült Államokban él! Ha pedig azt nézzük, mennyire lehet eltett a piac, akkor azt kell mondjuk jó eséllyel nagyon. A 100 millió előfizető azt jelenti, hogy a teljes tengerentúli populáció   40%-a rendelkezik és fizet audio streaming szolgáltatások valamelyikéért. Még plasztikusabban mutatja a telítettséget, hogyha a háztartások számához viszonyítjuk a 100 millió elfizetőt: A 138 millió tengerentúli háztartás 80%ban megtalálható már a streaming audio előfizetés!

Ezen adatok illetve a streaming szolgáltatások növekedési adatai alapján jó eséllyel 2025-ben már csak egészen minimális mértékben tud majd növekedni a streaming zenei szolgáltatásokért fizetők száma-azaz bekövetkezik az, amire már sokan évek óta figyelmeztetnek- kifulladhat a tengerentúli zenei piacok növekedésének a motorja.   

Innentől inkább már csak az tehát a kérdés, hogy a piacok, a szolgáltatók előbb lesznek-e képesek  megtalálni azt az újfajta szolgáltatástípust, üzleti modellt, amely a stremaing zenei szolgálttások helyébe léphet majd, minthogy a piaci dinamikákból adódóan lassan, de biztosan elkezdjen csökkenni ezeknek a szolgáltatásoknak a népszerűsége.

2024- meglehetősen izgalmas év volt a világ média és szórakoztatóiparában, mind technológia, mind üzleti értelemben. Az AI, a technológiai cégek előtörése, a globális inflációs trendek miatt  egyre szűkülő fogyasztói szabadon elkölthető jövedelmek  nagysága persze nem is nagyon indokolhatott volna mást.

Hogy ezek után 2025 milyen lesz? Nem tudjuk, de szinte biztosan rázósabb, hektikusabb és izgalmasabb. 

Kezdeni kell valamit az AI-al

Az AI már 2024-en is markáns tényezőként jelent meg a globális zeneiparban. Egyre több szolgáltatás kezdte el használni az AI-t ( ez a lehetőség vonalat mutatja és erősíti az zeneipar számára) azonban  egyre több Ai által generált tartalom  is megjelent. Ez utóbbi az, amivel a zeneipar minden szereplőjének kezdeni kell valamit 2025-ben. Az AI tartalmi oldalról ugyanis ugyanakkora, ha nem nagyobb kihívást jelenthet a kiadók, jogi szereplők számára, mint amilyen anno a 2000-évek elején  az internet magával hozott. Azt, anno a kiadók nem megfelelően kezelték, és ebből több, mint 10 év és az Apple valamint a Spotify kellett, hogy bevételek szintjén is felépüljön az iparág   

Újabb konszolidáció következik  streaming zenei piacon

Az audio streaming zenei piac hosszabb idő óta tulajdonképpen befagyott, már ami az egyes piaci szereplők egymáshoz viszonyított méretét illeti. A Spotify magabiztosan vezeti a piacot, ami egyre inkább nyugati streaming audio szolgáltatásokat jelent, míg a sok tekintetben más funkcionalitást és üzleti modellt alkalmazó keleti streaming szolgáltatók piacát a Tencent vezeti.  

Ezek a streaming szolgáltatások ugyanakkor lassan 10 éve roppant hasonló ajánlatot közvetítenek a zenekedvelők felé, miközben a Tik-Tok és az egyre erősödő kreátor megoldások ( lásd előző mint) egy fundamentálisan más ajánlatot tesz egyre népszerűbbé.

Várhatóan egyre többen és többen  próbálják majd ki, esetleg térnek át az ilyen jellegű szolgáltatásokra. Ez pedig a független streaming zenei szolgáltatók, amúgy is törékeny üzleti modelljét, további kihívások elé teheti.

Hogy mindez mit okozhat? Valószínűleg valami nagyon hasonlót, mint ami 2015-ben történt, amikor is több,fontos független streaming zenei szolgáltató talált új, nagyobb tulajdonosra, alapozva meg ezzel azt a streaming zene piaci felállást, mait az elmúlt években érzékelhettünk.

A streaming szolgáltatások második generációja érkezik

Azok a streaming zenei szolgáltatások, melyeket ismerünk alapvetően nagyon-nagyon hasonló üzleti modell alapján, sok tekintetben szintet teljesen megegyező funkcionalitással működnek.  Mégis az egyikből a másikba a sok munkával létrehozott lejátszási listáinkat nem, vagy csak nagyon nehezen lehet.

 Ezek a szolgáltatások tulajdonképpen nem sokkal többek ma, mint hatalmas zenei könyvtárak. Ami 2025-ben egyre többször, egyre gyakrabban tűnhet kevésnek, kevesebbnek, mint az, amit a zenekedvelők millió szeretnének.

A Netflix belép a zeneiparba

A Netflix sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint a Spotify. Annak ellenére számít a streaming videó piac vezetőjének, hogy a legnagyobb globális technológiai cégek és filmstúdiók próbálták, próbálják ebben megakadályozni.

A majdan videókölcsönzőként működő cég mindezt sikerrel verte vissza, olyannyira, hogy 2024-ben soha nem látott növekedést produkált a Netflix részvény. Komolyat előrelépett a sport jogok megszerzése terén is a cég, mégis, ha nem csupán a pénzügyi adatokat nézzük, nagyon sok szakértőnek hiánya van a Netflix kapcsán.

2024-ben ez nem okozott gondot a cég stratégia helyzetében,  2025-ben viszont a Netflixnek lépnie kell majd annak érdekében, hogy továbbra is az a meghatározó szereplő maradjon, aki volt az elmúlt években, és ne süllyedjen vissza egy modern broadcast TV státuszba.

Ennek a stratégiailag leglogikusabb iránya az ( lehet) hogyha újabb, jól megfogható tartalmi területekre lép majd be a cég. A gaming esetében ez már elkezdődött ( bár nem nagyon sikeresen) és a következő terület bizony könnyen elképzelhetően valamilyen  zenével kapcsolatos lesz majd, azaz megtörténhet, az, amire pár évvel ezelőtt senki sem gondolt: A Netflix és a Spotify akár egymás vetélytársává is válhat 2025ben!  

Facebook- Spotify frigy

A Spotify történetének legsikeresebb évét zárta 2024-ben, és a Facebook sem panaszkodhatott. Ebből a szempontból tehát nem sok minden indokolná, akár csak az ötletét is annak, hogy a két cég egyesüljön.

Markánsan más kép rajzolódik ki azonban akkor, hogyha kicsit mélyebbre ásunk a közösségi média trendekben, folyamatokban.  A Facebook népszerűségét egyre inkább és egyre erősebben kezdte el megtépázni a Tik-Tok, ( különösen a fiatalok körében) méghozzá a zene és a közösségi tartalmak és funkció okos integrálásával. Ha már a közösségi funkciókról beszélünk, abban a Spotify sem éppen túlzottan erős, a svéd cég sokkal inkább egy klasszikus előfizetés alapú modellt menedzsel több,mint zseniálisan! A Facebook ezzel szemben a hirdetés alapú modell menedzselésének mestere.

Hogy mindezek alapján mekkora a realitása  az akvizíciónak? Mark Zuckerberg és Daniel Ek régóta jó barátok, a két cég rengeteg masszív együttműködést hozott már tető alá, maga a megállapodás tehát jó eséllyel nem lenne nehéz. A két cég szinte tökéletesen ki is egészíti egymást, nem vagy nem nagyon találni egymás jobban kiegészítő párokat napjainkban a médiaparban. S hogy mi a lehetséges akadály, leginkább talán az ár. A sikerességének köszönhetően a svéd cég most meglehetősen sokba kerülne a Facebook számára.

Egyre fontosabb szerepet kapnak a kiadói funkciókat ellátó nem kiadók

Az  elmúlt években markánsan átalakult az, amit az a szerep és feladat, amit az előadóművészek a kiadóktól várnak, várnának. A tradícionális kiadói modellel szemben. ahol a kiadó a tartalmak megjelentetését és marketingjét végzi és ennek ellentételezésként megkapja a tartalmak kiadási jogát- a Spotify és egyéb digitális szolgáltatók által dominált világban ezzel szemben a kiadáshoz kapcsolódó jogokkal szemben egyre inkább csak terjesztési jogot kapnak, felelősségük pedig a marketingen felül a tartalmakhoz kapcsolódó jogdíjak befolyásának menedzselése felé eltolódott.

Az egyre inkább digitalizálódó ökoszisztéma és üzleti modellek miatt pedig egyre könnyebbé válik kiadót ( vagy annak látszó szervezetet ) indítani.   

Mindeközben maguk a kiadók sem tétlenkednek, és folyamatosan bővítve próbálják szélesíteni azt a kört, ami a szolgáltatásaik közé tartozik, így maguk a kiadó vállalatok is egyre inkább digitális technológiai cégekké válnak.     

…………………………………………………………………………………………………………………………………

2025 végére tehát nagyon jó eséllyel egy sok tekintetben más zeneipart láthatunk majd. Az audio streaming 10 éves dominanciája, és ezáltal a piac relatív nyugalmassága véget ér.  A jelenlegi szereplők és az AI-ban erős szereplők pedig gőzerővel kezdik majd meg a lapok újraosztását.

A Youtube  a digitális videók kérdés nélküli uralkodója és ahogy sokszor neveztük, a digitális zene egyfajta pénzgyára is. Az elmúlt években aztán a tulajdonos Alphabet és a Youtube rengeteg munkával feltette a streaming zenei piaci térképre is a szolgáltatást.

Az előfizetés alapú zenei szolgáltatások közben maguk is elkezdtek tovább terjeszkedni újabb és újabb típusú zenei tartalmak felé. Igy lett a Spotify egy egyszerű,de nagyszerű  zenei adatbázisból egy komplett zenei szolgáltatóközpont, podcastokkal hangoskönyvekkel ,videókkal.

A Youtube eredetileg ugyan nem feltétlenül tervezte, de valós életben a podcastok döntő többségét, akár csak, hanganyagként, de egyre gyakrabban  videóként is, a  Youtube-ra is feltöltötték létrehozóik,így a cégnek túlzottn nath- első körben túl sokat  nem is kellett tennie annak érdekében hogy hirtelen podcast nagyhatalommá  is) váljon.  Mndösszesen annyi, hogy A megszellőztetett(?) információk alapján a youtube.com/podcasts oldalon jelennek majd meg az összegyűjtött podcastok, méghozzá azok RSS feedjeit közvetlenül linkelve. Az ezek lapján létrehozott ajánlók aztán a már megszokott  kártya designban jelennek majd meg.

A Youtube tulajdonképen tehát úgy vált a podcast piac meghatározó szereplőjévé, hogy közben a tartalom oldalon egy fillér kiadása nem volt ( szemben mondjuk a spotify-jal)

Arról azonban- eddig- nem nagyon voltak pontos és megbízható adataink, hogy mekkora is a Youtube, mint podcast szolgáltatás.  A cég által közölt adatok  sokkolóak lehetnek, ugyanis azok alapján havi szinten több, mint 1 milliárd ember hallgat podcast tartalmakat, ez a szám pedig fényévekkel több,mint bármely más meghatározó podcast szolgáltatást felhasználóinak a száma.

( A fentebb már említett, a podcastokba dollár százmilliókat fektető Spotify esetében az utolsó ismert adat 2023-as, akkor havi szinten 100 millió ember hallgatott podcastokat a svéd cég szolgáltatásában)  

Az persze, hogyha valaki ezt a hatalmas podcastok iránt fogékony közönséget szeretné elérni, nem megy magától és könnyen. Nem elég csak hanganyagot készíteni, hanem videót, jó minőségű videót is kell, azaz lényegében minden podcast egy Youtube videó!

Ezen felül pedig be kell tartani a Youtube sok tekintetben szigorú szabályait.  A cég más RSS formátumot használ ,mint a többi podcast platform, így a Youtube esetében alkalmazott nem lesz kompatibilis azokkal. A hirdetések megjelentését és kiszolgálását tekintve is alkalmazkodniuk kell a videómegosztó megoldásaival és szabályaival.

Az alkalmazkodásból azonban  jó eséllyel a versenytársak sem vonhatják majd ki magukat. Az a szolgáltató, aki hosszú távon szeretné megnyerni és dominálni a podcast piacokat, az Hozzá képest ,vele szembe kell tudnia elhelyezni valahol az értékskálán.  És valljuk meg, ez nem hangzik egy egyszerű feladatnak!

Arról nem nagyon van vita a zeneipar különböző szereplői között hogy az audio streaming piac  egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen vezetője a svéd Spotify. Regionálisan ugyanakkor markáns, egyre markánsabb különbségek kezdenek kibontakozni.A Keleti piacokon, mint Kína, vagy India  sok tekintetben más  üzleti modellel operáló leleti, elsősorban kínai streaming zenei szolgáltatók dominálnak.

A jövőbeni növekedés ( túlnyomó része) ezekről illetve a latin amerikai piacokról származik majd, presztízs szempontból ugyanakkor a legfontosabb hogy a világ legnagyobb zenei piacán, az Egyesült Államokban mi a helyzet, ki a piacvezető.

Mindez azért is kulcskérdés, mert a Spotify üldözőinek legnagyobb  része ( Apple Music, Amazon Music, Youtube Music)  tengerentúli technológiai vállalat projektje. Maga az Apple Music indulásakor kimondva- kimondatlanul azt kommunikálta, hogy a globális elsőség mellett a tengerentúli piacvezető pozíció, amit reálisnak gondol.

Ezek ismeretében talán még sokkolóbb az adat, amit az Emarketer közölt és ami alapján svéd cég tengerentúlon több, mint 100 millió előfizetőt hallgatót tudhat a magáénak. Ez pedig több, mint a listán második és ötödik helyet  Amazon Music és Apple Music hallgatóink száma, összesen!

A piackutató cég adataiból az -az Apple számára fájdalmas- adat is megerősítésre került, hogy ahogy globálisan is, úgy a tengerentúlon is a Spotify igazi üldözője már nem is az Apple, hanem az Amazon.

Az,ami tengerentúli piacokon történt, a presztízsen felül még egy nagyon érdekes kérdésre választ ad, ez pedig a három markánsan eltérő üzleti stratégia sikeressége. A Spotify által képviselt freemium modell az adatok alapján egyértelműen kifizetődőbb, még az olyan érett piacokon is, mint az amerikai, mint az Apple. De ha azt vetjük össze, hogy az Amazon által képviselt,  hiperszegmentált és hardver integráción alapuló  vagy az Apple által felvállalt és képviselt prémium hardvert prémium szolgáltatással ötvöző   az, ami a nyertes koncepció.( Ha hihetünk a fenti adatkban, akkor az Amazon választott megfelelő taktikát, stratégiát.

És persze a harmadik kérdés ezek után az, hogy mit fog tenni az Apple? Az az Apple, amely anno az iTunes Music-kal tulajdonképpen létrehozta a digitális zenefogyasztást, azonban azóta, immár a második digitális zenei kísérlete tűnik úgy, mint ami kudarcba fulladt.

Az ember kicsit úgy érezheti magát, minthogyha egy kísérleti időgépben lenne legalábbis ha a Tik-Tok Egyesült Államokbeli betiltásáról beszélünk. a Déja-vu érzés persze nem véletlen, hiszen 2020 végén az akkor regnáló elnök, Donald Trump szerette volna nemzetbiztonsági kockázatok miatt arra kényszeríteni a kínai céget, hogy váltson tulajdonost, ellenkező esetben betiltják az Egyesült Államokban.    

Ez alól aztán alapvetően az mentette meg a Tik-Tokot, hogy új elnöke lett az Egyesült Államoknak Joe Biden személyében. Aki aztán  elnöki ciklusának végére hogy-hogy, hogynem oda jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a kínai közösségi szolgáltató, ezért  vagy új tulajdonost kell találnia, vagy betiltják az Egyesült Államokban..

A dolog pikantériája, hogy a végső dátum 2025 január 19-e volt, azaz eddig kellett volna a tulajdonos váltásnak lezajlania annak érdekében, hogy  ne tiltsák be az Egyesült Államokban. Január 20-tól ugyanakkor az Egyesült Államok elnőke ismét Donald Trump, aki már előre jelezte és kérte a Biden kormányzatot, hogy éljen a jogával és adjon további 90 napot a cégnek arra, hogy rendezze a helyzetet.   

Ez a már önmagában sem egyszerű helyzet bonyolódott azzal, hogy a kínai cég maga is lavírozni próbált a nagyon bonyolult helyzetben, és jobb tárgyalási pozíciót kialakítani magának. Ennek a vége az lett, hogy január 19-én a Tik-Tok eltűnt a tengerentúli alkalmazásboltokból és amerikaiak tízmilliói találták magukat Tik-Tok nélkül.

A jelöltek Bármilyen módon és formában is valóaul majd ,meg az akvizíció, annak bizonosan nagyon komoly pénzügyi, jogi elvárásai és majd később persze következményei lesznek. Enek ismeretében vanak meglepő nevek is a listán,hogy kik lehetnek a lehetséges vásárlók. Perpexlity A Perpexlity a Chat GPT után/ mellett talán az egyik legjelentősebb AI start-up. Egy AI motor és a Tik-Tok keresztezésének üzleti relevanciáját túlzottan talán nem is kell magyarázni. Videók millióin tréningezhetnék  és taníthatnák az algoritmust, amit aztán a Tik-Tok felhasználók tízmilliói tesztelhetnének.    A Perpexlity külön céget hozna létre , melyben a már meglevő befektetők is megtarthatnák részesedésüket. Oracle Larry Ellison és az Oracle már 4 évvel ezelőtt is potenciális vevőjelöltek között volt emlegetve. Maga Trump elnöknek is ő a favoritja. A hírek szerint az Oracle bőven többségi tulajdont szerezne, miközben a Bytedance csak egy jelképes részt tartana meg magának. Microsoft Az, hogy a Microsoft előbb vagy utóbb ismét közelebb ( kell) kerüljön a tartalomiparhoz, befektetői körökben mos már hónapok óta evidenciaként van kezelve.  A Tik-Tok akvizíciója a redmondi cég számára is rengeteg-rengeteg előnnyel járna, efelől kétségünk sem lehet. Elon Musk A Tesla és az X tulajdonosa egyszer már megmutatta, hogy mit is jelent,hogyha megvásárol egy közösségi szolgáltatást. A Tik-Tok megvásárlása esetében hó eséllyel valami hasonlóra számíthatnánk, mint anno a Twitter esetében. Nyilván amennyiben Musk lesz a vevő, az sokkal inkább politikai lépésként lesz értékelhető, mint tisztán üzletiként.

A Tik-Tok ennek megfelelően a hét elején már elérhetővé is vált. Ugyanakkor új leöltésekre továbbra sem volt napokig lehetőség, sem az App Storeból, sem a Google Play Storeból, azaz a helyzet és a forgalom messze (volt) a normalizálódástól.

Természetesen arra a helyzetre, hogyha hosszabb távon sem lenne  elérhető a Tik-Tok a tengerentúlon, elkezdtek készülni azok  szereplők is, akik számára  fontos eszköz volt kommunikációjukban.  A meghatározó lemezkiadók elkezdték tartalmaikat feltölteni a Tik-Tok vetélytárs szolgáltatásokba ( is)  annak érdekében, hogy ne maradjanak tartalmaik nélkül a tengerentúli zenekedvelők sem.

Játszunk egy pillanatra el a gondolattal, hogy mi történik akkor, hogyha megmarad a betiltás, azaz a Tik-Tok valóban eltűnik a Egyesült Államokból? Fonák módon, lehet nem is rázná meg annyira a kínai véget, mint amennyire azt elsőre gondolnánk. 2024 legnépszerűbb, legtöbbet megtekintett tartalma egy latin amerikai volt, a legjobban  a Tik-Tok használat pedig a déli, sub-szaharai régiókban  illetve Latin Amerikában növekszik a legjobban.

Egy ( teoretikus?) végleges bezárás a Tik-Tok-on megjelenő népszerű tartalmakat is befolyásolná. Az algoritmus ugyanis a népszerű tartalmakat teszi egyre népszerűbbé. az Észak- Amerikai felhasználók nélkül  pedig más tartalmak még jobban előtérbe kerülhetnek majd, azaz végeredményben a latin- amerikai tartalmak előrtörését hozhatja majd a platformon, de ennek következtében globálisan, minden zenei szolgáltatásban is.  

Ha és amennyiben ez helyre is áll,  és a végfelhasználók számára vissza is tér a Tik-Tok, a jövője körüli kérdések megmaradnak, és talán jelentősebbek lesznek, mint bármikor!

Mark Zuckerberg neve  zeneiparban ( eddig) mint a facebook tulajdonosa merült fel, rendszerint úgy, hogy a cége, miért is nem vág bele mélyebb komolyabb zeneipari kalandokba.  Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan egy közös befektetési alapot is magának tudhat Chan Zuckerberg Initiative néven. 

Ez a befektetési alap szállt most be nem kevesebb, mint 22 millió dollárral szállt bele a gyerekek számára szóló zenei lejátszót és platformot  üzemeltető startup-ba, a Yoto-ba!

Yoto  A Yoto-t Ben Drury és Filip Denker alapították, 2017-ben, annak érdekében, hogy a gyermekek számára az audio tartalmak elérését minél biztonságosabbá tegyék.  Mindezt kétféleképpen képzelte el a páros. Egyrészt egy direkt erre a célra kialakított hardrver segítségével, másrészt pedig  úgynevezett kártyák segítségével. Ezek- egy adott témára vagy történetre fókuszáló-  fizikai kártyák melyeket aztán a lejátszóba illesztve azok meghallgathatóak.     Az audio lejátszó finanszírozására Kickstarter projektet indítottak, amelynek akkora volt a sikere, hogy  2019-ben az összes elkészített lejátszó elfogyott, 2021-ban pedig ugyanez történt a második sorozattal. 2021-től kezdve a páros realizálta, hogy sokkal több van az ötletükben, mint amire a Kickstarter elég, így befektetők után néztek, és első körben 5 befektetőtől  mintegy 17 millió dollárt vontak be, ezt követte tavaly, 2024-ben a Zuckergbergék által vezetett 23 millió dolláros újabb kör.   Ezzel párhuzamosan a csapat gőzerővel dolgozott azon, hogy a tartalmaikhoz elengedhetetlenül szükséges megállapodásokat a tartalomtulajdonokkal megkössék. Sorban a Warner Music-kal, a Universal Music-kal illetve a Disneyvel hoztak az elmúlt években tető alá megállapodásokat.

A befektetés örömteli tényén felül azt is érdemes megjegyezni, hogy az alapítvány elnöke, Vivian Wu csatlakozott a Yoto igazgatóságához, ami nyilván sokat segít majd a cég irányvonalának tartásához, illetve újabb befektetési körök tető alá hozásához.   

Mert afelől nagyon nem lehet kétségünk, hogy egy ilyen érdekes és egyre népszerűbb megoldás, ami ráadásul egyszerre hardver és szoftvertermék is, azon a piacon, amit  olyan technológiai óriások dominálnak,mint az Apple vagy az Amazon vagy éppen a hardveres terveket többször szövögető Spotify, nem sok eséllyel  indul ellenük. A reális cél  a Yoto számára így az lehet, hogy valamelyik óriásnak megtetszik a megoldás és felvásárolja. Ebben segíthet majd nagyon sokat a Zuckerberg alapítvány háttere!

Ami a digitális zeneiparnak a Spotify, az sok tekintetben a  Beatport  2023-ban az elektronikus zenének.  Mindez önmagában nagy eredménye azok után, hogy mintegy 5 évvel ezelőtt a cég lényegében tönkrement. Innen aztán egy tulajdonos váltás után rohamléptekben kezdte meg az újjáépítést a cég, és a streaming zenei szolgáltatások növekedésével párhuzamosan globálisan a digitális letöltések kétszámjegyű százalékos mértékben  csökkennek,  ( az elmúlt 5 évben közel 50%-al ) addig a Beatport esetében azonos időszakban  35%- os növekedés volt kimutatható!   

A zenei szolgáltatók- legyenek azok tisztán B2C alapon ügyfeleket kiszolgálóak, vagy B2B2C módon ügyfeleket ( mint pl. DJ-k)  vagy zenekedvelőket egyszerre kiszolgálóak is. Függetlenül attól, melyikről beszélünk, az elmúlt bő másfél évben markánsan megváltozott ezeknek  szolgáltatásoknak a jellege. Az elmúlt szűk 2 évben a digitális szolgáltatások egyre inkább egyfajta piactérré változtak, amelyek összekötik az előadókat, a fogyasztókkal.  

Ez a változás ( amelyről részletesebben lent írunk) érinti magát  az értékláncot (ahogy a tartalom eljut a zenekedvelőkhöz) és magukat a platformokat is. Ennek megfelelően alakult át nagyon sok tekintetben a Spotify az Apple Music és az összes többi streaming zenei platform, melyek ma már messze- messze nem csak zenét, hanem, tulajdonképpen mindent, ami audio próbálnak kínálni.

  A Beatport szerepe és stratégiája sok szempontból más, mint a fent említett szolgáltatóké, azonban  a változások szele őket sem hagyta, hagyhatta érintetlenül, azaz a Beatport is el kellett hogy mozduljon egy „egyszerű” zenei adatbázis és tartalom szolgáltató felől.

A megoldás alapját  minderre egy akvizíció jelentette, melyet, még 2022-ben hajtott végre a Beatport, és melynek keretében a Labelradar nevű szolgáltatást akvirálták.

Az Artist Network  tulajdonképpen egy közösségi háló és egy apróhirdetés oldal keveréke.A feliratkozott előadók a platformon jelezhetik, hogyha nyitottak együttműködésre, közös produkciókra  és azt is, hogy milyen jellegűre.

Nyilván ahhoz, hogy ennek majd komoly hatása legyen arra, hogy mi is a Beatport még idő, és leginkább rengeteg érdeklődő és a funkciót használó előadó kell. Ennek ellenére a lépés fontos lépés. Az előadók maguk ugyanis egyre kevésbé csupán tartalmaik elhelyezésére és értékesítésére keresnek partnereket, hanem olyan szolgáltatókat, akik  minden a zenei tartalmakhoz kapcsolódó feladatban segítséget tudnak nyújtani.   A nagy globális szolgáltatók mind-mind belefogtak ebbe- igaz inkább az ügyfél, azaz a zenekedvelők oldaláról. Az elektronikus zenében a Soundcloud ugyanakkor egyre markánsabban mozdult el a szolgáltat szerep felé, erre pedig a Beatportak is válaszolnia kellett.  

Szeptemberben még arról írtunk, hogy  a kínai közösségi óriás, a Tik-Tok milyen lépések sorozatával tervezi egy teljesen újfajta, a megváltozott fogyasztói és előadói igényekre rezonáló  zeneipar kialakítását.

Ezekben a tervekben bizonyosan szerepelt ( volna) valamilyen formában, valamekkora hangsúllyal  a Tik-Tok saját audio streaming szolgáltatása.  Szerepelt volna kifejezést használtunk, ugyanis a tulajdonos Bytedance , nem kis meglepetésre november végével bezárta a szolgáltatást.

Azok a felhasználók, akik szerették volna, hogy a szolgáltatásban létrehozott lejátszási listáikat más streaming szolgáltatásba szerették volna áthelyezni, előre kellett, hogy jelezzék mindezt.

A jövőben a jelenlegi Tik-Tok Music felhasználóknak meg kell majd elégedniük a Tik-Tok által nyújtott zenei élménnyel.  A cég azt javasolja, hogy a Tik-Tok  Add To Music App” funkcióját használják a jövőben a Tik-Tok használók arra, hogy más streaming audio szolgáltatónál  már meglevő lejátszási listájukhoz adják az adott zenét.

Egyszer volt hol nem volt   A Bytedance, még 2020 elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását, a Resso-t. De a szolgáltatás csak néhány fontos és érdekes feltörekvő zenei piacon volt elérhető 2023 ugyanakkor markáns változást hozott,  ugyanis a Resso, mint márka eltűnt a helyét pedig a TikTok Music foglalta el. Ars poeticáját tekintve a Tik-Tok Music ötvözni szeretné azt, amit a Spotify nyújt- hatalmas zenei adatbázis- azzal, amit a Tik-Tok nyújt- szuper erős közösségi élmény.   Nyilván ha valaki zenei szolgáltatást tervezne, miközben a Tik-Tok és a tulajdona, számára a legfontosabb feladat a két szolgálatás közötti átjárás biztosítása, annak érdekében, hogy a Tik-Tok népszerűségét kihasználva tudjon forgalmat terelni tisztán zenei szolgáltatása felé. Már anno a Resso is nyitott ebben az irányban, de  a Tik-Tok Music egyértelműen próbál minden létező integrációs lehetőséget kihasználni. Az alkalmazásban a Tik-Tok-on népszerű dalokat teljes hosszukban lehet meghallgatni,le lehet őket tölteni, és meg is lehet őket osztani.

S hogy mi állhat a csúnya fiaskó mögött? A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a fő ok az, hogy a Tik-Tok valami olyasmi szeretett volna lenni, ami nem ő. Ahogy a terveket elkezdte megvalósultak, úgy váltak azok a valóságban egyre inkább „csak” egy streaming audio szolgáltatássá.   

 A Tik-Tok Music-na ( gyerekkori nevén Resso-nak) tehát gyorsan és elég csúnya vége lett, a közvetlen vetélytársak pedig örülhenek, úgy tűnik ( egyelőre) nem jelenik meg a piacon egy a nyugati  szolgáltatásokhoz képest markánsan más megközelítést alkalmazó üzleti modell.

A Bytedance lépése ugyanis egyben ezen a területen a mesterterv módosulását is jelentheti, jelezheti. A saját streaming szolgáltatás megszüntetésével ugyanis a Bytedance hosszabb távon sokkal inkább a jelenlegi streaming szolgáltatásokkal való együttműködésre,mint a velük való versenyre törekedhet.

A streaming zenei szolgáltatások unikuma, ( az egyedi letöltő zenei szolgáltatások, mint az iTunes- al szemben) hogy egy hatalmas zenei adatbázishoz kínálnak hozzáférést, havi díj ellenében.  Amennyiben valamilyen okból elhagyunk, vagy elhagyni kényszerülünk egy szolgáltatást, akkor az azt is jelenti, hogy  nem csak a zenékhez való hozzáférést, hanem a lejátszási listáinkat, lájkjainkat, követőinket is elveszítjük.

Ez persze azt is magával vonja, hogy bizony ha streaming szolgáltatót szeretnénk váltani, az bizony egy nehéz és fájdalmas döntés.Mindez a piacvezető Spotifynak kiváló és örömteli hír, sokkal kevésbé az ellenben a svéd céget üldöző szolgáltatók számára.

Egyszerű, de nagyszerű A Songshift azok közét a startupok közé tartozott, tartozik, akik egyetlen funkció köré építették fel szolgáltatásukat: ez pedig az egyes streaming szolgáltatások közötti lejátszási listák átvitele. A szolgáltatás alapvető funkciói ingyenesen is elérhetőek, de vannak funkciók melyek csak a havi 7 dolláros áron elérhető pro csomagban kaptak helyet. Maga a folyamat és a mögötte levő logika nem bonyolult:meg kell adni mely dalokat, albumokat szeretnénk átvinni a másik szolgáltatásba. Ezek után  megpróbálja őket beazonosítani, végül pedig ezeket elfogadva megtörténik a másolás az új szolgáltatásba. A Songshift – és a hozzá hasonló szolgáltatások-  két meghatározó probléméval küzdenek. ( mai miatt az üzleti modelljük is nehezen értelmezhető.. egyelőre.) Az egyik, hogy nagyon nehezen tudnak kialakítani gyakori használatot, hiszen a zenekedvelők ritkán váltanak  streaming zenei szolgáltatót. A másik inkább technikai probléma. Abban ugyanis minden streaming szolgáltató partner, hogy máshonnan ét lehessen vinni hozzá a lejátszási listákat. Amikor azonban arról van szó, hogy   el vinni lehessen a tartalmakat, akkor már messze nem olyan segítőkészek.

A hírek  szerint Apple Music pontosan egy ilyen , importáló funkciót tesztel. Ami talán meglepő, hogy mindezt nem önerőből teszi- azaz nem egy Apple Music saját megoldást fejlesztette le- hanem a piacon már hosszú évek óta jelen levő Songhshift nevű alkalmazás integrációjával oldja meg.  

Az egyelőre még csak kevesek számára, csak Androidon elérhető megoldás Apple Music designban, de láthatóan a Songhsift funkcióit használva jelenik meg. És minden, a Songshift által támogatott partner szolgáltatásból az Apple Music-ba való zene átvitelt támogat!

A lépés- bár elsőre lehet pánikszerűnek tűnik- sokkal inkább átgondolt. A streaming zenei szolgáltatások növekedése ugyanis egyre lassul, ahogy egyre nehezebben elérhető  potenciális célcsoportokat érnek el. Így eddig egyre fontosabbá válik a növekedés érdekében az, hogy az ilyen szolgáltatásokat használók tudjanak, könnyen tudjanak szolgáltatót váltani.  Az Apple a lépéssel az erre való felkészülést kezdte meg. Hogy kifizetődik-e mindez, az valószínűleg majd csak hosszabb idő, akár évek múlva dől el

A streaming audio piac kikezdhetetlen vezetője a Spotify, harc sokkal inkább a képzeletbeli dobogó alsóbb fokaiért zajlik, markánsan más stratégiai megközelítést és üzleti modellt alkalmazó szolgáltatók között.

Az egyik dobogóért harcoló szereplő a Youtube. Az a Youtube, amelyik hosszú ideig kifejezetten gyengén szerepelt a streaming audio zenei piacon. A fordulatot 2019-ben az hozta meg, amikor is az Alphabet érdemben integrálta a prémium szolgáltatást hardveres és szoftveres ökoszisztémájába egyaránt.  Onnantól folyamatosan növekszik az előfizetők száma, és vált, válik egyre meghatározóbb szereplővé a Youtube Music.

Az elmúlt bő egy évben a Youtube pénzt és energiát nem kímélt annak érdekében, hogy a Youtube Music-ot, mint szolgáltatást is fejlessze!   Nézzük a legfontosabb fejlesztéseket:

1. Now playing képernyő átalakítása

A Youtube Music mint minden streaming szolgáltatás számára is az egyik legfontosabb szempont, hogy az ügyfelek aktívak maradjanak, és ne csak, mint egyfajta háttérzene szolgáltatót használják. Az aktivitás növelésének érdekében alakította át a Youtube fundamentálisan a now playing képernyőjét. kiemelve a hozzászólási lehetőséget.

2. Samples bevezetése

Sokkal jelentősebb  és egyértelműen a Tik-Tok-al szembeni verseny,  fejlesztés a samples névre hallgató fejlesztés. A Samples a zenemegismerést tervezi új szintre emelni (  legalább is a Youtube szerint) oly módon, hogy függőlegese elrendezve 30 másodperces részleteket mutat videókból. Az egyes videókat lájkolva azok bekerülnek a kedvenceink közé, hogy aztán ott, teljes hosszukban is megnézhessük, meghallgathassuk őket korlátlan alkalommal.   

A funkció jelentőségéhez mérten kiemelt helyen is jelenik meg, mint a desktop, mind a Youtube Music mobil app verziójában, így bárki könnyen lekezdeti használni a funkciót. ( bár azt tegyük hozzá, hogy arról, hogy a magában a videó feedben szereplő videók hogyan, mi alapján állnak majd elő, mennyire lesznek személye szabottak nem túl sok információt osztott meg a cég…)

3. AI rádió

A zenemegismerésnek létezik egy sokkal tradícionálisabb módja is, ez pedig a rádióhallgatás.   2024-ben újabb fordulat van folyamatban a rádiós tartalomafogyasztás digitalizációjában, ezúttal pedig lehet végleges győzelmet aratnak majd a stremaing megoldások. 

A Spotify ezen a téren ha nem is nagy de előnyre tett szert ( és más területeken is  egyre inkább a Youtube babérjaira próbál törni) így semmilyen szempontból nem meglepő, hogy  a Youtube is rálépett a gázpedálra AI területen.

A Youtube felhasználók-egyelőre még csak egy része- a fő zenei videó feedben jelenik majd meg, egy Ask for music any way you like”  kártya révén.   Itt lesz lehetőség konkrét kérések vagy akár komplettebb promptok beírására is.

A találati listában pedig az Ai által adott és talált dalokon felül  a Google keresőben megszokott megoldások ( pl. lepj meg) és stílus alapú ajánlások is megtalálhatóak lesznek.  

4. Beépített  zenefelismerő

Amikor 2018-ban az Apple- meglepetésszerűen- megvásárolta a zenefelismerő alkalmazást, a Shazamot, lehetőségek egész sora merült fel, hogy hogyan is tud használni az új portfolió tagot az Apple Music  értékének növelésében. Így több évnyi távlatból, ma ér kijelenthetjük, hogy az Apple kudarcot vallott mindebben.

Ez viszont lehetőséget teremtett arra, hogy az Alphabet a keresés felől megközelítve adjon megoldást ugyanarra a problémára.  A hümmögést is felismerni tudó megoldás már korábban is létezett és elérhető volt a Google appban, de most a „helyére került”, és egyértelmű előnyt nyújthat a Youtube music számára azzal, hogy nem csak  magának a dalnak a lejátszása, hanem hümmögés vagy dudolás esetén is ad találatokat.  

5. Zenehallgatás a barátainkkal

A Youtube újítása révén a jövőben nagyon könnyen ( egy QR kód segítségével)  és gyorsan hívhatunk meg majd ismerősöket barátokat, hogy közösen építsünk fel   lejátszási listákat a Youtube Music-on belül, szavazzunk az egyes dalokra.  

S hogy mi az oka annak, hogy az Alphabet ilyen látványosan fejlesztéseinek középpontjába helyezte a Youtube Music-ot? Egyetlen szó: verseny. A Tik-Tok- saját globálisan elérhető audio streaming szolgáltatás nélkül is- oly mértékben módosította  azt, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk, hogy az a legnagyobb szereplőket is lépéskényszerbe hozta. Így érdekesmódon úgy és annak ellenére ált közvetlen vetélytárssá a Spotify és a Youtbe Music, hogy azt ők igatán szerették volna.

Érdekes lesz majd látni, hogy így, hogy a stratégiai fókusz jobban rávetül, mire lesz majd képes a Youtube Music, közelebb tud-e majd kerölni a piacvezető Spotify-hoz?