Free Music!

A Magyar legális zeneletöltés halála

2011. április 02. - Pléh Dániel
Blogunkban szándékosan kerültük a magyar digitális zenei piaccal kapcsolatos véleménnyilvánítást az elmúlt 4 évben. Részben azért, mert a nagy, nyugati piacokon megszokott dinamizmus mindig is hiányzott a kis magyar piacról, másrészt érintettség okán.
 
Március 31-n azonban bezárt a Songo. S így gyakorlatilag a mai naptól Magyarországon a legális zeneletöltésre nincsen lehetőség.
 
A T csoport zeneáruháza –amely idén, a zene világnapján lenne 7 éves- 2009-ben adta meg magát, nem sokkal a CLS kiadó által működtetett MP3Music után. Az Econet eMusic Kft.-től megvásárolt zeneáruháza a Songo pedig most a napokban. Az egyelten megmaradt piaci szereplő, a jogvédő szervezetekhez  közelállóként kezelt, dalok.hu, amely kizárólag magyar előadók  zenéit teszi elérhetővé MP3 illetve FLAC formátumban.
 
Az, hogy miért nem működik, működhet itthon a legális zeneletöltés az elmúlt években nagyon sokan, nagyon sok fórumom, nagyon sokféle formában kinyilvánították. Valamennyi áruház DRM-es megoldással próbálkozott, az üzleti konstrukció sem a potenciális vásárlók, sem maguk a cégek számára nem volt tartható stb.
 
 
Az elmúlt években az Orange illetve a dán távközlési cég, a TDC mintáját követve nálunk is a UPC majd a Vodafone is megjelent előfizetői számára szolgáló zeneletöltési szolgáltatásával. A UPC szolgáltatásának sikeréről mindent elmond, hogy már megszűnt a szolgáltatás, ugyanez mondható el a Magyar Telekom és a Sony Ericcson nagy dérrel-dúrral beharangozott, de tiszavirág életű szolgáltatásáról. A Vodafone még tartja magát, sőt a szolgáltatás vezetője szerint a szolgáltatás mára már önfenntartóvá vált, azaz nem igényel újabb befektetéseket a mobilszolgáltató részéről. White label megolddásszállítók is vannak a piacon, a Médiapark Zrt., illetve a Carnation tulajdonában levő 3G multimédia Kft. személyében.  
 
Mégis a piacon a szolgáltatók és a zenekedvelők egymásra találása elmaradt. Nézzük, mi lehet az a 5 ok, ami miatt ez eddig nem történt meg, s amelyeket megvalósítva a magyar digitális zenei piac is felélénkülhetne jelenlegi tetszhalott állapotából:
 
1.          Az amerikai piacon megszokott 99 centes ár a magyar piacon a megfizethetetlen kategóriába tartozna (még mindig)  még abban az esetben is, hogyha DRM mentes tartalmakról beszélünk. Az itthoni felhasználók tartalmakért való fizetési hajlandósága gyakorlatilag a nullával egyenlő, így olyan üzleti modell lehet csak sikeres ahol a zenekedvelők nem készpénzzel, hanem valamilyen más formában „fizetnek” a tartalmakért.
2.          A letöltés alapú modellek tulajdonképpen már-már idejét múltnak tekinthetőek. A zenefogyasztás az anywhere, anytime modell irányába mozdult el, azaz ma már a tisztán PC alapú megoldások nem elegendőek.
3.          A cloud alapú zenei szolgáltatások kora az Amazon hét eleji lépésével beköszöntött. A zenekedvelők saját zenéiket is szeretnék elérni, bárhonnan, bármilyen eszközön. A saját zenék között keveredhetnek az ismeretlen forrásból származó tartalmak, a legálisan megvásárolt tartalmakkal.
4.          Az internet egyenlő az ingyenességgel. Ahogy az egyre újabb és újabb, az internetet természetesnek vevő generációk felnőnek, számukra az ingyenes tartalom is természetes lesz. Nem véletlen, hogy a francia kormány jelentős összegekkel támogatja a helyi legális zenei szolgáltatásokat.
5.          És végül, de nem utolsó sorban drasztikusan meg kell változnia a tartalomtulajdonosok hozzáállásának. A magyar piac sosem lesz nagy piac. Sosem lesznek alkalmazhatóak egy az egyben az amerikai vagy akár a nyugat-európai piacokon alkalmazott modellek.  A magyar piacra itt működő, apró, egyedi megállapodások kellenek. A piac méretéből fakadóan az itt tett engedmények amúgy sem fognak jelentős bevételkiesést okozni egyetlen tartalomtulajdonosnak sem.

Az Amazon mindenkit beelőzve elindította cloud alapú zenei szolgáltatását

 

Hosszú hónapok óta blogunk egyik vezető témáját jelenti a Google és az Apple versenye az első, teljesen cloud alapú, azaz mobilon-weben és PC-n is használható, egy, közös zenei adatbázisból táplálkozó zenei szolgáltatás elindítását illetően.  Technológiailag úgy tűnt, tűnik, mindkét fél már hónapok óta készen áll az indulásra, a kiadókkal ugyanakkor egyikük sem bírt megállapodni.
 
 Úgy tűnik, a járt utat járatlanért el ne hagyd elv ez esetben komoly üzleti kockázatokat rejt magában. A Real Networks cloud alapú zenei szolgáltatásnak elindulását még csak-csak megemészthették, de a pay per track piacon legnagyobb vetélytárs Amazon huszárvágásszerű lépése azt gondolom, mindkét óriást meglepi, s nyugtalansággal töltheti el.
 
 
Az új szolgáltatás már el is érhető a szerencsésebbek (Egyesült Államokbeli lakosok)számára, az Amazon Mp3 áruházában. Minden dalt egyből el is menthetünk saját központi térhelyünkre, melynek nagysága 5 GB, azaz egy kisebb iPod méretű.  Album vásárlása esetén ez az összeg 20 GB-ra növekszik, afelett pedig gigabyteonként 1 dollárért bővíthető.   
 
A szolgáltatás természetesen mobilalkalmazásként is él, mind Android, mind Apple termékekre.
 
A cégtől származó információk szerint a négy nagy major kiadót múlt hét végén tájékoztatta az Amazon a tervezett lépésről, hangsúlyozva, hogy a zenék egy , központi helyen való tárolásához meglátásuk szerint nincsen szükség a kiadók beleegyezésére.  A hírek szerint egyedül a Warner Music fejezte ki rosszallását, a másik három kiadó egyelőre kivár. A kivárás pedig az Amazon számára jó, hiszen valódi problémát csak az okoz (hat) számára, hogyha min a három kiadó csatlakozik a Warnerhez. Erre pedig jelenleg kicsi az esély, sőt. Egyes, a kiadókhoz közel álló források szerint a legtöbb kiadó kifejezetten örül annak, hogy nem az Apple lett az első ezen a terepen.
 
Az Amazon esetében pedig a lépés, a múlt heti saját alkalmazás bolt nyitásával  egyértelmű elmozdulást jelent, az eddigi, a fennálló Apple által dominált Status quot csendben elfogadó hozzáálláshoz képest, egy jóval agresszívabb, az Apple-t minden szinten pérharcra kényszeríteni kívánó taktika irányába.  Egyedül ez a taktika bizonyosan kudarcra lenne ítélve, de a hasonló célokkal tervező Google-al együtt véve a két cég egyátalán nem esélytelen.
 
A zeneipar illetve a zenekedvelők oldaláról nézve pedig a hír nagyon , nagyon örömteli. Egyrészt önmagában is, másrészt pedig azért, mert az amúgy egy helyben topogó tárgyalásokat a többi piacra lépni kívánó cég és a kiadók között egészen biztosan drasztikusan felgyorsítja majd.
 

 

Elkezdődött a Google Music tesztelése

 

Az Amazon  webes zenei tárhely szolgáltatásának huszárvágás szerű indulása agyon sok mindent felül fog írni a zenei cloud szolgáltatások piacán, ugyanakkor tény, hogy a hírek szerint mind az Apple, mind a Google egyre közelebb és közelebb jut a hőn áhiíott induláshoz.
 
Utóbbi a hírek szerint olyannyira közel került, hogy a napokban elkezdődött a szolgáltatás belső, Google szintű publikus tesztelése. Ez azt jelenti, hogy a tesztbe már nem csak a projekt tagjai, hanem gyakorlatilag minden Google alkalmazott részt vehet. Technológiai értelemben véve tehát a Google Music úgy tűnik készen áll az indulásra.
 
 
Üzleti értelemben ugyanakkor a hírek szerint továbbra sem. A Google és a kiadók között a legmagasabb szinteken, zeneipari szakemberek bevonásával folynak az egyeztetések. Azok az egyeztetések melyek rendívül komplikáltak, a Google (és az Apple is) ugyanis egy teljesen újfajta digitális zeneterjesztési területre szeretne betörni, ahol a legálisan megvásárolt és az ismeretlen eredetű tartalmak egyszerre, egy helyen, megkülönböztetés nélkül vegyesen lesznek elérhetőek.
 
Akár hogyan is állnak a tárgyalások, az Amazon lépése egészen biztosan fel fogja azokat gyorsítani.

 

Küszöbön a Spotify-Universal megállapodás is?

Egy év hosszú idő, s ezt az örökérvényű és unalomig ismert mondást Daniel Ek, a Sptoify vezetője az elmúlt egy évben több alkalommal is érezhette. Az Európában roppant mód sikeres svéd zenei startup ugyanis sehogysem tudott átkelni az Atlanti-Ócenánon és elkezdeni megmérettetni magát az „igazi zenei piacon” az Egyesült Államokban.
A kiadók az amerikai piaccal kapcsolatban már sokkal keményebb feltételeket szabtak, s így az Európában sikeresen alkalmazott tárgyalási stratégia és üzleti modell úgy tűnt nem lesz alkalmazható.
 
Aztán szinte varázsütésre  január első napjaiban sikerült az első megállapodást tető alá hozni a SONY BMG-vel, s ahogyan az várható volt azt követően a kiadók álláspontja is lényegesen enyhült! Az új befektető megjelenése is egyrészt bizalmat sugall, másrészt azt, hogy a Spotify tarsolyában vannak még olyan elképzelések, melyek komoly fejtörést okozhatnak a nagy amerikai streaming illetve on demand rádió szolgáltatóknak.
 
Mindenfajta jövőbeni siker nulladik feltétel természetesen az amerikai piacra való belépés. Ennek elengedhetetlen feltételéhez került lényegesen közelebb a Spotify azzal, hogy a hírek szerint a legnagyobb makor kiadóval, a Universal-al is a megállapodás közvetlen közeléig jutottak a tárgyalásokkal.
 
A Spotify amerikai terjeszkedéséhez közel állók szerint amennyiben megszületik a megállapodás a Universal-al, úgy gyakorlatilag azonnal bejelenthető lesz az indulás is az óceán túlsó partján.

 

Nyáron indul az Apple új zenei szolgáltatása?

Miközben ügyes hackerek felfedezték, hogy a Google cloud alapú zenei szolgáltatása valóban létezik és működőképes, az utóbbi időben vajmi keveset hallottunk, halhattunk az Apple zenei szolgáltatatásáról.Az iPad 2 megjelenése, ahogyan az várható volt nem járt együtt semmilyen, zenei megoldás vagy bármilyen újabb tartalmi megoldás, szolgáltatás bejelentésével.
 
A Wall Street Journal-ben, az abszolút Apple-közelinek ismert, Yukari Iwatani Kane  tollából napvilágra került  hírek ugyanakkor azt engedik sejteni, hogy egy év késéssel az eredeti időponthoz képest, de idén nyáron valóban piacra lép Steve Jobs és csapata a cloud alapú zenei szolgáltatásával.
 
A kiszivárgott információk szerint a szolgáltatás a Mobileme tárhelyszolgáltatás továbbfejlesztése lesz majd, melynek keretében  az előfizetők fotóikat, videóikat valamint természetesen zenéiket tárolhatják majd és érhetik el bármelyik Apple eszközük segítségével.
 
Az elképzelések szerint a szolgáltatás júniusban debütálna. A tavalyi hírekkel összhangban, most is a legnagyobb kérdést a kiadói tárgyalások eredménye jelenti, még mindig. A gazdasági napilap írása szerint lényegi előrelépés az egész cloud alapú zenei szolgáltatás piacot meghatározó EMI/Mp3Tunes  vita bírói döntéssel való lezársáig nem is nagyon várható. Az ott születendő döntés ugyanakkor nem csak az Apple, hanem az összes többi hasonló jellegű szolgáltatás sorsát eldöntheti majd, akár véglegesen is.  
 

1 milliárd dollárt ér a Spotify?

 Tavaly, egy éven keresztül mindenki az európai csodaszolgáltató, a Spotify amerikai piacokon való megjelenését várta. A nagy várakozásnak aztán hatalmas csalódás lett a gége, ennek megfelelően az évé végén már sokkal többen és többször említették a svéd céggel kapcsolatban a megszűnés vagy a felvásárlás lehetőségét, mint az amerikai piacokra való belépést.

 
Daniel Ek azonban konok és kitartó ember lehet, ugyanis nem adta fel és ez év januárjában, szinte varázsütésre drasztikusan felgyorsultak az események. Először a Sony majd pedig az EMI egyezett bele abba, hogy tartalmai az amerikai piacokon is elérhetőek legyenek a Spotify szolgáltatásában, s mindezen felül Edgar J. Brofman, a Warner vezérigazgatója is minden eddiginél pozitívabb hangnemben nyilatkozott a Warner tartalmak licenszeléséről.
 
 A légkör tehát megváltozott, ismét teljesen reális lehetőség, hogy az Európában sikeres szolgáltató, az egyelőre mág mindig kialakulatlan amerikai piacra belépjen, s szerencsés esetben kellemetlen perceket okozzon a nagy amerikai szolgáltatók, sőt akár az on demand rádiók számára is.
 
A Spotify ott még nem tart, mint a Pandora, hogy a tőzsdére lépését tervezhetné, de a legújabb és egyben eleddig legjelentősebb befektetés, a több, mint 100 millió dollár tőkeinjekció az orosz Digital Sky Technoogies kockázati tőkebefektető cégtől. A befektetésnek nem csupán a mértéke figyelemre méltó, hanem az is, hogy általa a Spotify jelenlegi, nem hivatalos értéke 1 milliárd dollár körül mozog, amivel a sztárnak tekinthető cégek, mint a Facebook, Groupon  vagy éppen a Zynga mögött a második sor élharcosai között foglal helyett a virtuális padsorban.
 
A befektetés persze nem csupán értékítéletet indikál, hanem bizalmat is jelez. Bizalmat a Spotify globális terjeszkedésében. Melynek első lépése az amerikai piacok meghódítása, de az igaz sikert a teljes globális piacokon való megjelenés jelentené.
 
S persze az újabb befektetés egyben tovább növeli a tengerentúli piacokra való belépés lehetőségét, hiszen segítségével a kiadói minimumgaranciák, a tartalomköltségek illetve a meglevő működési veszteségek is pótolhatóak, azaz a Spotify helyzete általánosságban véve is stabilizálható, miközben a stratégia növekedési irányok is biztosíthatóak.

Közeleg a zeneipar halála

A világsajtót így a fontosabb magyar portálokat (például az indexet) is megjárta az alábbi, a zeneipar elmúlt közel negyven évét bemutató ábra. Az ábra sok mindent mutat, benne van a kilencvenes évek CD őrülete és az internet okozta drasztikus visszaesés is. Ugyanakkor az ábra így ebben a formában nem valós, ahogyan arra a Businessinsider elemzése rá is mutat!
 
 
Mi rossz benne:
 
  1. Az ábra figyelmen kívül hagyta az inflációt
  2. Ugyan a világszintű zenefogyasztásról beszél, valójában csak amerikai adatokra alapoz

 

 
A korrigált  semmivel sem kevésbé meghökkentő ábra az alábbi, a belőle levonható következtetések pedig az alábbiak:
 
  1. A zeneipar bevételei 64 %-al maradnak el a 90-es években elért, csúcsbevételektől
  2. Az iparág bevételei, még a vinyl korszakbeli csúcsokhoz képest is jelentősen, 45%-al maradnak el
  3. A CD éra csúcsai alapvetően a vinyl éra csúcsaihoz hasonlóak voltak, bár meghaladták azokat.
 
A korrigált ábra azonban még plasztikusabba mutatja azt, amit igazából mindenki tud, csak senki nem tesz ellene semmit: tíz évvel ezelőtt az átlag amerikai állampolgár háromszor, 20 évvel ezelőtt pedig kétszer annyi pénzt költözz zenevásárlásra, mint napjainkban!
 
 
Tulajdonképpen az okok sem meglepőek, mi magunk is több alkalommal írtunk a blog hasábjain erről. A zeneipar, mind a vinyl, mind a Cd alapú struktúrában albumokat adott el. Ezt ültették egy az egyben át a digitális korba is, s ezzel vallottak teljes kudarcot. Mivel pedig a bevételek túlnyomó része az album eladásokból adódott korábban, ezért ezeknek a csökkenése magával vonta a bevétele csökkenését is.
 
Mi lehet a megoldás? A kép nem túl rózsás akkor sem, hogyha az újfajta, az internethez és a mobiltelefonok megjelenéséhez igazodó termékek tendenciáit nézzük. Látható, hogy napjaink sztártermékei, a streaming szolgáltatások messze nem teljesítenek olyan jól, mint ahogy azt a hírek. Ugyancsak megdöbbentő, hogy a mobil letöltések nem hogy növekednének, hanem az elmúlt években drámai visszaesésbe kezdtek, annak ellenére, hogy egyre több, egyre jobb minőségű mobiltelefon található meg és érhető el.  
 
 
Az egyedi letöltések, mind az album, mind a dal letöltéseket tekintve szépen és tendenciózusan növekednek, ez azonban érezhetően nem elegendő a zeneipar megmentéséhez. (Más kérdés ugyanakkor, hogy nagyon ii értelmet ad annak, hogy pl. az Apple miért nem sieti el az iTunes totális átalakítását és miért lett a zeneletöltésből egyfajta fejős tehén Steve Jobs szemében..)
 
2008, azaz  az iPhone megjelenése óta pedig emelkedésbe fogtak az on demand rádiók (Pandora,  Last.Fm stb. ), bár ennek is léthatóan meg van az ára, ez pedig a single track mobileltöltések drámai csökkenése.
 
A trendek tehát teljesen egyértelműek és úgy tűnik megállíthatatlanok. Lassan de biztosan tehát közeledik az a pont, amikor a zeneiparnak -és elsősorban a nagy kiadóknak- valóban teljesen paradigmát kell váltania, s egy sokkal kisebb, sokkal hatékonyabb és sokkal toleránsabb iparágként kell működnie.

 

Közeledik Warner a Spotify felé?

A Spotify immáron két, az amerikai piacra is érvényes kiadói szerződéssel rendelkezik, mindez azonban nem jelenti azt, hogy készen állna az indulásra. A két hátralevő kiadó a legnehezebbek közé tartozik. A Universal a világ legnagyobb lemezkiadója mindig egyedi feltételekhez köti tartalmainak felhasználását. A Warner Music, különösen pedig vezetője, Edgar Jr. Bronfman alapvetően az ingyenes streaming és így a Spotify ellenzője. Korábban a vezető nyilatkozataiban odáig merészkedett, hogy nem igazán látja, hol, mennyiben kedveznek a Spotify és a hozzá hasonló szolgáltatások a kalózkodás elleni küzdelemben, ezért nem is látja hosszú távon lehetőségét, hogy a Warner Music tartalmi megjelenjenek az ilyen jellegű szolgáltatásokban.

 
Ehhez képest a cég, utolsó negyedéves eredményeit kommentálva a napokban a Warner vezetője egészen más hangnemben nyilatkozott a svéd szolgáltatóról: Az olyan szolgáltatók, mint a Spotify szerepe egyre jelentősebb a kiadók, így a Warner Music bevételeinek szempontjából.
 
 
A nyilatkozat nyilván nagyon kellemes melengető érzésekkel tölti el Daniel Ek-t és kollégáit. Hiszen arra nem nagyon volt még példa, hogy egy kiadó úgy licenszelje tartalmait, hogy egy adott szolgáltatás ars poeticájával sem ért egyet. Ez a probléma már elhárult a Spotify elől (bár jegyezzük meg zárójelben, Európában a Warner Music tartalmai természetesen részei a szolgáltatásnak) a megállapodás azonban még nem köttetetett meg, ahhoz további, bár talán már nem annyira elnyúló tárgyalásokra lesz szükség.

 

Eltűnik a last.Fm ingyenes verziója

 A Last.Fm a CBS kezei között az elmúlt évben pontosan azokkal a problémákkal kezdett el küszködni, melyek a nagy, nehezen mozdulni képes cégbirodalmak tulajdonába kerülő kis, mozgékony cégek megtapasztaltak már elégszer.  Mint tavaly év végi írásunkból kiderült, maga a Last.Fm is veszteséges volt az elmúlt években, így alapvetően a tőkeerős tulajdonos ebből a szempontból kifejezetten jól jött a cégnek.

 
A nagyvállalatok pénzügyeseinek lelki világát ismerve ugyanakkor várható volt, hogy hosszútávon valamiben változnia kell a szolgáltatásnak. Vagy a költségeket kell lefaragnia, vagy addicionális bevételi forrásokat kell keresni és kiaknázni.  A költségek terén hatalmas túlsúlyban vannak a tartalomköltségek, melyeknek a lefaragására gyakorlatilag nincsen esély, hiszen éppen hogy csak sikerült a Last.Fm-nek megbékélnie a nagy nemzetközi kiadókkal a 2009-es év viharai után. Így nem maradt más hátra, mint új bevételi források után nézni.
 
 
Ennek tudható be, hogy a mai naptól fogva a mobil telefonokon illetve az otthoni szórakoztató eszközökön futtatott Last.Fm kliensek nem lesznek ingyenesen használhatóak a jövőben, illetve a hirdetések által szponzorélt modell teljesen eltűnik,kivéve a három legnagyobb piacon, az angol a német valamint az amerikai piacon, ezzel követve a kisebb (pl a magyar) piacra már régebb óta alkalmazott megoldást.
 
 A lépéssel tulajdonképpen a Last.Fm legnagyobb vetélytársát, a Pandorát követi, bár az utóbbi esetében a mobil verzió továbbra is teljesen ingyenes.  A Last.Fm végeredményben tehát követi vetélytársát. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy akkor, amikor ez a vetélytárs minden eddiginél jobb adatokat és növekedési potenciált mutat a piac felé, a tőzsdei bevezetésre készül, hogy ebben a helyzetben valóban okos lépés-e mindez.

A Pandora, a tőzsde és a nehézségek

Egyre többen vélekednek úgy, hogy egy második dotcom lufi veszi veheti kezdetét 2011-ben, ami az amúgy be sem fejeződött világgazdasági válsággal párhuzamosan érdekes gazdasági teremtmény (lenne).

 
Egy adott szektor túlhevülésének több jele is van, ezek közül az egyik feltétlenül a befektetői magatartáshoz kapcsolható. Amennyiben egy adott szektorban nagyon könnyű befektetői tőkéhez jutni, illetve a befektetők epekednek újabb és újabb tőzsdei szereplők parkettra lépéséért, akkor ott bizony lehet, hogy egy túlhevült szektorról van szó.
 
Az internetes cégek és az internetes technológiai piac márpedig ilyen. A 2000-es évek elején tőzsdére ment cégek (Yahoo,AOL ) állapota erősen kétséges, befektetői szempontból mindennek nevezhetőek, csak nem vonzónak. A közösségi média sikercégei számára ellenben úgy tűnik eljött az idő, amikor megmérettethetik magukat a parketten.  Mindenki a Facebook-ot várja, de még idén, Zuckerbergéket megelőzően is lesznek igazi csemegék a tőzsdére lépők között.
 
Az egyik feltétlenül a Pandora lesz. Az a Pandora, amely 2 ével ezelőtt a megszűnés szélén táncolt, s amelyet saját bevallása szerint is az iPhone, de méginkább a mobilalkalmazások térnyerése mentett meg.
 
Ennek ellenére pénzügyi értelemben a Pandora továbbra is egy meglehetősen bonyolult és összetett, kockázatoktól sem mentes rendszert képvisel. A cég 2010 első kilenc hónapjában bevételeinek mintegy 50%-át ,azaz közel 45 millió dollárt fizetett a jogtulajdonosok részére. Igaz, hogy ez javulás 2009-hez képest, amikor 22.5 millió dollárt fizettek, amely a bevételeik több, mint 60%-át vitte el, de még így is rettentően magas szám.
 
A 2010-re ismert 50% túlnyomó része, 45%-a a Soundexchange (Az amerikai MAHASZ)  zsebébe vándorol, a maradék 5% pedig az ASCAP (az ottani ARTISJUS) zsebébe vándorolna, hogyha a két fél nem állna évek óta vitában a fizetendő jogdíjak nagyságát illetően.
 
Pénzügyi befektetőként (s nem zenerajongóként) szemlélve a Pandorát, egy nagyon izgalmas piacon, rettentően nehéz üzleti kondíciók mellett működő céget láthatunk. Egy olyan céget, amely számára újabb kitörési pontokra lesz szükség ahhoz, hogy igazán vonzó és biztos befektetési célpontot jelentsen majd a befektetők számára. A legcélszerűbb megoldás egyértelműen a nemzetközi terjeszkedés lehetne, hiszen az amerikai internetezők igen jelentős százaléka már most is regisztrált, s közel a telítettségi pont. A nemzetközi terjeszkedéssel  pontosan ugyanaz a probléma, mint amelyet a Spotify vagy maga az Apple is tapasztalt. Az országonként különböző szabályozás miatt csak egészen jelentős piacok és potenciális vásárló közönség esetén éri meg a terjeszkedés, hiszen gyakorlatilag minden újabb ország egy dedikált, csak az adott országra koncentráló tartalom csapatot igényel.
 
Mi mindenesetre szurkolunk. Szurkolunk annak, hogy a Pandora legyen az első a tőzsdén is helyét megállni tudó önálló zenei szolgáltatás.
süti beállítások módosítása