Free Music!

Korlátlan zenemegosztás a twitteren

2009. szeptember 26. - Pléh Dániel
Az olyan népszerű, s a legnagyobb közösségi portálok növekedési ütemét meghaladó szolgáltatások, mint a Twitter esetében a zenei jellegű tartalmak és szolgáltatások iránti igény hatalmas volt, s előreláthatólag még növekedési potenciális is rejtőzik benne az elkövetkezendő években.
 
Az elmúlt időszakban a legígéretesebb kezdeményeznek a Blip.Fm tűnt, népszerűsége azonban elérte azt a kritikus méretet, amikor elkerületetlenné vált a nagy kiadókkal való összetűzés a tartalmak jogosítása kapcsán, s ennek folyományaként a szolgáltatásban olyan korlátozásokat kellett bevezetni, melyek gyakorlatilag élvezhetetlenné és használhatatlanná tették.  
 
A Blip Fm-nek ennek ellenére megvoltak a maga hibái, ezek közül is talán a legjelentősebb az, hogy csak a központi- igaz hatalmas, valamennyi regisztráltnál elérhető zenéket tartalmazó- zenei adatbázisból volt lehetőség zenék kiválasztására.
 
A Swift.Fm esetében ellenben bárki feltölthet saját zenéket is, egy a szolgáltatás totális warez központtá alakulását megelőzendő 10 megabájtos limit terhére. S itt el is érkeztünk a szolgáltatás egyik negatívumához, hiszen a 10 megabájt gyakorlatilag 2 zeneszámot jelent, mixek feltöltésére illetve folyamatos használatra csak rendkívül nehézkesen lesz használható.
 
A regisztráció rendkívül egyszerű, OAuth segítségével a már meglevő twitter accounttal használható, nincsen szükséges új, felesleges(?) regisztrációra. A zenék megosztása történet a már előbb említett, feltöltés révén, vagy lehetséges a mások által feltöltött zenék között való keresés vagy a twittekben való keresés is. Minden feltöltött/megosztott zeneszám utóélete nyomonkövethető, azaz a feltöltő/megosztó látja,ki, milyen kommentet fűzött hozzá, osztotta újra stb.  
 

 

A Swift.Fm egyelőre- fogalmazzunk diplomatikusan- még erősen béta állapotban érhető csak el, ami egyrészt sok-sok technikai hibát jelent, másrészt pedig a tartalommegosztás fellendülésére és az igazi közösségi élményre még természetesen várni kell. Ugyanakkor a Swift.Fm ars poeticája és megközelítésmódja az, ami igazán nagyot durranhat majd a twitterezők között. Kérdés már persze csak az, meddig hagyják majd mindezt a kiadók??

 

A zenei tartalmak nélkül nem létezhet a Youtube!

Azt, hogy a zenei videók kulcsszerepet töltenek be az online videózásban, mindenki sejtette, gyakorlatilag a kezdetektől fogva. Ha nem így lenne, nem lettek volna és lennének folyamatos viták a tartalomtulajdonsok és a videómegosztók között a tartalmakért fizetendő díjakról, a tartalmak levételéről.
 
A Tubemogul legfrissebb, az egyedi zenei videókat illetve a csatornákat egyaránt számításba vevő elemzése alapján, a legnépszerűbb (TOP 50) videók esetében totális a major kiadók dominanciája. Valamennyi TOP 50 videó megtekintésnek 64%-a a major kiadók hoz tartozik, s ezzel magasan ők a legtöbb videómegtekintéssel rendelkező tartalomtulajdonosok.
 
 Mindez azt is magában hordozza, hogy a kiadók és a kiadói tartalmak nélkül bizony a Youtube népszerűségben messze elmaradna jelenlegiitől S ez bizony újabb, minden eddiginél erőteljesebb és intenzívebb csatározásokat is előrevetít videoklip témában…
 
 Ugyanakkor ezek a statisztikai adatok azt is jelentik egyben, hogy valóban az zenei tartalmak azok, melyek a videómegosztókat dominálják, s valóban a jó minőségű, profin menedzselt zenei tartalmak lehetnek azok, melyek monetizálhatóak, s amelyek segítségével a videómegosztók nyereségesen üzemeltethetők.ördögi körnek tűnik? Igen az, mint minden eddigi digtális zenei paradigma.

 

A major kiadók megakályozathatják a unlimited zenei szolgáltatások elterjedését?!

A Virgin és extravagáns tulajdonosa, Richard Brenson a digitális zenével kapcsolatban sem nagyon ismeri a kompromisszumokat, a határokat, s ezen nincs is mit meglepődni.

 
Korábban már írtunk a tervezett, teljesen újszerű, korlátlan, DRM védelem nélküli letöltést lehetővé tevő  előfizetéses zenei szolgáltatásukról, ami végül csak módosított formában, s csak a Universal tartalmaival tudott elindulni.   Minden előfizetéses jellegű szolgáltatás esetében a teljes zenei portfólió megléte alapelvárás, így az első körben kimaradó három major kiadó csatlakozása kulcskérdés(volt) Brensonék számára.
 
A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor az EMI illetve a SONY visszakozik a projektben való részvételtől, elsősorban annak újdonsága miatt. A kiadók számára a fő problémát az jelenti, hogy a szolgáltatás, jellegéből adódóan elsősorban a heavy downloaderek számára lesz vonzó, azaz pont azok számára, akik amúgy is hajlandóak a digitális zenéért fizetni. Számukra ez egy a jelenleg már meglevő szolgáltatások konkurenciájaként megjelenő, jó eséllyel azoknál olcsóbb szolgáltatást jelent majd. Ez pedig nem új ügyfelek bevonását jelenti, hanem csak a már meglevőek átvándorlását.
 
A kérdésben maguk a kiadók is megosztottak. A Universal és a zeneipari szakemberek szerint ez ilyen jellegű szolgáltatás megjelentetése a piacon egy nagyon komoly és nehéz lépés megtételét kívánja a kiadók oldaláról. A kiadói ellenállás itt ugyanakkor inkább csak sebességlassítónak tűnik, mint útlezárásnak. A SONY illetve az EMI ugyanakkor úgy véli, s ezzel érvelnek, hogy minden egyes digitális megállapodás esetében a megállapodás segítségével elérhető hasznokat és kockázatokat kell mérlegelniük, s ez esetben a kockázatok meghaladják a potenciális előnyöket.
 
Észérvek természetesen felsorolhatóak lennének a még ódzkodó kiadók számára, a lényegen azonban ez mit sem változtatna. Aki ezzel most rosszul jár, az a Virgin Music, meg persze az előfizetők. Hosszú (de megkockáztatható, hogy középtávon is) az előfizetéses modellek esetében is a DRM teljes megszüntetése fog bekövetkezni, mivel a piac ezt akarja. A kérdés tehát igazából már csak a hely és az időpont…Mégha a kiadók ezt most esetleg még másképpen látják..

 

Mit érhet az iTunes 9 és az iTunes LP?

Szerdán  lezajlott, az Apple oly régóta várt, a tökéletes napra időzített bemutatója. az It's ony ronck and roll, San Franciscoban. Steve Jobs is rendben visszatért a színpadra, hiányérzete a fanatikusoknak mégis akad, hiszen újat, szenzációsat, váratlant nem jelentett be, s így azon nyomban a See You soon  búcsúzásába kapaszkodnak az örökké spekulálók…

Igazán komoly újdonságok hiányában az egyik kulcsszereplő az iTunes és a zenei tartalmak lettek, mégha nem is olyan és akkora újdonságlistával,mint ahogy arra sokan számítottak...Az iTunes továbbra is abszolút siker,i ndulása óta több, mint 8.5 milliárd(!!)eladott dallal, toronymagas piacvezető szereppel a digitális zenei piacon.
 
A leglényegesebb ráncfelvarráson és módosításon az iTunes esett át, melynek 9-es sorszámot viselő verziója gyakorlatilag komplett desktop menedzser alkalmazás sá fejlődött, ahol a tulajdonos szinte valamennyi multimédiás tartalmat és azok webes kezelését, megosztását menedzselheti, teljesen új Snow Leopard külsővel, minden geek igényeit kielégítve.
 
Maga az áruház is fejlesztéseken ment keresztül, az elmúlt hetek, hónapok albumformátummal kapcsolatos pletykáinak úgy tűnik volt alapja, mégha a végtermék nem is egy forradalmian új formátum lett, hanem inkább csak a jelenlegi statikus formátumok egy helyre gyűjtése.
 
Az új formátum a Dave Mathhews Band speciáis, erre az alkalomra készített albumával debütál. Első rénézésre úgy tűnik, egy a hagyományos CD bookletnél interaktívabb tartalomformáról van szó, de az a fajta forradalmi áttörés, amiről mi magunk is említést tettünk bizonyosan nem ez,. vagy legalábbis nagyon reméljük...
 
Maga az iTunes LP, mint formátum prémium formátumként van pozícionálva, azaz drágább, mint a hagyományos albumok (16,99 dollár), illetve a korábbi verziójú iTunes-ok esetében nem is vehető igénybe, tehát szoftverfrssítést igényel!
 
Az új szoftver talán legkillerebb funkciója az ún Genius funkció, amrey segítségével az iTunest láthatóan el kívánják mozdítani az alapvetően a zenék  vagy más multimédia tartalmak rendezésére képes szoftvertől a komplett, home medisharing alkalmazás,amely a különböző, streaming rádiókkal szemben is alternatívát szeretne nyújtani...
 
 

Ismét elérhetőek a zenei videók az angol Youtube-on

A zenei videók napjainkban az egyik legkeményebb harcterét jelentik a tartalomtulajdonosok és a szolgáltatók, hosszú ideje tartó,saga-szerű csatájának. melyben úgy tűnik, mindkét fél a végsőkig kitart. A kölcsönös egymásra utaltság tudatával együtt. Mindennek az eredménye, a jelen gazdasági helyzetben fenntarthatatlan kiadói megállapodások Youtube általi felmondása, a klipek folyamatos törlése, s no persze a felhasználói elégedetlenség…
 
A helyzet megoldására többféle megoldás is körvonalazódott, eleddig a legjobbnak hitt megoldás, maguknak a kiadóknak és a Google-nak a közös cége tűnt, amely feloldhatta volna a meglevő, alapvetően  pénzügyi ellenérdekeket.
 
Az amerikai piachoz képest kicsinek számító angol piacon azonban a piaci események, a BBC iPlayer előretörése, az MSN videoplayer megjelenése mind-mind arra kényszerítették a Google-t, hogy a lehető leggyorsabban megállapodjon a jogtulajdonosokkal, s visszatérhessenek a zenei videók az angol képernyőkre is.  
 
A megállapodás ténye nem, formája és tartalma azonban meglepő, hiszen a Google Nagy-Britanniai képviselete, a helyi közös jogkezelővel, a PRS for Music-al állapodott meg a zenei videók helyzetének rendezéséről. Az összes természetesen titkos, azonban maga a Google helyi vezetése is „win-win” szituációnak nevezte, a megállapodás nyomán kialakult helyzetet.
 
Ha úgy vesszük, a win-win szituáció valóban igaz mindkét fél helyzetében, de inkább a kölcsönös engedmények sikerének nevezhető. A Google sikere, hogy sikerült meggyőznie a jogtulajdonosokat és jogvédő szervezeteket, mozduljanak el a per lejátszás alapú modelltől, s kezeljék az internetes videótartalmakat a klasszikus broadcast modellekhez hasonlóan. Ennek keretében a Google, egy természetesen titkos nagyságú, fix összeget fizet a jogvédő szervezet számára, amely jogosít valamennyi zenei videóklipet, illetve zenét tartalmazó audiovizuális anyagot az angol Youtube oldalakon.
 
A jogtulajdonosi oldalon az engedmény egyértelmű, a siker ellenben az, sikerült a Google-t meggyőzni arról, hogy a User Generated tartalmak esetén is szükséges garantálni a tartalomtulajdonsok számára valamifajta bevételt, méghogyha ez nem is per stream (vagy per lejátszás) alapú.
 
Tartós lesz-e a béke, vagy csak átmeneti és lokális tűzszünetről beszélhetünk? Egyelőre megjósolhatatlan. Az újfajta üzleti modell elvi elfogadása sokat egyszerűsíthet a helyzeten, az alapproblémát azonban továbbra is maguknak a videóknak a monetizálása jelenti.Erről pedig nem a jogtulajdonosok tehetnek…
 

 

Minden negyedik zenét az iTuneson vásárolnak!

Az elmúlt hetekben a híreket egyértelműen a különböző streaming szolgáltatások dominálták, kezdve a Spotify-tól, az iLike felvásárláson át. Az Apple-el kapcsolatban csak az űber futurisztikus, tablet projekt tartalmi része kapcsán hallottunk, igaz ez önmagában is elég masszív hírértékkel bír,bírt.

 
Közben a piacokon, a vásárlók továbbra is vásárolnak zenéket, (méghs ez elég meglepő is…) s mindennek a lenyomata jelent meg a NPD MusicWatch legfrissebb jelentésében, amely azt gondoljuk, Steve Jobs Szeptember 9-i nyilvános visszatérési prezentációjának egyik fontos alappillére lesz majd.
 
A piackutató cég adatai alapján ugyanis minden negyedik az Egyesült Államokban vásárolt zenét az iTuneson keresztül vásárolnak meg!A tavalyi 21, illetve a 2007-es 14%-hoz képest ez igen szép növekedés, pláne a gazdasági válság, valamint a folyamatosan csökkenő CD
eladások mellett. Mindez ugyanakor a Cd eladások csökkenése mellett azt s jelzi, hogy az iTunes eladásainak növekedése is minimálisra vagy nullára csökkent, ami feltétlenül intő jel, különösen az egyre élénkülő streaming piac ismeretében. A legális leötlések piacán is őrzi vezető helyét Steve Jobs kedvenc áruháza, 69%-os, abszolút vezető piaci részesedéssel.  
A globális rangsorban, online áruházként a Wal-Mart követi az iTunest, míg a legális letöltések esetében az AmazonMp3 birtokolja, az amúgy szép, de részesedés mértéke(8%) által erősen torzított második helyet.
 
A globális zenevásárlási piacot persze továbbra is a CD eladások dominálják,65%-os bevétellel, a fennmaradó 35% a digitális forgalmazás. A CD eladások visszaesési ütemét tekintve ugyanakkor 2010-ben már egyenlő lehet a digitális illetve hagyományos úton értékesített hanghordozók részesedése…nem vételen tehát, a kiadók folyamatos és egyre fokozódó törekvése a jelenlegi, megszokott formátumok módosítására…

 

Fordulat az online rádiózásban?

Az elmúlt években a zenefogyasztási szokások fokozatos átalakulásával a különböző streaming szolgáltatások, illetve a digitális rádiók térnyerésével az ezekhez kapcsolódó üzleti viták száma is egyre nőtt. Mindenki emlékszik a digitális rádiók szövetségének sziszifuszi vitájára az amerikai jogvédő hivatallal, amely végül (részleges) kompromisszummal zárult.

 
Az online , on demand rádiók esetében az egyik kulcskérdés, melyről a kiadók illetve a rádió tulajdonosok a legritkább esetben tudnak megegyezni az interaktrvitás határa. Mi az a pont, ahonnan egy on demand rádió annyira interaktívnak kezelendő, hogy a playlist szolgáltatásokhoz hasonló per stream díjak kivethetőek rá.
 
 A Yahoo által, 2001-nen indított Launchast rádió esetében a hallgatók az egyes dalok esetében megszakíthatják azok hallgatását, s egyből a következő dalra ugorhatnak. A kiadók értelmezésében ez már elérte azt a fajta interaktivitási szintet, amelynél meglátásuk szerint már per strem díj illetné eg őket. A Yahoo nem így gondolta, s a kiadókkal való megállapodás nélkül indította el a szolgáltatást. Válaszul a SONY Music, s az érdekkörébe tartozó kiadók beperelték a Yahoo-t a kiadói jogok hiányára a hivatkozva.
 
A múlt hét végén meghozott másodfokú ítélet értelmében, a 2007-ben hozott elsőfokú ítélettel szemben a bíróság értelmezése szerint az egyes dalok átugrási lehetősége a hagyományos FM rádiók esetében is lehetséges, adóváltáshoz hasonlítható leginkább, s így nem tekintető olyan mértékű kontrolnak, amely szükségessé tenné a kiadói jogok megszerezését hozzájuk.
 
A bíróság döntés egyrészt figyelmeztetés a zeneipar számára, hogy a zenefogyasztási szokások módosulását egyre inkább beépül s joggyakorlatba. Másfelől a precedens alapú amerikai joggyakorlat miatt az on demand rádiók számára végre megteremtheti aztafajta jogbiztonságot, amely elegendő lehet a befektetők bevonsához, illetve a nyugodt üzleti tervezéshez.
 

 

Máris megvan az iLike utódja a Facebooknál?

Az iLike MySpace általi megvásárlása az elmúlt időszak legjelentősebb digitális zene fejleménye, efelől nincs kétség, hatásai pedig a közösségi zenén is túlmutatnak, s a MySpace-Facebook versenyfutás kimenetelét is befolyásolhatja.
 
Az adás-vétel bejelentésének pillanatában megkezdődtek a találgatások az ily módon kutyaszorítóba került Facebook várható reakciójáról. Abban a legtöbb kommentár egyetértett, hogy az Ilike ellehetetlenítése a Facebook-on belül rendkívül rossz üzenet lenne, meghagyása viszont stratégiai hiba.
 
Kibúvót és egyben megoldást egyetlen dolog jelenthet. Ha az iLike kiebrudalásával egy időben új zenei partnert is talál magának a Facebook, s ezzel indokolhatja az iLike-al való kapcsolatok lezárását. A kérdés már csak az, ki lehet, lehetne ez a partner? Korábban komolyan felmerült, hogy a Facebook is a MySpacehez hasonló, saját zenei megoldással jelentkezik, de ez a projekt aztán szép lassan elhalt, legalább is publikusan nem volt további visszhangja.
 
Az iLike felvásárlás ugyanakkor felgyorsíthatja, újraélesztheti a projektet, s az első hírek szerint a potenciális partner az utóbbi időben amúgy is az érdeklődés középpontjában álló, európai startup, a Spotify lehet. A tárgyalásokra a Facebook vezér üzenetén felül más jelek is utalnak, sőt valljuk be teljesen logikus megoldás lenne, mind a Facebook, mind a Spotify számára a kapcsolatok szorosabba fűzése.
 
Mindkét cégben jelentős befektető a világ tizenhatodik leggazdagabb, s Dél-Ázsia leggazdagabb üzletember, Li Ka-shing. A Spotify gőzerővel dolgozik az amerikai piacra való belépésén, amihez jobb alanyt és támogatót, mint a Facebook keresve se találhatna. A Facebook ugyancsak megoldást jelenthetne, a jelenleg még fennálló sales problémák megoldására. Egy a Facebook-n megjelenő zenei szolgáltatásra a hirdetők szerzése nem megoldhatatlan feladat.
 

Minden klappol terhét a megállapodáshoz? Tulajdonképpen igen. Esetlen egy buktató lehet, ez pedig a költségek. A Spotify mindig is kínosan ügyelt arra, hogy terjeszkedését kordában tartsa, s ezáltal a stream költségeit is kezelhető keretek között tartsa. Már az amerikai piacra való kilépés és némileg ellentmond ennek, a Facebookon való megjelenés pedig költség szinten komoly és átgondolandó kockázatot jelent a svéd cég számára. Nehéz döntés előtt állnak…

A MySpace a zenével próbálja lenyomni a Facebookot!

A Myspace és a facebook, egyre inkább egy oldalúvá váló csatája az elmúlt hónapok egyik kedvelt témája volt a közösségi médiával foglakozó újságírók körében. A Myspace Facebook csata talán egyetlen szegmense, ahol a Myspace előnyben van, a zene, hiszen a MySpace Music illetve a már régóta meglevő előadói profiloldalak révén (papíron biztosan) komplett zenei megoldást nyújt mind a zenekedvelők, mind az együttesek részére.  

 
A Facebook zenei téren saját megoldással nem jelent eddig meg a piacon, korábban voltak pletykák erről, de azok nem minősültek igazaknak. Legnépszerűbb zenei alkalmazása,a más közösségi siteokon is vezető, több, mint 50 millió regisztrált felhasználóval rendelkező  iLike ,amely a meghallgatott zenék illetve az ismerősök által  hallgatott zenék alapján készít a felhasználók számára zenei ajánlókat, s amely a múlt héten indította el saját zeneáruházát, s vált ezzel önmagába is iTunes vetélytárssá.
 
A két közösségi portálóriás harcában a tegnapi nap hozott fordulatot (zenei téren feltétlenül) ugyanis a Myspace a hírek szerint 20 millió dolláros áron megvásárolta a seattle-i céget!A megállapodás több szempontból is váratlan, s akár fordulatot hozhat a két portál eddigi viszonyának alakulásában.
 
Azonnal szemet szúr, hogy a vásárló nem a MySpace Music, a Myspace és a kiadók közös vállalkozása, hanem maga a Myspace, az anyavállalat.  A hírek szerint ennek két oka is van, Az egyik tisztán pénzügyi, a MySpace Music anyagi helyzete jelenleg ugyanis nem aggasztó de jónak semmiképpen sem mondható, az év végén lejáró stratégiai megállapodások (pl. Google) lejárta után pedig akár komoly pénzügyi gondok is várhatnak rá. A másik ok magában az iLike-ban és a mögötte álló alkalmazásban keresendő, amely messze nem csak zenei téren képes az előadók és a potenciális vásárlók  valamint a kereskedők összekapcsolására, hanem videó vagy játék téren is. Ez pedig Murdoch cége számára akár még felbecsülhetetlen értékkel is bírhat az elkövetkezendő hónapokban.
 
S nem utolsó sorban az iLike saját zeneletöltő szolgáltatásának indítása után, a MySpace most már a stream jogok mellett download jogokkal is rendelkezik, s ezek birtokában a jövőben már semmi szükséges nem lesz az Amazon által kínált zeneletöltési megoldásra.
 
A megállapodás egyértelmű vesztese a Facebook, amely a megállapodás nyomán kialakult helyzetből nem jöhet ki győztesen! Ha az iLike ellehetelenítése (ne adj’ Isten kitiltása) mellett döntenek, komoly presztízs és PR érték veszteséget kell elkönyvelniük, hiszen az ok egyértelmű lesz mindenki számára. Ha úgy döntenek, hogy az iLike, immár a legnagyobb vetélytársuk által tulajdonolva az eddigi formában folytathatja működését, úgy pedig abba a faramuci helyzetbe kerülnek, hogy a MySpace a Facebook felhasználók látogatásait monetizálja majd, a hirdetők felé pedig már az eddig teljesen elképzelhetetlennek tűnő, Facebookon való megjelenést is garantálhatja majd.
 
Mindez ami itt, most leírtunk csak a vásárlási tranzakció által kiváltott közvetlen, a közeljövőben bekövetkező változások sora. Már ezek is komoly felfordulást okozhatnak majd a zenei szolgáltatások piacán, eddig biztos helyzetben levő szolgáltatások sorsát ordíthatják meg, negatív irányba. S persze a felvásárlás komoly hatással lehet a MySpace és a Facebook, az utóbbi időben egyértelműen alakuló versenyébe is. Érdekes lesz, az biztos…

 

Zenei formátumháború a láthatáron?

 

Korábbi bejegyzésünkben az Apple és a kiadók által közösen kialakítandó, forradalmian új zenei formátumról írtunk, amely segítségével mind offline mind online csökkenő albumeladások csökkenése megtalálható lenne, s az album a digitális térben kelne újra életre.
 
A Guardian cikke ugyanakkor azt sugallja, hogy az Apple és a kiadók útjai ez ügyben is szétváltak, s a kiadók saját maguk fejlesztik az új formátumot. Egy magát megnevezni nem akaró kiadói forrás szerint a kiadók és az Apple közötti tárgyalások még a korai szakaszban elakadtak, az Apple érdektelensége miatt, s csak a kiadói fejlesztések hallatán kezdte el az Apple, immár saját szabványát fejleszteni.
 
A kiadói formátum, melynek munkaneve CMX, az elképzelések szerint egy olyan fájl lenne, amelyre kattintva egy landing page jellegű oldal jelenik majd meg, rajta a legfontosabb információkkal, melyek valamilyen interaktív formában lesznek majd megjelenítve.  
 
A hírek szerint azt új formátum novemberben debütál majd, bevallottan kísérleti jelleggel, kiválasztott kiadványok esetében. Teljes alkalmazásáról a kiadók a vásárlói reakciók alapján fognak majd dönteni.
 
Az Apple kiválása, s a két gyakorlatilag versenytárs szabvány fejlesztése baljós előjelek sorát jelenti. A kiadók pont azt nem tudják, amiben Jobs és emberi a legjobbak: (közel) tökéletes interfészeket tervezni, melyek könnyen használhatóak. Arról nem is beszélve, hogy két vetélytárs szabvány esetén az Apple nem fogja saját kütyüire beengedni a kiadói szabványokat, a kiadók meg feltételezhetően a tartalmak visszafogásával, illetve más szolgáltatóknál való megjelentetésével vágnak majd vissza.
 
Akár így, akár úgy lesz, az új formátum sikeréhez minden piaci szereplő támogatásán felül, valami olyan plusz is szükséges, amelynek köszönhetően az legyőzeti a teljesen piacvezető MP3-at…

 

süti beállítások módosítása