Az elmúlt hetek a zeneiparban egyértelműen a skandináv "szuperszolgáltatóról", a Spotifyról szóltak, s az amerikai piacra való belépés kapcsán jó eséllyel a következő hetekben is ők uralják majd a digitális zeneipari hírfolyamokat.

Az elmúlt hetek a zeneiparban egyértelműen a skandináv "szuperszolgáltatóról", a Spotifyról szóltak, s az amerikai piacra való belépés kapcsán jó eséllyel a következő hetekben is ők uralják majd a digitális zeneipari hírfolyamokat.

Nem tudni, létezik-e egyfajta filecserélőkkel kapcsolatos Murphy törvénykönyv, de ha igen. Akkor feltétlenül benne lehet, hogy fájlcserélőt sose alakítson az ember legális szolgáltatássá. (murphy törvénykönyvén felül feltételezem marketing és brand oldalról kiinduló magyarázatot is lehetne erre adni persze…)
A Napster vagy akár a Pirate Bay példája is bizonyítja, hogy a valamilyen értelemben erős brand, a nagyméretű felhasználói bázis még nem jelent garanciát arra, hogy a szolgáltatásokat legalizálva, azok fizetős tartalomszolgáltatóként is megállnák a helyüket.
A letöltő szolgáltatások piacán gyakorlatilag a piaci szereplők bevallása szerint is megtörhetetlen az Apple és az iTunes vezető szerepe. (az Amazon indulásakor oly bíztatónak tűnő Amazon Mp3 letöltőszolgáltatás számára is úgy tűnik túl nagy falat volt Steve Jobs cégének szeme-fénye.
Az ingyenesen igénybevehető, alapvetően hirdetések által szponzorált streaming szolgáltatások piaca ugyanakkor dinamikusan növekszik, s egyre több iparági szereplő véli úgy, hogy hosszú távon csak ezek a szolgáltatások maradhatnak majd meg a piacon. A streming piac tehát telített (egyesek szerint túltelített) a Rhapsody-val, a MySpace Music-al., Spotify-al és a többi, független szolgáltatóval, s mindez a szűkülő hirdetési potenciál mellett egyre több és több szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezet(het) majd.
A háttérben ugyanakkor nagyon komoly tárgyalások és fejlesztések zajlanak, s nem vagyunk messze az igazságtól, hogy Steve Jobs és csapata ismételten valami olyasmivel szeretne piacra lépni, amely a iPodhoz hasonló mértékben forradalmasítaná a zenefogyasztási szokásokat.
Ez a stratégia sok szempontból előnyös (az üzleti modellt könnyebb a kisebb piacokon tartani, mint a nagyobbakon) ugyanakkor bármilyen fonák is, a kiadókkal való megállapodás az amerikai piacra valószínűleg egyszerűbb és gyorsabb, mint a szétszabdalt és bonyolult európai digitális szintérre.
A napokban a legfőbb amerikai jogvédő szervezetek, a Soundexchange valamint a legfontosabb online rádiók (köztük a Pandora is) hosszas- közel két éven át tartó- egyeztetések után megállapodásra jutottak a fizetendő jogdíjakat illetően. A megállapodás értelmében a 2007-2010 között fizetendő jogdíjakat a kétharmadára csökkentik, a 2011-2015 között fizetendő díj pedig egy előre meghatározott mérték szerint fog nőni az előző évekéhez képest.
Az Orange, előfizetői számára kialakított korlátlan zenei szolgáltatásáról, mint a dán modellként elhíresült megoldás első nagy európai zenei piacon való megjelenéséről idestova egy éve hírt adtunk.
Úgy tűnik azonban, hogy mint sok más, digitális zenei paradigma esetében, ez esetben is az élet (azaz a userek) mondták ki a verdiktet: a DRM-re az előfizetéses szolgáltatások esetében sincsen szükség!
A különböző ingyenes, streaming zenei szolgáltatásokról a közelmúltan többször is említést tettünk. A már működőek éppen üzleti modelljük fenntartásán, új befektetők keresésén dolgoznak, gőzerővel.

A zeneipart csak részlegesen érinti (szerintük nyilván nem, de ez egy más kérdés) de ettől még abszolút a Bréking nyúz kategóriába tartozik, hogy tulajdonost vált a Pirat bay! A világ 100 legnépszerűbb websitejának egyike, s egyben a P2P fájlcserélés központja, nevetségesen alacsony 7.8 millió dolláros áron kelt el, a vásárló pedig a svéd szoftvercég, a Global Gaming X factory.
Az eladásból befolyó összeg sorsáról ellentmondó információkat közölt az eladó és a vásárló. A Pirate bay, az eladást gyakorlatilag beismerő blogpostjában a befolyó összeg a szólásszabadságot biztosító alapítványok részéré történő átutalását ígéri, s biztosítja jelenlegi felhasználóit arról, hogy a site drasztikusan nem fog megváltozni, hiszen ez azonnali halálát jelentené. A vásárló szoftvercég ezzel szemben a PB üzleti modelljének olyan irányú megváltoztatását szeretné, amely önmagában is életképesssé, ne adj ’ Isten nyereségessé teheti azt úgy, és most idézünk a sajtóközleményből: „ hogy közben a tartalomtulajdonosok ,a felhasználók, az internetszolgáltatók valamint a jogalkotók érdekeit is kiszolgálják. A felhasználók gyors és kényelmes fájlmegosztást a tartalomtulajdonosok pedig a tartalmaikért járó jussukat szeretnék biztosítottnak látni.
Misem természetesebb, minthogy egy ilyen, sokkal inkább platformon, mint szolgáltatáson a zenei ízlés is megjelenik, s a júzerek a zenében is megkívánják mutatni személyiségüket