Free Music!

A MySpace Music első éve

2009. augusztus 11. - Pléh Dániel

Az elmúlt hetek a zeneiparban egyértelműen a skandináv "szuperszolgáltatóról", a Spotifyról szóltak, s az amerikai piacra való belépés kapcsán jó eséllyel a következő hetekben is ők uralják majd a digitális zeneipari hírfolyamokat.

myspace-music-logo.jpeg

Mintegy 1 évvel ezelőtt ugyanakkor minden más volt, a gazdasági válság még csak a kertek alatt ólálkodott, s éppen az egyik legnagyobb közösségi site giga-zenei projektje uralta a híreket. Az elmúlt év során a projekt méretéhez képest meglepően keveset hallottunk róla, ugyanakkor az évforduló közeledtével itt az ideje, hogy egyfajta számadás készüljön a Myspace Music első évéről.Az évfordulón felül aktualitást kölcsönöz mindennek a tény, hogy a Myspace már nem a legnépszerűbb webes közösségi site, látogatottsági adatai és sales bevételei meredeken csökkennek, s a válság és ennek összhatása miatt, jelentős karcsúsításokra is kényszerült a cég, a vezetőségbeli változásokról már nem is beszélve..
 
 A Nielsen június riportja alapján ugyanakkor a MySpace Music sikere (? ) vagy inkább fejlődés és térnyerése megkérdőjelezhetetlen. Hacsak pusztán a számadatokat nézzük, egy év alatt, impresszív, 1017%-os növekedést regisztráltak oldalaikon,az indulás óta pedig gyakorlatilag megkétszereződött a Myscpae Music oldalainak látogatottsága. Mindennél talán fontosabb, hogy az ez év júniusi adatok alapján a harmadik leglátogatottabb amerikai zenei oldal a MySpace zenei oldala, a hasonló streaming szolgáltatások pedig a közelébe nem érnek látogatottsági téren.
 
 Ha a demográfiai oldalról nézzük az oldal látogatóit, megállapítható, a tinédzserek, valamint a 18-24 éves korosztály az átlaghoz képest felülreprezentált az oldal látogatói között. A Myspace Music tehát az X generáció netes zenefogyasztási szokásának részévé kezd válni, ami nagyon jó hír mind az oldal tulajdonosai, mind a kiadók számára.
 
A rossz hír ellenben az (ami az egész Myspace számára a rossz hír) ,hogy a felhasználóik számára nem egyértelmű a portél rendeltetése. Nem tekintik elsődleges zenei célpontnak (ami egyelőre, a Myspace Music jelen stádiumában még nem is biztos, hogy tragédia) de nem is domborodik ki számukra kellene egyértelműen a portál szórakoztató illetve közösségi funkciója és szerepe sem. 
 
Owen Van Natta a Myspace új vezetője számára a bíztató jelek tehát adottak, de egyben azok az elvégzendő, alapvetően marketing és brandépítési feladatok is tisztán látszanak, melyek megvalósítása nélkül jó eséllyel nem csupán a Myspace music vall kudarcot, hanem maga a Myspace, mint közösségi szereplő jelentősége is megkérdőjeleződik…
 

Itt a legális Kazaa, de minek?


Nem tudni, létezik-e egyfajta filecserélőkkel kapcsolatos Murphy törvénykönyv, de ha igen. Akkor feltétlenül benne lehet, hogy fájlcserélőt sose alakítson az ember legális szolgáltatássá.  (murphy törvénykönyvén felül feltételezem marketing és brand oldalról kiinduló magyarázatot is lehetne erre adni persze…)  

 
A Napster vagy akár a Pirate  Bay  példája is bizonyítja, hogy a valamilyen értelemben erős brand, a nagyméretű felhasználói bázis még nem jelent garanciát arra, hogy a szolgáltatásokat legalizálva, azok fizetős tartalomszolgáltatóként is megállnák a helyüket.
 
A legújabb próbálkozó a p2p fájlcserélés anno második legjelentősebb szolgáltatója a Kazaa,amelynek tulajdonosai a 100 millió dolláros peren kívüli egyezség tényén (is) felbátorodva, egy előfizetés alapú webes és mobil tartalmakat egyaránt kínáló szolgáltatás indítását tervezi.
 
A szolgáltatás keretében, meglehetősen borsos, havi közel 20 dolláros (19.98 dollár) áron,korlátlan számú dalt tölthetnek majd le az előfizetők, melyeket 3 PC-re másolhatnak majd át, a CD-re való kiírhatóság illetve  a hordozható lejátszóra való átmásolhatóság azonban nem engedélyezett, s természetesen a DRM-.el való védettség miatt az előfizetési idő alatt letöltött tartalmak az előfizetés lejárta után már nem lesznek meghallgathatóak.
 
A hírek szerint mind a négy major kiadó, illetve több független kisadó már megegyezett a Kazaa mögött álló Altnet céggel. Kevin Bermeister vezérigazgató rendkívül optimistán nyilatkozott a sajtóközleményben, s kifejezte abbéli reményét, hogy a kazáát korábban használó százezrek számára is elfogadható lesz ez az újfajta üzleti modell.  
 
Mi a magunk részéről nem igazén osztozunk Bermeister úr optimizmusában, egyrészt az „elődők” sikeresnek éppen nem nevezhető pályája okán, másrészt pedig az előfizetéses szolgáltatási modellek közül a legkonzervatívabb kiválasztása és alkalmazása miatt.  De mi leszünk a legboldogabbak, hogyha majd egy későbbi bejegyzésünkben tévedésünkről kell beszámolnunk..
 

 

 

Ingyenes zenei szolgáltatást indít a Microsoft?

 A letöltő szolgáltatások piacán gyakorlatilag a piaci szereplők bevallása szerint is megtörhetetlen az Apple és az iTunes vezető szerepe. (az Amazon indulásakor oly bíztatónak tűnő Amazon Mp3 letöltőszolgáltatás számára is úgy tűnik túl nagy falat volt Steve Jobs cégének szeme-fénye.

 
Az ingyenesen igénybevehető, alapvetően hirdetések által szponzorált streaming szolgáltatások piaca ugyanakkor dinamikusan növekszik, s egyre több iparági szereplő véli úgy, hogy hosszú távon csak ezek a szolgáltatások maradhatnak majd meg a piacon. A streming piac tehát  telített (egyesek szerint túltelített) a Rhapsody-val, a MySpace Music-al., Spotify-al és a többi, független szolgáltatóval, s mindez  a szűkülő hirdetési potenciál mellett egyre több és több szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezet(het) majd.
 
Erre a piacra kíván a hírek szerint belépni a Microsoft, amely nem először próbálkozik a zenei piacon való megjelenéssel, valljuk meg, eddig két kísérlete semmi esetre sem volt sikeresnek mondható.  A találgatások az új szolgáltatásról Pete Bale a cég MSN részlegének vezetőjének, a Telegraphnak adott nyilatkozata indította meg, mely szerint a redmondi cég, még e hónapban egy streaming zenei szolgáltatással kíván megjelenni a piacon. Az igazgató- némi meglepetésre- név szerint említette az Európában már oly sikeres, s éppen a legnagyob zenei piacon, az Egyesült Állaokban a piacia lépését fontolgató  Spotify-t, mint követendő példát.
 
Az interjúban a kiadói tárgyalásokról nem sok szó esett, de Bale egyértelművé tette, hogy a Microsoft saját maga által üzemeltetendő szolgáltatás üzleti modelljének kidolgozása és pontosítása, a többi ilyen jellegű szolgáltatás tapasztalatait (is) figyelembe véve még folyamatban van.
 
S hogy mit tartogathat a Microsoft számára ez a szegmens?  A Microsoft belépése a streaming piacra várhatóan átrendezi az amúgy is folyamatosan mozgásban levő piacot. Igaz célpontja a lépésnek ugyanakkor nem a MySpace vagy a Rhapsody hegemóniájának a megtörése lehet, sokkal inkább egy teljesen multiplarform streaming megoldás kialakítása, amely egyszerre érhető el Xboxon, Zune-on és online. Egy ilyen szolgáltatás valójában nem is szolgáltatás, hanem egy önálló platform. Egy platform, amely az ősi vetélytárs, Apple platformját, az iPhone-t veszi célba, nem először, s feltételezhetően nem is utoljára. A sikerhez azonban nem elég egy vagy több kedvelt eszköz, s egy ingyenes zenei szolgáltatás. Ha a Microsoft komolyan le kívánja győzni az Apple-t ezen a területen, akkor az integrációt és a kezelőfelületeket kell a tökélyre- vagy talán kicsit annál is jobbra- fejlesztenie…

 

Valami egészen újra készülnek az Apple és a nagy kiadók?

Az utóbbi időben keveset hallatott magáról az Apple és az iTunes. Igazából okuk persze nem is volt rá, hiszen a pay per track piacot magabiztosan uralják, a streaming piac átrendeződése pedig egyelőre mg nem érte el azt a szintet, hogy az aggaszthatná a cupertinói vezetőket.
 
A háttérben ugyanakkor nagyon komoly tárgyalások és fejlesztések zajlanak, s nem vagyunk messze az igazságtól, hogy Steve Jobs és csapata ismételten valami olyasmivel szeretne piacra lépni, amely a iPodhoz hasonló mértékben forradalmasítaná a zenefogyasztási szokásokat.
 
A Financial Timesban megjelent információk alapján a projekt párhuzamosan halad az Apple tablet computer projektjével, melynek célja, lehetőleg még az ősszel a piacra dobni a Mac és az iPodok között valahol félúton található kb. 10 colos, 3G támogatást nyújtó kütyüt.
 
A kütyüprojekt mellett futó, Cocktail kódnévre keresztelt  tartalomprojekt során az Apple és a 4 nagy kiadó folyamatos tárgyalásban áll egymással, annak érdekében, hogy egy, az album eladásokat jelentősen megnövelő szolgáltatást tegyenek elérhetővé a tablet computeren. Ne felejtsük, a kiadók és az Apple iTunes kapcsán bekövetkezett elhidegülésének egyik fő oka az albumeladások iTunes általi kannibalizálása volt.  A projekt volumenét és súlyát jelzi, hogy az elmúlt hónapokban rendkívül feszült viszonyban levő Apple és a kiadók minden korábbi ellentétet félresöpörve dolgoznak együtt az új szolgáltatás kialakításán.
 
Az első kiszivárgott információk alapján a hordozható kézikütyü tulajdonosai az iTunes használata nélkül tudnak majd teljes, speciális kialakítású és tartalmú (értsd videókat, dalszövegeket, exkluzív tartalmakat ) albumokat vásárolni.  A projektez közel állók szerint az album értelmét és funkcióját teljesen újradefináló szolgáltatásról lenne szó, ami az albumot egy interaktív eszközzé tenné, a mai statikus állapotot helyett.
 
Az Apple-ről írva az ember természetesen óvatosan kell, hogy bánjon a kritikával, de a jelenlegi információk alapján a Cocktail nem hordozza magában azt a fajta hype-ot, amit az iPod vagy az iPhone magéban hordozott. Önmagéban az a tény, hogy speciális, exkluzív tartalmakat érhet el a használója még nem jeleneti azt, hogy ezért egy új kütyüt is megvásárolna, s fizetne is a tartalmakért.
 
Az elsődleges információk ugyanakkor azt is sugallják, hogy az kütyü nem csupán a zenei tartalmakhoz való teljesen újfajta hozzáférést biztosítana, hanem a filmek illetve a könyvek esetében is valami egészen újat és eddig elképzelhetlennek hitt hozzáférési módot biztosítana. S ha innen nézzük, bizony lehet, hogy Steve Jobs és csapata megint valami különlegeséggel lep majd minket meg…

 

Amerikában is megjelenik a Spotify?

Közelmúltbeli bejegyzésünkben az egekig magasztaltuk a svéd streaming szolgáltatót, a Spotify-t. Sikerük egyik titkaként a megfontolt terjeszkedést, illetve az Európai piacokra való koncentrálást említettük.
 
Ez a stratégia sok szempontból előnyös (az üzleti modellt könnyebb a kisebb piacokon tartani, mint a nagyobbakon) ugyanakkor bármilyen fonák is, a kiadókkal való megállapodás az amerikai piacra valószínűleg egyszerűbb és gyorsabb, mint a szétszabdalt és bonyolult európai digitális szintérre.
 
A teljes sikerhez ugyanakkor elengedhetetlenül fontos az amerikai piac meghódítása is, ezt a cég vezetői is tudják, ennek keretében pedig a legfrissebb hírek szerint megkezdődött az amerikai Spotify csapat kialakítása, illetve a várhatóan jelentősen megnövekedő költségek fedezésére a svéd cég újabb befektetőket keres, sőt egy a Times Online-nak adott interjújában Daniel Ek vezérigazgató a cég eladását sem zárta ki megfelelő ajánlat esetén.
 
A világ legnagyobb streaming piacának meghódítása természetesen nem csupán akarat és erő kérdése. A legösszetettebb feladatot a streaming licencek megszerzése jelenti a major kiadóktól.A legtöbb előadó esetében ugyanis az európai illetve az észak-amerikai jogok más kezében vannak, így az európai kiadüi képviseltekkel lefolytatott hosszas tárgyalások az amerikai piac esetében sem elkerülhetőek, s akkor még az amerikai piacra szóló streaming megállapodások pénzügyi feltételeinek teljesítethetőségének problémájáról még nem is beszéltünk!!
 
A másik, a svéd cég amerikai piacra lépését jelentősen befolyásoló (sőt akár azt meghiúsító) ténye maga a Microsoft lehet. A streaming szolgáltatásával a hírek szerint hamarosan a piacra lépő redmondi óriás szolgáltatásában integráltan fogja szerepeltetni az ingyenes streaming és a fizetős letöltés lehetőségét. Ez az opció pedig hiányzik a Spotify jelenlegi struktúrájából, elsősorban stratégia okokból, illetve a megfelelő saját letöltő szolgáltatás hiányából fakadóan. Ek elmondása szerint a megoldáson jelenleg is dolgoznak, előreláthatólag a 7digital-al közös megoldás integrációja hoz majd megfoldást erre a problémára, de majd csak a közeljövőben. Megoldás lehet maga a Spotify cross-platform jellege is, hiszen ha a zenekedvelő a telefonján (legyen az egy iPhone vagy egy Google Android mobil), illetve online egyaránt meghallgathatja kedvenc zenéit, akkor nem feltétlenül van szüksége a letöltésre, mint opcióra. A Spotify számára tehát az alapkérdés és kockázat a Microsoft megoldásának integráltsága ha a redmondi csapat valóban képes a különböző platformjait szervesen és jól hasznosító zeni szolgáltatás nyújtani, akkor a Spotify és vérhatóan a többi streaming szereplő sorsa is megpecsételődik. Ha nem, akkor viszont a Spotify esélyei jónak tűnnek…
 
A Spotify amerikai piacra való belépése sok szempontból kulcsfontosságú lépés lehet, az idei év digitális zenei szolgáltatási versenyét tekintve. Kiderülhet, hogy egy az Európai piacokat teljesen meghódító szolgáltatás mire lehet képes a legösszetettebb és leginkább kompetitív streaming piacon. S amennyiben az, s az üzleti modell is kitart, úgy egy újabb, most már a nagyobb piaci szereplőket is nehéz helyzetbe sodró piaci átrendeződést indíthat el.

 

 

Fizetős lett a Pandora

Az online rádiók helyzete az elmúlt egy-másfél évben meglehetősen sokat romlott, elsősorban az egyre növekvő jogdíjak miatt.  A rádiók egy részét a nagy médiacég tulajdonos finanszírozta, majd inkább beolvasztotta saját szervezetébe (lásd last.fm) , másik része újabb befektetők bevonásával próbálta, próbálja átvészelni a több szempontból is nehéz időszakot.
 
A napokban a legfőbb amerikai jogvédő szervezetek, a Soundexchange valamint a legfontosabb online rádiók (köztük a Pandora is) hosszas- közel két éven át tartó- egyeztetések után megállapodásra jutottak a fizetendő jogdíjakat illetően. A megállapodás értelmében  a 2007-2010 között fizetendő jogdíjakat a kétharmadára csökkentik, a 2011-2015 között fizetendő díj pedig egy előre meghatározott mérték szerint fog nőni az előző évekéhez képest.
 
A megállapodást valamennyi résztvevő, köztük a Pandora is üdvözölte, ugyanakkor a most már kőbe vésett jogdíjak alapján módosítaniuk kell üzleti modelljüket…Mindez a teljes és korlátlan ingyenesség megszűnését jelenti a rádió hallgatói számára. Havi 40 órán át ingyenesen hallgatható lesz a rádió továbbra is, ezen felül azonban  havi 99 centet kell majd fizetniük a korlátlanság fenntartásáért.A cég közleménye szerint a változás a felhasználók 10%-t (a legaktívabb 10%-ot értelemszerűen) fogja csupán érinteni.
 
Természetesen 1 dollár nem nagy összeg, a korlátlan és testre szabható online rádiózásért cserébe.  A last.fm illetve most a Pandora lépése ugyanakkor az ingyenes online rádiózás  végét jelentheti, s ezzel együtt gyengítheti ezeknek a szolgáltatóknak a helyzetet a különböző streaming szolgáltatásokkal folytatott harcban.  

 

 

 

DRM mentes lett az Orange előfizetéses szolgáltatása

Az Orange, előfizetői számára kialakított korlátlan zenei szolgáltatásáról, mint a dán modellként elhíresült megoldás első nagy európai zenei piacon való megjelenéséről idestova egy éve hírt adtunk.

 
Az ilyen jellegű szolgáltatásokkal kapcsolatban a legmarkánsabb felhasználói probléma, a dalok másolhatóságának erős korlátozottsága, illetve maga a DRM védelem. Ugyanakkor a DRM elhagyása nem csak kiadói oldalról tűnt hosszú időn át elképzelhetetlennek, hanem maguk a szolgáltatók is kételkedtek abban, hogy a DRM elhagyásával a igénybevevők hűsége fenntartható lesz-e.
 
Úgy tűnik azonban, hogy mint sok más, digitális zenei paradigma esetében, ez esetben is az élet (azaz a userek) mondták ki a verdiktet: a DRM-re az előfizetéses szolgáltatások esetében sincsen szükség!
 
A felhasználói elvárás persze csak egy dolog, mindennek a megvalósítása, tartalomtulajdonosokkal és jogvédőkkel való engedélyeztetése már egy egészen más, s persze komplikáltabb feladat.
 
A francia telekommunikációs cég a rögös útnak a felénél jár, az EMI, a Universal valamint több független kiadó tartalmainak DRM mentes formában történő elérhetőségének biztosításával.
 

 

 

Spotify-A jövő zenei szolgáltatása?

 A különböző ingyenes, streaming zenei szolgáltatásokról a közelmúltan többször is említést tettünk. A már működőek éppen üzleti modelljük fenntartásán, új befektetők keresésén dolgoznak, gőzerővel.

 
Talán az egyetlen kivételt ez alól , a Svédországban működő, de angliai központtal és luxemburgi cégbejegyztéssel  rendelkező Spotify jelenti. A szolgáltatás egyelőre csak a skandináv országokban illetve februártól az Egyesült Királyságban elérhető, az eddig megjelent kritikák azonban egytől egyik pozitívak voltak. 
 
Mi vajon titka Spotify-nak, amivel ki tudott emelkedni a többi streaming szolgáltatás közül? Az egyik feltétlenül a felhasználói felület egyszerűsége, könnyű használhatósága, ugyanakkor a fontos funkciókat egytől egyik tartalmazó felépítése. A playlistek létrehozása, továbbítása, megosztása, az előadói információk elérése rendkívül gyors és egyszerű.
spotify-logo-black_1.jpg
 
A tökéletes interfész azonban még nem elég a sikerhez, ezt több, azóta már megszűnt szolgáltatás az élő példa. Az üzleti modellt tekintve a spotify egyszerre kínál ingyenes, de hirdetésekkel (audio hirdetésekkel is!) tarkított szolgáltatást valamint előfizetési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatást. Úgy tűnik egyelőre(???) a kiadók is partnerek mindebben, s így napjaink legígéretesebb streaming szolgáltatásának előretörése gyakorlatilag csak technológiai kérdés. Technológiai kérdés, hiszen a Spotify kulcsa az a fajta P2P streaming megoldás,melynek segítségével a dalok hallgatásában nincsen fennakadás. A technológiával szemben támasztott követelmény pedig egyre nagyobb, hiszen júniustól, a szolgáltatás legnépszerűbb tartalmai, az előfizetéses modellt választók számára gyakorlatilag CD minőségen elérhetőek.
 
Mit rejt a jövő a stratup számára? Kétféle kimenetel képzelhető el. Az egyikben a cég képes terjeszkedni, s az üzleti modell kitart addig, hogy a felhasználók száma elérje azt a kritikus méretet, melynek köszönhetően legalább a fontosabb zenei piacokon fenn tud maradni a Spotify. Erre amúgy reális esély mutatkozik, hiszen a cég fokozatosan jelenik meg újabb ás újabb piacokon, láthatóan törekedve arra, hogy ne egyből a legnagyobb és egyben legnehezebben finanszírozható  piacokon (pl. egyesült Államok) jelenjenek meg.
 
A másik eshetőség, hogy az eddig pontosan a kisebb piacokon való megjelenés miatt a kiadói figyelemből többé-kevésbé kieső szolgáltatás fokozatosan egyre inkább a kiadók érdeklődésének középpontjába kerül, s az üzleti modell az egyre emelkedő tartalomköltségek miatt megrendül.
 

BRÉKING:Eladták a Pirate bay-t!

A zeneipart csak részlegesen érinti (szerintük nyilván nem, de ez egy más kérdés)  de ettől még abszolút a Bréking nyúz kategóriába tartozik, hogy tulajdonost vált a Pirat bay! A világ 100 legnépszerűbb websitejának egyike, s egyben a P2P fájlcserélés központja, nevetségesen alacsony 7.8 millió dolláros áron kelt el, a vásárló pedig a svéd szoftvercég, a Global Gaming X factory.

A döbbenetesen alacsony kivásárlási árat természetesen (részben) magyarázza a Pirat Bay  ellen folyamatban levő per, amely érthetően hatalmas üzleti kockázatot jelent most, s a későbbiekben is. A per tényét egy pillanatra elfeledve ugyanakkor látható, hogy a PB torrent trackerén felül rengeteg más, technológiai értelemben érdekes és izgalmas projektbe is belefogott, melyeknek igenis lehet értéke egy szoftvercég számára is.
 
Az eladásból befolyó összeg sorsáról ellentmondó információkat közölt az eladó és a vásárló. A Pirate bay, az eladást gyakorlatilag beismerő blogpostjában a befolyó összeg a szólásszabadságot biztosító  alapítványok részéré történő átutalását ígéri, s biztosítja jelenlegi felhasználóit arról, hogy a site drasztikusan nem fog megváltozni, hiszen ez azonnali halálát jelentené. A vásárló szoftvercég ezzel szemben a PB üzleti modelljének olyan irányú megváltoztatását szeretné, amely önmagában is életképesssé, ne adj ’ Isten nyereségessé teheti azt úgy, és most idézünk a sajtóközleményből: „ hogy közben a tartalomtulajdonosok ,a felhasználók, az internetszolgáltatók valamint a jogalkotók érdekeit is kiszolgálják. A felhasználók gyors és kényelmes fájlmegosztást a tartalomtulajdonosok pedig a tartalmaikért járó jussukat szeretnék biztosítottnak látni.
 
A Pirate Bay meg fog változni, ez teljesen egyértelmű. A kérdés most már csupán az, hogy az új tulajdonos képes-e mindezt úgy megvalósítani, hogy a torrent portál eddigi szelleme is megmaradjon, vagy valami teljesen új, leginkább a Napsterhez hasonló szolgáltatás születik majd meg. Az előző esetben a Pirate Bayről mint egy teljesen új éra kezdetének elhozójáról írhatunk majd, az utóbbi eseten ellenben az üzleti modell kudarca, folyamatos tulajdonos váltás vár a hajdan volt(?) torrent központra. Ne legyen igazunk, de az utóbbi tűnik valószínűbbnek…

A twitterezők zenét akarnak!

Itthon még nem indult igazán be a twitter láz, a világ más részein azonban már javában dübörög a mikroblogging. Emberek millió osztják meg közeli vagy kevésbé közeli barátaikkal mindennapjaik legérdekesebb(?) pillanatait, valós időben.
 
A Twitter és a közösségi média legfrissebb sikersztorija az iráni választások és az utána kitört tüntetések élő, szubjektív, de ugyanakkor a nagyvilág számára az eseményeket valós mivoltukban interpretálása volt.
 
Misem természetesebb, minthogy egy ilyen, sokkal inkább platformon, mint szolgáltatáson a zenei ízlés is megjelenik, s a júzerek a zenében is megkívánják mutatni személyiségüket 
 
Az NPD csoport legutóbbi, 4000 fős, tehát gyakorlatilag reprezentatívnak tekinthető kutatása a twitter használók zenével kapcsolatos szokásait vizsgálta.
 
A válaszok alapján ,a Twitter felhasználók harmada vásárolt az elmúlt 3 hónapban CD-t, s valamivel több, mint egyharmaduk (34%) töltött le pénzért zenei tartalmakat valamelyik legális zeneáruházból. (Összehasonlításképpen globálisan, a webes használókra ezek az értékek  23 illetve 16%-t mutatnak…)
 
A kutatás szerint a twitter használók aktívabbak is zenei téren, mint a twitter-t nem használó internetezők. 33%-uk hallgatott már közösségi siteokon valamilyen formában zenét, 39%-uk nézett már meg zenei videót a weben és a többi internetezőnél kétszer nagyobb valószínűséggel látogatnak rendszeresen olyan webes zenei központokat, mint a Pandora vagy a MyspaceMusic.  
 
A twitterezők tehát mind webes tapasztalat, mind a zene iránti affinitás, mind a vásárlási hajlandóság szempontjából tökéletes célcsoportot jelentenek akár a kiadók, akár a zenei startup ötleteket fontolgatók számára. Ennek ellenére ami történik az az, hogy az egyetlen a twittert és a zenét összekapcsoló szolgáltatást, a Blip Fm.-t gyakorlatilag ellehetetlenítették, élvezhetetlenné tették.
 
S valljuk meg, túlzottan nagy esély nincsen rá, hogy most, amikor a világ egyik fele a gazdasági válság mélypontját éppen csak elhagyta, a másik fele pedig még odafelé tart, legyen egy olyan kockázati tőke csoport és egy olyan fejlesztő, aki mindennek az ódiumát felvállalná. Pedig jó eséllyel hatalmas sikere lenne…

 

 

süti beállítások módosítása