Free Music!

Ingyenzene netelőfizetőknek,feltételekkel

2009. június 15. - Pléh Dániel
Richard Branson hatalmas és minden területen innovátorként operáló cégbirodalmának pár hónappal ezelőtti, az internetes zeneletöltést gyökeresen megfordítani kívánó, de a kiadók ellenállásán megbukó szolgáltatásáról korábban említést tettünk.
 
A tárgyalások(szerencsére) úgy tűnik nem szakadtak végérvényesen félbe, ugyanis a mai napon a Virgin boldogan jelentette be, közeljövőben induló, a Universallal közös, a Virgin előfizetők részére havidíj ellenében korlátlan MP3(!!) letöltési lehetőséget biztosító szolgáltatását.
 
Mint ahogy azt a szolgáltató jelezte, a indulási időpont egyelőre még kérdéses, ugyanis további major kiadókkal, angol független kiadókkal valamint jogvédőkkel szeretnének megállapodni a lehető legteljesebb katalógus indulástól való biztosítása érdekében.
 
A hírek szerint többféle előfizetői csomag közül választhatnak majd a Virgin-ügyfelek. Az induló csomagban korlátozott számú ingyenes dalletöltés szerepel majd, alacsonyabb áron, a magasabb előfizetési díjú (de a cég ígérete szerint a havi kb. 15-20 fontot így sem meghaladó árú) csomagban pedig korlátlan, DRM mentes dalletöltés lesz elérhető.  
 
Mindemellett a Virgin- jól sejthetően erős kiadói nyomásra- letöltő előfizetőit különböző módszerekkel igyekszik majd a legális lehetőségek felé terelni.  (Minderre azért kíváncsiak leszünk) s természetesen végső esetben előbb az átmeneti lekapcsolás majd pedig a felhasználók  végleges kizárása sem elképzelhetetlen.
 

A jelen pillanatban-sajnos-a lekapcsolások módszertana tűnik kidolgozottabbnak, a felhasználók meggyőzésénél és a szolgáltatás attraktív részleteinek kidolgozásánál. A legfontosabb kérdés azonban talán mégsem ez, hanem maga a kínálat. Előfizetési díjas konstrukció esetében, amikor gyakorlatilag az illegális (??) zenebeszerzés feladását kéri egy szolgáltató a fogyasztóktól, alapelvárás, hogy hasonló mélységű katalógust biztosítson. Az árazásról ne is beszéljünk…

Újabb kiadó csatlakozott a Vevo-hoz !

A Youtube zenei videókkal kapcsolatos törekvéseiről pár héttel ezelőtti bejegyzésünkben már említést tettünk. A megálmodott modell nagyon sok tekintetben hasonlít a MySpace music esetében alkalmazotthoz, a cél pedig nem kevesebb, mint a zenei videók valódi sales és médiatermékké alakítása.

 
Az ötlet természetesen ez esetben is a Universal mindenható urénak, Doug Morrisnak a fejéből pattant ki, azonban a Youtube és a kiadói megállapodások lejárta, valamint a megváltozott gazdasági környezet a Google vezetőit is eddigi álláspontjuk átgondolására késztette.
 
Mint minden ilyen, kiadói oldalról jövő kezdeményezés esetében a legfontosabb kérdés, a többi kiadó csatlakozása. Efelé tett nagyon fontos lépést a Vevo projekt, amikor múlt héten a Universal mellé a most már SONY Music néven futó egykori BMG, majd SONY BMG is csatlakozott.
 
A bejelentés kapcsán természetesen mind az ötletgazda, mind az új belépő és támogató hosszasan ecsetelték a szolgáltatás jelentőségét, s azon céljukat, hogy a Vevo valóban a zenei videók internetes lelőhelye legyen.
 
Mindezek mellett ugyanakkor kijelentették, várják további befektetők jelentkezését, annak érdekében, hogy a szolgáltatás minél több, s minél stabilabb lábakon álljon.
 
Mi meg várjuk a végkifejletet.Nem kérdéses, hogy a zenei videókban hatalmas kereskedelmi potenciál rejtőzik, az sem ugyanakkor, hogy a kiadók által eröltetett üzleti modellek mentén ez a potenciál sosem lesz kiaknázható.  A kérdés így már csupán az, hogy egy közös cégben hajlandóak-e ezekből a elvekből engedni...

 

Újraindul a Napster!

A digitális zenei üzleti modellek közül megtalálni az ideálisat rendkívül nehéz, azt hiszen nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, eleddig még senkinek sem sikerült.
 
A tavalyi év során több, ígéretes próbálkozást láthattunk, idén, a gazdasági válság és a többek között emiatt is vergődő digitális zenei ipar állapotát látván nem nagyon számítottunk újításokra. Mindezek után magunk is hátrahőkölve láttuk az elmúlt év egyik legnagyobb vesztesének, a napjainkban már inkább csal nevéből élő Napsternek a ki tudja hányadik  újraindulását és új üzleti modelljét.
 
A Best Buy által a csődtől megmentett, hajdan volt P2P óriás új üzleti modelljében évi 60 dollárért (havi 5 dollár) korlátlan zenemeghallgatási lehetőséget kínál, s mindezen felül az előfizetők minden hónapban mintegy 10 számot, a meghallgatott kedvencek közül MP3 formában, plusz költségek nélkül le is tölthetnek!Hirtelen tehát a Napster előfizetők előtt is megnyílik a lehetőség arra, hogy a megszeretett dalok egy részét ingyenesen letöltve azokat iPodjukra vagy bármilyen más hordozható lejátszóra másolják.  
 
A hír hallatán egyik szemünk sír, a másik nevet. Örülünk, mert úgy tűnik, a Napster elérhető áron kínál valami hasonlót (széles zene megismerési lehetőségek, több, mint 7 millió elérhető dal )ahhoz, amit a zenefogyasztók valóban szeretnének. Szomorúak vagyunk ugyanakkor, mert a Napster az elmúlt években már oly sokszor váltott üzleti modellt, s oly sokszor bizonyult sikertelennek az éppen aktuális üzleti modell, hogy kétségeink vannak afelől, hogy ez esetben képesek lesznek sikerre vinni, az amúgy vonzónak tűnő modellt.  

 


 

 

Hamarosan tényleg itt a magyar iTunes?

 Önmagában is jelentés érétkű, ha Steve Jobs és Mick Jagger egy asztalnál,egy fényképen mutatkoznak. Ha mindez ráadásul nem egy esküvőn vagy egy koncerten, hanem egy a zeneterjesztés európai mikéntjével foglalkozó megbeszélésen készült, állítható, valami komoly van formálódóban.

 
A fotó egy tavaly szeptemberi megbeszélésen készült, melyről a részletek, hivatalos formában csak a napokban láttak napvilágot. A késedelem ellenben most talán eredményt szül!
 
A megbeszélés apropóját ugyanis egy Európai Uniós vizsgálat adta, amely a digitális zeneletöltés, azon belül is az iTunes Európán belüli használati korlátaival, különös tekintettel a Kelet-Európai országok kizárásara koncentrált.
 
A megbeszélésen-ahogy azt sokan várták- az Apple képviselői alapvetően a nem összehangolt európai jogdíj struktúrát okolták a Kelet-Európai iTunes áruházak hiányáért, kiemelve, hogy a nem egységes jogdíjstruktúra, az alacsony bevételi potenciállal kombinálva teszi üzletileg értelmetlenné az Apple számára ezen országokban zeneáruházak nyitását.
 
A megbeszélésen-melyen több kiadó, így pl. az EMI képviselői is jelen voltak- ugyanakkor a résztvevői több, a jogdíjfizetés egyszerűsítését célzó Apple javaslatot megfontolásra érdemesnek tartottak, a Cupertino-i cég pedig kijelentette, hogy ezek bevezetése után, szívesen megnyitja áruház valamennyi európai Uniós állampolgár előtt.
 
A furfangos  és szinte kötelező jelleggel optimista és kétértelmű kijelentések mögé nézve azt azért kihámozhatjuk belőlük, az Apple és az Európai Unió előbb vagy utóbb találni szeretne egy olyan megoldást,amely  Steve Jobs cége fölül a versenyeljárás veszélyét elhárítja, az Unió számára pedig biztosítja a lehetőséget, hogy valamennyi állampolgára, aki legálisan szeretne zenét letölteni megtehesse azt.
 
A jogvédőszervezetek harmonizálása, az egyes országokra vonatkozó monopóliumok megszüntetése amúgy is a zenével és a zene terjesztésével kapcsolatos egyik legégetőbb megoldandó probléma , amely megoldása rendkívül fontos lenne, ugyanakkor a szerzői jog komplikáltsága miatt az egyik legkeményebb feladatnak is tűnik. De jó lenne ha sikerülne…

 

A Warner felvásárolja az EMI-t?

A pénzügyi válság szinte miden gazdasági szektorban komoly változásokat, gondokat hozott magával. Teljesen érthető és logikus okok által vezérelve, az amúgy is gyengélkedő szektorok esetében a válság hatásai felerősödtek. S bármennyire is tagadják a benne szereplők, a zeneterjesztés, a lemezkiadás illetve némi rosszindulattal a szórakoztatóipar is a legerőteljesebben sújtott szektorok közé tartozik.

 
Eleddig a zeneiparból csupán startupok megszülése jelezte a válságot, egyesülések, kivásárlások nem, talán pont a válság súlyossága, és az üzleti modellek bizonytalansága miatt.
 
Az egyetlen, tőzsdén, önállóan jelen levő kiadó, a Warner Music részvényei a közelmúltban drasztikus áremelkedésen mentek keresztül. A kitartó befektetők legnagyobb örömére.  Az áremelkedést két, a kiadóval kapcsolatos hír váltotta ki. Az egyik egy régi, a piacot gyakorlatilag 2 éve foglalkoztató kivásárlási saga a Warner és az EMI között. A kezdetek kezdetén gyakorlatilag egymás felvásárlását tervezgető kiadók helyzete már olyannyira megváltozott (a Warner a válság ellenére növelni tudta piai részesedését, az EMI Guy Hands keze alatt sem tudott egy gyorsan reagáló kiadóvá válni, ellenben pénzügyi helyzete folyamatosan romlott) , hogy a Warner számára a mintegy 250 millió dolláros kiadás jó befektetésnek tűnik, különösen az 1.6 milliárdos könyv szerinti értéket nézve.  Az EMI hitelezői - köztük a legnagyobb Citigroup számára a kivásárlás tökéletes menekülési útvonalnak tűnik a rossz hitelektől.
 
A másik hír a cég 500 millió dolláros kötvénykibocsátásához kapcsolható, melyet a befektetők olyan gyorsan túljegyeztek, hogy a vállalat egy újabb. 1.1 milliárd dolláros elsőbbségi hitel kibocsátását döntötte el.
 

Bajban a Blip.fm!

Az újfajta zenei szolgáltatások megjelenésének és térnyerésének napjainkban  két útja, iránya ismert: Az egyik esetében a startup tulajdonosai dacolva minden jogi kockázattal, kiadói megállapodások nélkül indítják el szolgáltatásukat, a későbbiekben reményei szerint kialakuló hype által generált bevételekre alapozva. A másik esetben jogkövető magatartást tanúsítva, először a kiadói megállapodások megkötésére törekedve próbálnak piacra lépni.


A gyakorlatban a végeredmény mindkét esetben ugyanazt: kudarc. Az első esetben a népszerűség és a használók arányának növekedésével  a kiadók vércseként csapnak le jogosnak gondolt bevételeik megszerzésének érdekében, vagy a szolgáltatás bezárását, vagy az üzleti modellt végképp és örökre szanaszét rázó megállapodások megkötését kierőszakolván.
 
A közelmúlt talán legzseniálisabb zenei stratupja a Blip.fm. Amely a twitter, és a mikroblogotszolgáltatást ötvözi a pillanatnyi zenei élményekkel és a személyes rádióállomások semmihez nem hasonlítható örömével.
A szinte pontosan egy éve indult szolgáltatás szülőatyja, Jeff Yashuda, egy meglepően őszinte hangvételű blogbejegyzésben ecsetelte a szolgáltatás egyre súlyosbodó helyzetét. Ugyan konkrétumokat nem említett, szavaiból egyértelműnek tűnik, hogy a nagy nemzetközi kiadók számára elérte azt az ingerküszöböt a Blip.fm népszerűsége, amikor is jogosnak vélt jussukat kezdik el követelni.
 
A kiadói nyomás hatására a következő, a szolgáltatást sok szempontból alapjaiban megrengető változásokra került sor. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a zenék többsége az Imeem stream alkalmazása segítségével lesz elérhető és meghallgatható. Mindez természetesen egy sornyi korlátozást is jelent, hiszen az Imeem-n megtalálható tartalmak egy része csak az Egyesült Államokból érhető el.   További korlátozás lesz, hogy csak az együttesek által is elismert, publikus Mp3 lelőhelyek lesznek linkelhetőek, valamennyi korábbi blip esetében elindul az Imeem-s linkekre való csere, a Blip fm. widgetben továbbra is megjelennek majd a dalok, azonban nem lesznek lejátszhatóak a widgetben.
 
A napokban blippelők már saját bőrükön érezhetik a változásokat, gyakran 30 másodperces dalrészletekbe futva, több és több zenét nem találva. Jelen pillanatban az természetesen mégg nem jelenthető ki, hogy a Blip.fm (is) fennakadt a lemezkiadók hálóján, ugyanakkor a jelek  aggasztóak, s a magunk részéről nem sok jóra számítunk Blip.fm ügyen az elkövetkezendő hetekben, hónapokban.
 
A Blip.fm-el és a többi streaming szolgáltatással történtek egy dologra azonban hangsúlyosan rávilágítanak: jelen üzleti környezetben úgy tűnik az életben maradás (s itt nem feltétlenül az üzleti értelemben vett életben maradásról inkább a jogi életben maradásról beszélünk) egyetlen járható útja a kiadókkal való közös cég alapítás. Ennek is megvannak az egyértelmű hátrányai, de úgy tűnik, a bevételekben való osztozkodás révén a kockázatokban is jobban hajlandóak osztozni a tartalomtulajdonosok.

A jövő zenei portálja

A zenei tartalmak és szolgáltatások konvergenciája évek óta tartó, egyelőre bizonytalan kimenetelű folyamat. A nagy vertikális portálok a szerkesztett zenei tartalmakat bővítik egyre több szolgáltatással, egyre gazdagabb, multimédiás tartalmakkal. A zenei  e-commerce siteok pedig egyre több, az egyes előadókhoz kapcsolódó információval próbálják magukhoz csábítani az internetezőket.
 
A kétfajta megközelítéstől gyökeresen eltérő, közösségi megközelítés egyik első és talán legjelentősebb képviselője, az ex-MTV guru, David Hyman által, 2006-ban alapított  Mog.com. a portál saját bevallása szerint a zenei élet Huftington post-ja kíván lenni. Mindezt folyamatosan frissülő, a látogatókat naponta többszöri látogatásra ösztönző tartalomfolyammal kívánták, kívánják elérni.
 
A 2006 óta eltelt időben a portál több kisebb-nagyobb ráncfelvarráson átesett, az alapkoncepció azonban változatlan maradat. Meglepően kis méretű törzsszerkesztőgárda  és egy mintegy 300, zenei blogból álló blognetwork, ami saját maga ontja nap mint nap, különböző témákban a bejegyzéseket. Hetente közel 5000 darabot. Mintegy közepes méretű magyar blogszolgáltató…
 
A szinte felfoghatatlan mennyiségű tartalmat azonban eleddig nem igazén sikerült kihasználni, kapitalizálni, így David Hyman és csapata egy gyakorlatilag teljesen új strukturájú oldallal jelentkezett az év során.
 
Egyrészt egy a Pandorához hasonló, ajánló alapú streaming szolgáltatás kialakításába fogtak, MOG 3.0 kódnéven. A szolgáltatás felhasználói felülete már önmagában is lenyűgöző, ugyanakkor az igazi szépségeit maga az ajánlórendszer tartogatja.   Az előadók, albumok,dalok közötti böngészési lehetőség alapfunkció. Egy adott előadó adott dalának hallgatásakor az alkalmazás ajánlórendszere az adott előadótól ajánl újabb tartalmakat, illetve más, hasonló zenéket is ajánl. Azt, hogy a hallgató menyire mély ajánlást szeretne, saját maga állíthatja, ezzel szabályozva,hogy csak egy adott előadó tartalmait kívánja hallgatni,vagy teljesen szabadon csapongani kíván a hasonló zenék között. A szolgáltatás indítását jekenelg egyetlen tényező hátráltatja: a négy nagy major közül csupán kettővel sikerült eleddig megállapodniuk.
 
 
A másik, már élvezhető változtatás maguknak a keletkező tartalmaknak a kezelésében érhető tetten. A portál mintegy tucat widgetet kínál, melyek segítségével az azt letöltők egy adott zenei témában keletkező hírekről értesülhetnek. Természetesen a widgetek között a legfrissebb  híreket tartalmaznak mindig a legelső helyen lesznek elhelyezve, ugyanakkor a többi widget sorrendje a látogató ízlése szerint rendezhető lesz. A widgeteken felül a portálon megjelenő hírek megjelenését is gyökeresen átalakította a MOG csapata. Mostantól ugyanis a hírek népszerűségüknek megfelelően rangsorolva jelennek meg, így a hírözönben a kevésé érdekes, kevesek által olvasott hírek nem fogják elvenni a helyet az értékesebbektől.  
 
A MOG eredetisége lenyűgöző. A nagy, mainstream zenei portálok melletti, a zeneét, egyedi módon megközelítő portálok versenyében a a jövő egyértelműen az övé lehet. Streaming alkalmazásának kifinomultsgáa pedig akár még a MySpace egy jövőbeni felvásárlási célpontjává is teheti, az egyelőre még klasszikus zenei startupként működő vállalkozást. Ütős páros lenne, az biztos…

 

Beolvasztja a CBS a Last Fm.-t?

A Last Fm CBS általi, alapjában véve meglepő és gyorsan végrehajtott megvásárlásakor rengeteg helyről hallatszott a költői kérdés. Mit fog a startuppal kezdeni a nagy hagyományos médiavállalat?  Az elmúlt, két év alapján egyfajta laza pórázon tartást figyelhettünk meg. A Last Fm. alapjában véve függetlenül működhetett, döntéseiben nem nagyon voltak megfigyelhetők a gőgős, old school médiavállalat befolyásolási törekvései . (Ez alól csak a Kelet-Európiakra kivetett előfizetési díj a kivétel, de még talán az se)

 
A gazdasági válság ugyanakkor felgyorsítani látszik a nagy cég és a kis cég amúgy is szükséges integrációját. A CBS Interaktív Média részleg kialakításával a médiaóriás a  CBS rádiót, több, mint 100 online rádió állomását valamint a Last Fm.-t egy részlegbe, közös felügyelet alá vonja. A divízió élére egy igazi CBS veterán, David Goodman került.
 
 
Az újonnan létrehozott divízió felelőssége hatalmas lesz, hiszen kimondva, kimondatlanul az ő feladatuk lesz, a havi szinten közel 40 millió embert elérő interaktív szolgáltatások bevételeinek növelése, fejlesztése, s értelemszerűen integrációja is.
 
S ez az az integráció, amelytől a last Fm. és rajongói a felvásárlás óta gyakorlatilag rettegnek, hiszen a vezető on demand rádióállomás szerencsétlen estben akár szőröstül-bőröstül áldozatául eshet a nagy integrációs folyamatnak. A nyomás pedig óriási lesz, hiszen a CBS hagyományai hatalmasak és évtizedekre visszanyúlóak, s ez minden egyes üzleti döntés során érv lesz.. Mégha nem is helyes és megalapozott…
 

 

A streaming szolgáltatások tündöklése és bukása III.: Gondok a Myspace Music-nál

 

A streaming szolgáltatásokat bemutató soroztatunk talán legfontosabb szereplője, a News Corp. és  négy nagy  kiadó közös gyermeke, a MySpace Music. A szolgáltatásról többször is írtunk már a közelmúltban,mind a digitális zenefogyasztás talán legfelhasználóbarátabb  és üzletileg is legéletképesebbnek tűnő képviselőjéről.
 
Úgy tűnik azonban, hiába a rendkívül impresszív használati adatok, a MySpace Music üzletileg nem produkálja azokat a számokat, melyeket a tulajdonosi kör, elsősorban persze a kiadók reméltek megalkotásától.
 
Ezeket a negatív híreket  a közös cég legutóbbi igazgatósági üléséről kiszivárgott hírek táplálják  ahol a kiadók a Courtney Holtnak, a MySpace Music nemrég megválasztott vezetőjét állították pellengére a bevételek tervezettől való elmaradása miatt.
 
A szakember biztosította a kiadókat, hogy a szeptemberben indult site folyamatos fejlesztés alatt áll, s a News Corp. és csapata mindent megtesz annak érdekében, hogy újabb, a portál a MySpace közösségi életébe jobban integráló, a kereskedelmi bevételeket növelő megoldásokat dolgozzanak ki és vezessenek be.
 
A megbeszélésről név nélkül tájékoztató források alapjában véve konstruktívnak írták le a megbeszélést, más források ugyanakkor hevesebb eszmecserékről számoltak be.

 

Akármelyik verzió is az igaz,  a kiszivárgott hírek egyértelműen azt sugallják, hogy az üzleti modell, mely a streaming szolgáltatásokat körülveszi továbbra is megfojtja a szolgáltatásokat, még akkor is, hogyha a tartalomtulajdonosok saját maguk is a kockázatviselők között vannak. A MySpace Music esetleges bukása ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járna a digitális zenére nézve. A Pay per track modellek láthatóan és formátumtól függetlenül nem képesek a CD eladások csökkenéséből származó bevételkiesést ellensúlyozni, a streming modellt alkalmazó startupok sorra mennek csődbe a gazdasági válság okozta médiabevételcsökkenés miatt. Abban az esetben, hogyha az ingyenes modellek és a nagy közösségi siteok integrációja sem képes életképes megoldást eredményezni,úgy a digitális zeneterjesztés léte is megkérdőjeleződhet.

 

 

Élő Coldplay, ingyen!

Sokak szerint a zenebizniszben forradalmi változást hozna, amennyiben a kiadókat egy gyors és határozott mozdulattal kiiktatná valamely földöntúli erő, s az együttesek valamint rajongóik közvetlenül cserélhetnék ki a tartalmakat és azok ellentételezését.
 
A módszer a legnagyobbak esetében hellyel közzel működik -bár a legtöbb rajongó ingyen tölt le- a kisebb, kevésbé ismert előadók számára azonban messze még az ígéret földje.
 
A rajongókkal való közvetlen kapcsolattartás egyik élharcosa a kezdetek óta a Coldplay, amely tavaly megjelent Viva la Vida nagylemezének első kislemezét a megjelenés előtt letölthetővé tette a rajongói oldalon regisztráció után.
 
A digitális zenei szakemberek döntő többsége már régóta szajkózza,s egyre több együttes meg is fogadja tanácsukat, hogy a koncertek anyagát, a koncertre jegyet vásárlók röviddel az esemény után  megvásárolhatják, ezzel örökkön élővé téve a koncertélményt.
 
A Coldplay, idei nyári turnéja kapcsán a kettőnek a rajongók számára tökéletes egyvelegét alkotta meg: a május 15-én rajtoló koncertturné Észak-Amerikai állomásaira ellátogatók ingyen, a jegy mellé megkapják az együttes 9 élő dalt tartalmazó, LeftRightLeftRightLeft albumából. Az album ugyan csak elérhető és letölthető lesz a Coldpaly rajongói oldalról is.
 
Üzletileg értelmetlenül hangzik? Igen, mert szigorúan, pénzügyi értelemben véve Chris Martinék egy élő CD és annak digitális verziójának bevételeitől elesnek. Megnyernek ugyanakkor több ezer (tízezer?) rajongót, akik számára az ajándék album egy gesztus az együttes részéről. Egy gesztus, melyet egyszer majd viszonozhatnak…Például egy új stúdió lemez megvásárlásával…

 

 

süti beállítások módosítása