Free Music!

Sikertelen az iTunes áremelése!

2009. április 19. - Pléh Dániel
Az iTunes első, emelt árú hetének adatait érdemes egy kicsit részletesebben szemügyre vennünk, úgy tűnik ugyanis, hogy a piac hamar és egyértelműen regált a kiadók által kikényszerített lépésre.
 
A riportok szerint, az emelt árú dalokból 12%-al kevesebb fogyott, mint az előző héten, miközben a változatlan áron hagyott tartalmakból 10%-al több fogyott, s a teljes forgalom is 3%-al nőtt. Magyarul trhát, emelkedő eladási adatok mellett, a vásárlók a drágább tartalmakból nem ,vagy kevesebb vásároltak.
 
A klasszikus vásárlói reflexek tehát azonnal, türelmi idő nélkül életbe léptek. A látogatók pontosan tisztában annak azzal, hogy a jelenleg még drágább tartalmak idővel olcsóbbak lesznek. Addig pedig meghallgatják őket valahol egy ingyenes streaming site-on vagy a kiadók számára legrosszabb verziót feltételezve, letöltik őket.
 
Talán még nagyobb probléma, hogy a bevételek odalán a múlt hét magasabb volt az előző hétnél, azaz a vaskalapos felfogás képviselői akár azt is mondhatják, hogy az alapcél (a friss tartalmak drágításával inkább az albumvásárlás felé terelni a vásárlókat) sikeres, s folytatni kell. ..

 

 

A streaming szolgáltatások tündöklése és bukása II-Imeem.com

A streaming szolgáltatások jelenét és jövőjét bemutató sorozatunk első része kényszerűen, de már megtörtént, a Spiralfrog bezárásról szóló írásunkkal. Most kezdődő soroztatunkban a többi piaci szereplő helyzetét igyekszünk  bemutatni, illetve egy összefoglaló írás keretében a streaming szolgáltatások mögött rejlő üzleti modell vesszük majd górcső alá.
 
 
Mai alanyunk, a tavalyi év egyik legdinamikusabban növekvő streaming site-ja, az Imeem, amelyben egy major kiadó, a Warner is tulajdonos informácók szerint bezárás közeli állapotban küzd életéért.
 
A bezárásról szóló információkat a cég visszautasította, ugyanakkor a 70 fős gárda mintegy 10%-al való csökkentését elismerték (Ami valljuk meg a jelenlegi gazdasági környezetben tulajdonképpen bevett megoldásnak mondható)   
 
A céghez közel álló informátorok szerint a bezárást a kiadók kezdeményezik, kezdeményezhetik, ugyanis a szolgáltató mintegy 30 millió dollárnyi stream díjjal tartozik nekik. A probléma és a tartozás oka ebben az esetben is a már megszokott: a kiadóknak, megkezdett streamenként fizetendő 1 dollárcentes stream díj úgy okoz elképesztő méretű streamdíjakat, hogy azokhoz nem párosulnak médiasales bevételek.
 
A szolgáltatás jövőjével a legsötétebb árnyékot maga a jellege veti fel. Havi mintegy 1 milliárd(!!)  dalmeghallgatással és az ezzel járó mintegy 10 millió dolláros stream díjjal gyakorlatilag saját magát fojtja meg. Pontosan ezért hangsúlyozzák az Imeem-nél is, hogy a hirdetésen alapuló modellen felül újabb, inkrementális bevételi lehetőségekkel kecsegtető szolgáltatások indításán gondolkoznak, úgymint fizetős letöltési lehetősége a létrehozott playlsiteknek,csengőhanfok, illetve koncertjegyertékesítés.
 
Mindez természetesen üdvözlendő, ugyanakkor nagy kérdés, hogy a digitális zeneterjesztés talán legerőforrásigényesebb és egyben legerősebb versennyel bíró szegmensében ez mire lesz elég.. Ha szavaznunk kéne sajnos a voksunkat a semmire tennénk…

 

Tényleg elindult a Qtrax

Streaming szolgáltatásokat bemutató sorozatunk kihagyhatatlan alanya a Qtrax, amelyről ha őszinték akartunk lenni, azt kell mondanunk, nem tudjuk mi, nem tudjuk mennyire sikeres, de legfőképpen nem értjük, miért alakult úgy a sorsa, ahogy.

 

A szolgáltatás a 2008-as MIDEM egyik sztárja szeretett volna lenni, hangzatos bejelentésekkel, sztárokkal fűszerezett műsort ígérve, egy új, a zenefogyasztás forradalmasító szolgáltatásról. A Qtrax lényege a P2P jelleg.(lett volna?)A regisztrált felhasználók, legális forrásból szármaszó tartalmait DRM-be csomagolja, s azok így lesznek böngészhetőek és letölthetőek más, a szolgáltatásba regisztráltak számára is. A böngészést illetve a számok lejátszását egyaránt audio hirdetések szakítják meg.  A streaming siteokhoz hasonlóan itt is lehetőség van playlistek összeállítására és másokkal való megosztására.
 
A nagy bejelentés helyett aztán nagy botrány lett, ugyanis a cég kommunikációjával ellentétben a major kiadókkal nem rendelkezett érvényes szerződéssel. A zenefogyasztást forradalmasító szolgáltatás egy pillanat alatt az év átverése lett, s sokáig nem is nagyon hallatott magáról.   Májusban aztán a kiadók sajtóközleményekből derült ki, hogy a négyből három major kiadóval sikerült tető alá hozni a megállapodást…Ekkor azonban már igazán senkit nem érdekelt a szolgáltatás, a streaming szolgáltatások egyre erősödő versenyében más szereplőkre (Spotify,Spiralfrog, Imeem) terelődött a hangsúly és a dicsfény.
 
A napokban aztán, poraiból (ismételten) feltámadva a Qtrax 10 országban jelentette be, teljes kiadói repertoárral történő indulását. A sokat támadott tulajdonos Allan Klepfisz magabitosan jelenthette ki tehát, hogy „a világ zenefogyasztásának 95%-a illegális forrásokból történik. A nem illegális források pedig gyakorlatilag kimerültek a különböző stremaing szolgáltatásokban. A Qtrax ezzel ellentétben legális, ingyenes letöltést biztosít felhasználói számára”

 

Mint elgondolás feltétlenül érdekesek a Klepfisz által elmondottak, s még érdekesebbek és piacképesebbek lettek volna, ha valóban tavaly elmondhatta volna ezeket a mondatokat. Idén,az elmúlt 80 év legsúlyosabb gazdasági visszaesésének kellős közepén meglehetősen nagy képzelőerő kell ahhoz, hogy az egyszeri digitális zenében mozgó blogíró elhiggye, képes lesz hirdetésekből finanszírozni magát. Ez egyelőre úgy tűnik fontosabb kérdés, mint a tökéletes user interface, a hibátlan ajánló rendszer vagy a teljes tartalom. Az elmúlt bő félév tapasztalatai alapján az előbbi az, amely eldönti, életben maradhat-e egy ilyen szolgáltatás…   

Idén elindul a csak zenei videókból álló Youtube!

 

A Youtube-n elérhető zenei videoklipek helyzete, monetizálása gyakorlatilag 2008 év vége óta az egyik legtöbbet megvitatott téma a digitális zenében. Az elmúlt szűk négy hónapban többféle verzió és napvilágot látott  a zenei videók jövőbeni sorsáról, sőt magának a Youtube-nak a user generated tartalomtól való eltávolodásáról
 
Csütürtök reggel, a Google és a Universal által tartott közös telefonkonferencia ugyanakkor a legtöbb kételyt eloszlatta ez ügyben…
 
A két cég bejelentette ugyanis, hogy még az idén piacra viszik, közös vállalkozásként a csak zenei videokat tartalmazó videómegoldásukat. A portál technológia támogatását a Google, a tartalmakat pedig a Universal adja majd.
 
David Eun, a Google stratégia ikapcsolatokért felelős igazgatója a telefonkonferencia során kiemelte „ az új szolgáltatás a Google számára egyfajta távolodást jelent attól, ahogyan eddig elképzelték a Youtube mögött rejlő üzleti modellt, a kiadók részéről pedig a tartalompartnerek kezelésében jelent majd komoly változást.” Mindkét cég vezetői biztosak abban, a létrehozandó portál lesz a web leglátogatottabb zenei portálja.
 
A két vég vezetői a bejelentés során elmondták, a zene videók a Vevo-ról lesznek elérhetőek, egy speciális arculatban megjelenő videoplayer segítségével,  ugyanakkor maga az új szolgáltatás erőteljesen meg fog jelenni a Youtube felületein is, egy saját csatornán keresztül.
 
A bejelentés kapcsán két kérdés merült fel azonnal:
 
  1. Mi lesz a többi kiadó tartalmaival? A Universal köztudottan erőlteti az exkluzív megállapodásokat tartalompartnerekkel, s ezen megállapodásokon keresztül kínál részükre kedvezőbb feltételeket.  A felhasználók és ezáltal a hirdetők számára ugyanakkor a tartalom teljessége az egyik legalapvetőbb szempont.
  2. A vevo látogaottsága mennyire lesz biztosítható? A hatalmas Yotube mellett hogyan lesz képes a Googgle az eilt videók felé terelni az embereket úgy, hogy az ne legyen irritáló?

 

Csak az iTunes emelt árat!

A differenciált árazású iTunes érkezéséről már korábban írtunk, tegnaptól azonban élesben is debütáltak az új árak.
 
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a legfrissebb tartalmak drágábbak, a régebbi, back catalog jellegű zenék pedig olcsóbbak lettek. Az áremelés ugyanakkor az előzetes hírekkel ellentétben nem volt teljes és homogén, még a major kiadók között sem, ugyanis az EMI nem vett részt az áremelésben, csak az árcsökkentésben, feltételezhetően a tavalyi, DRM mentes tartalmak esetében bejelentett áremelés kapcsán érkezett heves kritikák miatt is választották ez esetben a kivárást. Ezzel szöges ellentétben a SONY minden áruház esetében ragaszkodott az áremeléshez, melyet az ő esetükben alkalmazott ún ügynökségi modell (Ahol gyakorlatilag a kiadó az eladó, a zeneáruház pedig tulajdonképpen csak jutalékot kap a saját felületein keletkezett eladásokból) miatt az árak egyhelyben hagyása vagy akár csak kis mértékben való növelése sem lehetséges, hiszen a SONY gyakorol minden kontrollt az árak felett.
 
Az igazi érdekességet ugyanakkor nem az Apple lépése jelenti, hanem a vetélytárs áruházak lépése a kiadói oldalról érkező, központinak tekinthető áremelési igényre. Az Amazon és a Wal-Mart egyaránt az árak minimális mértékű növelése mellett  döntött a friss termékek esetében, így próbálva további piacot nyerni, a margin rovására is.
 
Ugyancsak érdekesen sikerült az áremelés interpretálása a különböző médiumok által. A legalapvetőbb tévedés az éremelés globalitásának megítélésben volt, ugyanis a legtöbb riportban az Amazon illetve a Wal-Mart esetében is az árak emelésről számoltak be. A legtöbb beszámoló ugyancsak figyelmen kívül hagyta az áremelésből kimaradó EMI szerepét, illetve a SONY ügynökségi modelljéből következő kötelezően globális áremelést.
 
Ha a lépés üzleti és kiadói oldalát nézzük, az idei évben plasztikusan jelentkező  erőltetett bevételorientáltság  egy újabb, sajnálatos megjelenésével állunk szemben. Az áremelés egy olyan könnyen helyettesíthető és árérzékeny termék, mint a digitális zene egyértelmű keresletcsökkenést fog okozni, miközben az áremelést a termék módosításával, értékesebbé tételével sokkal elfogadottabbá és toleráhatóbbá tehették volna a kiadók. Nem tették, nem először, s valószínűleg nem is utoljára..

 

 

 

Árat emel az iTunes!

Steve Jobs, az Apple és a kiadók régóta tartó, s tulajdonképpen már permanensnek nevezhető harca és kényszerű de kötelező együttélése április 7-ével új fázisához érkezik.
 
A kiadók által már nagyon régóta szorgalmazott, az Apple által azonban stratégiai okokból az elmúlt 5 évben folyamatosan és sikerrel elutasított differrenciált árképzés ezen a napon mégis megjelenik a világ legnagyobb zeneáruházában!
 
A differenciált árazás a bevezetendő három árkategóriával (69 cent, 99 cent, 1 dollár 29 cent)  a gyakorlatban egyszerre jelent majd áremelést és árcsökkentést. Áremelést fog jelenteni a friss tartalmak esetében, s a régebbi back catalog jellegű tartalmak esetében fog árcsökkentést eredményezni.
 
Mivel az iTunes esetében a vásárlások túlnyomó részt a friss tartalmak jelentik (nem kis mértékben a rengeteg exkluzív tartalomnak köszönhetően) mindez a gyakorlatban drasztikus, 30%-os áremelést jelent, annak ellenére, hogy a differenciált árazás és az ennek következtében létrejövő árkategóriarendszer elvileg pont ennek ellenkezőjét is elősegíthetné.
 
A major kiadók viselkedése alapján nagyon más, mint áremelés, és gyors bevételek  realizálása nem várható, ugyanakkor komoly és nyomasztó kérdés, mennyiben fogja ez az iTunes forgalmát befolyásolni, olyan időszakban amikor a zene ingyenességének fogalma egyre gyakrabban és gyakrabban kerül előtérbe…

 

Hamarosan teljesen átalakul a Youtube

 

A Google (egyik) üdvöskéje, a Youtube, s a rajta található tartalmak monetizálása tavaly ősz óta az egyik leggyakrabban napirendre kerülő téma zeneipari berkekben.
A user generated tartalmak, különös tekintettel a videókra hosszú idő óta zajlik, minimális sikerrel.
 
A Google először a zenei videók esetében alakította át eredeti koncepcióját, s tervezi áthelyezni a hangsúlyt a jó minőségű, kiadóktól származó, s ezáltal könnyebben eladható tartlamkra hekyze i át.
 
A napokban megindult Youtube redesign második fázisának első, kiszivárgott oldaltervei alapján úgy tűnik azonban, hogy a változás ennél mélyrehatóbb lesz. Az oldal menstruktúrájának tervei alapján az alábbi menüpontok lesznek megjelenítve a Youtube nyitóoldalán: Mozi, Zene, TV illetve videók. Ez utóbbi kategóriába lesznek szinte eldugva a user generated videók, az első három kategóriában lesznek elérhetőek a lemezkiadókkal ,filmstúdiókkal illetve TV társaságokkal kötött megállapodások keretében felkerülő jó minőségű, könnyen értékesíthető videó tartalmak.
 
A redesign- ha valóban így le is zajlik majd- egyszerre beismerése annak, hogy a user generated  videótartalmak nem értékesíthetőek olyan volumenben, hogy az eltartson egy akkora szolgáltatás mint a Youtube. Másrészt pedig a látogatottságban messze-messze vezető videómegosztó egy nagyon sokáig kísérletként és niche megoldásként kezelt oldal, a Hulu példáját kezdi el másolni a siker reményében. Valljuk be, komoly lecke ez azért a Goggle számára…  
 
S a redesign ezen formája természetesen önmagában is kockázatot jeent, hiszen amennyiben a kiadói, stúdió és egyéb tartalomtulajdonosokkal kötendő megállapodások nem tudnak megfelelő tempóban, párhuzamosan haladni, úgy a redesign a Youtube jelenlegi legnagyobb erejét, a tartalomennyiséget gyakorlatilag elrejti majd a felhasználók elől.

 

A google is belépett a zenei piacra!

A Google beszállásáról a digitális zeneterjesztésbe meglehetősen régóra terjengenek, jobban vagy kevésbé megalapozott híresztelések. Hosszú ideig a híresztelések arról szóltak, hogy a keresőóriás a Napster felvásárlásával, amolyan stratégiai befektetőként szállna be a digitális zeneterjesztés, bonyolult világába.
 
Tavaly reppentek fel az első hírek, mely szerint a cég nem egy globális zenei szolgáltatással lépne piacra, hanem Kínában jelentkezne egy keresőalapú zenei szolgáltatással. Ezt követően azonban hosszú csend következett, nem elhanyagolható mértékben a Youtube zenei videói körül kialakult hercehurca miatt.
 
A videók megoldódni látszó problémája után a keresőóriás ismét a kínai keresőpiac meghódítására (is) koncentrálhatta erőit, s a mai Pekingi bejelentés alapján úgy tűnik mindezt sikerrel tette.
 
A Mai napon bejelentett, valamennyi major kiadó valamint további 140 független kiadó részvételével bejelentett szolgáltatás megoldhatja a kínai digitális zenei piac gyakorlatilag minden problémáját, mindeközben pedig segíthet a Googlenak a világ legnagyobb piacán a keresőháború megnyerésében, a helyi favorit Baidu ellenében.
 
A szolgáltatás keretében a kínai internetezők (a szolgáltatás csak Kínából érhető el) teljesen díjmentesen tölthetik le a résztvevő kiadók tartalmait, melyeket  a Google keresője segítségével találhatnak meg. a kiadók a keresőn keletkező bevételekből kapják meg tartalmaikért a részesedést.
 
Miért pont a zene?A titok nyitja ebben az esetben maga a vetélytárs, a Baidu, amely a nem affiliate partner, illegális letöltéseket kínáló oldalakat is indexeli, ezáltal gyakorlatilag egyben illegális zeneletöltő keresőként is van jelen a piacon. Azon a piacon, amely hatalmas ugyan, azonban ahol a legális zeneletölés gyakorlatilag nem létezik.    
 
Ez a helyzet feltétlenül megkönnyítette a Google helyzetét a kiadókkal folytatott tárgyalások során, hiszen a hagyományos üzleti modellek ebben az esetben nem működnek, működhetnek, azaz újszerű modellek híján a világ legnagyobb piacát a digitális zene térképről jó eséllyel mindörökre törölni kellett volna.
 
Természetesen, mint minden hirdetés alapú modell esetében, úgy itt is komoly kérdés, hogy a hirdetési bevétele kellően magasak lesznek-e ahhoz, hogy a szolgáltatás hosszútávon is életben maradjon.
 
A modell más piacokon való alkalmazására egyelőre  ugyanakkor minimális az esély. Egyrészt nagyon kevés olyan piac van, ahol a Google nem piacvezető, s látni kell, ebben az esetben a piaci küzdelem részeként jelkentek meg zenekereső és egyben letöltő szolgáltatásukkal. Másrészt pedig a piac mérete is kritikus. Kis piacokon várhatóan a hirdetési bevétel nem képes letartani egy ilyen szolgáltatást.

 

 

Megépült a digitális vasfüggöny-fizetős lett a Last.Fm

A streaming szolgáltatások nehézségeiről ezerszer és ezerszer írtunk már ebben a blogban, ezúttal nem untatnánk evvel egyetlen olvasónkat sem.
 
A Last.Fm blogján megjelent, s itthon és a többi érintett országban felháborodást kiváltó, a nagy nemzetközi blogokban ellenben meg sem jelenő hír, mi szerint három országon (Egyesült Államok, Anglia, Németország) kívül a last fm  rádió előfizetés alapúvá válik, havi 3 eurós díj ellenében. A hír ennyi, nem több, a cég hivatalos blogján sem sokkal hosszabb terjedelemben érhető el.
 
A hír mögöttes tartalma az, ami rendkívüli jelentőséggel bír, nem csak és nem elsősorban digitális zenei tekintetben. A lépést nyilván a hirdetői elégedetlenség motiválta, mely a globális jelleg miatt kevéssé, kevésbé hatékony kampányok kapcsán jelentkezett. Egy amerikai hirdető számára a mégoly lelkes magyar Last.fm hallgatók nem képviselnek értéket, potenciális vásárlót, miközben az általuk meghallgatott dalokért ugyanazt a tartalomdíjat kell az előadóknak fizetni.    
 
Ezzel a lépéssel újfent, és minden eddiginél erőteljesebben igazolódott be, a klasszikus tartalomszolgáltatás esetében a territoriális korlátok még mindig olyan erősek, hogy a globális szolgáltatások hosszú távú működését ellehetetlenítik.
 
A CBS által felvásárolt közösségi rádió lépésének harmadik de talán legfájóbb része pedig az, amely deklaráltan digitális zenei értelemben nem létező országnak minősíti Magyarországot, sok más országgal egyetemben.  

 

A válság első zenei áldozata-bezárt a Spiralfrog!

 

A világgazdasági válság  kivétel nélkül minden gazdasági szektorban érezteti hatását. A digitális zeneterjesztésben, mint alapvetően innovációra utalt informatika szektorban leginkább az új projektek visszafogása jelzi a válságot. Másodlagos hatásként, mint a hirdetések által egyre jobban befolyásolt iparág, a marketingköltségek visszafogása  is érezteti majd hatását, elsősorban a streaming szolgáltatások, amúgy is meglehetősen gyenge lábakon álló piacán.
 
Ez utóbbi területen különösen nagy veszélynek vannak kitéve a tavalyi évben indult, jórészt kockázati tőkéből gazdálkodó szolgáltatások, mint a Lala, az Imeem vagy  Qtrax. S a pénzügyi válság első digitális zenei áldozata is ebből a körből kerül ki, az anno szép reményekkel indult, ex-Napster tag Joe Mohen  vezetésével létrejött Sprialfrog.
 
A Cnet információi szerint pénteken, helyi idő szerint délután 4 órától nem elérhető a szolgáltatás.  Informátoraik szerint a leállás végleges, s oka az, hogy a zenei startup nem volt képes újabb 9 millió dollárt szerezni befektetőktől.  
 
Kár érte, hiszen a meglehetősen nehéz kezdet, a belső viszályok után, szép lassan a majorok is csatlakoztak, s így reális és élvezhető méretű zenei katalógust használhattak a látogatók, a szolgáltatás minden korlátával együtt.
 
A Sprialfrog kivonulása természetesen sajnálatos, még sajnálatosabb ugyanakkor az a várható folyamat, amely a tavaly indult zenei startupok többségét előreláthatólag elsodorja majd, s hosszú évekre a legnagyobb médiacégek és a kiadók  nyugodt, ámde lényegében felesleges területévé teszi a digitális zenét.

 

süti beállítások módosítása