A kiadói negyedéves jelentések minden esetben , mindennél reálisabb képet árulnak el arról, hol is tart  a zeneipar, mennyire elégséges a digitális bevételek növekedése  és ami ennek a következménye: milyen helyzetben is vannak a zeneipar legmeghatározóbb szereplői, a kiadók.A második negyedéves adatok vegyes képet mutattak , a legtöbb kiadó esetében bevétel csökkenést, ugyanakkor a digitális bevételek növekedését regisztrálhattuk.

A harmadik negyedéves jelentések közül elsőként az EMI akvizíciói lezárultával ismét a legnagyobb kiadóvá váló Universal negyedéves jelentése vált publikussá.

A kiadó eredményes negyedévet zárt, hiszen bevételei 2.1 %-al  meghaladva a tavalyi év hasonló időszakának  eredményeit, elérték a 3.7 milliárd dollárt. A növekvő eredmények ellenére , az adózás előtti eredmény 2.5%-al csökkent, mintegy 300 millió dollárra.

A digitális bevételek 8.5%-al növekedtek és elérték az 1.16 milliárd dollárt míg a CD eladásokból származó bevételek  masszívan, 14.2%-al csökkentek, s így 1.29 milliárd dollárt tettek ki.

A kiadó jelentése a látszat ellenére nem olyan pozitív!. A bevétele növekedése ugyanis elsősorban  a  kedvezően alakuló dollár-euró árfolyamnak volt köszönhető. Állandó valutaértéken számolva a kiadóvállalat harmadik negyedéves  eredménye 5, bevételei pedig 3.4%-al maradtak volna el az előző év hasonló időszakához képest.

A sok negatív elem mellett természetesen pozitív elemi is vannak a jelentésnek. Látható, hogy a digitális bevételek gyakorlatilag nagyságban egyenlővé váltak a CD eladásokból származó bevételekkel, ami azt jelenti, hogy a Warner Music után egy nálánál jóval nagyobb kiadó esetében is számottevő erővé válnak a digitális bevételek. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a harmadik negyedéves adatokban még nem szerepelnek az EMI eredményei, hiszen az akvizíció  szeptember 28-án  lezárult  le.

A pozitív és a negatív  nézőpontot összhangba próbálva terelni  azt lehet mondani, hogy a Universal az előző negyedévhez hasonlóan vegyes negyedévet zárt.  A fizikai eladások csökkenése láthatóan, érezhetően nem megállítható. A digitális bevételek növekednek ugyan , de ahhoz, hogy a fizikai oldalon kiesett bevételeket ellensúlyozni tudják, a jelenleginek többszörösére (3-5) kell növekedniük.  Ez a jelenlegi növekedést alapul véve is 2-3 évet még igénybe fog venni, azaz még 2-3v nagyon nehéz év vár a kiadókra és befektetőikre. 

A Google bejelentése, miszerint megállapodott az Armonia nevű euróiak közös jogkezelő entitással, igazából nem miatt lényeges lépés, hogy ezáltal egyrészt az amerikai piacoknál előbb, másrészt pedig Európa újabb 35 országában lesz elérhető a cég felhő alapú szolgáltatása, 5.5 millió dallal. ( ami jegyezzük is meg gyorsan, lényegesen kevesebb, mint a többi szolgáltatónál elérhető  átlagosan, 15-20 millió dal..)

A megállapodás tényénél lényegesen fontosabb, hogy ez egy újabb és roppant fontos lépést jelent az összeurópai jogkezelés irányába.

Az Armonia-t a francia, az olasz valamint a Sony dél-amerikai jogkezelő szervezete, valamint különálló entitásként a Universal Music Group hozta létre. Az európai unió hosszú idő óta támogatja és ösztönzi az ilyen jellegű szerveztek létrehozását, hiszen az egy  közös pán-európai jogkezelő szervezet lényegesen vonzóbbá tenné az öreg kontinenst a tengerentúli szolgáltatók számára.

A fő probléma ugyanis nem az internet ellátottsággal vagy éppen a fizetőképes kereslettel van- bár ezek sem a legerősebbek- hanem azzal, hogy  minden egyes országra,  külön megállapodást kell(ene) kötni, ami rengeteg energia, a fenntartása pedig rengeteg pénz.  

Az irány tehát bíztató, az egyszerűség felé most, ugyanakkor az is tény, hogy már létezik egy, az alapvetően az északi , skandináv országok által támogatott másik direktíva.  Így hosszú távon ezeknek, a több országokat képviselő jogkezelő szervezeteknek az unióját is meg kell majd teremteni, ha valóban az a cél, hogy egy az amerikaihoz hasonló, föderatív jogkezelő szervezetet és  zenei piacot szeretnének létrehozni.

Ha igazak az információk, akkor jövő ezen a héten elindul az új-Myspace, egyelőre még nem publikus, hanem meghívott zenészek és hangadók számára megnyitott, fél-publikus  béta verziója.

Az időpont bejelentése kapcsán a projekt két vezetője Tim és Chris Vanderhook megerősítették, hogy a funkcionalitás valóban meg fog egyezni azzal, amit a vírusvideóban mutattak.  Nem céljuk, hogy a Facebook-al versenyezzenek, azonban a zenei közösségek terén mégis azt szeretnék, hogyha a MySpace visszaszerezné vezető szerepét.

A sajtótájékoztató apropóján többeknek lehetőségük volt mélyebben betekinteni az oldalba és egyhangú vélemény, hogy a megújult Myspace egy webdesign trendszetter oldal lesz, hosszú időre.  A minden oldal tetején elhelyezett player segítségével a zenehallgatás a portál böngészése közben is könnyen vezérelhető elnavigálás nélkül. A design végtelenül letisztult, ugyanakkor izgalmas, a képeket, mozgó elemeket nagyon jól használja. 

A kérdés azonban adja magát: elég lehet-e a gyönyörű design, a logikus és átgondolt navigáció a sikerhez, akkor, amikor alapjaiban véve a Myspace a zenekedvelők számára nem sok újat fog adni, a már most is elérhető szolgáltatásokhoz (Vevo, Pandora, Spotify) képest, hacsak azt nem, hogy mindez egy helyen, egy szolgáltatáson belül, egy regisztrációval lesz elérhető. Persze ez egyben akár ez előnye is lehet, hogy egy helyen lehet videók tízezreit megnézni, online rádiót hallgatni, illetve élvezni a streaming szolgáltatások adta előnyöket.

Első hallásra ez soknak , túlzottan diverzikáltnak tűnik. Ahhoz, hogy a Myspace sikeres legyen sikerülhessen, a brandnek kellene olyan erősnek lennie, hogy elhitesse a zenekedvelőkkel, hogy valóban minden amire zenei téren szükségük lehet, ott várja őket a Myspace.com cím alatt. A valóság ezzel szemben az, hogy  Myspace márkához ezzel szemben rengeteg kudarc kapcsolódik, így ha valami  a siker ellen dolgozik majd, az pont a márkanév lesz…

Ettől függetlenül elképzelhető, hogy sikeres lesz a Justin Timberlake-t is a csapatban tudó szolgáltatás, hiszen a másik fő célcsoportot a zenészek, előadók jelentik. Számukra Timberlake, a megújult  szolgáltatás által nyújtott valóban egyedi eszközök ( pl. a személyre szabott analitika) valamint az a tény, hogy igazán senki nem tudta betölteni a MySpace helyén keletkezett űrt elég lehet ahhoz, hogy előadók nagy számban visszapártoljanak a szolgáltatáshoz. Ez pedig  gyakorlatilag előbb vagy utóbb az eredetivel összemérhető népszerűséghez vezetne!

A szeptemberi pletykák úgy tűnik novemberre valósággá érnek, legalább is a Spotify esetében.  Amint szeptemberben írtunk,  iparági körökben elterjedt az, az információ, hogy a svéd cég böngésző alapú verzióval készül a piacra.  A  pletyka mind üzleti, mind szakmai, okokból érthetőnek bizonyult, hiszen gyakorlatilag az iTunes után egyedül a Spotify volt az, amely a desktop alapú megoldáshoz ragaszkodott.

A múlt idő használata mostantól indokolt, hiszen a svéd cég elkezdte elérhetővé tenni böngésző alapú verzióját. Igaz, még messze nem mindenki számára elérhető- ezt valamikor jövő év elején várható- de folyamatosan egyre több és több  zenekedvelő számára lesz elérhető a böngésző alapú verzió, persze sajnos csak azokban az országokban, ahol a desktop alapú verzió  elérhető.

Árazásban, tartalmában a web-alapú verzió teljesen megegyezik az asztali verzióval, így érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a felhasználói élmény terén sikerült-e megismételni azt, amit 5 évvel ezelőtt, úgy, hogy a 2012-es trendeknek is megfeleljenek ezzel párhuzamosan!

A böngésző alapú verzió kinézete, felépítése bár sok megoldást átvesz  az iPad alkalmazásból  alapvetően az asztali kliensre hajaz, ami okos megoldás, hiszen így nem kell újratanulnunk a funkciókat, az ergonómiát. Az apró változtatások ugyanakkor nagyon jót tettek a felhasználói felületnek. A desktop verzió bal oldali menüje helyett most sokkal jobban látható gombok  segítségével indítható el a rádió vagy nézhetőek meg a playlistek. Az iPad alkalmazásból átemelt megoldás, hogy amennyiben megtetszik egy előadó, úgy az előadói oldal a többi  ablak fölé úszik be átlapolódva  de nem teljes képernyőt elfedve, így azok továbbra is elérhetőek és megnyithatóak.

A keresés illetve a tartalmak lejátszása a svéd cég figyelmeztetése ( a böngésző alapú verzió érezhetően lassabb lehet bizonyos esetekben...)  ellenére abszolút gyors.  Maga a lejátszó a böngésző jobb oldalában jelenik meg a legfontosabb  kezelő funkciókkal (  megállítás, következő szám, ) illetve az albumborítóval

Nagyon hiányzik ugyanakkor a webes verzióból az alkalmazásplatform. Elsősorban azért, mert nélküle ismét előtérbe kerül a szolgáltatás legnagyobb problémája: nem támogatja a zenefelfedezést!  Hiába a hatalmas zenei adatbázis, hogyha az egyes előadókhoz zenei tartalmakhoz nem igazán ajánl hasonló előadókat, hogyha a zene stílusoknak nincsenek aloldalai, hogyha az általam korábban meghallgatott dalokat nem tudom listázni, hogyha a celebrity playlisteket nehezen érem el…

A desktop verzió esetében megismert, végtelenül statikus ajánlók, mint az új tartalmak, legnépszerűbb tartalmak, az adott ország legnépszerűbb tartalmai ( ez újdonság) természetesen a böngésző alapú verzióban is megtalálhatóak, de ez kevés, 2012-ben!

Persze most nagyon szigorúak voltunk Daniel Ek cégének legújabb termékével, hiszen egy béta állapotú, bevezetés alatt álló szolgáltatást vettünk górcső alá. De azt a svéd cég vezetői, termékfejlesztői pontosan tudják, hogy az ilyen helyzetekben, amikor gyakorlatilag egy újabb verziójával jönnek ki a szolgáltatásnak, nem engedhetik meg maguknak azt, hogy meghagyják az előző verzió hibáit és mindemellett elhagyjanak olyan stratégiai fontosságú területeket, mint az alkalmazások.

Amint arról már több alkalommal is írtunk, a Vevo számára 2012 második fele, 2013 eleje kulcsfontosságú időszak lesz. Ekkor jár le ugyanis a Google-al kötött stratégiai együttműködési szerződés, melynek értelmében a Google hosztolja a Vevo videókat, csinos kis reklámbevételi jutalékért cserébe.Természetesen a kiadók illetve magánbefektetők tulajdonában levő cég számára opció, hogy megújítva a szerződést minden marad a régiben, a gyakorlat és az valóság azonban nem feltétlenül efelé tolja a céget. 

A jövőtől függetlenül (azt megpróbálván minél jobban alakítani) a cég az idei évben komoly fejlesztésekbe fogott, melyek eredményeképpen minden eddiginél erősebb ütemben nő, különösen mobil platformon.

A terjeszkedésnek természetesen nem csupán a technológiai fejlődés az egyetlen útja, hanem a földrajzi is lehetséges. Különösen azért, mivel a zenei videók megtekintéseiben a mobil, mint platform mellett a nem amerikai piacokon a legmagasabb a növekedési ütem.

Mindezek ismeretében abszolút nem meglepetés, hogy a prémium videóportál európai terjeszkedésbe kezdett. Első ütemben  Franciaországban,Olaszországban valamint Spanyolországban jelenik majd meg, a már létező  angliai mutáción felül. Németország is az első ütemben célba veendő országok között volt /van, a végtelenül bonyolult jogi környezet miatt ugyanakkor az ottani indulás egyelőre még késik.

A terjeszkedés eredményeképpen a videószolgáltatás repertoárja mintegy 50 ezer videóval bővül majd. A három országban a Youtube-on elérhető Vevo csatorna nézettsége megközelíti a havi 400 milliót, így érthető, hogy miért döntöttek a vevo.com domain  bevezetése a hirdetésértékesítés átvétele mellett. A hirdetésértékesítést  feltételezhetően a piacismeret hiánya  miatt nem saját csapattal végzik majd, hanem a Yahoo európai hirdetési ajánlatában szerepel majd a három országra vonatkozó hirdetési ajánlat.

A Vevo lépése egyrészt teljesen logikus, másrészt pedig  az egyre inkább nemzetközivé váló streaming  és streaming jellegű szolgáltatások nemzetközi térnyerésének újabb hullámát jelenti. A nemzetközivé válás pedig több látogatót, több pénzt jelent, mind a szolgáltatók, mind a zenészek számára.

Az várható volt, hogy a Deezer megerősödése a Spotify-t lépéskényszerbe hozza, hozhatja. Elsősorban azért, mert a  Deezer így az elmúlt egy évben megszokott tempóban folytathatja nemzetközi terjeszkedést, melynek sorában most már szinte óhatatlanul is olyan piacok következnek, következhetnek, melyek méretük, a bennük rejlő piaci potenciál miatt már fontosak lehetnek - akár csak hosszabb távion is- a Spotify számára is!

Mindemellett a svéd cégnek még egy problémát meg kell oldania: működésének finanszírozását! A folyamatos működési veszteségeket illetve az amerikai terjeszkedést egyszer már, egy harmadik befektetést kör meghirdetésével fedezték. A 2012-es év várható veszteségeit, illetve a Deezer megváltozott helyzete miatti agresszívabb terjeszkedési politika fedezetét azonban egy újabb befektetési körrel kellett biztosítani.

A hírek szerint ez a befektetési kör zárulhat le hamarosan, 100 millió dollár újabb befektetői tőkét biztosítva a svéd cég számára. A befektetők között több neves cég megtalálható lesz majd a hírek szerint, a Spotify értéke pedig 3 milliárd dollár körül lesz a befektetések és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonrész alapján.

Mindez azért érdekes, mert a legutóbbi- ez év tavasszal lefolytatott-- befektetői kör során  még 3.5-4 milliárd dollárra értékelte a svéd cég magát és ennek megfelelően árazta be a potenciális tulajdonrészek értékét.

 Mostani értékbecslés több tekintetben is reálisabban tűnik, méghogyha feltételezhetően az elmúlt hónapok negatív tőzsdei fejleményei okozták is. A mostani értékbecslés nem csak emiatt reálisabb, hanem a közelmúltbeli Deezer akvizíció miatt is. A hírek szerint az október Acces Industries általi tulajdonrész vásárlás a Deezer értékét nagyságrendileg 665 millió dollár körülire taksálta .Ha a két szolgáltató prémium- azaz fizető- előfizetőinek ismert számából indulunk ki, úgy  a Spotify értéke alig több, mint a kétszeres lehetne a Deezer értékének, ez pedig valahol 1.5 milliárd dollár környékén jelölné ki a svéd szolgáltató értékét. Ha ezt nézzük, a 3 milliárdos értékbecslés még mindig a prémium kategóriába helyezi a céget, bár az is igaz, hogy a tengerentúli piacokon való, alapvetően sikeres jelenlét erre azért alapot is ad. A másik ok magában a piac sajátosságaiban rejlik. A streaming piacon igazán komoly szereplő jelenleg kettő van, ebből az egyik a Spotify. A piac belépési korlátai magasak, olyannyira, hogy azok még a nagy médiacégek számára sem egyszerűen megugorhatóak.

A potenciális  újabb befektetői kör megvalósulásával a svéd cég (is) elkezdheti világ méretű terjeszkedését. A hírek szerint 2013-ban a fő célpont Latin-Amerika illetve Európa lesz, amely által a streaming piaci versen igazán globálissá válik, válhat. Az erősödő verseny pedig erősödő szereplőket, erősödő érdekérvényesítési képességet jelenthet, ami a befektetők számára igen pozitív üzenet…

A streaming szolgáltatások üzleti nehézségeiről többször írtunk itt a muzzak hasábjain is. A fő problémát az jelenti, hogy minél népszerűbbek, minél többet használtak ezek a szolgáltatások, annál nehezebb őket az üzletileg reális tartományban tartani.

Úgy tűnik mégis létezik olyan üzleti modell, struktúra, amelyben a nyereséges működés abszolút nem lehetetlen.  Az Omnifone esete legalább is ezt bizonyítja.

A mind white-label megoldásszállítóként, mind B2C szolgáltatóként a piacon jelen levő szolgáltató 6.1 millió dollár, adózás előtti nyereségről számolt be, miközben bevételei majdnem megduplázódva elérték a 47 millió dollárt.

A bevételi oldalon jelentős részt tesznek ki a B2b együttműködések. Az Omnifone Music Unlimited platformja van a SONY Music szolgáltatása, a Blackberry BBM Music vagy éppen a Vodafone zenei szolgáltatása mögött.

A cég legújabb  és egyben leginnovatívabb fejlesztése, a tavaly decemberben elindított B2C szolgáltatása, a rara.com, amely egy klasszikus streaming szolgáltatás, 18 millió dalból álló zenei repertoárral. A szolgáltatásnak nincsen ingyenes része- ebben hasonlít a Deezer által sokáig képviselt elképzelésekhez- azonban három hónapig kedvezményes áron vehető igénybe, a csak online elérést biztosító előfizetési csomag pedig  a többi szolgáltatóhoz hasonlóan itt is kedvezményes áron rendelhető meg. Az ingyenes próbaidőszak hiánya marketing szempontból nagy hátrány, üzleti szempontból ugyanakkor segít megőrizni a költségek szinten tartását, hiszen nem kell tervezni az ingyenes felhasználók által meghallgatott dalok  költségeivel.

Természetesen jogos kérdés, hogy mi is a célja, realitása a rara.com-nak akkor, amikor a streaming szolgáltatók között gyakorlatilag megfoghatatlan ok a különbségek. Nagyjából ugyanakkora zenei adatbázissal, hasonló árazással és mégis csak a piacvezető 1-2 cég az, amely képe volt magának érdemi felhasználói tábort építeni.

A szolgáltatás igazi előnye a marketingben rejlik. Az Omnifone, kiemelkedően jó kapcsolatainak köszönhetően a Rara minden Windows 8 operációs rendszerrel felszerelt Lenovo laptopra telepítve lesz.

Természetesen az Omnifone sikere nem elsősorban a Rara sikerén múlik, sőt. A jelek szerint az Omnfione azért tud- gyakorlatilag egyedüliként- nyereséges lenni a streaming piacon, mert egyszerre van jelen, mint B2B és mint B2C szolgáltató a piacon.

Amikor on demand, online rádiókról írtunk az elmúlt mintegy másfél évben, szinte kizárólag a Pandora egyre növekvő népszerűségéről, üzleti modelljének fenntarthatóságáról volt szó. A Pandora és általában vége a netes rádiók szárnyalása természetesen igazán a hagyományos rádiók piac helyzetét rontotta (tovább)

Mint ahogyan korábbi írásunkban fogalmaztunk, a földi sugárzású rádiók számára egyetlen egy út van, az pedig az előremenekülés. Ezt ismerte fel még idejében a Clear Channel és hozta létre iHeart Radio néven online rádiós platformját.

A rádió tulajdonosa, a CC Media Holdings múlt hét pénteki negyedéves jelentése nagyon sok támpontot adott arra vonatkozóan, hogy értékelni lehessen, mennyire kockázatos is ez az út. A média és szórakoztató ipari üzletág,- melynek a rádió is tagja- 799 millió dolláros bevételt ért el a harmadik negyedévben. Amely ha minimálisan is, de magasabb az előző év hasonló időszakában elért eredményeknél, az eredmény pedig  ennél is nagyobb mértékben 2.6%-al 310 millió dollárra nőtt.

Tisztán s rádiós üzletág tevékenységét nézve, a bevételek ezen a területen is növekedtek, mintegy 3%-al, többek között a rádióhoz kapcsolódó zenei fesztiváloknak köszönhetően is. A hagyományos rádiók működtetésénél sikerült közel 13 millió dollárt megtakarítani, melynek azonban egy jelentős részét ellensúlyozta az online jogdíjak növekvő mértéke.

Wall Street-t elemzők egyelőre szkeptikusak az adatokat illetően,ugyanis túl sok egyszeri tételt látnak benne, illetve ugyan az internet platform használata  meredeken növekszik, de még így is csak 5%-át teszi ki a teljes Clear Channel hallgatottságnak.

Az is biztos ugyanakkor, hogy a rádió pénzügyi adatit nem rontotta az internet platform elindítása. A kételkedő, hezitáló rádióadók és tulajdonosaik számára pedig talán ez a legfontosabb üzenet!

A Microsoft az XBOX Music indításával egy roppant fontos és sikerre ítéltetett tartalmi projektbe vágott bele. A Redmondi óriáscég rendelkezik minden olyan marketing eszközzel, melyek révén hamar utolérheti a jelenleg még messze őt megelőző vetélytársait- az Apple-t, a Google-t vagy éppen az Amazon-t. Az igaz kockázatot a projektben így maga a Microsoft és a múltban tartalmi területen elkövetett hibái jelentik.

Az XBOX Music egy még nála is nagyobb volumenű platform projekt, a Windows 8 projekt tartalmi része és úgy tűnik, mindennek akár még komoly negatív hatása is lehet a sikerességére.  

A Windows 8, mint mobil operációs rendszer ugyanis jelenleg vajmi kevéssé ismert, népszerűségben pedig össze nem mérhető az iOS-el vagy az Android-al. A Microsoft tehát rendelkezik egy operációs rendszerrel, aminek a sikere a cég jövője szempontjából is kulcsfontosságú, amely operációs rendszer azonban roppant kevéssé ismert és elfogadott. És rendelkezik töménytelen mennyiségű- a tartalomiparban gyakorlatilag korlátlannak számító mennyiségű- tőkével. A kettő együttes megléte segítette elő azt a döntést, melynek értelmében a Microsoft a Windows 8 telefonok népszerűsítése érdekében előre telepíti a telefonokra a Pandora, hirdetés mentes verzióját. Azon Pandora-áét, amelyik az induló XBOX Music egyik nyíltan bevallott vetélytársa…

A Redmondi cég tehát lehet, egy mozdulattal bevitte az első ütést saját szolgáltatásába, annak érdekében, hogy a nagyobb cél, maga az operációs rendszer sikeres lehessen…Persze nem feltétlenül kell, hogy mindez már előrevetítse az XBOX  Music kudarcát, de jót biztosan nem tesz neki, még akkor sem, hogyha a lépéssel várhatóan zenekedvelők  tízezreit (százezreit?) sikerül majd  a Windows 8 alapú telefonok kipróbálására ösztökélni. Ha igazak a hírek, az XBOX Music a Windows 8 alapú PC-kre lesz előretelepítve, ez viszont veszélyes tagozódást okozhat és beskatulyázhatja az egyiket online, a másikat pedig mobil zenei megoldás. Napjainkban az előbbinek túlzottan nagy létjogosultsága ugyanakkor már nincsen…

Az együttműködéssel persze a Pandora rendkívül jól jár, elsősorban anyagi értelemben, hiszen az éves előfizetési díja a reklámmentes verziónak 36 dollár, ami azt jelenti, hogy még diszkontált ár esetén is 30 dollárt kap minden egyes  eladott  Windows 8 operációs rendszerű telefon után az on demand rádió. Nem tévedek nagyot, ha  leírom, könnyen lehet, hogy hosszú időre megoldódnak a pénzügyi gondjai a kaliforniai székhelyű on demand rádiónak!

A Pandora nehéz időket él át napjainkban, igaz ez még akkor is, hogyha a nehézségek elsősorban a tőzsdén, illetve a cég jövőjével kapcsolatos találgatásokban öltenek testet. Maga az on demand rádiószolgáltatás innentől nem zavartatva magát továbbra is növekszik, fejlődik  és egyre népszerűbbé válik…

A fejlődés egyik leglényegesebb területe a mobil platform, ahol  a a Pandora erőseb, mint a weben, ugyanakkor ott, ahol a felhasználói igények az elmúlt időszakban jelentősen megváltoztak. A korábbi, a mobil alkalmazásokat a egyszerűen kezelhetőnek, kevesebb funkcióval rendelkezőnek, inkább lineárisan építkezőnek definiáló paradigma, ahogy a fogyasztók egyre jobban megismerték az alkalmazásokat szép lassan megváltozott. Felértékelődött az információ szerepe magukban az alkalmazásokban is. Ez pedig azt jelenti, hogy az alkalmazásoknak az egyszerűség és könnyű kezelhetőség mellett ma már az adott  tartalomhoz kapcsolódó információkat is biztosítania kell.

A Pandora 4.0 néven futó mobilalkalmazás segítségével lényegesen könnyebbé vált az adók közötti váltás, a meglevő adók átnevezése, jellemzőinek megtekintése és persze az új adók létrehozása is. Az átjárást a különböző tartalmi és funkcionális területek között a mobil alkalmazás felső résén elhelyezett menü oldja meg, melynek segítségével az adók, a beállítások illetve a közösségi elemek azonnal elérhetőek.A rádió hallgatása közben mostantól elérhető, megtekinthető lesz az adott dal szövege, illetve magáról az előadóról szóló információk is.

A webes verzióhoz hasonlóan a mobil felületen is megjelennek (végre) a felhasználói profilok, melyek segítségével látható lesz, hogy az egyes felhasználók milyen rádióadókat hoztak létre, illetve hallgatnak, milyen dalokat kedveltek vagy jelöltek be kedvencnek, hogy az adott felhasználót  hányan like-olták, hány rádióadót hozott létre, hányan követik stb. Nagy újítás, hogy nem csak a felhasználóknak, hanem az előadóknak is lesz profiloldala, ahol önéletrajzuk,  diszkográfiájuk valamint a hozzájuk hasonló előadók lesznek  elérhetőek.

Az új mobilalkalmazás egyik  új, kiemelt területe a közösségi funkciók erőteljes megjelenése. (mint ahogyan az már pl.a profil oldali funkciókból ki is derülhetett...) Nem erőltetett módon, ( azaz funkcionálisan, ergonómia értelemben nem lesz előtérbe helyezve) de lehetőség lesz rá, hogy  a közösségi megosztás keretében az éppen hallgatott rádió URL-jét vagy a kedvenc  dalokat a Facebook-on is megjelenítsék a  rádióhallgatók.

A Pandora, új mobil alkalmazásával két legyet próbál egy csapásra lecsapni. Egyrészt megpróbál megfelelni az újfajta felhasználói igényeknek, másrészt pedig erősíteni próbálja a közösségi funkciókat. Érdekes módon, ezzel gyakorlatilag a webes verzió funkcionalitást éri utol a mobil verzió, ami ez esetben persze abszolút nem kevés. Az újítások révén a kaliforniai cég megőrizheti helyét a legnépszerűbb, legtöbbet letöltött mobilakalmazások között, mind iOs, mind Android platformon.