A Spotify a 10 millió prémium ( azaz fizető) felhasználó elérésével egy roppant fontos mérföldkőhöz érkezett. Egyrészt a 10 millió prémium felhasználó bejelentésével egyértelműen konszolidálta vezető helyét a streamingpiacon, a második helyezett Deezer ugyanis 5 millió, a harmadik Muve Music, illetve az azt követő Rhapsody pedig alig 2 millió prémium felhasználót tudhat magáénak. A másik fontos ok, amiért Daniel Ek a szokottnál is jobban örülhet a hírnek az az, hogy ezek a számadatok sokat lendíthetnek Spotify tőzsdei bevezetésén.

Mindezzel ugyanakkor a svéd cég még messze nem érte el végső célját és további, komoly, megvalósítandó, megoldandó  feladatok állnak Daniel Ek és csapata előtt!

A zenészek meggyőzése

A streaming szolgáltatások- de különösen a Spotify- egyik legjelentősebb problémája, hogy a zenészek, zenekarok úgy érzik, nem kapják meg a megfelelő kompenzációt a szolgáltatásokban meghallgatott dalaik után.

A svéd céget több, nagy nevű együttes is támadta emiatt, rendszeresen előfordul, hogy együttesek ( az egyik legismertebb példa erre a Coldplay) letiltják friss tartalmaik megjelenéssel egy időben való megjelenését a svéd cég szolgáltatásában.

A  Beatles, az AC/DC, a Metallica vagy éppen a Pink Floyd távolmaradása érzékeny veszteség volt a svéd szolgáltató számára.  Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt évben Daniel EK és cége komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy közelebb kerüljön az előadókhoz.

Ennek talán legjelentősebb és leglátványosabb lépése a Spotify Artist oldal indítása volt, ahol a Spotify a legfontosabb az üzleti modellel, a működéssel és a kifizetésekkel kapcsolatos kérdéseke próbálta, próbálja tisztázni. Mindez azonban csak egy hosszú folyamat első lépése. Daniel Eknek és csapatának minden valószínűség szerint további hosszas tárgyalásokra,, magyarázatokra, győzködésre lesz szüksége ezen a területen.

Nyereséges működés

A Spotify, indulása óta folyamatosan veszteséges, annak ellenére, hogy bevételei folyamatosan, meredeken emelkedtek, emelkednek. A fő oka mindennek az üzleti modell: a svéd cég bevételeinek 70%-át a jogtulajdonosoknak továbbítja, így saját költségeinek, a működtetésnek és a fejlesztéseknek a maradék 30% kelle(ene) hogy fedeztet adjon. Mindez természetesen nem reális, így a svéd cég, lényegében fontosabb lépései- amerikai piacokra való belépés, ingyenes mobil zenehallgatás bevezetése, nemzetközi terjeszkedés- előtt újabb és újabb befektetők bevonására kényszerül. A Spotify 2008-as indulása óta, több, mint 1 milliárd dollárt fizetett a jogtulajdonosok részére. Azon jogtulajdonosok részére, akik részben tulajdonolják is a svéd céget.

Jelen üzleti modell mellett a svéd cég csak akkor lehet képes nyereséges vagy legalább nullszaldós működésre, amennyiben jelentősen növelni tudná bevételeit, s így az osztozkodás után neki járó 30%-os részesedés is érdemben nőne.

Az üzleti modell stabilizálása két okból is fontos lenne a svéd cég számára: Egyrészt mert szemben a streaming piacra belépő nagy médiacégekkel ( Apple, Amazon, Google) a Spotify nem rendelkezik olyan erős hardware lábbal, amely a tartalom oldali veszteségeket finanszírozni tudná.

A svéd cég a hírek szerint a tőzsdére készül, márpedig a tőzsdei befektetők számára a növekedés nem elegendő, ahogyan azt a Pandora tőzsdei pályafutása jól példázza.

Felhasználószám jelentős bővítése

A nyereséges működéshez szükséges bevételnövelés alapfeltétele a felhasználószám növelése. A Spotify 40 millió felhasználója igen szép szám a streaming szolgáltatások között, de már a Pandora-val való összevetésben is kevés, az iTunes közel 400 millió felhasználójához képest pedig marginálisnak mondható.

Danierl Ek egy konferencián maga is említette, hogy a Spotify fő célja, hogy a világon, valamilyen formában zenét fogyasztó, mintegy 1 milliárd emberből 200-250 milliót a legális fogyasztás és a Spotify használata felé tereljen. A jelenlegi 25%-os konverzió mellett, mindez 40-50 millió fizető felhasználót jelentene.

Ehhez persze nagyon sok mindennek kell egyszerre működnie. Erősödnie kell a Spotify márkának, egyre több és több és egyre nagyobb volumenű együttműködéseket kell kialakítaniuk telco cégekkel és nem utolsósorban egyre több és több, de elsősorban nagy növekedési potenciállal rendelkező új piacra kell belépnie a Spotify-nak.

A komoly vetélytársak legyőzése

A Spotify a legjelentősebb streaming szolgáltatás, ebben túlzottan nagy vita a piaci szereplők között sincsen. Kényelmesen vezet a Deezer, az Rdio és más kisebb független streaming szolgáltatások előtt.

A streaming piac ugyanakkor hatalmas médiacégek érdeklődését is felkeltette. Az Amazon, a Google, az Apple mind-mind komolyan gondolják, hogy a zenei tartalom révén adnak majd el sok tízmillió hardvert. Ebben a versenyben, ezekkel a szereplőkkel szemben a Spotify sokkal inkább akvizíciós célpont, mint versenytárs.

A svéd cég egyetlen esetben kerülhet ki ebből a helyzetből győztesen: ha gyorsan s gyorsabban tud növekedni a közeljövőben, amikor a nagy médiacégek saját vagy frissen vásárolt szolgáltatásaik beindításán fáradoznak!

 Terjeszkedés, akár a zenén túlra is

Hosszabb távon a tartalomipari stratégák szerint a tartalmakat egyre kevesebb és egyre inkább koncentrálódott nagy médiacégtől szerezzük majd be. Film ,zene, e-book, videó- mind egy helyről, egy helyen, egy hozzáféréssel, akár egy előfizetéssel.

A Spotify számára hosszabb távon lehetőség tehát az is, hogy saját maga terjessze ki szolgáltatási körét és maga váljon egyfajta digitális központtá. 40 millió felhasználóval ez nem feltétlenül realitás, de 200-250 millió felhasználó esetén valóban érdemes lenne legondolkozni azon, hogy a felhasználói tábor számára többféle tartalomtípust kínáljanak.

Természetesen a fenti öt feladat nem ugyanakkora súllyal esik latba. A svéd cég számára a legfontosabb feladat az elkövetkezendő 1 évben pénzügyi helyzetének stabilizálása és a nagy médiacégekkel való versenyben való helytállás. Nem lesz könnyű feladat, sőt talán a svéd cég a tengerentúli piacokra való belépés évéhez hasonló nehéz év előtt áll 2014 hátralevő részében és 2015-ben.