Ugyan a Wall Streeti elemzők továbbra is inkább a kételkednek, mint feltétlenül hisznek benne, ettől függetlenül tény. a vezető közösségi on demand rádió, a Pandora  továbbra is elképesztő ütemben növekszik.

A szolgáltatást aktívan használók tábora kis mértékben 54.5 millióra 54.9 millióra nőtt, azaz az on demand rádió 400 ezerrel tudta növelni aktív felhasználóinak számát. További jó hír, hogy február óta immáron hatodik hónapban egy huzamban, így az évben összesen már 145 millió órával nőtt a havi hallgatottsága a szolgáltatásnak. A használat növekedése érezhető a tengerentúli rádiók  piaci részesedésén is, ahol a Pandora immáron 6.13 %-ra növelte részesedését, az egy évvel ezelőtti 3.51%-ról!

Pár nappal ezelőtt számoltunk be róla, hogy az Amazon, mintegy másfél évvel az eredeti indulás után  elindította az Apple-el teljesen megegyező funkcionalitású scan and match jellegű, felhő alapú zenei szolgáltatását. Mint azt már akkori bejegyzésünkben is írtuk az Amazon nincsen könnyű helyzetben, hiszen a mobil platformon, minkét már a piacon jelenlevő operációs rendszer egy-egy vetélytársa birtokában van , így a saját zenei szolgáltatás sikere elsősorban a Kindle és a saját ökoszisztéma kialakításán múlik.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy az Amazon egyben a web legbefolyásosabb és legnagyobb kereskedője is, így nem meglepő módon a cég tervei között a hírek szerint szerepel, hogy a hatalmas forgalmú hagyományos CD-ket áruló áruházának vásárlásait is integrálja a felhő alapú szolgáltatásába.

A gyakorlatban ez azt jelent(heti) majd, hogy az Amazonon megvásárolt CD-k, amennyiben a vásárló rendelkezik Amazon cloud drive regisztrációval, azonnal bekerülnek a felhőben tárolt zenéi közé.

Ha mindez megvalósul- amire azt gondolom nagyon jó esély van- akkor ez lesz az első alkalom,hogy a fizikai és a digitális zenei szolgáltatások összekapcsolódnak és egymás között ténylegesen átjárhatóvá válnak.   Mindez pedig egy klasszikus win-win szitációt teremthet. A hagyományos formátumok számára az integráció volumennövekedést, a felhő alapú szolgáltatás számára pedig nagy mennyiségű potenciális igénybe vevővel való megismertetés lehetőségét tartogatja magában.

Mint ahogyan azt gyakorlatilag az összes tech blog megírta, az iOS 6 megjelenésével hosszú-hosszú idő után kikerül az Apple operációs rendszeréből a Youtube alkalmazás. (Egészen pontosan az iOS 6 és afeletti verziószámú operációs rendszerekben nem lesz megtalálható , az az alattiakban igen) Felhasználói oldalról nézve mindez egyszerre nagyon rossz és jó hír.  Nagyon rossz, hiszen a kiemelt szerepe a videómegosztónak ezzel megszűnik. Ugyanakkor nagyon jó, ugyanis azáltal, hogy az iOS 5 és korábbi verziójában a Youtube app alapfelszereltség volt, a Google oldali fejlesztések nem (vagy csak ritkán)  kerülhettek bele az alkalmazásba. Így most- ahogy a Google is ígéri- a Youtube alkalmazás folyamatosan fejlesztett és fejlődő, új funkciókkal bővülő alkalmazás lesz.

Azt ellenben érdemes átgondolni, mi is vezethetett az Apple, alapvetően drasztikus lépéséhez. A találgatások listájának élén áll a feltételezés, mely szerint az Apple é a Google nem tudtak megállapodni a lejáró licenszelés jövőbeni feltételeiről.

A pletykánál jóval konkrétabb az az információ, amely szerint a jövőben a Vimeo a jelenleginél lényegesen komolyabb szerepet kap majd az Apple operációs rendszereiben. Könnyen elképzelhető, hogy a Vimeo lesz a jövőben az Apple által elsődlegesen ajánlott videó feltöltő és videólejátszó hely az weben.

Egyes iparági szereplők ugyanakkor úgy vélik, a Youtube eltűnésével megteremtődik a lehetőség arra, hogy a fiatal és feltörekvő zenei startupok, mint a Spotify, a MOG vagy éppen az Rdio az Apple készülékekben megtalálhatóak legyenek, automatikusan. A magunk részéről ezt a lehetőséget tartjuk a legkevésbé valószínűnek- legalább is az említett és közszájon forró szolgáltató nevekkel- ugyanis ezzel az Apple komoly lépést tenne saját maga és zenei szoftvere az iTunes ellen.

Végül, de nem utolsó sorban sok spekuláció olvasható arról, hogy mindez egy komoly platform harc első(?) lépése lehet. A Google az új Youtube web-oldallal tulajdonképpen sok tekintetben feleslegessé tette a Youtube alkalmazás szükségességét. Mindez a HTML5 alapú megoldásnak köszönhető,amely végtelenül könnyen ugyanolyan ikonként szerepeltethető az iOS készülékek képernyőin, mint az alkalmazások, azaz a felhasználói élmény gyökeresen más megoldással is ugyanaz tud lenni. A HTML 5 alapú megoldás ugyanakkor platformfüggetlen, azaz azt jelenti, hogy au iOS és az Android alapon is használható ugyanaz a megoldás. Mindez- amennyiben valóban tömegesen elterjed-  pedig az Apple alkalmazás ökoszisztémájára mérne, mérhetne hatalmas csapást.

Bármelyik feltételezett szkenárió is valósul meg, egészen biztosa, komoly és mélyreható hatása lesz a tartalomfogyasztásra z iOS eszközökön, így érdemes figyelni a fejleményeket. Illetve majdan az operációs rendszer hivatalos bemutatását.

Tavaszi bejegyzésünkben hosszasan elemeztük a digitális zenei élet legújabb, ugyanakkor egyik legérdekesebb szegmensének, a social dj szolgáltatásoknak a lehetőségeit, a rájuk leselkedő veszélyeket valamint lehetséges helyüket a jövő digitális zenei szolgáltatás palettájában. Akkor is említettük, hogy a legnagyobb kihívás, amely előtt az ilyen jellegű szolgáltatások állnak, a kiadókkal való megállapodás.

Ugyan a felhő alapú szolgáltatások jelenleg még nagyon messze vannak a bennük rejlő  remélt potenciáltól, mind bevételi, mind igénybevételi szempontból, ennek ellenére érdekes, és a jövőben akár meghatározó jelentőségű is lehet, hogy a három óriás média cég- az Apple, az Amazon és a Google-  versengése hogyan alakul.

Az induláskor az Apple egyértelmű hátrányba került, a funkcionalitással azonban ezt kompenzálni tudta. Az egyetlen igazán lemaradónak tűnő cég a Google, amely láthatóan küszködik a számára idegen területtel.

A funkcionalitásban meglevő hátrány leküzdése szempontjából voltak fontosak azok a hírek, melyek szerint az Amazon előrehaladott tárgyalásokat folytat a kiadókkal arról, hogy az saját felhő alapú szolgáltatása esetében is ugyanazok a funkciók elérhetőek legyenek, mint az Apple esetében, azaz a saját gépen található zenei tartalmakat ne kelljen fizikailag is feltölteni a felhőbe annak érdekében, hogy a többi eszközön is elérhetőek legyenek.

Július utolsó napjaiban a tárgyalások sikeresen lezárultak, így a elektronikus kereskedelmi óriáscég végre bejelenthette, hogy  a négy major és több, mint 150 független kiadóval történt megállapodás révén az Apple-el teljesen megegyező feltételek tud felhasználói számára nyújtani.

Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az Amazon mintegy 20 millió dalból álló zenei adatbázisa és a felhasználó gépén levő tartalmak párosítása révén lesznek elérhetőek a saját zenei tartalmak a felhőben. A szolgáltatás bármilyen  Android alapú eszközzel, az  Amazon Kindle Fire tabletjével, iPhone, iPod Touch valamint bármilyen webes böngészővel kompatibilis és használható.

Funkcionális szinten tehát az Amazon immáron az Apple-el egyenértékű ajánlatot tesz le a potenciális felhasználók elé. Az, hogy a szolgáltatás Apple eszközökön is igénybevehető, elvileg megteremti a lehetőségét annak, hogy iOS-t használó felhasználók is az Amazon szolgáltatást válasszák, de valljuk meg, erre nem túl nagy az esély. Az Android eszközök hatalmas piacot jelentenek, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez az a piac, amelyre a Google is alapoz zenei terveiben, így előbb vagy utóbb elkerülhetetlen lesz a keresőóriással való konfrontáció. A siker tehát legbiztosabban a saját eszközön, a Kindle-ön való megjelenéssel biztosítható, azaz sokadszorra és nem is utoljára megint oda lyukadunk ki, hogy a siker egyik- ha nem a legfontosabb feltétele- a saját , jól működő, félig-meddig zárt ökoszisztéma jelenti, jelentheti.  Ha az Amazon egyéb területen meglevő terveit nézzük, azt kell mondjuk, mindez a cég stratégiájával összhangban van, így hiba lenne leírni az Amazon felhő alapú zenei szolgáltatását, a döcögős kezdés ellenére is!

Bő 10 napja került s nyilvánosság elé az Apple második negyedéves pénzügyi jelentése, amely a várakozásoktól elmaradt, így mélybe taszítván az Apple részvény árfolyamát. Az elemzőket és a részvénytulajdonosokat a tervezettől elmaradó iPhone bevételek aggasztják, zenei szempontból ugyanakkor más érdekességek is lapultak a negyedéves jelentésben. A cég méretéhez képest elhanyagolható mérete miatt a legtöbb elemző nem is nagyon foglakozott vele, pedig érdekes aggasztó adatokat tett közé a cég az iTunes Store  negyedévéről is.

Annak ellenére, hogy egyre több és több országban érhető el a szolgáltatás, a bevételek elmaradtak az előző negyedévhez képest, közel 100 millió  ( 1.9 milliárd vs 1.8 milliárd )dollárral. Persze ha az előző év hasonló időszakához mértjük, akkor a szép, egészséges növekedés látható,  (+400 millió dollár) a két évvel ezelőtti bevételekhez képest pedig majdhogynem duplájára nőttek a bevételek.  Átlagos céges szemmel nézve pazar adatok, Apple mértékkel érve csalódás.

Pontos információk nem olvashatóak ki a pénzügyi jelentésből azt illetően, mely tartalmi  szegmens okolható  a csökkenésért, azonban maga a csökkenés,  a tavalyi utolsó és idei első negyedév zenére vonatkozó adataival együtt véve mindenképpen figyelmeztető jel a cég számára (is) a felhő alapú zenei szolgáltatásokban rejlő potenciállal kapcsolatban és egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az Apple számára valóban nincsen más megoldás, mint az iTunes gyökeres átalakítása, modernizálása. 

Az EMI Universal általi felvásárlása az elmúlt 10-20 év legnagyobb jelentőségű tranzakciója a lemeziparban, de a szórakoztatóiparban is is a top 5 között lehet. Ahogyan azt korábbi bejegyzésünkben  írtuk, a tranzakciót ind az európai, mind a tengerentúli hatóságoknak jóvá kell hagyniuk, ami a méretét és jelentőségét tekintve hosszú folyamatnak ígérkezett.

A várakozásoknak megfelelően az európai hatóságok első körben nem fogadták el a tranzakciót, mondván, az túlzottan korlátozza majd a versenyt és túlzottan nagy kontrollt biztosítana a Universal számára az árak fölött.

Az euópai versenyhatóság a kiadónak adott válaszában érzékeltette, hogy  a Universalnak el kell adnia bizonyos érdekeltségeit annak érdekében, hogy a piaci részesedése ne haladja meg az elfogadható szinteket.

Az eladásra kínált kiadók, érdekeltségek listája folyamatosan változott az elmúlt hetekben, még az amúgy sikeresnek számító Vevoban levő Universal érdekeltség eladása is felmerült. A héten kiszivárgott a véglegesnek tűnő lista, így a találgatásoknak úgy tűnik vége.

A listában szinte kizárólag európai érdekeltségek, kiadók szerepelnek, de ettől függetlenül rengeteg híres előadó gazdát cserélhet majd a jelek szerint. És akkor a lista maga:

• Parlophone (a Beatles nélkül)
• Chrysalis  (Robbie Williams nálkül)
• Ensign,
• Mute,
• Sanctuary (Csak Anglia);
• EMI Classics,
• Jazzland (Norvégia) and MPS (Németország)
• Az EMI francia, Belga, cseh, norvég, lengyel, Portugál és svéd irodái
• A Universal görög irodája

Illetve több, a közeljövőben lejáró  európára vonatkozó jog- Pl. Disney Records vagy éppen a Ministry of sound- meg nem újítása.

Önmagában a Parlophone vagy a Chrysalys nem híres kiadók, a taralmaik ugyanakkor rendkívül érdekesek és értékesek. Elég ha csupán annyit mondunk, hogy a tranzacióval  olyan előadók kerülnének el az EMI-tól, mint a Coldplay,a Gorillaz, a Blur, Kylie Minogue , a Jethro Tull, Sinead O'Connor, the Waterboys, Procol Harum , Norah Jones,  vagy éppen a Beastie Boys.

A jelentős átszervezés, híres előadókról való lemondás és az ezáltali katalógus csökkenés természetesen mind szükséges- és nem biztos, hogy elégséges- feltétele a tranzakció jováhagyásának, a Universal számára ugyanakkor érezhetően valódi és mély  lépések megtételét jelenti. Azt gondolom, a tranzakció még így is megéri, de teljesen egyértelmű, hogy ebben a formájában az EMI értéke  érezhetően kisebb lesz, mint az eredeti feltételek és katalógus méret mellett.

Arról itt, a muzzak oldalain is többször említést tettünk már, hogy az elkövetkezendő években a tartalom és a tartalom fogyasztására szolgáló eszközök konvergenciájára,összeolvadására lehet számítani, azaz rövidülni fog a tartalom előállítója és a fogyasztója köztit értéklánc. Optimális esetben amúgy ez az árak csökkenését vonná maga után, ez esetben azonban inkább arról van szó, hogy a kevesebb szereplő számára (talán) biztosítható lesz a nyereséges működés a tartalompiacon (is) Ennek a folyamatnak a része, hogy egyre több és több mobiltelefongyártó lép be a tartalompiacra, több-kevesebb sikerrel.

A MOG kapcsán a HTC terveiről már írtunk, illetve az Apple legnagyobb készülékgyártó riválisának, a Samsungnak a tartalmi terveiről is említést tettünk. A koreai telefongyártó óriás májusban indította le Music HUB néven, felhő alapú zenei szolgáltatását, a nagyobb zenei piacokon (Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Németország,Spanyolország), de az Egyesült Államokban nem. Ez utóbbi kitétel heteken belül a múlté lesz, erősítették meg a céghez közel álló források.

Mindez pedig azt jelenti, jelentheti, hogy újabb erősnek hitt szereplővel bővülhet majd az amúgy is meglehetősen túlzsúfolt tengerentúli digitális zenei piac. A szolgáltatásban majd mintegy 15 millió dal lesz elérhető, várhatóan 10 dollár alatti áron. Az európai piacokhoz hasonlóan a funkcionalitás egyszerre kínál majd felhő alapú tárhelyet, on demand rádiót és pay per track letöltést.

A koreai cég roppant tempóban jelent meg zenei szolgáltatásával, melynek fejlesztését a Palo Altoi központú és a Samsung által májusban felvásárolt Mspot végezte, a tartalmat pedig a 7Digital biztosítja.  A sietség sok tekintetben érthető, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy kifizetődő. Maguk a felhő alapú szolgáltatások egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így ezen a területen a sietség nem indokolt. A tengerentúli rádiós piac ellenben már most is telített és egy több éve a piacon levő szereplő, a Pandora által dominált, a kihívó pedig napjaink kedvenc zenei szolgáltatása a Spotify.  Apple, Google, Amazon, Pandora, Spotify. Ők tehát az elsődleges riválisai a Samsungnak és új szolgáltatásának. Azzal semmiképpen sem vádolhatóak a koreaiak, hogy ijedősek lennének…

A  Spotify jelenlegi legnagyobb problémája  ugyanakkor maga az üzleti modell, amely a kiadó tulajdonosok ellenére is olyan, hogy gyakorlatilag minden fajta növekedéshez újabb tőke bevonására van szükség, a kiadói jogdíjak megfizetéséhez.  Eleddig ez- több körben- sikerült, de az nyilvánvaló, hogy hosszú távon fenntartható üzleti modellel a világ jelenleg legnépszerűbb zenei szolgáltatás sem rendelkezik!

A fenntartható üzleti modell eléréshez a legfontosabb az lenne, hogy a Spotify bevételei  jelentőssé váljanak a kiadók számára is, s így a tárgyalási pozíciója a svéd cégnek azonnal megváltozna, előnyösen.

Hol tart most ebben a folyamatban a svéd cég? Múltkori bejegyzésünkből kiderült, hogy egyelőre még az iTunes-al sem összemérhetőek a bevételek, de ha más szolgáltatókat is figyelembe veszünk, úgy a helyzet még sötétebb a Spotify számára.

Csak a fizikai adathordozók forgalmazásában vezető Wal-Mart mintegy 520-530 millió dollár árbevételt generált a tengerentúlon, szemben a Spotify 2011-es 250 millió dollár körüli bevételeivel.  A svéd szolgáltatót természetesen az Apple, és  az Amazon is megelőzi.  Magyarázza mindezt, hogyha megnézzük, maguk az egyes szolgáltatás típusok mekkora részt hasítanak ki a zenei piacból. A 2011-es adatok alapján a streaming szolgáltatások mindössze 9.5%-os tettek ki a teljes amerikai  zenei piac bevételeiből, így értelemszerűen a kiadói bevételekből való részesedésük is a 10%-os szint körül mozoghat.  Még rosszabb adatokat kapunk, ha mind a 15 olyan országot vizsgáljuk, ahol a Spotify 2011-ben működött.  Ezeken az országokban a streaming szolgáltatások a kiadói bevételek mindössze 3.5%-át tették ki.   

Az amúgy meglehetősen borús képet árnyalják ugyanakkor a skandináv országok, ahol a Spotify az amerikai piacoknál lényegesen magasabb bevételeket biztosít a kiadók számára.  Ezekben az országokban, szemben az tengerentúli 10% alatti értékekkel szemben 30-60%, sőt Svédországban 80% feletti a kiadói bevételekből való részesedése a streaming szolgáltatásoknak.

Természetesen kicsi, az amerikainak alig ötödét elérő méretű piacokról beszélünk, így az adatok jelentősége is ennek megfelelő. De! Azon felül, hogy ezeken a piacokon jelent meg először a Spotify érdemes megjegyezni, hogy ezek a digitálisan legfejlettebb piacok, ahol a pay per track letöltések- akár az iTunes, akár az Amazon által- nem kaptak akkora teret a múltban, így a streaming szolgáltatások gyorsabban tudtak teret nyerni.  Mindez azért feljegyzésre érdemes, mert a világ legnagyobb zenei piacénak számító tengerentúli piacok jelenleg (még) a pay per track szolgáltatások által domináltak, ez azonban az elkövetkezendő években egészen biztosan változni fog.A változást- mind az igénybe vett szolgáltatásokban., mind az illegális letöltések elleni küzdelemben-  pedig pontosan a Spotify és a hozzá hasonló streaming szolgáltatások fogják majd elhozni. Jelenleg ez a legerősebb és legjobban alátámasztható érv  Daniel Ekék kezében, nem a forgalom és bevételi adatok.

Szinte hihetetlen, de igaz,immáron egy éve elérhető a Spotify a tengerentúlon, az az amerikai piacokon is! Az európában oly sikeres svéd start-up hosszas és küzdelmes tárgyalássorozat végére tett pontot tavaly nyáron és lépett be a sokszereplős és rendkívül összetett tengerentúli zenei piacra. Arra a tengerentúli piacra, amelytől nagyon sokan féltették, sőt többen úgy gondolták, hogy a svéd cégnek nincsen esélye komoly piaci szereplővé válni.

Így, egy év elteltével azt biztosan kijelenthetjük, hogy ők tévedtek. A Spotify a tengerentúli piacokon is bizonyított, sőt, az elmúlt egy év során az egyik legjobban hype-olt digitális zenei szolgáltatás nőtte ki magát.

Az adatok mindenesetre meggyőzőek: az amerikai felhasználók az elmúlt egy évben mintegy 13 milliárd dalt hallgattak meg és ennek több,mint a dupláját, közel 28 milliárd dalt osztottak meg a többi felhasználóval. Ennek több, mint a felét a Facebookon keresztül, ami egyben át is mutat a Spotify sikerének egyik kulcs elemére:a  Facebook-al való stratégiai partnerségre, melynek köszönhetően a szolgáltatás tengerentúli használóinak száma az egekbe szökött.

Nem csak ez volt az egyelten fontos lépése a Spotifynak, immáron a tengerentúli piacokhoz alkalmazkodva. Két legfőbb vetélytársát, az iTunest illetve a Pandorat egyaránt megtámadta a svéd cég. Az Apple fő termékét az alkalmazás platformmal, az on demand rádiók piacvezetőjét épedig saját on demand rádió megoldásával hívta versenyre. A svéd cég tehát totális támadásba lendült annak érdekében, hogy a tengerentúli piacokon valóban meghatározó szereplővé váljon. Egy év alatt természetesen nem válhatott piacvezetővé és nem előzhette meg évek óta működő vetélytársait, számára részben vagy egészében idegen területeken, de az agresszív irányvonal egyértelműen azt mutatja, hogy Daniel Ek és cége eltökélt azt illetően, hogy a lehető leghamarabb a Spotify váljon az első és egyetlen  internet zenei központtá.