Albumok 25 centért-ez lenne a jövő?

0

2012. március 19. - Pléh Dániel

Arról, hogy egy digitális dalnak vagy éppen albumnak mennyi is a reális ára, idestova 8-10 éve folyik a vita. Az Apple által az iTunes indulásával felállított 99 cent/9.99 dollár, gyakorlatilag szabvánnyá vált, minden egyes fontosabb valutára kivetítve.A legtöbb országban ezek az árak alapvetően elfogadottá is váltak, a közvéleménykutatások során sosem az árra panaszkodtak a zenekedvelők.

Egy dal vagy éppen album értékét ugyanakkor drámai mértékben befolyásolják a megjelent streaming szolgáltatások. Gondoljunk csak bele, ha 10 dollár körüli összegért korlátlan streaminget (azaz 10 millió dalból bármennyit, bárhányszor meghallgathatunk) kapunk, úgy a gyakorlatilag ugyanannyiba kerülő albumletöltésnek gazdasági értelme sincsen. Hogy mindezek ismeretében miért vannak még mindig a piacon pay per track letöltőszolgáltatások? A válasz ismételten csak a fogyasztói igényekből levezethető: jelenleg még mindig olyan központi szerepet tölt be a zenék birtoklásának fontossága, hogy a pay per track szolgáltatások bőven meg tudnak élni, ugyanakkor a steaming szolgáltatások miatt egyre fokozódó ár csökkentési nyomás alatt.

Ennek a kettős présnek az eredménye az, amit az elmúlt hetekben láthattunk a Google Play indulása kapcsán a Google-tól illetve az Amazontól. A két óriás ugyanis előbb 99 centért, később pedig már 25 centért kínált komplett albumokat , olyan előadóktól, mit Lady Gaga vagy éppen a Coldplay.

A két cég a tervek szerint a jövőben is folytatni fogja az ilyen jellegű akciókat, amik tulajdonképpen a már korábban is kialakult árharc második, tovább erősödő fázisának tekinthető. Az Amazon gyakorlatilag az AmazonMP3 indulása óta kínált albumokat 5 dollárért, a Google pedig a Google play indulása óta kínált különböző albumokat napi ajánlat jelleggel 25 centért.

Afelől senkinek egy pillanatig se legyen kétsége, hogy az akción mind a Google, mind az Amazon komoly pénzeket veszít, a tartalomtulajdonosok számáras ugyanis a normál árhoz igazodó költségeket kötelesek megfizetni.

Normál áron ezek az új albumok 11.99 dollárba kerülnek, melyből nagyságrendileg 70% a kiadói jutalék. Ez azt jelenti, hogy albumonként valamivel kevesebb, mint 8 dollár a teljes költsége a forgalmazóknak az ilyen akciókon. Természetesen a tényleges veszteség nagyban függ az értékesített példányszámtól is. A Lady Gaga promóció esetében 440 ezer album kelt el, ezt alapul véve, hasonló értékesítési volumen mellett mintegy 3 millió dollár vesztesége keletkezett, keletkezik a forgalmazóknak.

Kérdés persze, hogy beszélhetünk-e ez esetben egyáltalán veszteségről? Pénzügyi, kontrolling értelemben természetesen igen, ugyanakkor stratégiai értelemben egyáltalán nem, biztos. Ha a stratégiai megközelítést alkalmazzuk, akkor ez a veszteség sokkal inkább promóciós költségként fogható fel. Olyan promóciós költségként , melynek segítségével az egyes cégek friss, stratégiailag fontos felhő alapú zenei szolgáltatásaikat is promotálják egyben. Mindezen felül pedig ott van a többi zenei tartalom, vagy bármilyen más termék és szolgáltatás, melyet az Amazon messze földön híres ajánló rendszere révén az akciós zenei tartalmakkal együtt tud értékesíteni a cég.

Sokkal érdekesebb kérdés, hogy ezek az akciók hosszút távon mit jelentenek majd a pay per track tartalmak árazására. Eljutunk-e esetleg oda, hogy a felhő alapú szolgáltatásoknak a kiegészítőjévé válnak, azoknak a havi díjéba beépülve, vagy valamilyen nagyon alacsony áron megmarad önálló szolgáltatáskánt az egyedi letöltés is?

komment

Itt az az új Facebook-barát Vevo

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 14. - Pléh Dániel

A Vevo az elmúlt 2 év egyik legnagyobb sikertörténete. A név hallatán mind a kiadók, mind a tulajdonos Youtube topmenedzsereinek szívét melegség önti el. A Vevo intelligens és szép megoldást nyújtott valamire, amin éveken át csak feszültséget okozott a tartalomtulajdonosok és az akkor még újnak számító Youtube és tulajdonosa, a Google között.

Nem ismételnénk el a Vevo sikerének a zálogát, akit érdekel, az korábbi postunkban vissza tudja olvasni. Sokkal izgalmasabb ugyanis a Vevo jövője. Januárban láttak napvilágot azok a hírek, melyek szerint a szindikátusi szerződés lejárta után a Vevo a Facebook-al állapodhat meg, s így 2013-tól a közösségi oldal lenne a prémium videók otthona (is).

Ugyan az egyezség egyelőre még nem aktuális, a Vevo újabb, indulása óta immár második átalakulása nem hagy sok kétséget afelől, mi is az elképzelt irány…

Az első és legfontosabb változás magánál a bejelentkezésnél várja a látogatókat. A Vevo teljesen Facebook alapúvá tette a belépést, olyannyira, hogy a belépési folyamat során a Facebook-on lájkolt vagy megosztott videóklipek alapján állítja össze a Vevo az adott felhasználó belépett főoldalát. Ugyancsak a perszonalizáció jegyében, azt erősítendő a Vevo iTunes Match klónja a felhasználó merevlemezén az iTunes könyvtárban talált előadókból kreál videóplaylisteket.

A tervezőgárda mindent megtett annak érdekében, hogy folyamatos videólejátszás feltételeit biztosítsa. Egyrészt egy a Spotify esetében megismert a zenei tartalmak- jelen esetben klipek- közötti, metaadatszntű kapcsolatok kialakításában és számontartásában élen járó, Echonest céget kérték fel a Vevo adatbázisában található 45 000 videóklip közötti kapcsolatrendszer kialakításával. A musiXmatch-el való együttműködésnek köszönhetően pedig a videóklipek mellett az azokhoz tartozó dalszövegek is elérhetőek lesznek.

Apróbetűs résznek számít, de roppant mód lényeges, hogy a fejlesztések minden platformon érvényesek, azaz az új vevo.com egyben új iPhone, iPad, Android alkalmazást is jelent, azaz a videóklipek nézegetése folyton, folyvást, minden platformon folyhat. Ez a fő cél lebeg a Vevo fejlesztőinek szeme előtt, s a célpont pedig nem is titkoltan a Spotify és a Pandora, azaz a streaming szolgáltatók és szolgáltatások.

Mindez pedig nem jelenten más, minthogy a tartalmak konkrét formájától függetlenül, minden streaming szolgáltató egy piacon versengene. Mi a magunk részéről ezt még nem látjuk lelki szemeink előtt (hacsak nem a hirdetői pénzekről beszélünk) , sőt sokkal inkább látunk egy audio illetve egy video piacot, más és más karakterisztikus jellemzőkkel, más és más piacvezetőkkel. A Vevo-Facebook kapcsolat szempontjából különösen érdekes, hogy egyetlen szereplő van, aki rövid távon, mindkét piacon meghatározó szerepet tölthetne be, ez pedig nem más, mint a Google.

komment

zene youtube facebook vevo

Mától elérhető a Spotify Németországban is

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 13. - Pléh Dániel

Méretében nem fogható a tavaly nyári, amerikai piacokon való megjelenéshez de komplikáltságában, illetve jelentőségében mindenképpen címlapra való hír, hogy a mai naptól Németországban is elérhető európai kedvenc zenei szolgáltatása, a Spotify.

A svéd cég a már jól megszokott három csomaggal áll majd a zenekedvelők rendelkezésére:

A Spotify Free csomag ingyenes lesz, ugyanakkor a zeneszámokat reklámok szakítják majd meg, illetve a offline mód használata valamint a mobilalkalmazás használata nem lesz elérhető.

A Spotify Unlimited csomagban minden online elérhető funkciót megkapnak az előfizetők, a mobil kiterjesztéseket azonban nem.

A Spotify Premium csomag az, amely mind az online, mind a mobil eszközöket és zenehallgatás élményét lehetővé teszi.

A Spotify Unlimited csomag ára 4.99, a Spotify Premium-é pedig 9.99 euró lesz németországban is, csakúgy, mint a többi európai országban.

Üzleti értelemben több okból is fontos lépés mindez. Egyrészt,mert a német az egyik legjelentősebb zenei piac a világon, európában az angol illetve a francia piacot megelőzve a legjelentősebb. Az ha nem is hasonló méretben, mint a tengerentúlon, de a német piacon is számolnia kell Daniel Ek cégének vetélytársakkal.

Másrészt a fontosabb pay per track letöltő oldalak, mint például az iTunes vagy az Amazon Mp3 már évek óta jelen vannak a piacon. A Rhapsody, a Napster International megvásárlásával ugyancsak jelen van a német piacon. Nem sokkal a Spotify-t megelőzve pedog az Rdio valamint a Deezer, nemzetközi terjeszkedésének első fontos lépéseként ugyancsak német földre lépett szolgáltatásával. Harmadrészt a német piacon már van egy a Spotify-hoz kísértetiesen hasonló szereplő, a Simfy, mely a svéd céghez hasonlóan jelentős befektetői bizalmat kapott az elmúlt 2 évben. Nemzetközi terjeszkedésen nem törik a fejüket, ugyanakkor Németország legjelentősebb kábeltv szolgáltatójával való együttműködésüknek köszönhetően 9 millió német háztartásban érhető el a szolgáltatásuk.

A német piacban azonban talán nem is magán a piacon való helytállás a legnehezebb- bár igazi, lokálisan erős vetélytárssal még nem volt dolga a svéd zenei startupnak- hanem az odajutás.

A német digitális zenei piac gyakorlatilag 2011 végéig jogilag teljesen bizonytalan helyzetben voltak a BITKOM (a német portálokat tömörítő szervezet) valamint a GEMA (a német jogvédő szervezet) között évek óta fennálló vita miatt. A két szervezet közötti vita tavaly év végén lezárult. Ugyan a svéd cégnél tagadják, de sokak szerint a Spotify is arra várt, hogy letisztuljanak a viszonyok a német jogvédői piacon, s alapvetően ennek tudható az be, hogy előbb voltak képesek a tengerentúli piacokon megjelenni, mint a legfontosabb európai piacon.

Mire lehet képes mindezek ismeretében a svéd cég a német piacon? Egészen biztosan meghatározó szerepet játszik majd, ebben biztosak lehetünk. Más kérdés ugyanakkor, hogyha az angol piacon veszteségesen működnek, akkor a német piacon mikén fognak tudni nyereségesen, vagy legalább nullszaldósan működni.

komment

zene spotify zenebiznisz

Elkezdődött a streaming piac racionalizációja

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 13. - Pléh Dániel

Utoljára két, két és fél évvel ezelőtt kényszerültünk ilyen témájú írásra. Úgy tűnik a történelem, a gazdasági ciklikusság, no meg a piacok viselkedése ismétli önmagát, így 2012 első negyedévének végén ismételten a streaming piacon elindult racionalizálódásról kell írnunk.

A Deezer számára a sokat emlegetett terjeszkedéshez és a világméretű terjeszkedéshez új befektetőkre van szüksége, a MOG bevallva/bevallatlanul eladósorban van, a Napster immáron magunk sem tudjuk hanyadszorra cserélt gazdát és jelenleg a Rhapsody-t „erősíti”.

A 3-4 évvel ezelőtt elindult streaming piaci élénkülés, majd leáldozás, a sok kisebb szereplő tönkremenetele vagy éppen felvásárlása nagyobb cégek által úgy tűnik megismétlődik, csak most már a valóban életképes üzleti modellel rendelkező évek óta üzemelő cégek vannak/lesznek soron.

Ez a fajta második körös piaci racionalizálódás eredményezheti, eredményezheti azt, 6-12 hónapon belül, hogy a zenei piacon az igazán hatalmas médiacégeken- Apple, Amazon, Google, Microsoft valamint a nagyon megerősödött Spotify-on, és Pandora-n kívül reális eséllyel nem lehet majd jelen szereplő.

2012 végére, 2013 elejére tehát a digitális zenei piacon szinte csak nagyon komoly háttérrel rendelkező, több éve a piacon jelen levő, rendezett pénzügyi háttérrel és üzleti modellel rendelkező médiacég lesz majd jelen. Ezen cégek számára a zenei tartalomterjesztés nem csupán valami stratégiallag fontos, de bevételi szempontból kevéssé lényeges terület lesz. Eljutott odáig a digitális zene piac illetve az eszközök, hogy a zene, a zenei szolgáltatások egyrészt integráns részét képezik majd ezen cégek felhő alapú és a mobilitást kihasználó ajánlatainak. A zenei szolgáltatások a várhatóan intenzív verseny fontos részét képezik majd. A hatalmas marketinggépezetek a zenével próbálják majd eladni a szolgáltatások egyéb komponsenseit is.

Ha valamikor eljön az ideje annak, hogy a digitális zenei megoldások teret nyerjenek, életképes üzleti modellek alakuljanak ki és a digitális zene önmagában is megálló termék legyen, az 2013 lesz. Vagy soha…

komment

google apple streaming zene pandora amazon spotify

Befektetőket keres a Deezer

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 11. - Pléh Dániel

Nemrégiben mi is beszámoltunk a francia streaming szolgáltató, a Deezer nagyratörő terveiről. A cég nem kevesebb szeretne elérni, mint hogy a közeljövőben a világ 130 országában- azaz gyakorlatilag mindenhol- elérhetővé teszi szolgáltatását.

A terv még úgy is roppant ambiciózusnak tűnik, hogy a legjelentősebb piacon-az amerikain- a cég nem tervezi egyelőre a megjelenést. Egyrészt elképesztő erőforrásigényeket támaszt az, hogy ha a kiadókkal nem is, de a jogvédő szervezetekkel gyakorlatilag országonként külön , egyenként meg kell állapodni. A kiadókkal való megállapodások kezelhetőek globális szinten, ugyanakkor a globális megállapodások roppant költségesek is.

Mindezek után nem hatott meglepetésként, hogy a cég hivatalosan is meghirdette második finanszírozási fordulóját, melynek keretében 50-100 millió dollárt szeretnének összegyűjteni, mellyel a cég értéke elérné az 500 millió eurós értékhatárt. Az első, 2009-ben lezárult befektetési kör során két franciak kockázati tőke befektető cég, a IDInvest Partners valamint a CM-CIC Capital csatlakozott. Biztosan nem lesz a befektetők között a később, 2010-beb csatlakozott francia telekommunikációs cég, az Orange, amely jelenleg 11%-os részesedéssel bír a cégben.

A francia cég az újabb finanszírozási fordulóval nagy vetélytársának, a Spotify-nak a példáját követi, amely tavaly, az amerikai piacra lépés előtt szerzett újabb komoly befektetőket. A befektetők szkepticizmusa ugyanakkor érezhető, hiszen még a svéd cég értéke az újabb finanszírozási forduló után meghaladta az egymilliárd dollárt, addig a francia cég esetében ennek a fele várható csak, annak ellenére, hogy a Spotify-al ellentétben világ méretű terjeszkedést terveznek.

komment

streaming zene deezer

Egyelőre elmaradt a nagy Apple bejelentés

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 09. - Pléh Dániel

Így, mintegy 36 óra távlatából bevallhatjuk, tévedtünk, az Apple nem jelentette be semmilyen új zenei formátumot a szerdai san franciscoi médiaeseményén. A show-t elrabolta az ~~iPad 3~~ iPad, így gyakorlatilag nem is nagy meglepetés, hogy a zenéről csak érintőlegesen, az alkalmazások kapcsán esett szó.

Mintahogyan azt már korábbi bejegyzésünkben az iPad kapcsán írtuk, a jelek szerint az Apple szemében itt és most, ezen készülék esetében nem a zenén van a fő hangsúly, sokkal inkább a könyveken illetve a játékokon, szoftvereken.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy 2012-ben nem várható hasonló bejelentés az Apple részéről. Egyrészt Tim Cook beszéde végén egyértelművé tette, hogy mindez még csak a kezdet, s 2012-ben rengeteg igazán innovatív terméket várhatunk az Apple-től. A mobiliparban és itt nem csupán a szűken vett készülékiparra, hanem a készülék és tartalomiparra gondolunk ugyanakkor egyre erősebb a verseny, ennek egyértelmű jeleit lehet felfedezni. Ennek a kibontakozó csatának pedig az egyik legfontosabb területe a zenei tartalom lesz, ez már mostborítékolható. Az Apple pedig egy számára némileg szokatlan helyzetben találhatja magát, hamarosan. A Spotify valamint a Pandora ugyanis olyan tempóban fejleszt és olyan elementáris erővel tör felfelé a népszerűségi listákon, hogy az év végére amennyiben az Apple nem nyúl hozzá érdemben az iTunes ökoszisztémához, akár még bajba is kerülhet a zenei szolgáltatások terén!

Tim Cook habitusa, tervei és az, hogy Steve Jobs pontosan mit is hagyott hátra örökségként egyelőre még titok, ennek ellenére mi a magunk részéről nagyon meg lennénk lepődve, hogyha 2012-es Apple tervekben nem szerepelne kiemelt helyen a zene…

komment

apple itunes zene ipad

Új audio formátumot jelent ma be az Apple?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 07. - Pléh Dániel

Immáron egy hete ismert, hogy az Apple, ma, magyar idő szerint 19 órakor fontos bejelentésre készül. A teljes nemzetközi IT sajtó szinte biztosra veszi, hogy a (fő) bejelentés az iPad 3 lesz. Ebben mi is biztosak vagyunk, ugyanakkor az iPad 3 mellett elsikkadt a nemzetközi sajtóban egy másik, a digitális zene szempontjából az iPad 3-nál lényegesen fontosabb Apple projekt.

A projekt célja, hogy a digitális zene terjesztésben használt zenei formátum lehetővé tegye, hogy valódi, stúdió élményt nyújtson a zenekedvelők számára. A törekvés, amely a digitális zene fogyasztást gyakorlatilag, technikai értelemben is legalizálná és így a kiadók által is rendkívüli módon támogatott. Maga a projekt abszolút nem új keletű, 2009-ben már írtunk róla a muzzak hasábjain. A digitális formátumok ugyanis nem tudták, tudják visszaadni azt az élményt, amit anno a fizikai adathordozók adtak a zenekedvelők számára. A kiadók pedig nagyon régóta keresték a nagyobb digitális zeneforgalmazókkal együttműködve annak a megoldását, hogy a digitális formátumok is képesek legyenek ugyanezt az élményt nyújtani.

Ha a hírek igazak, a mai napon bejelentendő szolgáltatás nem a kiegészítő tartalmai (dalszövegek, képek) kérdését oldja majd meg, hanem a hangminőségét! A kiszivárgott hírek alapján az Apple egyrészt végre elindítaná az iTunes Match-ben a régóta várt streaming szolgáltatást, a felhasználó sávszélességétől függően kétféle minőségben. Magas sávszélesség esetén gyakorlatilag stúdió (master) minőségben,- ez utóbbit nevezi Adaptive streaming néven a források- a jelenleg elérhető bármelyik formánál jobb minőségben. Alacsony(abb) sávszélesség esetén pedig maradnának a napjaink digitális zeneterjesztésében megszokott 320 Kbps körüli minőségnél.

A cég a pletykák szerint on the fly javítja majd a minőséget, azaz a felhasználóknak semmilyen plusz, extra aktivitás nem kell majd végrehajtaniuk, még azoknak sem, akik már szinkronizálták zenei adatbázisukat az Apple szoftvereivel.

Kicsit a pletyka mögé nézve, meg kell állapítani, sok alapja lehet és időben is teljesen logikus lépés lenne. Egyrészt teljessé tenné az iTunes/iCloud infrastruktúrát, pontosan azzal a funkcióval, melyet leghangosabban követeltek az utóbbi időben. Másrészt a minőség ilyen szintű javításával valóban új szintre emelheti a digitális zenefogyasztást, nem utolsó sorban pedig ismételten messze-messze a vetélytársai előtt járhat(na). Nyilván pontos árképzés és információk nélkül nehéz a szolgáltatás sikeréről beszélnünk, de a hatodik érzékünk azt súgja, ez lehet az a zenei szolgáltatás, ami valóban újabb nagy lökést adhat a digitális zeneterjesztésnek. S persze ne feledkezzünk meg a háttérben meghúzódó igazi nyertesekről, a zenei stúdiókról sem: csakúgy, mint 20 évvel ezelőtt a CD megjelenésekor, ismételten a világ teljes digitális zenei archívumának a dekódolása vélik majd szükségessé, minden eddiginél jobb minőségben!

komment

apple zene ipad zeneletoltes kiadok

Mit is jelent a magyar Youtube megjelenése?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 05. - Pléh Dániel

2012. március 1-én elindult a magyar Youtube, azaz immáron a youtube.hu domain alatt is elérhető a világ legnépszerűbb videómegosztó szolgáltatása, a hírek szerint exkluzív tartalmakkal a Tv2-től, valamint az MTV-től.

A magyar nyelvű oldal majd pedig a.hu domain alatti oldal indulását hosszú évek óta várta, várja a magyar zeneszakma, nyugodtan kijelenthetjük, egyfajta Messiást látván benne. Messiás márpedig a Youtube, önmagában nem lesz, ez így március 1 után is kijelenthető, több okból is. Egyrészt, mintahogyan az a quart írásából is kiderül bevételeket a magyar előadók csak a keletkező reklámbevételekből kapnak majd, s természetesen csak a március 1 után keletkező reklámbevételekből.

A Youtube.hu indulása egyetlen szempontból ugyanakkor valóban mérföldkő. Ez pedig a Google és az Artisjus közötti megállapodás, melynek értelmében azok az előadók, szerveztek, melyek kapcsolatban állnak az Artisjussal, a jövőben automatikusan részesülnek majd a reklámbevételekből. Ez lényeges előrelépés tartalmi oldalon, hiszen eleddig közvetlenül sem a Videa, sem az Indavideo esetében nem részesedtek a reklámbevételekből a tartalomelőállítók.

A Google-al már az indulásra szerződést kötött kiadók sorát böngészve - CLS, 1G , Tom Tom, WMMusicDistribution- egyértelműnek tűnik, hogy a fontosabb független magyar kiadókkal sikerült megállapodni, bántó ugyanakkor a nagy major kiadók hiánya. Hírek nem szólnak róla, de feltételezhetően mindennek az oka a major kiadók által elvárt üzleti modell és a Google által egy akkora piacon, mint a magyar elfogadhatónak tartott üzleti modell között szakadéknyi különbség. Azaz, jelenleg a per stream alapú fizetést még a Google sem látja reálisnak, míg a nagy kiadók csakúgy, mint más piacok esetében ez esetben is ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz.

A magyar Youtube elindulása semmi esetre sem jelent majd kánaánt a zenészek számára. Két nagyon fontos dolgot ellenben jelent majd. Egyrészt rendezi a viszonyokat, innentől lehetőség lesz a világ legnagyobb, itthon is legnépszerűbb videómegosztó szolgáltatásán tisztázott körülmények között, valódi üzleti feltételek mellett megjelenni, így a Youtube már nem csak marketing, hanem bevételi csatorna is lehet az előadók számára. Ez a lehetőség pedig döntési lehetőség elé állít majd sok előadót. Maradhatnak a nagy nemzetközi kiadó mellett, jó eséllyel ez esetben még hosszabb távon sem részesülnek majd a Youtube bevételeiből, vagy egy független kiadónál vagy saját lábukra állva a Youtube-ot is használhatják majd, minden szinten.

A magyar Youtube a legdrasztikusabb változást várhatóan a videómegosztók versenyében okozza majd. Ugyan a Youtube eddig is toronymagasan vezetett, a tisztázott üzleti modell megjelenésével azonban akár már közép távon is jelentős tartalmat szipkázhatnak majd el a nagy portálok videómegosztóitól. Mindezen felül pedig minden videómegosztó rákényszerúlhet arra, hogy fizessen a minőségi tartalmakért…

A Youtube.hu természetesen változásokat okoz majd az online költésekben is.iVégre valódi lehetőséget biztosít jól targetélható és nagy megjelenésszámot biztosító szórakoztató témájú online megjelenésekre. Mindennek ellenére sem valószínű, hogy rövidtávon, akár 1-2 éven belül meg jelennek majd a major kiadók tartalmai rendezett feltételek mellett a magyar Youtube oldalakon. Nem, mert a magyar piac méretgazdaságossági korlátai nem tesznek lehetővé olyan jellegű megállapodást, mint amelyet anno kötött a Google és a kiadók, a közös tulajdon, mint a Vevo esetében pedig ugyancsak nem realitás jelenleg.

A magyar Youtube tehát sok tekintetben siker, feltétlenül egy nagyon fontos lépés a tartalomelőállítók és a tartalomtulajdonosok számára is. Messze nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a magyar piac felzárkózott volna a nyugati piacok közelébe, s hogy a videómegosztók ugyanolyan erőteljesen mozdulnának el a professzionális, rendezett helyzetű tartalmak irányba, ahogyan azt a tengerentúlon teszik, sikeresen.

komment

zene youtube

A MOG is eladó sorba kerül?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 04. - Pléh Dániel

Amikor a streaming piacról beszélünk, mi itt a blogunkban is legtöbbször két szereplősre szűkítettük az utóbbi időben érdeklődésünket, a Spotify-ra valamint a Pandora-ra. Mindennek persze oka is volt, elsősorban az, hogy ez a két cég az, amely 2011 tapasztalati alapján az elkövetkezendő években meghatározó szereplő lehet azon a piacon, ahova olyan óriások igyekeznek, mint például az Apple, a Microsoft, az Amazon vagy éppen a Google.

A mi kedvencünk funkcionalitása és evolúciója alapján nem titkoltan a MOG, amely egy egyszerű, zenei blog networkből nőtte ki magát zenei portállá, majd pedig multifunkcionális zenei szolgáltatóvá, 2009 legvégén. A MOG nem akart többet, mint anno a Spotify. Nem akart a streaming piac vezetője lenne, nem akart nemzetközi terjeszkedésbe fogni. Egész egyszerűen a szerkesztett zenei tartalom értelemszerű és logikus folytatásának szánta és gondolta a streaming szolgáltatás létrehozását.

Az eltelt két év nem kedvezett nekik, ez egyértelmű. A Spotify amerikai piacokra való belépése, valamint a felhő alapú szolgáltatások térnyerése mind-mind ellenük dolgozott. Ez piacon, ahová mindenki be szeretne lépni, s ahol önmagában is igen erős verseny van, az az 500 000 regisztrált felhasználó amit David Hyman-ék összegyűjtöttek gyakorlatilag észrevehetetlen. Észrevehetetlen, de nem is volt céljuk milliós tábor összegyűjtése, hiszen pontosan tisztában voltak saját illetve a befektetőjük, a Menlo Ventures and Balderton Capital lehetőségeivel.

Sajnos, ha a hírek igazak, akkor a lendület kifogyóban, s a MOG még az igazán felhevülő 2012-es verseny előtt szeretné, ha új tulajdonos kezébe kerülne, kerülhetne. A Cnet által elindított pletykát természetesen bőszen tagadta a MOG, minden szinten, de a sorok között „cégünk folyamatosan tárgyalásokat folytat a minél sikeresebb jövő érdekében” bizony kiolvasható a szándék…Amelyet természetesen hevesen tagadott a Reutersnek adott interjújában David Hyman alapító...

komment

streaming zene mog zenebiznisz

Újból zenei szolgáltatást indít a Microsoft?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. március 02. - Pléh Dániel

Ha van cég, amely neve sokszor előkerül a digitális zeneterjesztés helyzetéről szóló beszélgetések, elemzések során, az a Microsoft. És persze a Microsoft név kapcsán legtöbbször nem sikerek, hanem a DRM és a DRM alapú, a zenefogyasztást elképesztő módon korlátozó infrastruktúra jut szinte mindenkinek az eszébe. Persze maga a redmondi cég is próbálkozott zeneáruházakkal, többel is, de ma már mind az MSN Music, mind a Urge Music store a múlt homályába vész.

A korábbi sikertelenségek, illetve a nagy médiacégek mintegy egy évvel ezelőtti a zenei piacon való megjelenése sem szegi azonban a Microsoft kedvét, legalábbis ha hinni lehet a legfrissebb pletykáknak. A hírek szerint a Redmondi cég komoly és hosszabb idő óta zajló tárgyalásokban áll a nagy lemezkiadókkal, egy streaminget és letöltést egyaránt kínáló, a Windows 8-ba, a Windows Phone-ba valamint az Xbox-ban egyaránt elérhető lenne.

A Microsoft lépése a többi nagy médiacég és nem utolsósorban a készülékgyártók egyre erőteljesebb tartalom oldali mozgolódásai arra engednek következtetni, hogy a mobil zene elképesztő gyorsasággal tör majd magának utat, s hagyja magára a desktop alapú zenefogyasztást.

Ez persze nagyon szép és jó, optimista tervek és elképzelések tucatjainak születését teszi lehetővé, de a valóság az mobil ökoszisztéma, minden kedvező tulajdonságával együtt is, egy a desktophoz és a hordozható lejátszókhoz hasonlóan összetett és nehezen megfogható terület lesz, nagyon diverzifikált fogyasztói igényekkel.

Új terület révén érthető, hogy minden nagyobb vagy magra valamit adó médiacég szeretne ezen a piacon meghatározó szerepet játszani, így a Microsoft felélénkült érdeklődése is teljesen érthető. A megmászandó hegy ugyanakkor felettébb magas. Az új zeneterjesztési struktúra ugyanis pont a nyitottságról, az átjárhatóságról kell, kellene, hogy szóljon, s ez az a terület, ahol a Bill Gates cége talán a leggyengébb. S persze ugyanaz, amit a Google és a google Music kapcsán elmondtunk igaz, sőt, hatványozottan igaz a Microsoftra is. De az is igaz, hogy a Microsoft számára a Windows Phone és az új operációs rendszerének sikere vitele, gyakorlatilag létkérdés. Ezeknek a sikere pedig jó eséllyel magával rántaná a sikere felé vezető úton a zenei szolgáltatást is.

komment

microsoft streaming zene xbox zeneletoltes zenebiznisz windows8