Eddig kudarc a Google Music, de számít ez?

0

2012. február 29. - Pléh Dániel

A Google Music nehézkes indulásáról, születésének fájdalmas, néha komikus, néha nagyon komoly kérdésekre rávilágító körülményeiről magunk is többször írtunk a muzzak hasábjain. Önmagában megérne egy külön posztot az, hogy miért is ekkora a csönd a tavasszal, hatalmas médiafigyelem mellett elindult három felhő alapú zenei szolgáltatás körül, ez alól ugyanakkor van egy kivétel, az pedig pontosan a Google szolgáltatása. Az apropó ugyanakkor már messze nem olyan vidám…

Novemberben sikerült elérni azt a funkcionális szintet, hogy a szolgáltatás elől a béta jelzőt le lehetett venni, most, alig három hónappal az „éles” indulás"után pedig már a szolgáltatás kudarcáról szólnak a hírek. Mindez ilyen rövid idő elteltével még akkor is meglepőnek mondható, hogyha a Google kísérleteit, mostanában minimális bizalom övezi…

Még

meglepőbb, hogyha a hírek forrását kutatjuk, ugyanis a tervezettől elmaradó fogyasztói érdeklődést maga a Google ismerte be informálisan a nagy nemzetközi kiadóknak. Mindez több okból is érdekes, már-már nehezen érthető…Egyrészt a Google az informális megbeszélések során maga is hangsúlyozta, hogy igazán érdemi marketing tevékenységet eleddig nem fejtett ki. Ugyanakkor a cég illetve a kiadók ki nem mondott elvárása az volt, hogy az Andorid népszerűségét és 200 milliós felhasználói táborát kihasználva, rövid idő alatt 10-20 milliós tábort sikerült, in store aktivitásokkal összegyűjteni…Ez nem sikerült, ez a fentiek értelmében egyértelműen kijelenthető.

Indokok sora állítható ugyanakkor amellett fel, hogy miért felesleges három hónap után sommás véleményt formálni!Egyrészt piaci információk alapján 2012 eleje az egész piacon növelte a bizonytalanságot. A Spotify számain kezd érződni, hogy az amerikai, 6 hónapos ingyenes próbaidőszakot kihasználók messze nem mind térnek vissza/maradnak hűek a szolgáltatáshoz annak fizetős verziójában, az Amazon felhőalapú szolgáltatásáról is vegyes hírek érkeznek és mindenki izgatottan várja, mint mond majd Tim Cook , az iCloud és az iTunes Match első hónapjairól jövő héten. Másrészt talán az egyetlen és megismételhetetlen iTunes-t leszámítva nem nagyon ismerünk olyan zenei szolgáltatást, amelynek az indulása ne lett volna nehézkes. A fogyasztók nehezen váltanak ezen a téren, nehezen helyezik a bizalmukat újabb, fizetős szolgáltatásba. S itt kell visszatérnünk a Google hardware-el kapcsolatos terveihez és visszaidézni az ott leírtakat: „a Google a szórakoztatóiparban nem számít megbízható, erős brandnek, olyan brandnek, amelyet hallva az emberek a boltok felé veszik az irányt.” Ennek (is) a következménye az a probléma, ami nem csak a Google Music problémája, hanem az egész Android platformé is. Egyértelműen kiderült az elmúlt egy- másfél év során ugyanis, hogy az iTunes , mint ökoszisztéma tökéletesen van felépítve, előkészítve a fogyasztói fizetések lebonyolítására, hogy azt ne mondjuk, kierőszakolására. Ez pedig több, mint márkázási kérdés már. Sokkal inkább ergonómia kérdés…

A Google Music nem csak a fent említett okok miatt, nehezen feladható projekt a Google számára. Nehezen feladható, hiszen az elkövetkezendő évek legjobban növekvő mobil operációs rendszerének zeneszolgáltatásáról beszélünk, némiképpen leegyszerűsítve. A mobil, mint platform pedig az a terület, melyet a kiadók az utolsó mentsváruknak tartanak…Így számukra nagyon nem közömbös, mi lesz a Gogole Music sorsa…

Lehet a Google számára nem annyira stratégiai kérdés…De előbb –utóbb azzá válhat, hiszen úgy tűnik, a sikertelenség elsődleges oka, nem magában a zenei szolgáltatásban rejlik (bár az eredeti elképzelésekhez képest jelentősen változott a koncepció) hanem magéban az Android ,mint mobil operációs rendszer monetizációs képességében.

komment

A közvetlen rajongói alkalmazások jelentik a Spotify igazi jövőjét?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. február 27. - Pléh Dániel

A Spotify és úgy általában a streaming szolgáltatások üzleti modelljének bizonytalanságáról legutóbbi posztunkban részletesen írtunk. Az üzleti modellt viszont ,sajnos nem csupán csak kiadói oldalról érkező nyomás feszíti szét, hanem a másik oldalról érkező is, nyilván a kettő összefügg egymással. Az előadók számára ugyanis a streaming szolgáltatásokban való megjelenés minden, csak nem kifizetődő. Marketing oldalról nézve, ha választani kell a Spotify és a Youtube(vevo) közül, egyértelműen az utóbbi az, amit a zenekarok választanak, brand erőssége, ismertsége no meg látogatottsága okán. A zenei marketing mixben tehát minimális a szerepe a streaming szolgáltatásoknak, a bevételi oldalon pedig még borúsabb a helyzet. Egy lejátszásból kevesebb, mint 0.001 eurót, azaz egy euró ezred részét kapják meg az előadók. Persze ez nem feltétlenül a Spotify és a többi streaming szolgáltató hibája, hiszen a kiadóknak ők fizetnek. A kérdés sokkal inkább az lehetne, hogy a kiadók és az előadók közötti úton hol tűnik el a pénz…

Erre a régóta levegőben lógó és nagyon messzire vezető problémára adhatna megoldás a D2F alkalmazások, szolgáltatások elterjedése. A D2F (Direct 2 fan) szolgáltatások lényege, hogy az előadók és a rajongók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egymással, mégha csak virtuálisan is. A szolgáltatók ez esetben csupán a platformot biztosítják, de a pénzmozgás közvetlenül a rajongó és az együttes között zajlik.

Természetesen ilyen szolgáltatások már most is léteznek. Az utóbbi hetek, hónapok streaming szolgáltatások és előadók közötti vitái alapján ugyanakkor fellángolt ismét a vita arról, hogy mi legyen, mi lehetne a streaming szolgáltatások és a D2F szolgáltatások viszonya.

Az integráció mellett érvelők szerint ha a Spotify valóban zenei platform kíván lenni- márpedig minden jel erre mutat- akkor a D2F alkalmazásoknak igenis helyük van a platformban. Vannak akik szerint ugyanakkor az integráció még ennél is szorosabb lehet(ne) az integráció és az alap Spotify kliensben jelenhetnének meg a D2F alkalmazások. S persze harmadik verzióként ezeken felül ott áll az a lehetőség, hogy csak kiemelt előadók esetében vezetnék be, egyfajta teszt jelleggel az integrációt.

Feltételezhetően az integráció valamelyik módja a streaming szolgáltatók számára is elfogadható lenne, így a leküzdendő akadály ebben az esetben is a régi status quo, azaz a kiadók ellenállása lesz, lehet. Több szakember szerint fontos lenne, ez esetben a várható kiadói ellenállás ellenére meglépni az integrációt, hiszen a kétfajta felfogás egy ideig egészen biztosan békében meg tudna egymás mellett lenni.

komment

zene kiadok spotify

Életben maradhatnak-e hosszú távon a streaming cégek?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. február 15. - Pléh Dániel

Ugyan 2011 (és jó eséllyel 2012 is) alapvetően a streaming szolgáltatók és az on demand rádióadók egyre fokozódó versenyéről fog majd szólni (lásd még Spotify vs Pandora) érdemes egy kicsit a kulisszák mögé is tekinteni, azaz megvizsgálni, hosszú távon életképesek lehetnek-e ezek a szolgáltatások. Mert tény és való, jelenleg minden róluk szól, szinte háttérbe szorították az Apple-t, az Amazon vagy éppen a Google zenei próbálkozásait.

Az örök kérdés, ami elhangzik, hosszú távon életképesek lehetnek-e a streaming szolgáltatások, életképes üzleti modell-e maga a streaming? Mindez azért (is) kulcskérdés, mert a fogyasztói visszajelzések alapján valóban a korlátlan zenefogyasztás felé haladunk, azaz a 2003-2004-ben megjelent pay per track alapú modellek, ma már maximum kiegészítő szolgáltatásként képzelhetőek el. Azaz a streaming modell üzleti életképességének vizsgálatakor gyakorlatilag a fő zenei üzleti modell és szolgáltatási modell életképességét vizsgáljuk!

Maga a modell üzletileg nem életképes, sajnos, ez már évek óta ismert. Az is ismert, hogy mik azok az alapvető okok, melyek az üzleti modellt életképtelenné teszik, sőt ami nagyobb gond, az által teszik életképtelenné, hogyha a szolgáltatás sikeres!

A legtöbb szolgáltató és a befektetőik mindezt hosszú időn keresztül kellemetlen állapotként kezelték, amely remélhetőleg hosszú távon drasztikusan megváltozik. A Warner Music illetve elsősorban az Emi új tulajdonosok kezébe kerülése ugyanakkor jelentősen erősíti a helyzet súlyosságát. A kiadói oldalon ugyanis koncentrálódnak az erőviszonyok, egyre kevesebb, ugyanakkor egyre nagyobb kiadóval kell megállapodni évről évre. Egy-egy kiadó hiánya pedig egyre jelentősebb számú zenei tartalmat érint, érinthet.

Sem a kiadók, sem a szolgáltatók nem szívesen beszélnek róla, de meglehetősen jól megfoghatóak azok a pontok, amelyeken előbb vagy utóbb változtatni kell majd annak érdekében, hogy üzletileg is fenntartható modellről beszéljünk:

Általános üzleti struktúra: Jelenleg az alábbi három kritérium közül a legnagyobb fizetésére kötelezettek a szolgáltatók: a, Pro rata (a kiadó részesedés a teljes zenei állományból) alapon felhasználónként adott össze havonta b, lejátszásonként egy adott össze fizetése c, A teljes szolgáltatói érbevétel egy megadott százaléka, függetlenül az egyéb bevételektől és azok jellegétől. Ez az a struktúra, amelynek „köszönhetően” a kiadóknak gyakorlatilag teljes kontroljuk van az árazás felett, úgy, hogy a szolgáltatók számára minimális vagy nulla teret hagynak
Tulajdonrész: ha az előző pontban felsoroltak nem lennének elégségesek, az utóbbi időben a kiadók tulajdonrészt is kérnek, annak érdekében, hogy bele tudjanak szólni a fontosabb döntésekbe.
Minimumgarancia /előleg: talán a legtradicionálisabb és egyben a leginkább üzleti modell bedöntő kiadói elvárás. Mindenfajta forgalomtól, üzleti tervtől függetlenül komoly díjfizetési kötelezettség, a szolgáltatás elindulása előtt, gyakorlatilag egyfajta aláírási pénzként.
Rendszeres, rendkívül összetett riportolás: önmagéban a riportolási kényszer érthető, a tartalomtulajdonosok tudni szeretnék melyik tartalmukból mennyi fogyott és az alapján mennyi jutalék illeti meg őket. Az már kevésbé érthető, hogy a riportoknak miért kel tartalmazniuk az adott szolgáltató piaci helyzetét is…
Adatharmonizáció hiánya: idestova 10 éve létezik digitális zeneletöltés, mégis, ahány kiadó, annyiféle kódolása ismert a zenei tartalmaknak. Mindez nem csupán a szükséges informatikai, tartalombetöltési fejlesztéseket sokszorozza meg, hanem megakadályozza, hogy az egyes tartalmak egy, egyértelmű módon legyenek beazonosíthatóak,kiadótól függetlenül.
Szükséges, addícionális megállapodások: A teljes digitális tartalomterjesztési rendszer egyik ha nem a legnagyobb rákfenéje a fragmentáltsága. Nem egy, nem kettő, hanem,három, rosszabb esetben négy szereplővel kell megállapodni minden egyes tartalomra. Mindez azon felül, hogy időigényes, természetesen a bevételeket is rengeteg részre osztja.
Legnagyobb kedvezmény elve:A major kiadók kedvenc kitétele,nyugodtan kijelenthetjük. Lényege, hogy amennyiben a szolgáltató egy másik kiadóval, a kiadó számára kedvezőbb feltételekben állapodik meg, úgy azt a többi kiadóra is érvényesítni kell. Szinte kartell. Mellékszál, de lényegében ennek az elvnek tudható be, hogy az őj szolgáltatók általában az EMI-al tudnak először és leggyorsabban megállapodni, ugyanis a cég pontosan tisztában volt vele, hogy a későbbiekben kedvezőbb elbánásban fog részesülni a rigorózusabb kiadók miatt.

Nem kell zeneipari szakembernek lenni, hogy belássuk, ezeknek a feltételeknek egy jelentékeny hányada alapjaiban korlátozza a szolgáltatók lehetőségét, mozgásterét. No meg persze a zeneipar abban is más, hogy míg más iparágakban az elfogadhatatlan feltételeket követelő beszállítókat egyszerűen lecserélik, megkerülik, addig ez a zeneiparban nem lehetséges. Akik megpróbálták ,azok jórészt vagy mind pórul jártak, vagy végül mégis beálltak a sorba ők is…

Végezetül érdemes egy pillantást vetni a streaming rádió piacra. Arra a piacra, ahol az amerikai kormányzat saját maga szerepét megerősítve maga szedi be a bevételeket a szolgáltatóktól, ezáltal kizárva a kiadókat a körből. A fizetendő díjak drasztikusan növekedtek, ugyanakkor még mindig nem akkorák, hogy mellettük, ügyes tervezéssel, multiplatformitással ne lehetne egy tőzsdén is elfogadott és elismert céget vinni. Ez az,amire a Spotify-nak vajmi kevés esélye van, és ez az, ami egyelőre nem zavarja a minden áron növekedést hajszoló Daniel Ek-t és csapatát, de hosszú távon pontosan ez az, ami el is döntheti a versenyt a két roppant intuitív cég között!

Sőt! Hosszú távon megkérdőjelezheti a digitális zeneterjesztés jövőjét is, hiszen a mostanában megjelent, felhő alapú szolgáltatások is a streaming megoldásokra építenek, azaz előbbiek lelehetetlenülése utóbbiak terjeszkedését is megállíthatja

komment

streaming zene pandora kiadok spotify

Saját eszközzel jelenik meg a Google?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. február 12. - Pléh Dániel

Arról, hogy a digitális zenei területet valójában miért is az Apple uralja, több alkalommal írtunk már blogunkban. Steve Jobs zsenialitása 2003-ban létrehozta a hardware-t és a tartalmat egyszerre kontrolláló üzleti modellt és ökoszisztémát. A felismerés zsenialitása abból ere, hogy a tartalom a tartalomtulajdonosok kezében lesz, az árazást, promóciót sok tekintetben ,meghatározó, azok szabadságát korlátozó jogokkal, amelyek miatt azoknak a versenyképes árazása és a profitabilitás biztosítása a kezdetektől fogva láthatóan nem, volt lehetséges. Abban az esetben viszont, hogyha az egész egy nagyobb ökoszisztéma része, úgy az ökoszisztéma többi elemének árazása már csupán magától az Apple-től függ, így a profitablitása is jobban biztosítható. Ez a leírva roppant egyszerű gondolatmenet állt és áll az iTunes mögött.

Mai szemmel nézve minden logikus, kristálytisztán érthető. Jobs zsenialitása abban rejlett, hogy mindezt 2003-ban találta ki, valósította meg, így az Apple ma már 6-8 éves előnyben van azon vetélytársaival szemben, akik most készülnek saját tartalomterjesztő rendszereik kialakítására. 2012-re ugyanis eljutott oda a tartalomipar, hogy az igazán nagy szereplők számára nem opció a vetélytársak rendszerében való tartalomárusítás. Ma már a teljes tartalomárusítási, kommunikációs folyamat az, amiért a harc folyik az Apple, az Amazon, a Google a Nokia és a Microsoft között. A tartalomtípusok közötti határok elmosódtak. Ma már mindegy, hogy filmről, zenéről vagy éppen e-bookról van szó.

A legfrissebb pletykák szerint a Google is nagy erőkkel dolgozik, saját média készülékén. A készülék, amely a hírek szerint Android operációs rendszert használ majd, saját branded készülék lesz, azaz a Google nevét viseli majd. Elsődleges felhasználási területe az otthonunkban található különböző eszközökön való zene hallgatás egy forrásból való biztosítása lesz, közép és hosszútávú célja ugyanakkor nyilvánvalóan nem ez, hanem sokkal több.

Sikerülhet-e az alapvetően bevételeinek túlnyomó részét még mindig a keresőbizniszből szerző cégóriás számára ez a bátor lépés? Egy ekkora és ilyen profi cég esetében bajos ilyet kijelenteni, de valószínűleg nem. Nem, mert a Google továbbra is túl sok minden szeretne egyszerre lenni. Minden piacon ott akar lenni és nyerni akar, ami nyilván nem lehetséges. Harcol a Facebook-al, harcol az Amazon-al, az Apple-el, a Microsofttal és a sort még folytathatnánk. Nem, mert érezhetően nem mozog otthonosan a média és tartalombizniszben. A Youtube fokozatosan veszt erejéből, a Google is sokkal inkább a Vevo-ra koncentrál, a Google Music elindulása kudarcok sorával volt nehezítve.

És végezetül nem, mert maga az egész home enrtertainment piac még az útkeresés időszakában jár. A smart TV koncepció nem a 2012-es év szüleménye, sok-sok évvel ezelőtt a Microsoft, később pedig pont maga a Google is próbálkozott ezen a területen, minimális sikerrel. Az is érezhető, hogy nem a hagyományos keretek között való gondolkodás az, amely a Smart Tv koncepciót tényleg sikeressé teheti. A Google pedig sosem volt híres az igazán új, eredeti ötletek kitalálásában és megvalósításában…

A legfőbb oka a várható kudarcnak ugyanakkor nem ezekből eredeztethető, sokkal inkább a brand értékekből. Igen, az a tény, hogy a Google a szórakoztatóiparban nem számít megbízható, erős brandnek, olyan brandnek, amelyet hallva az emberek a boltok felé veszik az irányt. Hipotetikus, de ha az Apple és a Google ugyanazzal az eszközzel jelenne meg a piacon, az Apple tarolna…

komment

google apple tv amazon smar

Lehet-e a Deezer a következő Spotify?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. február 07. - Pléh Dániel

Ugyan mi is itt, a Muzzak bejegyzéseiben az elmúlt 1-2 évben a Spotify-ról írtunk, mint Európa képviselőjéről a sok amerikai zeneipari szereplő mellett. (ellen) Ez azonban nem feltétlenül igaz, legalább is tavaly december óta nem.

A Deezer a meglehetősen zárt francia piacon már hosszú idő óta vezető szolgáltató a digitális zenei piacon. Funkcióit tekintve semmi extrát nem nyújt, klasszikus streaming szolgáltatás, az átlagosnál erősebb szerkesztett tartalmi támogatással (beépített rádiók, ajánlások stb.)

A nagyon szigorú szabályozás által is segítve a Deezer a 60 milliós Franciaországban 20 millió felhasználóval büszkélkedhet, mellyel toronymagasan piacvezető. A cég kétféle fizetős (6.49 illetve 9.99 eurós áron) illetve egy ingyenes hozzáférést kínál a zenekedvelők számára. Az ingyenes hozzáférés keretében csupán 30 perces előzetes hallgathatóak meg az egyes számokból, a 6 és fél eurós csomagban korlátlan zenehallgatás, megosztás és a szerkesztett playlistek, rádiók elérése szerepel, míg a prémium, 10 eurós csomagban kaptak helyet a nem webes elérhetőségek, (mobil, autó, TV) illetve az offline mód. A jelek szerint tehát nem a Spotify modellje az egyetlen, amely működőképes, igaz egyelőre csak zártabb, már-már kísérleti körülmények között.

A terjeszkedést ugyanakkor a Deezer is megkezdte. Tavaly novemberi bejelentésük alapján 2012 nyarára a világ 130 országában kívánnak megjelenni, azaz valóban globális terjeszkedés a cél. A globális terjeszkedés iránya ugyanakkor sok tekintetben ellentétes lesz a Spotify által bejárt útvonallal. Ugyan a fontosabb európai piacok meghódítása a Deezer számára is az első lépések között van (Az Egyesült Királyságban már el is érhető a szolgáltatásuk, a német, a spanyol illetve több fontosabb európai piac volt a következő lépés, a hírek szerint most már a magyar felhasználók számára is nyitott a regisztráció, azaz a kisebb piacok is sorra kerültek.

Ha jobban belegondolunk, a Deezer valami egészen elképesztően kemény fába vágta a fejszéjét. Valami olyanba, amely eleddig még senkinek, így az Apple-nek sem sikerült. A nehézséget nem is feltétlenül a kiadók jelentik- mintahogyan azt Axel Dauchez a cég vezetője a Wall Street Journal-nek elmondta- velük ha nem is könnyen, de tető alá lehetett hozni egy globális megállapodást. A Szerzői jogvédő hivatalok (mint itthon az Artisjus) ugyanakkor országonként más és más, önálló szervezetek, így velük egyenként(!) kell megállapodni. A Deezer eleddig mintegy 80 ország illetékes szerzői hivatalival jutott megállapodásra. A hosszú országlistából teljesen szándékosan maradt ki az Egyesült Álalmok. Dauchez és társai ugyanis stratégiájukat hosszú távra építik fel. A hosszú távú előrejelzések alapján pedig 2016-ban a világ digitális zenefogyasztásának 75%-a az amerikai piacokon kívül zajlik majd le.

A nagy kérdés tehát, hogy lehet-e a Deezer akár csak megközelítőleg is olyan sikeres, mint a Spotify? Alapjában véve üzleti modellbeli illetve stratégai megközelítésbeli különbségeket kell összehasonlítanunk. A Deezer azon elképzelése, hogy az amerikai piacot (egyelőre?) figyelmen kívül hagyja mindenképpen bátor, de nem feltétlenül helyes döntés. Való igaz, az amerikai piacokon már most rengeteg szereplő van jelen (néha a telítődés jelei is érzékelhetőek), a piacra lépés korlátai meglehetősen magasak, ennek ellenére a világ digitális zenei piacának jelenleg az amerikai piac a legfontosabb tagja. Így ennek a piacnak a figyelmen kívül hagyása még akkor sem helyes lépés, ha 2016-ra valóban úgy alakul át a világ digitális zenefogyasztása, ahogyan azt jósolják. 2016 ugyanis még négy hosszú évnyi távolságra van. Digitális zenei szolgáltatások esetében 4 év roppant hosszú idő, nagyon nagy bátorság és rengeteg tőke szükséges ahhoz, hogy valaki 4 évre előre merjen számolni…A Deezer tulajdonképpen ezt teszi azzal, hogy az elkövetkezendő években továbbra is domináns amerikai piacokat figyelmen kívül hagyva terjeszkedik. A stratégia és a bátorság kifizetődhet hosszú távon, de rövidtávon a cég kudarcát is okozhatja…

Maga a Deezer üzleti modellje is érdekes. Ha korábbi írásainkban azt írtuk, hogy a Spotify esetében az ingyenes szolgáltatást megismerők fizető felhasználókká konvertálása, nehéz, de úgy tűnik működőképes modell, a Deezer esetében bevalljuk nem látjuk ezt a fajta működő konverziót. A harminc másodperces belehallgatás korlátai nagyon régóta ismertek- nem véletlenül dolgozott annyit az Apple, hogy meghosszabbíthassa a preview-k hosszát- nehezen magyarázható önmagában egy terméket erre és csupán erre építeni.

Persze igazságtalanok lennénk, hogyha a pozitív jeleket, nem említenénk. A Deezer ugyanúgy részese a Facebook zenei stratégiai programjának, mint a Spotify. Márpedig ha a francia cég valóban világszerte elindul, úgy a Facebook adta előnyöket is lényegesen hatékonyabban tudja majd kamatoztatni, mint a csupán néhány, nagyobb piacon operáló svéd cég. Ugyan az ingyenes szolgáltatás koncepciója gyenge lábakon áll, a kétféle fizetős csomag jobb targetálást tesz lehetővé, a kisebb piacokra alkalmazott speciális árazás pedig a kelet-európai piacokon régóta meglevő problémákra nyújthat megoldást.

komment

streaming zene facebook deezer spotify

3 millió fizető Spotify felhasználó

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. február 05. - Pléh Dániel

Mintahogyan azt korábbi bejegyzésünkben említettük is, 2011 vége illetve 2012 eleje érdekes, kihívásokkal teli időszak lehet a Spotify számára az amerikai piacon való megragadás és sikeresség szempontjából.

Az amerikai előfizetők számára bevezetett, fél éves ingyenes használati jog ugyanis ebben az időszakban kezdenek el lejárni, azaz a szolgáltatás eddig ingyenesen használó amerikai felhasználók számára szép lassan elérkezett a döntés ideje.

Ítélkezni ugyan még korai lenne, de úgy tűnik a svéd zenei szolgáltató nagyon ügyesen játszik az ingyenesből fizetőssé váló felhasználói számára kínált alternatív lehetőségekkel, illetve ügyesen kezeli a lemorzsolódást, ugyanis a tengerentúli piacokon való megjelenésnek köszönhetően nem csakhogy a felhasználószám növekedett- ez érthető lenne- hanem a fizető felhasználók aránya is dinamikus növekedésnek indult és eléri most már a 20%-ot!

Ezen (is) fellelkesülve állíthatta Ken Pasrks, a Spotify tartalmi vezetője, hogy a cég kitart, a jövőben is a legalább kétlábú bevételi struktúra mellett. Az elsődleges a hirdetési bevétel, a nem fizető felhasználók aktivitásaiból, a második értelemszerűen mag az előfizeti díj bevétel. A jövőben pedig ez a kör tovább bővülhet, hiszen az alkalmazásokban keletkező bevételekből a Spotify az Apple példáját követve ugyancsak részesülni szeretne majd.

komment

zene facebook spotify

A digitális zene 2011-ben, számokban

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. január 31. - Pléh Dániel

Az IFPI ((International Federation of the Phonographic Industry) a nemzetközi hanglemezkiadók szövetsége függetlennek éppen nem mondható, ugyanakkor éves jelentése mindig és mindenkor érdekes képet ad a digitális zene előző évéről.

A jelentés legérdemibb része a számadatokban rejlik, így mi is vessük először magunka ezekre:

2011-ben 8%-al nőttek a kiadók digitális bevételei, a 2010-es 5%-os növekedéshez képest. Mindez azt jelenti, hogy hosszúhosszú idő után két egymást követő évben egyre nagyobb ütemben nőttek a digitális bevételek.
A nem digitális bevételek, tovább csökkentek, ezúttal 3%-al. A két, egymással ellentétes folyamat eredményeképpen 2011-ben a digitális bevételek már közel 30%-űt teszik, tették ki a lemezkiadói bevételeknek
A fontos piacok (Egyesült Államok, Anglia) esetében megnyugtató, erős növekedési tendencia kezd kibontakozni, úgy, hogy a digitális letöltés már megelőzi piacméretben és volumenben a hagyományos hanghordózok piacát
Összesen 2011-ben 3.6 milliárd letöltés regisztráltak, ami 17%-os növekedést jelent.

A számadatokon felül bíztató, hogy a digitális zeneszolgáltatók valóban globális jelleget kezdenek ölteni. Mi itt a blogunkban csak a nagyobb piacokat illetve a magyar piacot érintő eseményekről számolunk be, de ettől még tény, immáron 78 országban közel 500 legális zenei szolgáltatás működik.

Hosszú-hosszú idő után tehát valóban úgy tűnik, a legális zenei szolgáltatások egy világ méretű piacot teremtenek, teremthetnek. Természetesen nagyom sok még a nyitott és megoldandó kérdés, az üzleti modellektől kezdve az egyes piaci szereplők együttműködéséig. De lehet, hogy 2011 végére lejutott oda a digitális zene, ahol azt hitték a szakemberek, hogy 2000-ben van…

komment

zene kiadok zenebiznisz

Facebook-Vevo megállapodás körvonalazódk?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. január 26. - Pléh Dániel

A Vevo, a Youtube, a Google és a kiadók közös videóklipekre specializálódott gyereke decemberben ünnepelte második születésnapját. Visszatekintve a szolgáltató mögött hagyott két évre, bizony el kell ismernünk, a Vevo az egyik nagy sikersztori a digitális zenei palettán az elmúlt években!

A 2009-es induláskor a streaming szolgáltatások éppen virtuális bizalmi indexük mélypontján voltak a világgazdasági válság miatt. Ebben a roppant negatív üzleti környezetben döntött úgy a Youtube és a kiadók, hogy egy a prémium videótartalmakra fókuszáló szolgáltatást hoznak létre. A cél egyértelmű volt. a zenei videóklipek, mint az egyik legnépszerűbb webes mozgóképes tartalom monetizálása.

Ha csak a számokra vetünk egy pillantást,már akkor is megállapíthatjuk, mindez sikerült. Két év alatt, a kezdeti 340 millióról havi 3.7 milliárdra nőtt a havi videómegtekintések száma. A kiadók számára kifizetett összeg meghaladta a 100 millió dollárt, ezt ellensúlyozza, ellensúlyozhatta a 601 hirdető és az általuk fizetett busás reklám díj, videómegtekintésenként.

Ami a jövőt illeti, a kép talán még ennél is fényesebb. A Vevo következő célpontja maga a szoba lehet,azaz a Vevo, mint tartalomszolgáltató juthat be a televíziókészülékek képernyőjére. Ennek az elképzelésnek a keretében kezdték el bővíteni kínálatukat, élő koncertekkel, szórakoztató műsorokkal.

Ugyan nem kapcsolódik az új irányokhoz, rendkívül érdekesnek ígérkeznek azok a tárgyalások, melyeket a Facebook kezdeményezett a prémium videó megosztó szolgáltatással. A tárgyalások egyelőre még kezdetlegesek- a Vevo és alapítói, köztük a Youtube szerződésből még mintegy egy év hátra van- ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a Facebook folytatni szeretné az olyan fajta stratégai együttműködések kialakítását tartalomvonalon, mint amilyet a Spotify-al kötöttek. Az ilyen együttműködések fontossága a tartalompartnerek számára pedig láttuk, látjuk mekkora sikert vonhat maga után. A Facebook számára a Vevo az egyik legfontosabb eszköz lehet annak elérés érdekében, hogy a közösségi oldalon eltöltött idő tovább nőjön.

Maga a megállapodás gyakorlatilag teljesen autentikus felépítésű lenne azzal, ami most a Google és a vevo között él. A videók megtekinthetőek lennének a Facebook oldalain, cserébe a két fél osztozik a hirdetési bevételeken.

Akármelyik oldalról közelítjük tehát meg a Facebook-Vevo deal logikus folytatása lenne a Facebook tartalmi stratégiájának, a Vevo számára pedig biztosítékot jelenthetne a további masszív növekedésre.

Egyetlen egy pont van, ahol gyengének tűnik a Facebook-Vevo kapcsolat. Ez pedig maguk a tartalmi jogok. Anno a Vevo létrehozásakor nem volt nehéz minderről megállapodni, hiszen a Youtube kapcsán az igazán kemény egyeztetéseket lefolytatták már a Felek. Abban az esetben, hogyha elválnak az útjaik, úgy ez a Vevo-ra vagy a Facebook-ra marad(na), azaz Mark Zuckerbergnek arra az ingoványos területre kellene lépnie, amit mindig is került: a tartalomtulajdonosokkal való közvetlen licencelés megoldására…

komment

zene youtube facebook vevo

Egyre csak tör fel a Spotify, de a neheze csak most következik

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. január 18. - Pléh Dániel

Az év vége érthető okokból sok izgalmat tartogat a bevétel orientált vállalatok számára. 2011 vége azonban a Spotify és az amerikai Spotify használók számára egyaránt izgalmasnak ígérkezett.

Az izgalom oka, hogy az év végén jártak le azok a fél éves ingyenes hozzáférések, melyekkel a tengerentúli megjelenéskor a promóció részeként a svéd cég felajánlott. Ez az ingyenes időszak, megerősítve a Facebook együttműködéssel volt az, amely szárnyalásnak indította a Spotify népszerűségét és használatát.

Az igazán érdekes és könnyen lehet, hogy nehéz időszak most következik, következhet majd a svéd szolgáltató számára. A masszív növekedés túlnyomó része feltételezhetően a Facebook oldaláról érkezett, érkezik.

Ezen előfizetők jelentős része számára még nem érkezett el a Kánaán vége, de közeledik. Ez az az időszak, amire a Spotify-nak nagyon alaposan fel kell készülnie. Az összes előfizető ermészetesen nem fog a fizetős szolgáltatásra átmigrálni. Sőt, ugyan a Spotify messze-messze a legnépszerűbb zenei alkalmazás a Facebook-on – a második Pandora-nak mindössze 1.2 millió napi és 9.5 millió havi aktív felhasználója van – ugyanakkor az ingyenes ből a fizetős szolgáltatásba való konverzió jóval 20% alatt van Európában,így a tengerentúlon sem várhatóak lényegesen jobb adatok. Természetesen a Facebook-nak köszönhetően felhasználó növekedés mintahogy fokozatos indult felfelé, fokozatosan cseng majd le.

Danuie Ek-éknek ugyanakkor fel kell készülniük erre az időszakra,, ugyanis a nagyon fontos és eredményes megállapodások megkötése után immáron azt kell megoldaniuk, hogy az ily módon akvirált ügyfeleket fizetős vásárlókká konvertálják.

komment

streaming facebook spotify

Szárnyalásnak indult a Pandora

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2012. január 17. - Pléh Dániel

Az elmúlt egy másfél hónap a Spotify-ról szólt, teljesen jogosan. A svéd zenei startup az ősszel hihetetlen mértékben megerősödött, a Facebook megállapodásnak, valamint intenzív fejlesztéseinek köszönhetően.

Sokan azt sem tartották kizárnak, hogy a hagyományos Las Vegasi szuperkonferencián, a CES-en újabb meglepetésekkel sokkolja majd a piacot Daniel Ek, de ez nem történt meg. Ellenben a svéd cég nagy vetélytársa, a tőzsdén egyelőre felemásan szereplő Pandora jó időzítéssel, fontos és pozitív hírekkel örvendeztette meg a befektetőket és a show résztvevőit.

A cég hétfői befektetői jelentésben 125 millió regisztrált felhasználó elérését jelentette be, az egy felhasználóra jutó rádióhallgatási idő pedig drasztikusan, havi 18 órára nőtt. A rádió népszerűsége töretlenül növekszik, ezt nem csupán a 125 millió regisztrált, a Triton Digital egyik legfrissebb felmérése szerint a teljes internes on demand rádió piacon 68%-os a Tim Westergreen által fémjelezett cég részesedése.

Ugyancsak a CES-ek egy időben jelentette be a kaliforniai cég, hogy több autógyártóval- Acura, Kia- kezd szorosabb együttműködést, annak érdekében, hogy az internetes rádiók az autókban is megmutathassák, mit is tudnak.

A hírre érthető módon pozitívan reagált a cég részvényeinek árfolyama, hétfőn nyolc, kedden pedig további 13 százalékkal emelkedtek az árfolyamok. A CES tétje a Pandora számára ugyanakkor nem is igazán a számokban mérhető. A cég legfontosabb célja, hogy a befektetőkkel minél jobban megismertesse üzleti modelljét. Ez lehet ugyanis a kulcs a cég tőzsdei szinten való stabilizálódásához is. A befektetők jelenleg ugyanis nincsenek tisztában, nem értik a Pandora pontos üzleti modelljét. Nem látnak többet, mint irdatlan magas költségeket. Ezt látva pedig azonnal meghozzák magukban a döntés. Hiába a szép növekedés és növekedési kilátások, a túlzott költségterheltség okán a Pandora nem egy értékes vállalat. A befektetőket arról kell meggyőznie a Pandora top menedzsmentjének, hogy a Pandora az okostelefonok valamint az asutókban való megjelenés révén valóban olyan ütemben lesz képes növekedni, hogy kinövi a valóban magas tartalomköltségeket. Mésrlésztről pedig a befektetőket arról is meg kell győzniük,hogy azok a trendek, amelyek alapján lemezkiadókat az egyik leggyengébb befektetésnek tartják, azok a trendek a zenei startupok esetében pontosan fordítottan érvényesek.

S persze mindezen felül a Pandora számára ott van figyelnivalónak a Spotify. Ugyan a kaliforniai cég nem látja egy az egyben vetélytársnak a Spotify-t – ami tisztán funkcionális értelemben nézve igaz is- a zene kedvelők, azaz a potenciális piac, illetve a hirdetők számára azonban két vetélytársról beszélünk. Két olyan vetélytársról, melyek küzdelme dominálja majd a 2012-es évet.

komment

streaming zene pandora spotify