Free Music!

Messze van még a webes iTunes

2010. május 23. - Pléh Dániel
Az iTunes teljes átalakítása egyre több jel szerint várat még magára. Az Apple, a Lala felvásárlásával elképesztő, a közösségi  zene és a cloud computing-al kapcsolatos tudást is vásárolt, ugyanakkor az iTunes napjainkra olyan összetett és bonyolult rendszerré nőtte ki magét, olyan egyértelmű irányokkal, melyeknek a módosítása bizonyosan időt vesz majd igénybe.
 
Mindennek ellenére, magával a megvásárolt szolgáltatással valamit kezdenie kellett az Apple-nek, s ennek keretében zárta le új előfizetők regisztrációs lehetőségét már korábban, s fejezi be végleg a szolgáltatás üzemeltetését,a korábbi előfizetők számára is.
 
Mindez persze a felvásárlások esetén alkalmazott legdrasztikusabb és legborzasztóbb, a felhasználók lemorzsolódását leginkább maga után vonó megoldás, így joggal gondolhatjuk, hogy az Apple hamarosan- ha csak a Lala userek számára is- de előáll valamilyen megoldással.  
 
Iparági pletykák szerint az Apple már meglehetősen régen, az év elején megkereste a nagyobb lemezkiadókat azzal az elgondolással, hogy zenei szolgáltatását kinyitná a web felé, s lehetővé tenné felhasználói számára különböző eszközeiknek levő zenék, egyetlen licenc e alatt való menedzselését.
 
A kiadók mindezzel szemben azt a véleményt képviselik, hogy az iTuneson keresztül megvásárolt dalok, felhasználó általi újrameghallgatása, újbóli felhasználást jelent, s ebből következően új üzleti konstrukciót is igényel az Apple és a kiadók között.  
 
Az új és forradalmi modell tehát új és forradalmi megállapodásokat feltételez, amelyek megvalósításához azonban jelenleg Steve Jobs és a kiadók viszonya nem tűnik alkalmasnak.
 
Alternatív megoldásként felmerülhet, egy iTunes alapú, klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatás kialakítása, ez esetében ugyanakkor annak az árnak a meghatározása, (ami a single track letöltések esetében a 99 centes árral, alapvetően sikerült)  amelyen a szolgáltatás valóban nagy volumenben értékesíthető lenne és a kiadók is belemennek, egyelőre távolinak tűnik.

A Pandora a Facebook zenei szolgáltatója

 Egy évvel ezelőtt Tim Westergreen éppen életművének, a Pandora-nak a lehetséges és egyre valószínűbb bezárásáról nyilatkozott a legfontosabb amerikai sajtóorgánumoknak. Az elmúlt szűk egy év alatt a Pandora aztán nagy utat tett meg, s napjainkban már jóval több ,mint egy ígéretes zenei startup.

 
A Facebook, új, a közösségi szolgáltatást gyakorlatilag egy webes platformmá alakító fejlesztéseiről különböző oldalakon rengeteg szó esett. Valóban a web és a web-használat valamint a webes üzleti modellek szempontjából is egy gyökeres fordulat kezdete, ez nem is vitás. Mindennek a kivesézése közben ugyanakkor egy, a web életét tekintve valóban nem forradalmi jelentőségű, de a digitális zene és a közösségi zene szempontjából kulcsfontosságú bejelentésre is sor került.
 
A Facebook Open Graph tool segítségével ugyanis az online rádiózás is összekapcsolható lesz a web más részein végzett tevékenységekkel, a barátok tevékenységeivel és ajánlásaival. Bárki, aki a teljesen megnyitott Like segítségével egy web-oldalon like-ol majd egy együttest, az bekerül a Facebook profiljára, s így elérhetővé és felhasználhatóvá válik a pandorában is a tartalmak között.
 
Ugyanez igaz lesz a Facebook oldali barátokra is, csak már magában az online rádió szolgáltatásban. A barátok által kedvelt zenéket a rádióban is láthatóak lesznek, egy adott, a rádióban hallgatott dalról látható lesz, hogyha a baráti köröm valamelyik tagja is kedveli és így tovább.
 
Az onine zenehallgatás tehát valóban teljes közösségi élménnyé válik, s az alig 20 évvel ezelőtti rádióban hallott számok kétségbeesett keresgéléstől eljutott odáig az internet, hogy minden, amit az ember a weben az ember zenei témában megnéz, elolvas vagy esetleg meghallgat építi zenei profilját.
 
S mindez sok minden a Facebook kapcsán, zenei téren az elmúlt 6-8 hónapban lezajlott eseménynek utólag értelmet ad. Értelmet ad annak, miért mondtak le relatív könnyen az Imeemről, értelmet ad annak, miért nem néztek görcsösen új partner után.
 
S persze mindez nagyon de nagyon sok mindent jelent a vetélytársak számára is. Nem kevesebbet, mint azt, hogy a digitális zenei palettán innentől kezdve csak és kizárólag a cloud computing alapú megoldásoknak van jövője. S ha közösségi zenei tudástól beszélünk, akkor az olyan gigantikus közösségi oldalak, mint a Facebook,az amúgy a digitális zenét kénye kedve szerint alakító és formáló (tulajdonképpen annak életlépes modelljét megalkotó) Apple számára is nehezen legyőzhető versenytárs. Egy szempillantás alatt, az eleddig az Apple hordozható készülékeinek és megoldásainak egyik motorja, a közösségi hálók elérése üldözendő és a saját zenei terméket és jövőbeni koncepciókat alapjaiban veszélyeztető vetélytássá vált.
 
Mindezeken - és a már most látható Apple-Adobe szintű küzdelmeken és csatározásokon felül persze -  a Facebook zenei piacra való belépése más kérdéseket is felvet. A gyönyörű és valóban a webhasználatot teljesen más dimenzióba helyező direktíva persze felvet adatvédelmi kétségeket, aggályokat is. Hiszen a zenei profil felépítéséhez vezető útnak is része, gyakorlatilag minden webes aktivitás aktív monitorálása. Ez pedig, nevezzük nevén a szörnyet, maga a Nagy tTestvér!!

 

BRÉKING: Itt a magyar Youtube!

 A magyar digitális zenei életről viszonylag ritkán írunk, ennek alapvető oka az, hogy tulajdonképpen olyan, mint magyar digitális zenei élet nem nagyon értelmezhető  egy jogvédő által üzemeltetett illetve egy DRM-el védett zenéket áruló áruház mellett.Kishazánk így zenei értelemben abszolút fehér folt(volt).

 
Talán ezen változtat, nem is kicsit a Konrád által tegnap este mér megszellőztetett hír,miszerint elindult  a magyar Youtube! A világ messze legforgalmasabb videómegosztójának teljes magyarítása és annak a reklámpiacra és a Google image-nek építésére gyakorolt hatásáról többet, mint amit ott leírtak, nem is érdemes leírni.A magyar zenei életre, a zene és a reklámozók, illetve a magyar digitális zenére gyakorolt hatása ugyanakkor talán, még ennél is földrengésszerűbb!
 
A magyar videómegosztókon eddig csak rossz minőségű zenei videók voltak megtalálhatóak, melyek monetizálása ennek megfelelően rendkívül nehézkes volt.A magyar Youtube megjelenésével ugyanakkor azonnal elérhetővé váltak a vevo professzionális minőségű, zenei videótartalmai, bene sok-sok exkluzív tartalommal., s maguk a zenei videók is kiemelten jelennek meg a Youtube oldalakon.  
 
A vevo, s a jó minőségű, teljesen rendezett helyzetű zene videók megjelenésével egyszerre két cél is teljesült. Egyrészt végre a magyar zenekedvelők is ingyen érhetnek el, gyakorlatilag minden zenei videót. Másrészt pedig bégre megnyílik a lehetőség a magyar zenei startupok számára, hogy egy legális megoldással integrálódva tereljenek forgalmat saját oldalukra és alakítsanak ki ennek köszönhetően életlépes üzleti modellt.

 

Hogyan menekült meg a Pandora?

Tavaly több alkalommal is írunk a Pandora egyre nehezedő helyzetéről, s arról, hogy a last.Fm-el együtt indult és méltán hírnevet szerzett online rádió a bezárás küszöbére került. Tim Westergreen, a Pandora kiötlője és atyja sok tekintetben különbözik a maguknak való, személyes háborút vívó társaitól. Bízott benne, hogy a cég problémáinak kiteregetésével, legnagyobb bázisát, a Pandora, mint szolgáltatás kedvelőit szólította meg, s az elmúlt egy év alapján azt kell mondjuk ókor  és hatékonyan tette mindezt.  
Persze mindez nem lett volna elegendő a trend megfordításához és a vezető online rádió szerepének bebiztosításához, valamint a nagy vetélytárs, a CBS markaiban vergődő last.Fm állva hagyásához. Ehhez három, stratégiailag fontos és tökéletesen elsülő lépésre volt szüksége a rádiónak:
 
Lépés 1: A pénzügyi helyzet konszolidálása 35 millió dollár újabb kockázati tőke bevonásával
 Lépés 2: Az iPhone alkalmazás, melynek segítségével az egész online rádiózást egy mozdulattal mobillá tették
 Lépés 3: Hosszas küzdelem után, üzletileg elfogadható megállapodás a jogvédőkkel.
 
Ezek a lépések persze hosszú távon még nem tudják, tudnék bebiztosítani a helyét a rádióadónak. Az már ellenben sokkal inkább, ahogy fokozatosan elkezdték kinyitni a Pandora kapuit a közösségi háló felé. Ez az a folyamat, amit az Apple és az iTunes még csak 2010-ben kezdett el, miközben a Pandora már gyakorlatilag kész megoldással jelentkezik a piacon. Az alkalmazás legfrissebb verziójában a standard, kezelőgombok mellett már megtalálható a facebook valamint a twitter ikonja is, melyek segítségével az adott rádióadóban végzett aktivitás (pl. dal kedvencek közé helyezése) meg tud jelenni akár a twitteren, akár a facebook aktivitásfolyamában.
 
Egy már régóta létező, de eleddig meglehetősen eldugott funkció felélesztésére is sor került.  Ez a funkció pedig az minden közösségi oldalon népszerű ajándékozási funkció. A Pandora felhasználóinak lehetősége lesz egy adott előadó vagy adott dal alapú rádiót létrehozni (maximum 5 elemet lesz majd mód elhelyezni benne), lehetőség lesz a rádióhoz skint választani és az így létrehozott rádiót e-mailben elküldeni az ismerősök részére. A címzettek pedig a linkre kattintva egy szponzori elemeket is tartalmazó ajándékrádió oldalra jutnak majd és onnan kezdhetik el hallgatni a számukra összeállított rádiót.
 
Mindezeknek a tejesen újszerű, az online rádiózást még interaktívabbá tevő megoldásoknak (is) köszönhetően 2010a Pandora számára komoly növekedési potenciállal kecsegtet. A 2009-es, alapvetően a túlélésről szóló év után 2010-ben a cég megduplázhatja értékesítési bevételeit, melyek így majd megközelítik a 100 millió dollárt.

 

Tesco gazdaságos Faithless

A szabványos zeneterjesztési útvonalak és módszerek hatékonyságának folyamatos csökkenésével a zenekarok, művészek maguk is újabb és újabb terjesztési útvonalakat próbálnak kialakítani.

 
Vannak akik a teljesen ingyenes, digitális  terjesztésben hisznek, s bevallják, hogy bevételeiket elsősorban a koncertezésből kívánják realizálni, s nem a hanganyagok értékesítéséből.   
 
A kiadók számára mindez természetesen komoly problémát jelent, hiszen az esetek túlnyomó többségében már komoly névvel, marketing erővel rendelkező zenészek vállalhatják bátran ezt a megoldást. Egyre több világsztár köt,( Eagles, AC/DC, Pearl Jam, Christina Aguilera) egy adott lemezre szóló kizárólagos terjesztési megoldást nagy áruházláncokkal az Egyedsült Államokban.
 
A kiadójával, a SONY BMG-vel régóta kisebb nagyobb vitákban álló faithless enbnek ennek a módinak az első európai úttörője lesz, miután új, május 17-n megjelenő albumát fizika formában csak az angliai Tesco boltokban teszi majd elérhetővé.  A digitális letöltésekre vonatkozó exkluzív jogot pedig az iTunes kapta meg.
 
A CD-k Anglia több, mint 1000 Tesco áruházban lesznek majd kaphatóak, s ezzel a zene iránt amúgy is egyre nyitottabb áruházlánc valaha volt legmarkánsabb zenei promócióját jelenti majd.
 
Az értékesítési lánc újraélesztésével küzdő kiadók számára pedig egyre egyértelműbb, a zenészek, illetve a zenekedvelők felől érkező üzenet: nem az számít, ki biztosítja azt a felületetet, melynek segítségével a zene eljuthat a célcsoporthoz, hanem az, hogy ez a lehető leghatékonyabb legyen. S a hatékonyság oldaláról nézve bizony a nagy marketing és értékesítési gépezettel rendelkező kiadók erőteljes hátrányból indulnak, még az áruházláncokhoz képest is, az internetről nem is beszélve..
 

 

Teljesen átalakul a Last.fm (ha megmarad)

A Last.Fm kapcsán a közelmúltban írtunk arról, a CBS általi felvásárlás mennyire gúzsba köti az évekig függetlenként, reagálni gyorsan tudó cég életét. Akkor bejegyzésünkben idéztük a Last.Fm idei évével kapcsolatos lelkesen nyilatkozó CBS vezetői szavait, mégha magunk nem is hittünk benne.

 
Szavai mostanra értelmet nyerte, kiderült ugyanis, mik azok a tervek, melyek megvalósítása révén a CBS nyereséges, a nagyvállalati környezet által támasztott igényeket kielégítő módon tud, tudna működni.
 
Az elképzelések lényege, hogy a teljesen on demand jellegét a rádiónak megszüntetnék, azaz egy adott előadó, egy adott dalát a jövőben nem lesz lehetőség meghallgatni, a hangsúly sokkal inkább a klasszikus, webes rádió jellegen lenne. David Goodman a CVBS interaktív vezetője a lépést nem költségmegtakarítási okokkal, hanem azzal indokolja, hogy az új tulajdonos célja a last.Fm-t eredeti, alapkoncepiója felé való visszatérítése. Érvelésük lényege, hogy a fő funkció a last.Fm beépített , a hallgató viselkedése, més lejéátszókban (pl. iTunes, WINAMP) hallgatott zenéi illetve a közösségi metaadatok (pl. címkék) alapján való tartalomajánlás, illetve a különböző előadói profiloldalak, ahol a szöveges információk mellett rengeteg képi illetve audio tartalom is megtalálható.
 
A CBS olyannyira hisz a Last.Fm talán leghíresebbnek mondható funkciójában, hogy azt más  zenei portálok,szolgáltatások számára is elérhetővé kívánja tenni.  S ebből a listából az olyan, tulajdonképpen vetélytársnak minősülő szolgáltatások, mint a Spotify vagy a We7 se kell, hogy kimaradjanak. Goodman érvelése szerint ugyanis ezek a szolgáltatások a streaming funkcionalitás tekintetében a Last. Fm előtt járnak, így ott nem is lenne értelmes velük versenyezni. Ugyanakkor a Scrobling funkció teljes mértékben hiányzik a repertoárjukból, így ezen a területen pedig a Last.Fm tud számukra jó ajánlatot nyújtani!
 
A reménybeli partnerkapcsolatok kialakításakor a CBS nem elsősorban a bevételekre koncentrál, Fő céljük sokkal inkább az, hogy a funkció más oldalakon való megjelentetésével a Last.Fm oldalakra tereljék a látogatókat.
 
Mindez egy hatalmas médiavállalat, kényelmes bőrfotelekkel tarkított irodájából, egy prezentációt nézegetve tökéletesen hangzik. A valóság és a digitális zenefogyasztás  ugyanakkor pontosan ezzel ellenkező irányba halad. A zenekedvelők számára egyre fontosabb ab a klasszikus streaming szolgáltatások, a playlist funkcionalitással, a kedvenc zenék megosztási lehetőségével és az egyéb közösségi funkciókkal. Ez az a piac, ahol az online rádió funkcionalitás, a playlist funkcionalitás bizony egymás helyettesítő termékei, S ez az a piac, ahova az Apple az Imeem felvásárlásával készül.   Ne legyen igazunk, de félő, a Last.Fm egyre szomorúbb váló történetének egy újabb fontos és lényeges pontjához érkeztünk el…

 

 

2010-ben talán nyereséges lesz a Last.fm?

A Last. Fm CBS általi felvásárlása egyszerre volt tekinthető a web2.0 zenei téren történő áttörésének, illetve egy nagy médiacég piacvásárlásának, Az utóbbi évek alapvetően a második verziót igazolták, az eredeti Last.Fm tulajdonosok kiszálltak a cégből, a CBS pedig a nagy cégek lassú reagáló képességének minden hátrányával próbálta, próbálja kezelni a mozgékony, kis startup-ot.
 
A tavalyi év során több vezetőváltáson is átesett tulajdonos CBS Last.Fm-ért felelős vezetője, Fred McIntyre reményei szerint már az idei évben nyereségessé válhat az online rádió a médiaóriás számára. Reményei az előfizetéses modellek egyre nagyobb térhódítása és a Last. Fm. ezen a területen hosszú évek alatt kialakított dominanciája és több tízezres előfizetői tábora táplálja, táplálhatja.
 
A cég helyzete sok tekintetben ugyanakkor különleges és egyáltalán nem a nyereségesség irányába mutató jelekkel teli. Az elmúlt év, s az idei év eddig letelt része is elsősorban a Am Spotify-ról, a MOG-ról szólt, s ezen alapvetően új szereplők árnyékában a Last.Fm a nagyvállalati környezetben, gúzsba kötve vergődik, vergődik. Pedig kár lenne érte…

 

Facebook connect az iTunes-on

Az iTunes-t alapvetően egy zárt rendszernek ismertük meg az elmúlt években. Egy olyan rendszernek, amely kínosan ügyelt arra, hogy tartalmai alapvetően csak az Apple által gyártott  alkalmazásokkal legyenek elérhetőek ,menedzselhetőek és csak az Apple által gyártott hadvereken legyenek lejátszhatóak.

 
A minap kiszivárgott hírek szerint A Cupertinoi cég jelentősen enyhíteni kíván ezen a zártságon. A nyitás első jele a facebook oldali iTunes rajongói oldal, ami leginkább egy mini portálhoz hasonlat, a közösségi elemek teljes nélkülözésével.  Az egyik nagyobb csoportot az ingyenes tartalmak propagálása jelenti, a másik hangsúlyos elem a különböző celebrity playlistek illetve iTunes toplisták jelentik. Negyedik elemként jelenik meg egy zenekereső, melynek segítségével megtalált albumokat kiposztolhatja saját üzenőfalára, illetve minden egyes találatnál egy az iTunesra mutató közvetlen link is megtalálható.   
 
Egy kiszivárgott hírek szerint a következő lépés keretében magéba az iTunesba építik majd be a Facebook Connect-el való belépés lehetőségét, s ezáltal valóban kinyílik több tízmillió zenekedvelő zenei gyűjteménye. Persze maguk a zenei tartalmak továbbra sem lesznek meghallgathatóak a Facebook-n, tehát az igazi közösségi zenei szolgáltatástól még továbbra is messze lesz az Apple, de a jelek bizony arra utalnak, hogy Steve Jobsék is érzékelik maguknak kell vezetniük a zenefogyasztás eme közvetkező fázisét annak érdekében, hogy megtarthassák dominanciájukat.

 

Gyülekeznek a vásárlók az EMI-ért

A hajdan szebb napokat látott lemezkiadó, az EMI haláltusájának pontos kezdetéről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a végzetes és visszafordíthatlan romlás Guy Hands hatalomra kerülésekor megkezdődött. Mások szerint a világgazdasági válság volt az, amely a lejtőn elindította lefelé a céget,s amely lejtőnek az alja egyre gyorsuló tempóban közeledik.

 
A közelmúltban nyilvánosságra került adatok és a  Citibank felé fennálló 90 napos fizetési határidő ismertté válása  után természetesen azonnal megindult a befektetők érdeklődése, az amúgy rendkívül értékes portfolióval rendelkező kiadó iránt. Az egyik jelentkező, a SONY BMG szétválása után, most már teljesen a SONY Corp. kezében levő SONY Music, melynek pénzügyi vezetője Kevin Kelleher, illetve az EMI, válságkezelésre kinevezett komoly médiatapasztalatokkal rendelkező vezérigazgató helyettese Charles Allen, a hírek szerint májusban kezdik majd meg az egyeztetéseket az esetleges felvásárlásról.
 
A SONY Music-n felül az EMI-al régóta kacérkodó Warner Music is érdeklődést mutat, igaz a válság áltál ugyancsak megtépázott kiadó egy kockázati befektetővel, a KKR-el együtt szeretné rátenni a kezét az EMI értékeire.  
 
A tárgyalásokat maga az EMI-t anno felvásárló, kockázati befektető cég, a Terra Firma kezdeményezte, ugyanakkor a legnagyobb hitelező, tulajdobképpen az EMI gyászos helyzetéért a nála levő monumentális kinnlevőségek miatt közvetve felelős Citibank is bele kíván szólni, a mindezt persze maga Guy Hands és cége nem nézi jó szemmel, s beperelte a Citibankot, hogy annak célja a minél magasabb ár kicsikarása, saját kockázatának csökkentése érdekében. Az első tárgyalási napot az ügyben szeptember végér írták ki. Az értékesítés addig persze nem várhat, így ez tulajdonképpen egy utólagos melléklet lesz, egy amúgy a zenéhez már csak nagyon kevés dologgal köthető, borzalmasan elsült pénzügyi befektetés végső megoldásban.

 

Zene nélküli az iPad

Tavaly nyáron, az iPad, mint termékötlet kiszivárgásakor szinte mindenki biztosra vette, hogy egy a zene fogyasztást teljesen új alapokra helyező terméket kap majd a világ az Apple-től. Az új termék mindebből meg is valósult, s az első kritikák alapján úgy tűnik, valóban sok minden megreformál majd abból, amit jelenleg személyi számítógép használat alatt értünk.

 
A tartalom fogyasztást, illetve a zenék fogyasztásának teljes átalakítását, az album formátum újra élesztését azonban nem fogjuk megtapasztalni, ez most már gyakorlatilag hivatalosnak tekinthető.
 
Arról, hogy lesz-e és ha igen, mikor és milyen jellegű zenei szolgáltatás az Apple még a kiadói partnereknek sem árult el sokat, mindössze annyit jelzett, hogy legkorábban a harmadik negyedév sorén várható, hogy elkészülnek vele.
 
Mindez egyszerre jó és rossz hír. Jó hír, mert a kiszivárgott információk szerint a kiadói partnerek számára a cloud computing alapú szolgáltatáskoncepció teljesen elfogadható, s maguk a nagy zenei kiadók is várják, hogy a zenei tartalmak is az iTuneshoz hasonló amplitúdóval jelenjenek meg az iPad-n. További jó hír hogy úgy tűnik az üzleti konstrukciót illetően nincsen komolyabb vita az Apple és a kiadók között, gyakorlatilag tehát egy fejlesztési kérdésen múlik, mikor jelenik meg az Apple 2.0-s zenei szolgáltatása.
 
A rossz hír egyértelműen az ugyanakkor, hogy az iPad első körös fejlesztései kapcsán a zenei ezen a platformon egyértelműen háttérbe szorul Steve Jobsék célja között, s ez hosszú távon semmi jót nem jelent. Amennyiben ugyanis az iPad lesz végre az a platform, amelyen a  digitális filmfogyasztás legális formában is áttöri a jelenleg még meglevő gátakat, úgy a zenei, mint tartalom teljesen és örökre kikerülhet az Apple látóköréből. S persze egy pillanatra se feledkezzünk meg a könyvekről, mely jelen pillanatban úgy tűnik a legfontosabb részét képezi az Apple iPad-hez kapcsolódó tartalomstratégiájának…

 

 

süti beállítások módosítása