Nem számolnánk össze, hány bejegyzést írtunk egy lehetséges, streaming alapú iTunes-ról az elmúlt 3-4 hónapban, de nem keveset, s ez ügybe inkább hasonlítottunk egy bulvár újságra, mint egy magét szakmainak hívő blogra.

A felmérés adatait kivetítve, csak az Egyesült Államokban, mintegy 7-8 millió előfizetőre számíthat(na)a szolgáltatás, a jelenlegi, mintegy 50 milliósra becsült iTunes felhasználóból. A felmérés alapján a 7-8 millió amerikai felhasználó lenne hajlandó azért fizetni, hogy streamelhessen zenét, többféle lejátszón, s 13-15 millió lenne arra hajlandó, hogy csupán azért  fizessen azért, hogy saját zenéit  elérhesse több platformon..

Azt természetesen végképp senki nem meri megjósolni, hogy milyen hatásssal lenne egy ilyen, összetett cloud based streaming szolgáltatásnak a pay per track alapú letöltések piacára. A nagy kérdés ugyanis pontosan az, hogy egy ilyen a saját, ismeretlen forrásból származó  zenék tulajdonképpen legalizálását magával hordozó szolgáltatás bevezetése után, mennyi létjogosultsága maradna a fizetős letöltést kínáló szolgáltatásoknak? S pontosan ez az a kérdés és dilemma, ami miatt a kiadók jelenleg alapjaiban ellenzik az Apple elképzeléseit. Pont úgy, ahogy tették ezt 2003-ban a   amikor Steve Jobs az iTunes modelljével megkereste őket….

A Kazaa, a Skype valamint a Joost nevű szolgáltatásokat azt gondolom nem szükséges külön bemutatni, több-levesebb sikerrel valamennyi megállta a helyét az elmúlt évek webes szolgáltatás dömpingjében, ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy koncepcióját tekintve valamennyi teljesen új megoldásokat hozott a saját területére.

Miben más akkor ez a szolgáltatás a multipaltformitáson felül, mint a tucatnyi, gyakorlatilag már csődbe jutott zenei startup? Természetesen a közösségi elemekben! A szolgáltatást akár zenei Facebooknak is nevezhetnénk, ugyanis a közösségi funkciók magját az aktivitásfolyamok jelentik, melyben az ismerősök által hallgatott, kedvencek közé helyezett zenék szerepelnek. S persze mindezek az aktivitások a legfontosabb közösségi oldalakra (Facebook, Twitter) is kivezethetőek lesznek.

A Youtube és a Vevo útkereséséről, illetve s zenei videóklipektől a zenei szerkesztett tartalom (sic) felé való esetleges eltolódásáról a közelmúltban írtunk már a blogban.

Úgy tűnik, a Youtube esetében meghirdetett folyamatos termékfejlesztés most már a Vevo-ra is igaz, ugyanis a napokban újabb funkcióval gazdagodott, az alapvetően zenei videóklipekre szakosodott, brandelt Youtube oldal.  

A Spotify a last.Fm óta első, európai gyökerű,zenei startupként kezdte meg hódító útját, egyelőre jórészt csak Európában.  A szolgáltatás már eddig is alapvetően pozitív visszhangokat kapott ,mind a kiadók, mind a zenei újságírók, mind a webes szakemberektől.

Hosszú távon, illetve az amerikai piacra való belépéshez az évekkel ezelőtt kialakított funkcionalitás azonban nem lehetett elég, s mindezzel Daniel Ek és emberei is tisztában voltak. Ennek eredményeként született meg a Spotify 2.0, amely a streaming szolgáltatáson felül egy az iTuneshoz hasonló , zene menedzselő alkalmazás is kíván lenni.  

A Google a zenéhez, mint digitális tartalomhoz való viszonyulása az elmúlt években folyamatosan a szakújságírók és bloggerek egyik kedvenc témája volt. Hosszú ideig arról szóltak a pletykák, hogy a keresőóriás a Napster felvásárlásával lép be a piacra. Végül nem ez történt, hanem a keresési találatokba integrálta be, stratégiai partnereinek találatait.

Ezt az amúgy gyümölcsöző partneri viszonyt bombázta szét az Apple és a MySpace a két streaming szolgáltató, az Imeem és a Lala felvásárlásával.

Az optimista várakozásokkal ellentétben, ugyanakkor a pesszimista várakozásokkal összhangban az Apple a múlt heti WWDC konferencián nem jelentette be az új, cloud computing alapú, teljesen új megközelítésű iTunes-t.

Ugyanakkor egyre több, apró jel mutat arra, hogy az Apple komolyan tervezi zenei szolgáltatásának a teljes átalakítását, s a különböző platformokon ennek megfelelően, lassan, de egyre határozottabban elkezdte a lehetséges vetélytársak életének megnehezítését

Arról, hogy az Apple jelentősen átalakítja az iTunest, és a lala felvásárlásával megteremtett lehetőséggel élve, a letöltés alapú szolgáltatásból egy cloud computing alapú szolgáltatássá alakítja, régóta keringenek pletykák, de alapvetően inkább csak pletykák, mint tények.

A Spotify-al kapcsolatban a rengeteg pozitív véleménye mellett az utóbbi időben az egyetlen negatív kritika a közösségi funkciók hiánya volt. Az amúgy remek rendszer is elkezdett egyfajta zárt közösségként viselkedni, ami akkor, amikor a digitális zenei szolgáltatások is teljesen egyértelműen a közösségi irányba haladnak, nagyon veszélyes út (lenne).