Free Music!

Az iTunes-Amazon háború

2010. március 21. - Pléh Dániel

Az Apple mindig, minden terméke esetében a saját útját járta és járja. Soha -kivéve talán a Mac-eket- nem hasonlította magát a vetélytársak termékeihez. Mindez az iTunes esetében fokozottan igaz olt és igaz is. Az Apple minden vetélytársáról gyakorlatilag tudomást sem véve terjeszkedhetett, terjeszkedett.

 
Mindez a kiadók által erősen támogatott szolgáltatások (Amazon MP3, Myspace Music)megjelenésével sem változott cseppet sem. Legalább is eddig. Az AmazonMp3 napi ajánlat akciója, melynek keretében 1.99 és 3.ö99 dollár között lehet egy adott napon, egyes előadók tartalmait megvásárolni. Az Amazon a múlt év második felében a kiadókkal folyatott tárgyalások során felvetette, hogy szeretné, ha ezen akciók keretében egy napos exkluzivitást kapna. Mindezt a kiadók az Apple-nek is felvették, mire heves tiltakozásban tört ki, az addig a vetélytárs szolgáltatásról tudomást sem vevő marketinggépezet. S mindennek folytatásaként az Apple minden kiadót hivatalosan megkért arra, ne vegyenek részt az Amazon akcióiban.
 
Iparági szereplők szerint az Apple számára alapvetően azért lett hirtelen ilyen komoly kérdés az Amazon akciója, mivel a kiadókkal hosszas és sok-sok pénzt megmozgató tárgyalások eredményeként a bolti megjelenés előtt akár hetekkel digitálisan elérhetővé teszik a tartalmakat, melyeket aztán a megjelenés napján akár az Amazon az eredeti ár töredékéért kínál s ezzel a kommunikáció jó részét azonnal magához tudja irányítani.
 
 
Mindebben az igazán érdekes nem is az Amazon és az Apple viszonyának ily módon történő megváltozása (bár valódi, piaci indoka annak sincsen), hanem az Apple és a kiadók, korábbi nézeteltéréseink a tulajdonképpen azonnali félretételi szándéka, az Apple részéről. A kiadói oldalról eleddig nem érkezett még válasz a cég kéréseire, de a korábbi nézeteltérésekre, illetve arrac gondolva, hogy maga az Amazon Mp3 is az Apple dominanciájának gyengítésére jött létre, nem lenne meglepő, ha a kiadók ez esetben is az Amazon mellé állnának..  

 

 

A zene kulcsfontosaságú marketing eszköz lehet a Telco cégek számára

 A digitális zeneterjesztés lehetséges modelljei közül a dán TDC illetve az francia Orange megjelenésével 2008-ban az internetszolgáltatók belépése is realitássá vált. Reális esély volt arra, hogy a zene, értéknövelt szolgáltatásként, az ügyfélmegtartás érdekében megjelenjen a telco cégek szolgáltatási palettáján.

 
A modell pofonegyszerű, s a klasszikus a kecske is jóllakik s a káposzta is megmarad elvet követte. Az előfizetők, előfizetői státuszukért cserébe ingyen juthatnak zenéhez, a tartalomtulajdonosok pedig magától a szolgáltatótól kapják meg a tartalmaikért járó ellenszolgáltatást.
 
A gazdasági válság természetesen a Telco cégeket is súlytotta, súlytja, így az ilyen, alapvetően marketing eszköznek tekinthető szolgáltatások terjedése 2009-ben teljesen megállt.
 
A jövő azonban ennél fényesebbnek tűnik, legalább is a legutóbbi, a telco cégekhez ks piacaikhoz kapcsolódó kutatásokat végző Ovum cég felmérése alapján. A kutatás megállapította, amennyiben a fontosabb angol telco cégek felvennék termékpalettájukba az előfizetők által elérhető korlátlan zenei szolgáltatást, úgy 2013-ig mintegy 100 millió fontos extra, inkrementális bevételre tehetnének szert mindezzel.  
 
Ez az eredmény az átlagos igénybevételt feltételezve jött ki, s azt jelentené, hogy a teljes zenei piac mintegy 40%-t a netszolgáltatók által nyújtott zenei szolgáltatások bevételei jelentenék Az optimista szkenárió, ennél nagyobb igénybevétellel számol, s ez esetben több, mint 200 millió fontos ilyen jellegű bevétellel lehetne számolni 2013-ig.
 
A kutatás a zenei szolgáltatások ügyfél lemorzsolódás csökkentő szerepét is számszerűen kimutatta.  Eszerint egy 3.5 milliós, becsült ügyfélkörrel rendelkező internetszolgáltató esetében  ha a zenei szolgáltatás 10%-al csökkenti az ügyféllemorzsolódást, az éves szinten mintegy 20 millió fontos bevételnövelést eredményez ez által.  
 

Adrian Drury a riport készítője szerint a kutatás eredménye egyértelműen azt jelzi, hogy az internetszolgáltatók a már meglevő ügyfélkörükre építve egy teljesen újfajta területet hódíthatnak meg a digitális zeneterjesztésben. Egy olyan területet, amelyre a hagyományos szolgáltatók, mint pl. az Apple nem tudnak majd még jó ideig betörni. Mindemellett pedig az egyre élesedő internetszolgáltatói versenyben a zene

Zene nélkül az iPad

 A napokban elkezdődött az iPad előrendelések felvétele, megjelent az eső Tv reklám a termékről, így kijelenthetjük, valóban egy új időszámítás kapujában állunk. Új időszámítás előtt, de úgy tűnik, nem az Aplle és a zene viszonyában. Az Ipad reklám a hangsúly abszolút, a Key noteban már megismert elemekre, a fotók kezelésére, a naptár funkciókra no és a könyváruházra helyezi. Zene sehol…

 

Azt jelenti mindez, hogy az az Apple a hangsúlyt a zenéről szép lassan a könyvekre és esetleg a filmekre helyezi, helyezné át? Nem, nem valószínű, hiszen a digitális zenei piacot jelen pillanatban teljesen és maximálisan uralja Steve Jobs és az iTunes.
 
 
Igaz ugyanakkor, hogy az iPodok egyre kisebb szerepet kapnak az iPhone és az iPad megjelenésével, s így az iPodok értékesítését elősegíteni hivatott zenei szolgáltatás szerepe is –ha lassan is- de leértékelődik. Mindenki- így természetesen Jobsék is- ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a következő nagy háború a tartalompiacon fog majd lezajlani. A felek - Nokia, Apple, Google,Microsoft - már gyülekeznek a csatamező körül, s senkinek nincsen afelől kétsége, hogy az egyik elfoglalandó terület a legnépszerűbb tematikák egyik, a zene lesz.
 
A zene azonban már teljesen másfajta zene lesz, mint amire a kiadók és a legtöbb jelenlegi piaci szereplő 3-5 évvel ezelőtt készült.  A DRM mára teljesen a múlt ködébe vész már, s tulajdonképpen a pay per track modellek is csak egyfajta látszat fenntartására szolgálnak. A zenekedvelők legfontosabb igényeit ( mindenhol, ingyen fogyaszthassanak zenét) ma már elég jól kielégítő szolgáltatások vannak a piacon, a jövő tehát egyértelműen ez az irány.
 
A cloud computing és a felhasználók zenei tartalmainak megosztása egymással, legális keretek között lesz a következő igazán forradalmi lépés a digitális zene terén. S ezen a területen az Apple az Imeem felvásárlásával nagyon komoly lépéseket tervez. De a tökéletes szolgáltatás kialakítása, nem hónapokat, hanem inkább évet vagy éveket vesz igénybe.

 

Ingyenzene a Belgától, magyar módon

Azt, hogy zenét az interneten pénzért nem egyszerű eladni, gyakorlatilag mindenki tudja. Azt is sokan tudják, hogy zenét eladni az interneten a nagyobb piacokon egyszerűbb, mint az olyan, digitális értelemben ugarnak tekinthető országokban, mit Magyarország.
Sokan, sokféle módon keresnek megoldást a weben történő legális zeneterjesztésre., akár a kiadói, akár a szolgáltatói oldalon.
 
A tétlenséget nyugaton már több előadó megunta, s bevallottan a koncertekből próbálnak megélni, s lemezeiket pedig a neten, ingyen vagy kvázi ingyen terjesztik.
A Radiohead vagy a Nine Inch Nails esetében nyilván nem megélhetési kérdés már a CD-ik megvásárlása, így könnyen megtehették, hogy ingyen elérhetővé tették azokat az Interneten.  A minden tekintetben kisebb és fejletlenebb  magyar piacon ellenben eleddig, érthető okokból nem volt ilyen próbálkozás . Ezt tette most meg a Belga zenekar, amely új lemezét   ingyen is letölthetővé tette, illetve a koncerteken is, limitélt példányszámban elérhető lesz majd az új album.
 
A radiohead-el ellentétben tehát a weben megvásárolni nem lesz lehetőség az albumot, ami azonnal felszínre hozza a magyar web egyik legnagyobb hibáját. Az elérhető online fizetési megoldások teljes hiányát. Így aki fizetni szeretne az albumért vagy egy-egy dalért, az nem teheti meg, maximum ha koncertjegyet is vásárol.Így a zenekar fel sem tudja majd mérni, mennyien lettek volna hajlandóak és milyen áron fizetni a zenékért. Kár érte, mert érdekes képet mutatott volna mindez.

Rádió-adó Amerikában

 Az on demand rádiók üzemeltetői oldaláról az egyik leggyakrabban elhangzó panasz az, hogy miért fizessenek komoly per stream alapú jogdíjakat, amikor a földi sugárzású rádióadók sem teszik ezt. Mindez az egyenlőtlenség sok tekintetben a hagyományos rádióadók szerepét erősítette a zenei életben, s gátolta a digitális, on demand rádiók szerepének erősödését.

 
A digitális adókra kivetett, jelentős mértékben megnövelt adók kapcsán kibontakozott vitában is felmerült már annak a lehetősége, hogy a földi és az online rádiók ugyanazon elbírálás alá essenek.  
 
 
Ennek a vitának a következménye (is) lehet, hogy legfrissebb jogdíjjavaslatában már a földi sugárzású rádiók esetében is jogdíj kivetését tervezi.  
 
A javaslatot ellenzők szerint mindez a földi sugárzású adók megszűnéséhez vezethet, mivel azok szerepe és jövedelmezősége az internet miatt már eleve jelentősen csökkent, reklámbevételeik alacsonyabbak , s így egy ilyen döntés alapjaiban rengetheti meg a piacot.
 
Természetesen az ellenkező oldal hangja is erős. A művészek képviselői szerint ahogy az Interneten, úgy máshol sem engedhető meg, hogy tartalmaikat, alkotásaikat ellenőrzés nélkül, üzletszerűen felhasználják.
 
A vita tehát ismét igen heves, a hagyományos és a webes rádiókkal kapcsolatban,s ennek a vitának a kimenetelét érdemes közelről figyelnie mindenkinek, hiszen az olyan szolgáltatások, mint a Pandora vagy a Last.fm szerepének totális át és felértékelődését vonhatja majd maga után.

 

 

A google zenei stratégiája

A digitális zenei szakemberek, bloggerek egyik kedvenc témája volt mindig is a Google, amely cégmérete, potenciálja és fejlesztési kapacitása révén gyakorlatilag bármikor a digitális zenei üzlet vezető cégévé válhatott volna.

Az elmúlt évek, egy-két felvásárlási pletykától eltekintve totális passzivitása, illetve a drasztikusnak és forradalminak nem nevezhető zenekeresési szolgáltatása mind-mind azt mutatja, hogy Szergej Brin tulajdonos, zeneellenessége bizony meghatározza a cég ars poeticáját is ezen a téren. Mindeközben, a sok tekintetben riválisnak tekinthető Apple gyakorlatilag kialakította és totálisa dominálja a pay per track zenei piacot.
 
Ezekkel a szolgáltatásokkal alapvetően a keresőóriás alulteljesített saját standardjaihoz mérten, s néha inkább az olyan lokális óriásokkal, mint pl. a kínai Badu kezdett el csatázni, zenei téren, minthogy a kiadókkal konfrontálódó, a keresési algoritmus kihasználó mélyebb megoldást választott volna.(melyet sok más cég egyébként ki is használ..)
 
Mindemellett persze igaz, hogy a cég- mégha közvetetten is- de a jelenlegi legnagyobb cloud computing alapú zenei szolgáltatás, a Youtube tulajdonosa, s nem is oly rég lépett a piacra egy a zenei videók monetizálását új alapokra helyező, a kiadókkal szoros együttműködésben létrehozott és üzemeltetett  szolgáltatásával.  
 
S hogy mit tesz napjainkban a Google zenei térten? Legszívesebben semmit nem tenne, de kezd rákényszerítve lenne arra, hogy kezdjen, ugyanis a zenefogyasztás egyre inkább a web felé, s az on demand, streaming szolgáltatások felé kezd elmozdulni. Et a terep pedig már a Google területe is, az ezen a területen taroló cég már a Google érdekeit sérti, ellenben az alapvetően desktop alapú Itunes-al.
 
A Lala-ért való licitben való sikertelen részvétel után a Google az izraeli catchmedia nevű céggel kokettál. A cég alapvetően, pénzügyi, ATM alapú megoldások fejlesztésével foglalkozik, ugyanakkor maga a módszer- tranzakció visszavonása egy másik bank hálózatából- használható lehet arra, hogy emberek százezrei, különböző mobil és nem mobil eszközeik segítségével használjanak egyetlen egy központi zenei adatbázist, melynek használatáért fizetnek.
 
Ez volna az az alapötlet, mellyel a Google egyből, egy szolgáltató és készülék független megoldással léphetne piacra, s egyből áthidalná az összes ilyen jellegű problémát, valamint nem utolsó sortban a zenék legális elérését is platform és szolgáltató függetlenné tudná tenni.
 
Elég lesz, lenne-e ez önmagában az Apple legyőzéséhez. Akár már ez is, de további faktorok üzleti ajánlatba integrálása feltétlenül:
 
1. Alacsonyabb árak. A Google, más szolgáltatások (pl. Gmail) esetében már ismert árazását, illetve pl. a lala árazási modelljét ismerve, a 10 cent alatti dalonkénti per stream díj egyáltalán nem tűnik irreálisnak. Mindezen felül, pedig az egy adott limit elérésig ingyenes modell sem kizárt…
 
2.Hordozható zenei kollekciók: A legtöbb, jelenlegi zenei szolgáltatás talán legnagyobb problémája, hogy a PC-k illetve a hordozható eszközök közötti teljes és állandó átjárás nem megoldotta. A Google a mobil-web átjárthatóságot mindig központi kérdésnek tekintette,s mindez a zenét illetően is optimizmusra ad okot…
 
3. Fizetési megoldás:A microfizetéesk beillesztése- azaz kis összegek fizetés, hatalmas elérhető tartalom adatbázisokért- teljesen új utakat nyithatna, az amúgy túl drágának tartott zenei szolgáltatások életében.
 
4. Zene a nappaliban: nem kisebb cég, mint a Forrester kutatása mutatta meg, hogy a digitális zene el nem terjedésének egyik fő oka az Egyesült Államokban az, hogy a megrekedtek a megoldások a PC-n való zenekiszolgálásban, s a klasszikus home audio-kon való szolgáltatásra senki nem helyezett elég nagy hangsúlyt. Az Apple az Apple TV-vel középtávon valószínűleg ebbe is belefogott volna,. De maga a termék bukott meg…
 

5. A keresés hatalma: Ez az, amiben a Google még hosszú ideig verhetetlen lesz. S ez az, ami a nagy katalógusok és a music dicovery tekintetében irtózatos értéket képviselhet majd.

A Warner Music véget vet az ingyenes zenének?

2010 a streaming zenei szolgáltatások életében, szinte friss és ropogós bejegyzésünk alapján kulcsfontosságú és pozitív évnek tűnt.  Racionalizálódott piac, csupa erős és eltökélt szereplő. Úgy tűnt, a tartalomtulajdonosok is a megfelelő hangsúllyal kezelik az új digitális zenei paradigmát.

 
Mindezen várakozásokat húzta, meglepetésszerűen teljesen keresztül Edgar JF. Bronfman a Warner Music vezére, a negyedik negyedévet értékelő nyilatkozatában, Ebben kijelentette, a Warner Music számára  az ilyen jellegű, alapvetően ingyenes szolgáltatások a jövőben érdemi üzleti jelentőséggel nem bírnak, s ennek megfelelően a kiadó támogatására sem számíthatnak majd…
 
Egy alapvetően rövid, sommás mondat, amely olyan szolgáltatások alapjait rengetheti meg, mint a Last.Fm, a Spotify a Myspace Music vagy éppen a Pandora. Az élő szerződéssel rendelkező szolgáltatások helyzete némileg megnyugtatóbb, azok esetében-mint pl.a Spotify-, melyek pont szerződés megújítás előtt állnak ugyanakkor a helyzet kifejezetten kétségbeejtő.
 
S hogy ezt a teljesen váratlan lépést valóban a Warner, előző évi, a digitális bevételek tekintetben valóban csalódást okot jelentése okozta-e? Elképzelhető.. de az is elképzelhető, hogy valójában az Apple első, a zene fogyasztás teljesen új alapokra helyező megoldásának, tartalmi oldali megnyilvánulását láttuk..

 

Gondban a Warner Music is

Előző posztunkban még arról írtunk, boldogan, hogy 2010 a streaming zene éve lesz, lehet, az iTunes belépésével, a Spotify amerikai indulásával. Most, alig pár nappal ez után sokkal borúsabbnak tűnnek a digitális zene idei évi kilátásai.

 
A rendes éves jelentések időszakának eljöttével, a lemezkiadók is megtették mindezt, hol jobb, hol rosszabb hírekkel megtöltve a vaskos kimutatásokat. Az EMI rendkívül negatív, gyakorlatilag az egykori patinás kiadó csődjét előrevetítő jelentése után a Warner Music is közzétette a december 31-er véget érő pénzügyi negyedévéhez tartozó pénzügyi adatait.
 
A Edgar J,.Brofman által vezetett kiadó összesen 17 millió dolláros veszteségről számolt be. A teljes bevétel 918 millió dollár volt, ami 3%-os növekedés az előző év hasonló időaszakához képest, ellenben visszaesés az előző negyedévi adatokhoz képest, mégha nem is jelentős (2%)  
 
A digitális bevételek, a teljes bevétel 20%-t kitéve, 184 millió dollárra rúgtak, ami az előző év hasonló időszakához képest nem túl , meggyőző 8%-os növekedést mutatva.  A működési bevételek 5%-al, 112 millióra nőttek az előző évhez képest, a szabad készpénz mennyiség ellenben -44 millió dollár, úgyhogy komoly befektetésekre ne számítsunk a Warner Musictól a közeljövőben. Ezt látszik alátámasztani a kiad, a jelentés kommentáló közleménye, mely szerint továbbra is a takarékos és jövedelmező gazdálkodása a céljuk, a tehetségkutatás erősítésével, s az új üzleti modellek folyamatos kiaknázásával. Ámen.

 

A csőd szélén az EMI

Amikor 2008-ban Guy Hand megvásárolta az EMI-t, minden valamire való zenei szakértő (legyen tényleges vagy csak self made) azt a kérdést tette fel elsőként: Kifizetődő lesz-e egy médiacég számára, hogyha egy kockázati befektető kezébe kerül. Pro és kontra évek sorakoztak és sorakoznak a mai napig, a legsommásabb és legrealisztikusabb képet azonban valószínűleg maguk a pénzügyi mutatók és a cég sikere adja. S ha ezt nézzük, akkor Guy Hands hatalomátvétele nagyon nem volt jó az EMi számára.
 
A 2009 negyedik negyedéves pénzügyi jelentés alapján ugyanis kijelenthető, az EMI hatalmas bajban van. A cég 2.4 milliárd dolláros veszteségekről számolt be a jelentésben, s mai még ennél is aggasztóbb, alapvetően nem a zenei üzletág az, amely ennyire veszteséges. A zenei üzletág ugyanis jelentősen, 89 millió dollárról 256 millió dollárra ugrott, ami a gazdasági válságot és a CD piac helyzetét nézve, kifejezetten bíztatónak mondható.
 
A problémát és a mega-deficitet tehát nem az alap tevékenység okozza, hanem a Citbanktól felvett 4.i milliárd dolláros  kölcsön, annak szigorú feltételei (csak márciusban 160 millió doláárt kellene a hitel törlesztésére fordítani)  és törlesztő részletei. Ez az, ami gyakorlatilag a megszűnés szélére sodorta a patinás lemezkiadót.
 
S tényleges csőd elkerülése végett, a menedzsment a lehető leghamarabb beterjeszti a board elé válságkezelési javaslatait, melyeket a testület legalább 75%-nak kell támogatnia ahhoz, hogy életbe is lépjenek.
 
Az intézkedés sorozat keretében, az már biztos, hogy Guy Hands cégének további tőkeinjekciót kell majd végrehajtania. Mindez persze nem elég, vélhetően a 3500 fős- már eleve közel 300 fővel leapasztott-  állomány is jelentős vágások előtt áll.

 

2010 a zenei forradalom éve

2009 a streaming zene szempontjából fekete év volt, ez teljesen egyértelmű. A gazdasági válság mind az ilyen jellegű start-upok finanszírozásában résztvevő befektetők lehetőségeit, mind a reklámpiacot, mind magukat a fejlesztő cégeket érzékenyen érintették.

A válság azonban enyhülni látszik, akik megmaradtak, azoknak a pénzügyi helyzete biztosnak mondható, illetve magukba olvasztották azokat, melyeknek a koncepciója jó, de a pénzügyi helyzete ingatag volt, s mindemellett a digitális zenefogyasztása streaming modellek felé halad.
 
Azok felé a streming modellek felé, ahol ideálisan keveredhetnek a klasszikus, on demand jellegű, illetve a hagyományos rádiók webes megfelelői, véletlen, alapvetően stílus alapú streamfolyamokkal. Az internetezők egyszerre szeretnék mindkettőt igénybe venni, hangulatuktól függően, vagy egy adott albumot vagy egy adott dalt szeretnének meghallgatni vagy néha csupán zenei stílusok mentén szeretnének újabb és újabb tartalmakat megismerni.
 
A Spotify elindulása óta a zenei marketingesek és szakértők figyelmének középpontjában helyezkedik el. Az alapkoncepció szinte tökéletesnek mondható, ugyanakkor a kollaboratív ajánlók, illetve a közösségi funkcóik terén még van mit javulnia Daniel Ek csapatának. Igéretük és terveik szerint 2010-ben a legnagyobb hangsúlyt pontosan erre a két szegmense kívánják helyezni.
 
 
 
 
 
Az anno alapvetően zenei blogok összességeként indult, s szép lassan zenei szórakoztatóközponttá váló MOG és streaming szolgáltatása is az ígéretes jelöltek között van, hiszen zseniális funkciókat kínál, egyszerű a kezelőfelülete és nem is drága.  
 
 
A Myspace, vezérigazgató váltás után, de ugyanazzal a zenei csapattal, az Imeem integrálása révén emelhet még egy szintet a szolgáltatási színvonalon és kezdheti el dominálni alapvetően az amerikai piacot és várni, a Spotify belépését oda (is).
 
S ne feledkezzünk meg a piac már*más ősréginek mondható szereplőjéről, a hatalmas médiacég részéneként való létezés minden előnyét és hátrányát élvező Last-Fm-ről sem. Akiknek nincs is igazén szükségük új fejlesztésekre, olyan jól működik a jelenlegi struktúra.
 
 
 
S ha mindez nem lenne elég, vigyázó szemünket (féli) feltétlenül tartsuk az Apple-n, s ne lepődjünk meg, ha még az év során valami egészen megdöbbentően új szolgáltatással lépnek piacra, sokkolva ezzel hosszú időre a többi szereplőt.  

 

süti beállítások módosítása