A streaming zenei szolgáltatásokat a gazdasági válság igencsak megtépázta, ennek nem is egy szolgáltatás itta meg a levét az elmúlt év során, mások pedig egyszerű felvásárlási célponttá váltak.
Ebben, az egyáltalán nem egyszerű piaci helyzetben kezdett el egyre sikeresebbé és sikeresebbé válni a svéd Spotify. Az eleinte csak a skandináv piacokat meghódító cég, mostanra már Nagy –Britanniában is megjelent, s sikert sikerre halmoz. Mindeközben ugyanakkor a cégről, tulajdonosi szerkezetéről és arról, miért is kedvelik a kiadók annyira, amennyire vajmi keveset tudunk.
S hogy mit is jelent a Spotify a kiadók számára, s hogyan működik az üzleti modell a svéd Start-up esetében, erről most először szivárogtak ki információk, a Universal Music segítségével. A cég, az általa kiszolgált 6 országból, mindössze kettő esetében (Nagy-Britannia és Spanyolország) fizet a kiadóknak felhasználói alapon díjat, a másik 4 (Norvégia,Finnország, Franciaország és Svédország) esetében a hirdetési illetve a felhasználók által befizetett díjon osztozik a tartalomtulajdonosokkal.
Ez az üzleti modell messze a legkedvezőbb az eddig hallottak közül, mellőzi a minden streaming szolgáltatás megfojtó per stream díjat. A sikeréhez pedig nincsen másra szükség, minthogy a szolgáltatást ingyenesen, de reklámokkal tarkítva használók 10-12%-a fizetős felhasználóvá váljon. Mindehhez-mármint az üzleti modell eléréshez- természetesen szükség volt arra is, hogy a nagy nemzetközi kiadók illetve a független kiadók egy része is tulajdonosa legyen a szolgáltatásnak.
S ez az az üzleti modell, ami lehetővé teszi a sikeres működést a kisebb piacokon, a nyilván ez az, az üzleti modell, melyet a nagy kiadók- méghogyha tulajdonos társak is- nem szeretnének engedélyezni a digitális zenei értelemben teljesen külön piacnak számító amerikai piacon.Érdekesebb kérdés ugyanakkor, hogy mi az,ami a kiadókat arra ösztökélte, hogy tulajdon részt vásároljanak egy relatíve kis piacnak számító országban induló szolgáltatásban, gyakorlatilag egyidőben azzal, hogy a hatalmas amerikai piacon, a még hatalmasabb New Corp. streaming szolgáltatása esetén is ugyanezt tették. Nézzük, mik lehetnek a lehetséges okok:
- Egy Apple vetélytársat szeretnének kinevelni: A kiadók Apple fóbiája köztudott, napjainkban szinte mér odáig fajult mindez, hogy bárkivel szívesebben megállapodnak, mint Steve Jobs-al és csapatával.
- Az audio hirdetések a rádiók irányából a streming szolgáltatásokra tevődnek át: jelenleg a webes audio hirdetések piacra gyakorlatilag nulla méretűnek tekinthető. Hogy ez örökkön örökké így marad-e? nem valószínű, jó eséllyel a print hirdetési piac egy része kiváltható lesz ilyen jellegű hirdetésekkel. De nem jövőre, az biztos.
- Az előfizetéses modell hatalmas jövő előtt áll: Az, hogy a digitális zenében mi áll hatalmas jövő előtt, nem könnyű megmondani. A Spofiy mintegy 100 000 főre becsülhető előfizetői bázisa igen impresszív, ugyanakkor figyelembe kell azt is venni, hogy az internetet az emberek túlnyomó többsége ingyenes információforrásnak tekinti. Arra pedig, hogy ez a hozzáállás megváltozzon nincsen sok idő, pontosan a zenei kiadók nyomása miatt.
- Mobilplatformokon komoly lehetőségek állnak a cég előtt: Ez több, mint valószínű, hiszen az Apple, az iPhone és az iTunes komoly territoriális korlátokat állít fel, önhatalmúlag, illetve exkluzív megállapodások kötésére törekszik. S mindezen felül, az előfizetéses modell is könnyebben eladható, ha nem csupán egy, a nappalihoz kötött platformon (PC) vehető igénybe.
A kezdeményezés természetesen erősen támaszkodik egyrészt a Youtube zenei projektjére, a 
A cég sajtóközleménye szerint a szolgáltatás a HP 16 PC típusa közül 10 esetében előre telepítve lesz, 10 európai ország esetében. A Musicsation névre keresztelt szolgáltatás 14 napos ingyenes kipróbálási lehetőséget biztosít, utána pedig mintegy 10 eurós havidíj ellenében kínál majd korlátlan zeneletöltési lehetőséget a PC vásárlók számára. A 10 eurós havidíj ellenében az előfizetők havi 10 dalt, MP3 formátumban is letölthetnek majd.
Legyünk őszinték magunkkal, ebből semmi de semmi nem valósult meg. Az iPad sokkal inkább a Kindle vetélytársa próbál lenni, s az Apple könyvpiacra való belépést jelenti, mint a zenepiaci jelenlét újragondolását.
A találati listák módosításával kapcsolatban, az Apple-Lala megállapodást követően több alkalommal és megkérdezték a Google termékmenedzsmentért felelős alelnökét, aki a kezdetekben azt hangsúlyozta, hogy a találati listákból a felvásárlás ellenére sem fognak kikerülni a Lala találatai (ez igaz is), később pedig a listák változásával szembeállítva, viccelődve azzal próbálta elütni a kérdés élt, hogy a lala-s csapat minden valószínűség szerint inkább a költözéssel van elfoglalva…
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a napokban fejeződött be és vált publikussá a MySpace-Imeem tranzakció. Az ismertté vált adatok alapján gyakorlatilag ingyen (a hardverek árát leszámítva) jut hozzá az Imeem 16 milliós felhasználói táborához. Valamennyi eddig létrehozott Imeem playlist és felhasználó a MySpace Music-ba lesz migrálva hamarosan. A fejlesztések már most sem megengedettek, az Imeem, eleddig nyitott és publikus alkalmazás interfésze már nem elérhető a fejlesztők számára.
A .jpg)
Könnyen elképzelhető, hogy a másik, nagy letöltés alapú üzleti modellben bízó cég, az 
Éppen ezért, no meg azért, mert mi itt K.Európa, digitálisan gyakorlatilag nem létező szegletében csak tétlenül nézzük a szolgáltatások megjelenésért és halálát, figyelemre méltó hír, mely szerint az Amazon Mp3 immáron elérhető Ausztriában és Svájcban is.