A Pandora jövőjét fenyegető legnagyobb akadály minden bizonnyal elhárult akkor, amikor a menedzsment megállapodott arról, hogy a Syrius XM tulajdonrészt szerezhet a hajdan szebb napokat látott, de mai is kihagyhatatlan zeneipari szereplővel. A történet ugyanakkor ezzel még nem zárult le, sőt inkább csak most kezdődik el igazán.

 Tim Westergreen hosszú éveken keresztül bátran, a kiadókkal, jogvédőkkel is vitatkozva vezetette a Pandora-t. Éveken át, mint interaktív rádiót, hogy aztán 2015-től kezdve egyre inkább a rádió és a streaming szolgáltatás ötvözetében lássa a jövőt.  

Ez az irány egyelőre nem bizonyult sikeresnek és úgy tűnik a Sirius Xm nem is ebben látja a jövőt, ( A Liberty tulajdonos John Malone mondását a streaming szolgáltatásokról ismerjük…sokkal inkább a Pandora rádiós jelenlétének erősítésében. Ez persze azonnal felveti azt a kérdést, melyet a befektetők éveken át fel is tettek: hogyan lesz nyereséges a Pandora pusztán a rádiós szolgáltatásából?

Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy feltétlenül nyereségesnek kell-e lennie Pandoranak akkor, amikor  jelenleg egyetlen streaming szolgáltatás sem az valamint, hogy meg tud-e élni egy pusztán rádiós szolgáltatás egy olyan piacon, amelyen  temérdek streaming szolgáltatás van jelen!

A Sirius megjelenésével egészen biztosan erőre kap majd az autókban való megjelenés, és ha voksolnunk kellene, az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Pandora és a Sirius a jövőben együtt próbál majd ezen a tér piacvezetővé válni.  

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma.

Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek. A kiadók a tavasz folyamán két területen is támadásba lendültek, annak érdekében, hogy a jelenleginél jelentősen nagyobb mértékben részesüljenek a Youtube mesés reklámbevételeiből. Az egyik  a Youtube működését (is) meghatározó DMCA licenszek kérdése, a másik pedig magának a Youtube és a kiadók közötti szerződéseknek a meghosszabbítása.

Maga az ok, inkább az elsőben keresendő, ez az, amit a kiadók és egyre inkább az előadók is a Youtube-ban látják minden probléma okát. A probléma pedig a Valir gap néven elhíresült probléma. Ami röviden így foglalható össze:    A hirdetés alapú streaming szolgáltatások berkein belül nézett/ hallgatott zenei tartalmak száma tavaly megduplázódott,miközben az ilyen jellegű szolgáltatásokból befolyt bevételek mindössze 31%-al nőttek. Azaz az ilyen jellegű szolgáltatások úgy növekednek, hogy közben a sikerekből az előadók és a tartalomtulajdonosok mérsékelten részesülnek.   A zene pedig a Youtube népszerűségének egyik legfontosabb eleme.  Becslések szerint a Youtube teljes forgalmának több,mint a harmada  ugyanis zenei videókból származik, azaz a kiadók szeme előtt érthető okokból villognak a dollár jelek…

A Youtube minden kritikára harciasan és magabiztosan válaszolt,sőt mindezt megfejelve a közelmúltban egy  kutatás eredményeit is közölte. A RBR Economics nevű kutató cég a Youtube és a zenei tartalmak viszonyát vizsgálta.

Egyik kérdésük azt vizsgálta, hogy a Youtube zenei tartalmainak eltűnése esetében mi történne azzal az idővel, amit jelenleg a megkérdezettek erre szánnak.  

Átlagosan a Youtube-on való zenehallgatási idő fele teljesen leveszne, azaz nem zenéhez kapcsolódó szolgáltatásokra migrálódna. Nagyjából az egy tizede migrálódna hozzáadott érték nélküli  ( eg. illegális) zenei szolgáltatásokra illetve zenebeszerzési forrásokra, nagyjából negyede  alacsonyabb vagy ugyanakkora értékű szolgáltatásokat kezdene el használni és mindössze 13-15% migrálna fel prémium zenei szolgáltatásokba.

A kutató cég ugyancsak elemezte  specifikusan a német piacot és a német piacon a dalok letiltásának hatásait. Kétféle meglehetősen bonyolult módszert alkalmaztak, alapvetően mindkettő azt az eredményt adta, hogy a dalok letiltása egyáltalán nem vagy csupán kis mértékben növelte meg azok stream számát, miután elérhetővé váltak a Youtube-on, és akkor is inkább a régebbi dalok ( 6 hónapnál régebbi) dalok esetében.

Természetesen a válasz sem váratott sokáig magára. A nemzetközi lemezipai szövetség, az IPFI rögtön jelezte, hogy ahelyett, hogy a Youtube és a Google saját szabályaik szerint játszana, rendezni kellene a Youtube működését (is) szabályozó jogi környeztet. Geoff Tayloy a brit lemezkiadó szövetségének vezetője pedig a tanulmáyy azon adat kapcsán ,amely szerint 19%-a az angol Youtube használóknak magasabb színvonalú, prémium streaming szolgáltatásra váltana a Youtube hiányában ,kiemelte, hogy ennek  akár a fele is igen komoly mértékben növelné a szigetországi előadók bevételeit.

A vita tehát  messze nem zárult le és előreláthatólag még hosszú ideig nem is fog. Akkor azonban, amikor a vita kimenetelét mérlegeljük, arról semmi estre sem árt megfeledkezni , hogy a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen. Az ugyanakkor abszolút elképzelhető, hogy a kiadók  az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol  meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.

Nyugodtan nevezethetjük hagyományosnak a MAHASZ minden év első felében megjelentetett ,a magyar zeneipar előző évi adatait összefoglaló jelentését. Hosszú évek agonizálását követően az elmúlt években a világ zeneiparában végbemenő trendeket követve, a honi zeneipar is az éledezés jeleit kezdte mutatni.

2016-re ugyanis (végre) a magyar zeneipar is beért baba a fázisba, amelyben a fejlettebb piacok vannak, megspékelve mindezt némi hungarikummal..

Ami feltétlenül jó hí, hogy a magyar zeneipari bevételek, immáron második éve növekednek! Így a 2010-es évek elejéig tartó mélyrepülés után ha lassan is, de növekszik a magyar zeneipar. A növekedés motorja, mint a világ több részén, itthon is a digitális szegmens.

Az a digitális szegmens, amely ellentétben ugyanakkor a fejlettebb zenei piacokkal továbbra is elmarad méretében a fizikai  eladások által generált kiskereskedelmi árbevételtől, így a magyar zeneipari bevételek továbbra is legalább olyan mértékben mozgatják a CD eladások, mint a digitális bevételek. 

A digitális szegmens persze szépen nőtt és immáron forgalomban értéke meghaladja az egy milliárd forintot  és amelyet a nemzetközi trendeknek megfelelően a streaming szolgáltatások uralnak, amelyek jelentősen 30%-al növekedtek az előző évhez képest. ( ami persze messze-messze elmarad attól, ami a fejlettebb piacokon vagy akár globálisan megfigyelhető..)

Ami ellenben abszolút összhangban van a nemzetközi trendekkel az az a lá carte letöltések meredek csökkenése. 2016-ban mintegy 40%-al csökkentek az egyedi zenevásárlásokból származó bevételek.

Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a zenéért érdemben nem fizetnek okkal többen ma hazánkban mint 2-3 évvel ezelőtt.  ( alig 40 ezer ember fizet a streaming szolgáltatásokért..)Annyi történt csupán, hogy a zenéért fizetni hajlandó honfitársaink immáron  streaming szolgáltatásokért fizetnek. 

Érdekes módon amúgy maguk a fizikai értékesítések nem hogy nem csökkentek, hanem kis mértékben növekedtek 2016-ban. Még érdekesebb, hogy a fizikai szegmens egyetlen al-szemgn4ese sem csökkent az előző évhez képest. Az album eladások száma  nőtt, a vinyl eladásoké megduplázódott, de még a CD eladások is tulajdonképpen stagnáltak az előző, 2015-ös évhez képest.

A magyar zeneipar esetében is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a nemzetközi  statisztikák és jogvédő szervezetek által egyre hangosabban  emlegetett value gap probléma. 2016 volt az első olyan év, amikor a MAHASZ külön is közzétette, a Youtube-on elérhető videókból származó reklám bevételt.  2016-ban összesen 1.2 milliárd (!!) olyan videót néztek meg a magyar internetezők, amely reklámbevételéből az előadók is részesültek. Ez az 1.2 milliárd videó  238 millió forint reklámbevételt „termelt”, azaz megtekintésenként alig 20 fillért, és akkor azokról a videókról- amelyek az 1.2 milliárdnak a sokszorosát teszik  ki- melyek esetében nincsen reklámbevétel megosztás  még nem is  beszéltünk. 

És hogy mindezek alapján akkor örülhetünk-e a 2016-os adatoknak? Egyfelől természetesen igen, hiszen az egyfontos és nem figyelmen kívül hagyható tény, hogy növekedtek a hazai zeneipari bevételek. Azonban ettől még tény, hogy a magyar zeneipar szerkezeti problémái nem oldódtak meg és amennyiben a fizikai eladások ismét csökkenésnek indulnak

A Soundclud gondjairól és  élet-halál táncáról n idestova másfél éve folyamatosan írunk. A 2014-es pénzügyi év eredményei alapján ugyanis egyértelművé vált, hogy a berlini székhelyű cég fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei  meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre, mindez pedig lényegében egy  láthatóan nem fenttartható pályára helyezte a cég pénzügyeit.

Mindezen  az sem segített, hogy a Soundcloud, a menedzsment egy régi álmát megvalósítva minden erőt bevezetett annak érdekélben, hogy hagyományos streaming szolgáltatóként is ismert legyen. Mindez 2016 tavaszán meg is valósult, nagy kérdés, milyen áron.  

A Soundcloud igen súlyos pénzügyi gondokkal küzdött, küzd!   Költségei meredeken növekedtek a költségei,sőt a fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.

A 2015-ös év pénzügy adatai alapján pedig a berlini cég sok mindenbe belefogott, de a működésének racionalizálásába nem. A cég minimális mértékben 10%-al növelte bevételeit, amelyek immár meghaladták a 20 millió dollárt , azonban közben költségei  tovább növekedtek, és így  vesztesége is 25%-ot  meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest.

Idén év elején lényegében  nyilvánvalóvá vált, hogy a Soundcloud számára  a Google - vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez. A Berlini cég számára ugyanis az ide év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem volt  biztosított.

Akvizíció -egyelőre( lásd keretes írásunkat) nem történt, így a Soundcloud alapvetően nem váratlan módon, komoly lépések meghozatalára kényszerült a túlélés érdekében.  A berlini cég alkalmazottainak közel felétől , majdnem 200 főtől vélik meg és bezárja irodáit, kivéve a New Yorki-t illetve a Berlini központot.

A lépés pontos hátteréről nem tudunk, még Alex Jung alapító leveléből sem, elképelhető, hogy egyesetleges jövőbeni befektető kérte a költségek lefaragását, de az is elképzelhető, hogy a Soundcloud annyira nehéz  pénzügyi helyzetben van, hogy csak ezen drasztikus lépések segítségével valósítható meg a rövid távú túlélés is. A hosszú távű viszont  a jelen állapot szerint , önállóan sehogy. És ezért nagy kár…

Nagyjából egy héttel ezelőtt futótűzkánt járta körbe a nemzetközi és a magyar online sajtót is a hír, hogy a Tesla zenei szolgáltatás indításán gondolkozhat. Az, hogy mindez mennyire illik bele  Elon Musk ambíciózus terveibe nem teljesen világos, de ettől még tény, hogy  a nagy major kiadók is elismerték a tárgyalások tényét!

Nyomban felvetődik persze a kérdés, hogy a Tesla számára miért nem elegendő, hogyha integrálja a már most is piacon levő streming szolgáltatások valamelyikét? A Musk-tól abszolút nem váratlan váladsz erre úgy hangzik, hogy hosszú távon a Tesla szeretné az autón belül élményt teljes mértékben maga uralni és kontrollálni.

A kiadók természetesen üdvözlik az érdeklődést, hiszen számukra alapvetően két fontos cél  létezik. Az egyik, a digitális zenét fogyasztók számának növelés, a másik pedig az olyan jellegű monopóliumok elkerülése mint amilyenné anno az iTunes vált. Amennyiben ezekben a Tesla tervei támogatni tudják őket, szívesen licenszelik zenéiket  Elon Musk cégének, de alapvetően bárkinek.

Mi lehet akkor tehát a Tesla igazi célja? Az valóban, hogy a teljes autón belüli élményt is kontrollálja. Elon Muskék terve ugyanakkor jó eséllyel nem egy az Apple Music-hoz vagy a Spotiy-hoz hasonló streaming szolgáltatás., sokkal inkább egy a rádió és a streaming szolgáltatás előnyeit ötvöző, komplex in-car entertainment szolgáltatás.

Nem lesz azonban egyszerű dolga a Tesla-nak, hogyha valóban érdemi szereplő szeretne lenni ezen a piacon.  Ahhoz ugyanis, hogy a már jelenlegi s valamelyik streaming szolgáltatást használó  elhagyják  jelenlegi szolgáltatásukat, csak azért, hogy esetleg meglevő Teslajukban  más szolgáltatást hallgassanak  és így folyamatosan két szolgáltatásban kellene minden tartalmat, új zenét felvinniük, adminisztrálniuk.

Ehhez pedig  pusztán in-car entertainment megoldás nem lesz elég. Egy olyan zenei szolgáltatás kell építeni a Tesla-nak mai kellően egyedi, egyszerre rádió és mégis interaktív, az autóban könnyen használható  ,de nem csak az autóban használható. Ehhez szükséges lesz  nem csupán hatalmas zenei adatbázisra, tökéletes hangminőségre  hanem egyedi, unikális tartalmakra is, a tökéletes és kényelmesen kezelhető felhasználói felületen felül.

És ha mindez még meg is van, komoly kérdés, hogy mit tervez a többi autógyártó? A Tesla jelenleg messze nem tekinthető tömegterméknek. Így amennyiben a többiek megegyeznek esetleg egy követendő szórakoztatóipari platform alkalmazásában, bizony az a Tesla-t is kényszerhelyzetbe hozhatja ezen a téren.

Blogunk virtuális hasábjain túlnyomórészt B2C szolgáltatásokkal foglalkoztunk és foglakozunk.  természetesen ugyanakkor a digitális zenében is több olyan B2B szolgáltató tevékenykedik, amelyek a B2c szolgáltatások  tartalom kínálatában vagy éppen üzemeltetésében segédkeznek.

Ezen vállalkozások egyik legjelentősebbike a  londoni székhelyű 7 digital, amely több éves stratégiai célját   megvalósítva felvásárolta legnagyobb vetélytársát, a német kereskedelmi óriás  MediaMarkSaturn által tulajdonolt 24*7 digital-t.

A tranzakció értelmében a 7 digital 2.45 millió euró értékben vásárol  a 24-7 digital részvényeiből és egyben átveszi a 24*7 korábbi tulajdonosának a Juke nevű streaming szolgáltatásának az üzemeltetését.  A trzanzakciónak köszönhetően idén valamivel több, mint 5, jövőre pedig közel 9 mlilió dollárral növekszik majd a 24*7 árbevétele.

Az persze kérdés, hogy a 7Digital számára miért is érte meg  és volt fontos annyira ez a tranzakció? Elsősorban természeten azért, hogy az egyre szűkülő streaming piacon (még) jelen levő szereplők miatt, az őket kiszolgáló B2B piac  lehetőségei is szűkülnek, és kicsiben ugyanaz a konszolidáció zajlik ezen a piacon is, mint a consumer streaming szolgáltatások esetében.  Ilyen helyzetben a legnagyobb vetélytárs felvásárlása komoly siker! És persze egy pillanatig se feledkezzünk meg arról sem, hogy a tranzakció révén a 7 Digital üzemelteti majd Németország egyik legjelentősebb online zenei szolgáltatását. ráadásul úgy, hogy a Mediamarkt egyben befektetőjévé is válik.

Semmi estre sem szabd persze szem előtt téveszteni a Mediamarkt szempontjait sem.  A white label szolgáltatók- mint például a 7digital- számára a telco-k piaca egyre szűkül, más piacok ugyanakkor a jövőben is komoly potenciállal kecsegtetnek majd.  Különösen azokban országokban- mint például németország, ahol a Cd eladások még mindig komoly szeltét jelentik a zenei bevételeknek.  Egy ilyen piacon, a legnagyobb Cd eladónak számító Mediamarkt  digitális szogáltatást üzemeltetni kulcspozíció!

És persze ha mindez nem lenne elegendő, ott lesznek még az új stremaing szolgáltatások. mert hiába racionalizálódik a streaming piac, hiába egyre nagyobbak a szereplők és koncentráltabbak az erőviszonyok , mindig lesznek olyan vállalkozók, akik hisznek majd a status quo megbontásában.  Számukra egy olyan szereplő, aki menedzselni tudja az országokon átívelő, komplex tartalmi és szerzői jogi kérdéseket, aranyat fog érni!

Nagyjából egy hónappal ezelőtt  írtunk a világ legjelentősebb online rádiójának, a Pandora-nak az ismét felerősödött hányattatásairól és arról a nagyon nehéz 30 napról, ami a cég előtt állt. A 30 nap – sőt kevéssel több is- letelt, valóban felettébb rázós volt ( ami a tőzsdei árfolyamot illeti biztosan) és valamilyen értelembe megoldás is született, nagy kérdés milyen.

Szigorúan a híreket idézve: A Sirius XM és tulajdonosa a Liberty Global 480 millió dollár értékben  fektetett be a Pandora-ba Tőzsdei cég lévén, mindez részvényvásárláson keresztül zajlott le, azaz a Sirius XM 172.5 millió dollár értékben vásárol majd A sorozatú Pandora részvényeket , a fennmaradó részt pedig a piacon vásárolja majd meg, jövő év februárjáig. A tranzakció révén a Sirius XM mintegy 16-18%-os tulajdonosává válik a kaliforniai on-demand rádiónak és 3 új tagot delegálhat majd a rádió igazgatótanácsába. A befektető ugyancsak vállalta, hogy 18 hónapig nem fog további részesedést vásárolni a Pandora-ban illetve, hogy a jövőben  nem növeli részesedését 31% fölé az igazgatótanács tudta nélkül.

A befektetéssel egy időben a Pandora ugyancsak bejelentette, hogy  eladja az Eventbrite számára a 2015 végén megvásárolt online jegyértékesítő szolgáltatást. A Ticketfly-t 200 millió dollárért.

Eddig a hivatalos rész, nézzük mit is jelent ez a valóságban. Elsősorban azt, hogy a Pandora esetleges közvetlen  pénzügyi gondjai  és egy esetleges csőd veszélye elhárult, hiszen a tranzakciók eredményeként a Pandora közel 800 millió dollár készpénzzel gazdagította mérlegét.   Nyilván azt is jelenti, hogy hosszú távon a Pandora a Sirius XM  tulajdonává válhat. ( a hírek arról szólnak, hogy a Sirius  felvásárlási ajánlattal kereste meg a Pandora-t, azonban a 8 dolláros részvényenkénti árast elutasította Pandora menedzsmentje)  

Kérdés, hogy mennyi idő alatt, de túl ok kétségünk ne legyen afelől, hogy lényegében a Liberty ezzel a befektetéssel átvette a hatalmat a Pandora felett. A 3 új igazgatósági tag egyike, ugyanis a board elnöke , aki feltehetően maga a Liberty CEO-ja, Greg Maffei lesz.

Az a Gerorge Maffei aki egy közelmúltbeli  nyilatkozata kapcsán maga jegyezte meg, hogy „ nem tudom lehetnék-e ennél kevésbé optimista a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban” Mindez nem sok jót jelez előre, márha a Pandora esetleges hosszabb távú streaming piaci terveit nézzük…

S hogy mi is akkor Maffei és a Liberty terve? Alapvetően az, hogy a Sirius XM és a Pandora közötti szinergiákat kiaknázzák. Azon a játéktéren ugyanis, ahol a Pandora igazán erős, ott a Sirius jelentéktelen szereplőnek számít.  Ez pedig  hirdetések és a digitális interaktív rádiók piaca. A két cégben rejlő szinergiák  persze nem csupán a ebben merülnének ki.  Míg a Sirius alapvetően előfizetéses modellben működik, addig a Pandora pont a hirdetésekkel szponzorált modellben erős . Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a mostani vezetéssel ellentétben maffei nem a streaming szolgáltatássá alakulásaban látja a jövőt...

S hogy mindezek alapján é ismeretében jó dealt kötött-e a Pandora? nehéz kérdés.. A befektetők egyelőre nem nagyon kedvelik a megállapodást, ebben persze komoly része van a Maffei és cége által adott, folyamatosan csökkenő értékelésnek… ( 15 ->10 -> 8 USD/ részvény) Az is bizonyos ellenben, hogy a Pandora pénzügyileg innentől fogva stabil, nem csak idén, jövő évben is.  Az persze egy ,másik kérdés, hogy ez a befektetés mit jelent a Pandora menedzsmentje, különös tekintettel Tim Westergreen alaptó számára…Jó eséllyel egy nagyon sok tekintetben más Pandora-t, mint amit ő  elképzelt és amire  mindent feltett az elmúlt egy évben…

A HD streaming  abszolút nem új keletű funkció a világ streaming szolgáltatásai között. Neil Young álma, a Pono lényegében már 5 évvel ezelőtt erről szólt. Ezt az álmot- persze teljesen más kontextusban- folytatta aztán a Deezer, majd pedig a TIDAL is.

A HD zenehallgatás ugyanakkor nem érte el a mainstream küszöböt, aminek több oka is van. Az egyik feltétlenül az, hogy egyre inkább  mobil eszközökön hallgatunk zenét, amely mobil eszközök nem mondhatóak éppen  a HD melegágyának. Másodsorban maguk a szolgáltatók sem feltétlenül támogatják  az elterjedésüket azzal, ahogyan  ezt a fajta elérési módot árazták, árazzák. Az amúgy is egyre inkább a specializálódás és az olcsóbb  árazás felé tolódó piacon, a havi 10 dolláros ár másfél, kétszereséért kínált HD streaming szolgáltatások igazi prémiumnak számítanak.  

Azzal tehát semmiképpen sem magyarázható a piacvezető Spotify lépése, hogy ezzel szeretne újabb tömegeket magához édesgetni.  Azzal sokkal inkább, hogy a kiadók nyomására mindenképpen csökkentendő ingyenes  szolgáltatási rész és a természetesen megmaradó prémium rész felett képezzenek egy szuper prémium  szegmenst is.

Ez pedig  nem kevesebből állhat majd, mint a már most megszokott prémium funkciókból- reklámmentesség, offline zenehallgatás- valamint olyan plusz funkciókból, mint a HD streaming vagy éppen a koncertjegyvásárlási lehetőség.Az éra pedig valahol 15 és 20 dollár között mozog majd, és a mér meglevő előfizetésekhez is opcionálisan aktiválható lesz.

Kész tényekről egyelőre kár lenne beszélni, hiszen a svéd cég egyelőre nem tesz többet, mint hogy teszteli, milyen pontokon, mennyien veszik igénybe a HD szolgáltatást.   A Spotify tehát biztosan nem változik majd HD streaming szolgáltatóvá, biztosan nem ez lesz az a funkció, amelynek segítségével  maga mögött szeretné tartani az Apple Music-ot, viszont biztosan olyan funkció lesz, amellyel az eddig ezért a Spotify-t mellőző audiofileket majd magához próbálja csábítani, akár más szolgáltatóktól is…

Az Apple  már-már hagyományosnak mondható fejlesztői konferenciáján jelentette be 2 évvel ezelőtt az Apple Music indulását.  Az ügyesen menedzselt kiszivárogtatásoknak köszönhetően ez alkalommal igazán nagy  zenei bejelentésre nem számítottunk.

Arról persze lehetne vitatkozni, hogy a Homepod bejelentése mennyire tekinthető fontos digitális zenéhez kapcsolódó bejelentésnek Ettől még tény, hogy az Apple bejelentette régóta pletykált,  Amazon Echo konkurensnek szánt megoldását.

A Homepod névre hallgató eszköz  pontosan ugyanazokkal a fő funkciókkal  rendelkezik, mint a piacon már jelenlevő Google vagy Amazon termékek, a hangminősége pedig állítólag osztályon felüli.

Maga a megközelítés ugyanakkor más, mint a Google vagy az Amazon esetében. Az utóbbi célja ugyanis egyértelműen az, hogy az Echo a lehető legszélesebb körben elterjedt legyen , ennek érdekében pedig az árazását is  alacsonyan tartotta az Amazon. Az Apple ezzel szemben  a Homepod-ot is egy ökoszisztémának tekinti, egy zárt ökoszisztémának,gyönyörű, mégis minimalista  dizájnal, és kétszer akkora árral, mint az Echo….

Ha magát a zenei szolgáltatást nézzük, ott is érezhető ez a fajta megközelítésbeli különbség. Amíg az Amazon  zenei szolgáltatását egy az egyben az Echo-ra is szabta, addig az Apple nem tett mást, mint hogy integrálta az Apple Music-ot a Homepod-be is.

A zárt platform megközelítés előrejelzi, hogy jó eséllyel más streaming szolgáltatások nem jelenhetnek majd meg  a Homepodon, azaz  egy  az Apple Music által dominált zenei platformmal ismerkedhetünk majd meg.

A Homepod tehát digitális zenei értelemben illetve a Home Automation értelemben is egy nagyon óvatos lépés. Nagy kérdés, hogy  a mér most is üzleti értelemben felnőtt korát élő digitális zenében, ez a lassú, óvatos megközelítés mire lesz elég….

A nemzetközi lemezipari szövetség, az IFPI éves rendszerességek közzé teszi a világ lemeziparának előző évéről szóló értékelését. Az elmúlt évek  általában pozitívumokkal megspékelt, de reálisan értékelve meglehetősen borús jelentések voltak.

A tavalyi jelentéssel kapcsolatban  írtuk azt, hogy „2015 volt ugyanis az az év globálisan, amikor a zeneipari bevételek növekedtek,  ( kis mértékben 3.2 %-al 15 milliárd dollárra) és mindezzel párhuzamosan a világ zeneipari bevételeit elkezdte uralni a streaming digitális   szolgáltatásokból származó bevétel.”Ha a 2015-ös évről ezt írtuk, akkor mindez 2016-ra fokozottan igaz!

A világ zeneipari bevételei régen nem látott mértékben, közel 6%-al növekedtek! A növekedés motorját teljesen egyértelműen és letagadhatatlanul a digitális bevételek okozzák , azon belül is a streaming szolgáltatások.

Immáron 100 millió ,ember fizet  a streaming szolgáltatásokért, amelyek brutális 60%-os mértékben növekedtek az előző ( amúgy ugyancsak brutális növekedést hozó évhez képest) és ennek köszönhetően a streaming szolgáltatások, amelyek immáron a  digitális  bevételek legnagyobb hányadát adják és annak ellenére növekszenek, hogy az a lá carte letöltések meredeken, közel 20%-al csökkentek.

A streaming bevételek olyannyira brutálisan növekszenek, hogy a digitális bevételek segítségükkel a világ 25 zenei piacán  a teljes zeneipari bevételek többségét teszik ki, világ szinten pedig közel 8 milliárd dollárral járultak hozzá a zeneipari bevételekhez.

Hogy mi hajtja ilyen magasságokba a streaminget? Elsősorban és mindenekelőtt a verseny!A streaming piacon 2013 és 20215 között nagyon ritkán látott koncentráció ment végbe. Ennek eredményeképpen a piacon 3-5  feneketlen zsebű, óriás médiacég ( Apple, Amazon, Google, ) és 1-2 független cég harcol, soha nem látott keménységgel, és ritkán látott mértékű innovációval.  A Spotify, az Apple- de a sort folytathatnánk- minden pénzt megmozgat annak érdekében, hogy növekedjen, és ez sikerül is!

Ez a meredek növekedés persze nem jelenti azt, hogy visszatértek volna az internet előtti aranyidők., és ezt feltétlenül érdemes szem előtt tartani!A 2000, azaz a Napster évek kezdete óta  a világ zeneipari bevételei közel 40%-ot zuhantak., hogy aztán a jelek szerint 2014-ben elérjék a mélypontot.  A visszapattanás és szép növekedés innen indult el  és remélhetőleg folytatódik is.  

Az, hogy a világ zeneipara egy új kezdet közelébe ért, egyre magabiztosabban jelenthető ki. A kérdés persze az, hogy ez valóban egy új kezdet lesz-e. A kiadók bevételeiben ma már a digitális bevételek meghatározóak  melynek következtében egyre többet és egyre merészebben mernek befektetni ezen a területen ( is).

Ahhoz azonban, hogy az elmúlt 12 növekedése valóban hosszú távú legyen és ne forduljon a növekedés üteme  csökkenőbe majd pedig tűnjön el maga a növekedés is, a zeneipari szereplőknek rengeteget kell még dolgozniuk. Egyrészt azon, hogy a jelenlegi  szabványosnak mondható 10 dollár/hó  árú előfizetési modell kifulladása után hogyan , mivel közelítik majd meg a mainstream zenekedvelőket. Másrészt pedig egyre   nagyobb és egyre inkább  növekvő, magát felfújó probléma a zeneiparban csak érték –ollóként nevezett jelenség.