Az Amazon zenei stratégiájáról sok minden lehet mondani, de azt semmi esetre sem, hogy a vetélytársakat próbálja követni. Az iTunes Music Store , verhetetlen a lá carte  dal és album letöltő szolgáltatását végül más megközelítéssel lemásoló aztán  (talán) meg is előző  Amazon Mp3. Vagy a streaming hype-ot szinte teljesen kihagyó és a streaming piacra csak 2014-ben az  Amazon korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra . Az Amazon Prime Music valóban nem egy klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatás, hiszen az Amazon Prime előfizetők számára szól, akik a szolgáltatást is igénybe vehetik, a 99 dolláros havidíjuk terhére, azaz lényegében a streaming szolgáltatás az amúgy is elég bő Amazon Prime előfizetéses struktúra értékét hivatott növelni.

Jeff Bezos cége innen indult, ( a vetélytársak cseppet lekicsinylő mosolya és a kiadók értetlenkedése mellett) hogy aztán a szolgáltatást fokozatosan fejlesztve váljon egyre komolyabb szereplővé. Olyannyira, hogy aztán egyes felmérések szerint az Amazon streaming szolgáltatása váljon a legnépszerűbbé a tengerentúlon!

Az Amazon csak ezek után indította el, három elemből álló streaming szolgáltatás együttesét. Az Amazon Music Unlimited ugyanis a különböző ügyfelek számára különböző módon, különböző árképzéssel lesz elérhető.  Az Amazon Prime ügyfelek számára a jelenlegi szolgáltatáson hatalmasat javítva, 7.99  dollár ellenében érhetik majd el a teljes több tízmillió dalból álló zenei adatbázist.  A nem Prime  ügyfelek sem leszek kizárva a szolgáltatásból ( ez a lépés jelenti az Amazon tényleges belépését a streaming piacra) ők az iparági standardnak számító 9.99 dolláros áron érik majd el a szolgáltatást. És végül, de nem utolsósorban az  Amazon , a mintegy 4 millió Amazon Echo tulajdonos számára speciális 3.99 dolláros áron teszi majd elérhetővé a szolgáltatást.

Mindennek tudatában  érdemes kétszeresen is óvatosan kezelni azt a tényt, hogy az Amazon  Nagy- Britanniában a Prime előfizetők által elérhető szolgáltatások sorát újabb elemmel, koncertekkel bővíti. A Prime Live Events névre hallgató szolgáltatás az Amazon Prime előfizetők számára kínál majd ingyenes belépést egy kisebb koncertsorozatra. Hiába tűnik ugyanis első látásra és olvasásra felettébb retronak a felállás, amelyben Blondie, Alison Moyet, a Texas valamint Katie Melua kapott helyett, az Amazon nem véletlenül és nem spórolásból nem kezdett- gigasztárokkal.

A szigetországi  zenekedvelők Primer előfizetők mintegy 28%-a egyben Amazon Prime előfizető is , jelzi, hogy növekedésre bizony van bőven tér, pláne ha hozzátesszük, hogy a streaming szolgáltatásokat használók és a koncertekre járók közötti átfedés mintegy 45%-os!

Visszatérve az előadókra, Jezz Bezos cége valóban nem véletlenül kezdett ezekkel az előadókkal. Az Amazon nem tud(??) de méginkább nem akar ugyanazon a pályán focizni, ahol a Spotify és az Apple rúgdossa egymást.  A mainstream, talán kicsit idősebb zenefogyasztók számára az Amazon többszintű megközelítése lehet a nyerő, szmben az Y, Z  generációra fókuszáló Spotify-al.

A Spotify sokáig a Soundcloud egyik lehetséges vásárlójaként szerepelt.  A svéd cég aztán több ok miatt nem vásárolta meg a berlini underground zenei startupot, amely folytatta küzdelmét, miközben a svéd cég teljesen más szinten, más célokért küzd.

A tőzsdére lépést ügyes lépéssel elkerülő Spotify  a közelmúltban több érdekes akvizíciót is végrehajtott. Ezek egyike során megvásárolta az angol Sonaltyc nevű startupot. Az angol cég nagyon röviden és nagyon leegyszerűsítve ugyanazt tudja, mint amit a Google analytics és a Shazam ötvözete::  képes beazonosítani különböző zenei tartalmakat és ezen felül pedig ajánlani is képes  újabbakat, a korábban meghallgatottak alapján.

Ami az igazán érdekes, hogy Daniel Ek-ék mire szeretnék majd használni a Sonanalyitcs tudását és szabadalmait. A teljesen logikusnak tűnő megoldásokon, mint például a személyre szabott ajánlatok tovább finomítása, mire  szeretné majd használni a Sonanalyitcs tudását.

Lehet azonban, hogy Daniel Ek és csapata valami sokkal merészebbre is felhasználja a tudást. A Sonanalyitcs zenebeazonosító tudása és algoritmusa révén ugyanis megnyílhat az út a Spotify számára, hogy a felhasználók maguk is tölthessenek fel zenei tartalmakat, vagy akár mixeket.  

Ne feledjük, hogy az Apple idestova egy éve rendekezik  a technológia tudással amelynek révén a Dj mixek és egyéb user generated tartalmak is részét képezhetnék az Apple Music-nak. Amennyiben a Spotify is képes lenne  a Sonalytics technológiája alapozva valami hasonlóval piacra lépni, onnantól kezdve a Soundcloud-ra érdemben már nem is lenne szüksége.  

Az persze, hogy ez meg is történik-e majd még hatalmas kérdőjel, amely függ a Spotify tervein felül attól is, hogy a Soundcloud sora és nem utolsó sorba ára végül milyen szinten állapodik meg és függ attól is, hogy a Spotify tudja-e és akarja-e rendezni a jogi részét is annak, hogy felhasználói tartalmak is megjelenjenek a szolgáltatásában.

A tavalyi év egyik legnagyobb szenzációja volt az az inkább pletyka ,mint bejelentés, amely szerint a streaming piac vezetője, a Spotify hamarosan a New Yorki tőzsdén jelenhet meg. A svéd cég számára a parketten való megjelenés egyszerre lehetőség és brutális kötelezettség. Lehetőség, hiszen a Spotify-ban résztulajdonos  lemezkiadók   számára befektetésük realizálását vetíti előre, csakúgy, mint az elmúlt években  18 befektetői kör során  összesen 1 milliárd  dollárt befektető cégek.  számára.

A parkettra lépés aztán elmaradt,az év során pedig már arról szóltak a hírek, hogy  svéd cég inkább újabb hitelt vett fel annak érdekében, hogy a tőzsdére lépés nélkül is finanszírozni tudja működését.  A tavaly tavaszi konstrukció ugyanakkor különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify jövő évre tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. A hitel összegét részvényekre válthatja majd a két hitelező, a kibocsátási árfolyamhoz képest 20 százalékos diszkonttal. A részvénykibocsátás után egy évvel pedig félévente 2,5 százalékponttal nő a diszkont mértéke. A hitel feltételei pedig sok tekintetben kényszerhelyzetbe hozták a Spotify-t: ahhoz, hogy ne kelljen nagyon sokat fizetnie és ne járjon nagyon rosszul minél hamarabb tőzsdére kell majd mennie.

A Wall Street Journal által megszelőztetett információk alapján valamilyen formában az idén valóban megjelenik majd a New Yorki parketten a Spotify, azonban nem részvénykibocsátás révén.

A svéd cég értéke szépen emelkedik ugyanakkor, márha a reuters által citált becslések igazak! Jelenlegi értéke, nem utolsó sorban a Universal Music-kal megkötött megállapodásnak köszönhetően immáron 13 milliárd dollár.

Egy dolog biztos: a svéd cégnek valóban óvatosnak kell lennie, jelenleg ugyanis  alapvetően a befektetők inkább kritikusak és szkeptikusak,  a streaming zenei szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint optimisták.  A Spotify a legígéretesebb kísérlet ezen a téren, de elég megnézni  Pandora példáját ahhoz, hogy tudjuk  a befektetőknek néha ez sem elég…

Az Apple Music indulásakor illetve az azóta eltelt időben is bizonyította, hogy megközelítésében  (is) más akar lenni,mint a többi streaming szolgáltató. A zenemegismerés terén a központi, irányított zenemegismerést, ingyenesség helyett a fizetős , prémium élményt helyezte előtérbe és mindezen felül  minél több exkluzív tartalom megszerzésén iparkodott.

Az exkluzív tartalmak illetve a saját gyártású tartalmak egyre fontosabbá válása az Apple stratégiájának központi eleme volt. Jimmy Iovine és Eddy Cue lelki szemei előtt egy olyan Apple Music  volt, amely a legnagyobb sztárok lemezmegjelenéseinek , premierjeinek  elsődleges helye.

Mindez persze  nem olcsó mulatság, pláne nem akkor, amikor mindezt alapvetően nemcsak az Apple, hanem egy másik piaci szereplő, a TIDAL is  a maga követendő stratégiájának gondolta. Az, hogy Drake, Frank Ocean, vagy éppen Chance új albuma először és exkluzívan az Apple Musicon jelent meg, súlyos pénzekbe került a cég számára.  

Ez a gyakorlat az elmúlt egy évben a piac szereplők között zajló viták kereszttüzébe került, nem meglepő módon. A sokkal inkább a termékfejlesztésben hívő Spotify minden létező fórumon  vitatta az Apple és a TIDAL eljárását, a jelek szerint sikerrel.  

Azt ugyan nem  publikusan senki nem ismeri el, de  ennek köze lehet ahhoz is, hogy hosszas tárgyalások után a svéd cég és a nagy lemezkiadók megállapodásra jutottak a kiadói tartalmak Spotify-on való megjelenéséről.

A kiadók ellenállása pedig még az olyan behemótok, mint az Apple számára sem egykönnyen legyőzhető akadály, így az Apple bevallottan szép lassan eláll majd az exkluzív  tartalmakra építő modelljétől. Mindez persze csak részben és elsősorban a zenei audio tartalmakra lesz persze igaz. A saját gyártású videó tartalmak terén nem hogy folytatódhat, hanem erősödhet a verseny, amelyben az Apple és egyre aktívabb részt evő lesz. A Carpool Karaoke vagy éppen a planet of ther apps  igazából csak az előfutárát jelentik annak a kibontakozó versenynek, ami  a streaming szolgáltatásokhoz kapcsolódó videó tartalmakról fog szólni.

Mintha egy időgépbe ült volna véletlenül bele, szinte pont azt éli át a Pandora, mint 2015 végén. A befektetők idegesek, a jövő több,mint kétséges a részvényárfolyam pedig zuhan. A helyzet annyiban mégis más, hogy ellentétben 2015-el, most  meglepetésszerűen érkezett a sokkhatás és az azt követő villámparádé.

Abba ugyanis ha lassan is, de beletörődtek a befektetők, hogy a Pandora eredeti szolgáltatása, az Apple Music és az egyre erősödő tengerentúli streaming verseny miatt  ha nagyon lassan is, de vesztet az aktív felhasználóiból.

Amire sokkal inkább kiváncsi volt mindenki. beleértve a befektetőket is- az az év elején elindult streaming szolgáltatás első érdemi adatai voltak. Később szó lesz róla, de még igazén ez sem kellett volna feltétlenül akkora sokkot okozzon, mint amekkora végül lett…

A sokkot ugyanis maga a cég okozta azzal, hogy bejelentette, 150 millió dollár értékben hitelt vett fel a KKR befektető cégtől, melynek két tagja egyben igazgatósági tag is lett. A hitelfelvétel pedig nem kevesebbet jelent, minthogy a kaliforniai rádió a streaming szolgáltatás elindításával pillanatok alatt  nehéz anyagi helyzetbe került..

A 150 millió dolláros hitellel a jelenlegi  pénzügyi adatokat figyelembe véve 3-4 hónap időt nyert csupán magának a cég, ( elég ha azt említjük, hogy 2017 folyamán a streaming szolgáltatás kapcsán 280 millió dollár kell majd fizetni a kiadóknak) azaz az év elején még komoly streaming piac terveket szövögető vállalat hirtelen csődveszélybe került.

A hitelfelvétel során ugyanis a Pandora abból indult ki, hogy  30 napon belül végleges befektetők talál magának, így a hitelnek csak minimális  részét kell igénybe vennie.A kaliforniai cég magabiztos és biztosra veszi, hogy a 30 napos határidőn belül  vevőt talál magának ( lásd keretes írásunkat).

Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a Pandora 30 nap alatt nem talál magának vevőt, és ez lehet, a menedzsment céljaival is összhangban van. A KKR befektetés illetve esetleg a Ticketfly eladása ugyanis akár hosszabb távon is biztosíthatja a cég finanszírozáshoz szükséges tőkét, ez idő alatt pedig reményeik szerint   erőre kaphatna a streaming szolgáltatás is, s így  teljesen más helyzetbe kerülhetne a cég, minden tekintetben.

A Twitter és eleve a közösségi szolgáltatások  a zeneipar egyik nagy kiaknázatlan lehetőségét jelenti, ezzel mindenki tisztában van, talán csak maguk az érintettek nem ( annyira) , bár a Twitter esetében sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy az eddigi kísérletek kudarcot vallottak.

Pedig az indulás ígéretes volt: az első nagyon sikeres próbálkozást a lemezipar és a jogvédők állították meg , a második próbálkozás, a Twitter Music azonban már eleve kudarcra volt ítélve, ugyanis zenei élményhez tehát túl sok korláton és kattintáson át vezetett az út, így a Twitter Music-ot, idestova két éve a Twitter kisebb gondolkodás után  be is zárta, így a twitterezők ismét jól használható zenei megoldás nélkül maradtak.

A Twitter azonban nem adta fel zeneipari terveit, mutatja ez, hogy anno kis híján  a Soundcloud tulajdonosa lett a cég, vagy éppen az, ahogy hosszú idő után az audio card révén sikerült integrálnia a fontosabb szolgáltatásokat a Twitter feedbe és posztokba. 

A (TV)platformmá válás útján való nagyon fontos lépés az,. amit a Twitter a héten jelentett be. Ennek értelmében  több, mint egy tucat producerrel, Tv társasággal, tartalomszolgáltatóval állapodtak meg abban, hogy tartalmaim valamilyen formában megjelennek majd az Twitter oldalán illetve alkalmazásában. A partnerek között oylan nevek vannak, mint  Ben Silverman, a WNBA, a BuzzFeed News  vagy a Live Nation. A tartalmak egy jelentős része saját gyártású, exkluzívan a Twitter számára készítendő tartalom lesz.

Az együttműködések közül mégis talán a legérdekesebb és legizgalmasabb az, amelyet a Livenation-el hozott tető alá a Twitter. A megállapodás értelmében a közösségi oldalon is élőben lesznek követhetőek olyan előadók koncertjei, minta  Tain,a  Portugal The Man,  az August Alsina  vagy Marian Hill.

A zenei központi szerepet játszik már most is a Twitter életében, hiszen a 10 legnépszerűbb Twitter fiókból 7 zenész. Az igény is megvan, volna rá, hiszen igen, a Twitter felhasználók igenis szeretnék azt., hogyha a zenehallgatás élményét helyben kínálja a szolgátatás felhasználók számára, akár  streaming szolgáltatások embeddelt tartalmai révén, akár élő koncertek segítségével.

A Twitter bevallottan Tv szeretne lenni, a maga módján, így az persze kérdés, hogy ebbe a koncepcióba mennyire hangsúlyosan férnek majd bele a zenei tartalmak, szolgáltatások.

Ha azt kérdést kellene eldöntetünk, hogy sikere-e a Google digitális zenei téren bevallom nem lennénk könnyű helyzetben. Hiszen adja magét logikusan az igen válasz a Youtube által, azonban ha a Google Musicot nézzük, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy igen lenne a válasz. Ezt valahol érezheti a Google, nem véletlen, hogy idén az év elején arról szóltak a hírek, hogy a cég összevonta digitális zenei szolgáltatásaiért felelős csapatokat. 

A digitális zenei szolgáltatások terén van még egy szereplő, aki évek óta érezhetően szeretne,de sosem sikerül berobbannia piacra, ez pedig a Samsung.  A korai cég idestova 5 éve próbál  meghatározó szereplő lenni nem csupán a mobil telefonok, hanem a mobil alkalmazások és a mobil entertainment területén is, eleddig roppant kevés sikerrel.

A két céget egy dolog pedig igencsak összeköti: ez pedig az Android operációs rendszer amely a Google  kulcsterméke és amely minden Samsung telefonon fut. Talán ez ehetett a kiinduló pont akkor is, amikor a Google és a Samsung megállapodott abban, hogy a Samsung új, iPhone vetélytárs telefonja az S8 esetében a Google Music lesz a telefon beépített zenelejátszója, ráadásul 3 hónap Google Music előfizetéssel ajándékba, minden S8 vásárlónak, sőt az S8 vásárlók a megszokott tárhely kétszeresét, 100 ezer dalnyi tárhelyet kapnak majd a szolgáltatásban.

A lépés  mindkét fél számára kulcsfontosságú, amolyan „miért nem jutott előbb az eszünkbe” jellegű lépésnek is tekinthető. Hiszen mi logikusabb lehet annál, minthogy az Android  platform gyártója összeáll az egyik legnagyobb hardvergyártóval ,aki régóta szeretne telefonjaira minőségi  streaming zenei szolgáltatást elhelyezni.

Ahhoz, hogy minden megtörténjen igazából csak annyinak kellett történnie, hogy a Samsung elássa, nem attól lesz eredményesebb a telefoneladása, ha saját maga  épít/ vásárol  streaming szolgáltatást., hanem azt rábízza azokra, akik valóban értenek hozzá és  van tapasztalatuk benne.

A Google számára a Samsung ideális partner, hiszen meghatározó szereplő, olyan meghatározó szereplő, akinek a segítségével a Google Music több tízmillió  idővel pedig akár százmillió emberhez is eljuthat majd, ezzel pedig megoldódhat a szolgáltatás eddigi talán legjelentősebb problémája, a Google Music pedig valóban érdemi vetélytársa lehet a Spotify-nak, az Apple Music-nak vagy éppen az Amazonnak.

Arról, hogy a Beats Music alapjain felépült Apple Music egyre kevés szeretne csupán zenei streaming szolgáltatás maradni, idestova egy éve írtunk, idén pedig már egészen konkrét jelei is voltak.

Nem ez lesz az első átalakulás az Apple Music életében, hiszen alig egy évvel az indulása után már átesett egy ráncfelvarráson, az ami most következik ugyanakkor nagyon nehezen lenne csupán ráncfelvarrásnak nevezhető.

Az Apple Music valamikor az év hátralevő részében ( jó eséllyel az új iPhone megjelenéshez igazítva…) megjelenő új verziója ugyanis minden tekintetben az Apple új stratégiájához igazodik majd, azaz fókuszában a videó tartalmak lesznek!

A már eddig is ismert terveken felül az Apple a Bloomberg tudósítása szerint újabb komolyabb befektetésekre tervez megvalósítani, amelyek hosszabb távon a zenén kívülre is mutathatnak…(lásd keretes)

A videó tartalmak felé való elmozdulás természetesen magát az alkalmazást is érinti majd. Jelenleg ugyanis a videótartalmak  alapvetően a háttérben vannak, ami alapjaiban változik majd meg, és az új Apple Music esetében szinte minden a videótartalmakról szól  majd.

Az, hogy az Apple mennyire komolyan gondolja, hogy az Apple Music idővel a streaming piac iTunes-a lehet majd, azt  a videó és saját gyártású tartalmak felé való terjeszkedésen felül is indikálják lépések.

Nem is akármilyen lépések, hiszen az Apple a sokak által a jövő zenei szolgáltatásnak tartott üzenetküldő szolgáltatások egyik legnagyobbikával kötött megállapodást.

A Musical.ly( mert róla van szó) és az Apple megállapodása értelmében azok a Musical.ly felhasználók, akik Apple Music előfizetéssel is rendelkeznek, a jövőben  a Musical.ly alkalmazásán belül teljes terjedelmében meghallgathatják ,majd a zenéket illetve a kedven  számaikat külön dedikált playlistbe rendezzék, amely aztán az Apple Music-ban is elérhető lesz.

Természetesen az együttműködésben semmi értelme nem lenne, hogy az Apple Music zenei adatbázisa nem lenne használható arra, amire a Musical.ly való: azaz rövid klipek készítésére. A musical.ly felhasználók az Apple zenei adatbázisából ,bármely dal ,bármely 15 másodperces részeltét kiemelhetik és felhasználhatják majd.

A megállapodás klasszikus win-win helyzetet teremthet. A Musical.ly számára egy újhabb olyan funkciót jelent, ami fenntarthtaja az érdeklődést a szolgáltatás iránt, arról nem is beszélve, hogy az Apple személyben egy igen mély-zsebű partnerrel gazdagodtak.

Az Apple számára pedig a Musical.ly kiváló lehetőség, a maga 200 millió, jórészt streaming-szűz fiatal felhasználójával, akik számára nem csak Apple Music, hanem sok-sok iPhone is eladható lesz…

Szűk két évvel az indulása után az Apple Music még mindig nem piacvezető, ami érezhetően zavarja is kicsit az Apple vezetőségét. A cél ugyanis valóban most már kimondva is az, hogy az Apple Music ugyanolyan domináns legyen, mint anno az iTunes volt. Vagy ahogyan Jimmy Ivine fogalmazott, az Apple Music-ot egy audiovizuális központtá tenni. Nem fog gyorsan ,enni, a vetélytársak is sokkal erősebbek, de úgy tűnik az Apple nagyon eltökélt!

A Spotify fő projektje 2016-ban az Apple Music-kal szembeni előnyének megőrzése volt. A svéd cég ennek érdekében nagyon nagy kockázatot vállalva újabb egy milliárd dollár befektetői tőkét vont be. A tőke önmagában nem elég, jól is kell felhasználni. A következőkben ezt próbáljuk meg körüljárni, kicsit részletesebben:

Koncertjegyértékesítés

A streaming szolgáltatások számára az egyik olyan terület, amely  a terjeszkedés, az újabb bevételek és a jövedelmezőség javítására lehetőséget nyújt, az online jegyértékesítő szolgáltatások integrációja magával a streaming szolgáltatással. Ez tulajdonképpen nem más, mint  a  big data felhasználása online értékesítésre.

A Spotify, e tekintetben a Pandora-t követte akkor, amikor  mobil alkalmazásaiba integrálta a jegyértékesítési funkciót.  Tulajdonképpen  ugyanúgy működik  maga a funkció, a felhasználók felé , mint a roppant népszerű Discover. Azaz  a Spotify használók rendszeresen kapnak majd, az általuk hallgatott zenék alapján a közelükben levő koncertekről ajánlókat és jegyvásárlási lehetőségeket.

 Előadói platform

A Spotify hosszú időn keresztül rideg kapcsolatban volt az előadókkal, illetve egy részükkel, és az igaza megvallva a viszony még ma sem mondható  felhőtlennek. Daniel Ek és cége,azon felül, hogy minden lehetséges pontot megpróbálja elmagyarázni, hogy mi és hogyan is zajlik a jogdíjfizetései kapcsán egyetlen dolgot tehetett: Megpróbált létrehozni olyan előadói platformot, amely az előadók tömegei számára lehet hasznos.

A Spotify előadói dashboard lényegében  egy Google Analytics zenészek számára. Az előadók részletesen nyomonkövethetik, hogy  hányan, mikor és melyik tartalmukat hallgatják, sőt demográfiai és egyéb adatokat is megtudhatnak rajongóikról. Mindezt pedig ingyenesen!

Saját zene rendező

Aki kellő ideje és kellő mennyiségben használja a Spotify-t azok számára abszolút ismerős probléma:ahogy gyűlnek a kedvelt dalok, egyre nehezebb őket rendszerezni, karban tartani. Ehhez kínál megoldást egy Hackathon-on született apró kis eszköz.  

Az Organize Your Music, amolyan fél- hivatalos release keretében került publikálására és segítségével 3 egyszerű és gyors lépésben rendezhetjük Spotify-on levő zenei tartalmainkat.  

Élő koncertek

A Koncertjegyek kapcsán már említettük, hogy kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a streaming szolgáltatók újabb, nagyobb haszonkulcsú bevételeket generáljanak.  A Spotify-on létezik a koncertajánló, már évek óta, az azonban új és nagyon hasznos funkció, hogy magukon az előadói oldalakon jelenik immáron meg a koncertek fül.Kérdés, hogy ez a jegyértékesítés további erősítést célozza meg, vagy esetleg egy jövőbeni, élő koncerközvetítési opció előkésztését jelenti.

Rádió és személyre szabott tartalom

 Mindegyik , amúgy különböző fejlesztésnek a célja közös: Bizonyítani és biztosítani azt, hogy a Spotify nem csupán egy hatalmas zenei adatbázis, amihez havi díj ellenében hozzáférést  vásárolhatunk, hanem egy zenei platform. Olyan platform, ahol a svéd cég reményei szerint minél több időt és pénzt költünk majd el....

Amikor tavaly tavasszal  két éve először írtunk arról, hogy a nagy  lemezkiadók ( Az Apple támogatásával az ingyenes zenei elérések drasztikus korlátozásáért kezdenek kampányolni, a Youtube mellett a Spotify volt az első, ami felmerült, mint az új doktrína egyik potenciális áldozata.

Azóta eltelt 2 év, a kiadók továbbra is szeretnék, hogyha csökkenne az ingyenesen elérhető zenei tartalmak mennyisége és egyre több adat is azt sugallja, hogy a streaming szolgáltatásokból származó bevételek sokkal magasabbak is lehetnének. A nyomás ellenére a Spotify él és virul, és továbbra is piacvezető.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiadók ne kopogtatnának folyamatosan Daniel Ek ajtaján a változás érdekében.  Sőt lényegében arról, hogy 2015-ben a kiadók véget vethetnek az ingyenebédnek, azaz drasztikusan korlátozhatják az ingyenesen elérhető zenei szolgáltatásokat, pontosan a Spotify kapcsán értesültünk először, amikor a svéd cég kiadói szerződéseinek megújításáról írtunk.

A svéd cég és a kiadók között a tárgyalások azóta tovább folytatódtak,és úgy tűnik a több, mint 2 évnyi tárgyalás végül meghozta az eredményét, hiszen  Daniel Ek bejelentése alapján a Spotify és a legnagyobb kiadó, a Universal között megszületett az egyezség, melyet feltételezhetően rövid távon követ majd a megállapodás immár a többi kiadóval is.  Ami tipikusan kompromisszumos eredmény, azaz mindegyik fél engedett a megállapodás érdekében, így az mindenkinek és senkinek sem jó egyszerre.

Mindenkinek jó, hiszen a Spotify alapvető célja az volt, hogy alacsonyabb jogdíjat fizethessen, a kiadóknak pedig, hogy valamilyen formában honorálják, részesítsék előnyben a prémium előfizetőket a nem fizetőkkel szemben.

Azzal pedig, hogy a svéd cég belegyezett abba, hogy az ingyenes részét használók a friss tartalmakat csak 2 hét elteltével hallhatják  majd, azaz a prémium felhasználók valóban előnyben részesülnek majd. ,amit persze úgy is fogalmazhatunk, hogy a Spotify belement abba, a régóta hangoztatott alapelvének megváltoztatásába, hogy a freemium és a prémium ügyfelek ugyanazt az élményt élvezhetik.

Ha kicsit mélyebbre ásunk elemzésünk során, akkor az azért leszögezhető, hogy Daniel Ek és cége sok tekintetben kényszerhelyzetben volt. A svéd cég sorsát sok tekintetben befolyásoló tőzsdei tervek kedvezőbb kiadói megállapodások nélkül ugyanis értelmetlenek.

A kiadói megállapodások, azaz a kiadói díjak csökkentése ugyanakkor nem egyszerű. Egyrészt mert a kiadók oldalán erre minimális a hajlandóság, másrészt pedig ért, mert  amennyiben a Spotify esetében lényegesen mérséklődnénk a jogdíjak, úgy a vetélytársak és joggal kérnék az ő esetükben is azok mérséklését, ami már igen csak fájdalmas lenne a kiadók számára. Ezt  ügyesen „”cselezi ’ ki az a megoldás, amelynek értelmében a Spotify valóban könnyítéseket kap a jogdíjakból, de csupán bizonyos növekedési célok elérése esetén.

És ugyan mindezek alapján úgy tűnhet, mintha a Spotify egy kényszer megállapodást kötött volna, ez távolról sem igaz. A svéd cég függősége a kiadóktól ugyanis előreláthatólag csökkenni fog. Csökkenni fog márt önmagában attól, hogy a svéd cég ügyfélbázisa egyre nő. De attól is, hogy egyre inkább nem csupán zenei ,hanem saját gyártású videótartalmakkal is jelentkezik majd, hogy egyre inkább maga is kiadóvá válik és persze azzal is, hogy a népszerűségének a növekedésével egyre nagyobb marketing szerepe lesz.

És erre szüksége is lesz, mert persze a megállapodás a Universal részéről sem totális győzelem. Hosszabb távon a Universal természetesen tovább szeretné csökkenteni majd a Spotify ingyenesen igénybevehető részének értékét,  például az által, hogy abban csak kis lemezek jelenhetnének majd meg.

És végül de nem utolsó sorban érdemes átgondolni, mit is jelent a megállapodás a zeneipar számára. Mindenekelőtt azt, hogy érezhetően megváltozott a viszony a kiadók és a szolgáltatók között. Ma már nem csupán egy olyan hatalmas cég, mint az Apple lehet képes arra, hogy egyenlő félként tárgyaljon a kiadókkal. Az pedig, hogy a jelenleg piacvezető Spotify és a kiadók a jövőben együtt dolgoznak majd azért, hogy minél több streaming előfizető legyen, jelzi, hogy akár egy szebb, új világ is kezdődhet a világ zeneiparába!