Mostanában, amikor a Google/Youtube páros viszonya messze nem felhőtlen a zene kiadókkal illetve jogvédő szervezetekkel , amikor a különböző ingyenes, prémium illetve különböző földrészeken található szolgáltatások erejét, jelentőségét próbáltuk összevetni többször felmerült, hogy mennyire is jelentős szereplő a Youtube tulajdonképpen a digitális zenében.

Ha az árbevételt nézzük, a listavezető egy igazi monstrum, a Youtube, 9 milliárd dolláros árbevétellel. Természetesen ez az árbevétel nem csupán a zenei videókból származik, ugyanakkor nem árt észben tartani, hogy a Youtube forgalmának mintegy 40%-át a zenei videók teszik ki, azaz a 9 milliárdos árbevétel egy jelentékeny része a zenei tartalmakkal hozható kapcsolatba.

Még brutálisabb a fölény, ha azt nézzük, hogy mennyi tartalmat streamelnek az egyes szolgáltatásokban.  Az IFPI ( a nemzetközi hanglemezkiadói szövetség) megtette ezt az IPSOS-al közösen, tavaly év végén, az eredmény pedig valóban sokkoló!

Az összes streamből- aki tehát tartalmazza a fizetős szolgáltatásokban meghallgatott számokat, az ingyenes audio /rádió jellegű szolgáltatásokban meghallgatott számokat valamint a megtekintett zenei videóklipeket egyaránt- 13 országban elemző felmérés alapján az összes stream több, mint fele videó stream , azaz ( egyelőre még ) továbbra is a videó megtekintések dominálnak az audio zeneszám hallgatás felett. A videó streameken belül messze kimagaslik a Youtube, amely az összes videó megtekintés több, mint 80%-át adja a felmérés szerint.  

Az Audio streamek esetében fej-fej mellett   teljesített a fizetős illetve az ingyenes szolgáltatásokban meghallgatott zeneszámok száma, összességében azonban az audio zeneszámok meghallgatása az összes  zenei tartalom streamek csak a 45%-át tette ki. És ami mindezekből, összesítve következik: A Youtube, önmagában nagyobb szeletet hasított ki a zenei streamekből, mint az összes streaming szolgáltatás, beleértve a Spotify-t, az Apple Music-ot-  együtt véve!

Mindezt egy másik dimenzióból  vizsgálva, azt is  mondhatnánk, hogy az összes zenei  stream 77%a az ingyenes szolgáltatások valamelyik verziójában zajlott, a domináns pedig ez esetben is a Youtube, amely az ingyenes streamek közel 60%-át adta.  

Az ingyenes szolgáltatások dominanciájával a fő probléma a sokat emlegetett value gap néven ismert „probléma”, melyet a fenti ábra jól szemléltet.  Lényege, hogy az ingyenes szolgáltatásokat rengetegen használják, ugyanakkor a belőle származó ( hirdetési) bevételek  elenyészőek.

A  felmérés persze alapvetően valami olyanra mutat rá, sokadszorra, amivel  tulajdonképpen mindenki tisztában van. A zenei tartalmak népszerűek, az emberek imádnak zenét hallgatni, teljesen mindegy, hogy hol, milyen eszközön.Fizetni persze senki nem szeret olyanért, amit megkaphat ingyen vagy amiről azt gondolja, nem ér annyit. Igazából a zeneipari szereplőknek ezen, ennek megoldásán kellene dolgozniuk.

Amikor a  Google digitális zenei téren elért eredményeiről beszélünk, akkor  folyamatosan kettős beszédet kellett alkalmaznunk az elmúlt években. Egyrészről egy végtelenül sikeres, a világ zeneiparában abszolút meghatározó, sőt az új, streaming dominálta világban talán a legmeghatározóbb termék, a Youtube birtokosa, másodsorban pedig évek óta fejleszt, módost, finomít egy streaming szolgáltatást, a Google Music-ot,  amely, valljuk meg, igazán előfizetői bázisa alapján fel sem került  térképre.

Az ingyenes láb hiánya, a szakemberek által összeállított lejátszási listák hiánya, a kevés szerkesztett tartalom, az előadói platform hiánya mind-mind fontos és fájó híján, volt, nem beszélve, a saját házon belüli, amúgy nem mellesleg ingyenes vetélytársról…

Arról a vetélytársról, amelynek  prémium verziója ugyancsak sok mindennek mondható, csak kirobbanó sikernek nem. Annak ellenére, hogy igen érdekes és innovatív funkcionalitást kapott, hogy a zenei adatbázisa a Youtube-nak messze a legnagyobb, a Youtube RED nagyon komoly kudarc volt.

Mindezt egybevetve tulajdonképpen nagyon meglepő sem volt, amikor előbb  Youtube és a Google Music csapatait  integrálták, azért, hogy egy csapat kezelje az összes zenei alkalmazást. A kérdés ,ami már akkor is felmerült, persze az volt, hogy mikortól fog a Google a jövőben egyetlen egy zenei alkalmazást nyújtani ügyfeleinek ?

Úgy tűnik erre meg van/ lesz a válasz, melyet hivatalosan ma  jelenthet be a Google, szokásos fejlesztői konferenciáján. A Googe I/O-n.

A céghez közeli források  beszámolója alapján ugyanis a konferencián egyrészt a Google bejelenti  új streaming szolgáltatásának indulását ( aminek végül nem remix lesz a neve, hanem a  marad a jelenlegi Youtube Music) és emellett azt is, hogy  bezárja a Google Music-ot. A szolgáltatás jelenlegi előfizetői pedig  az év végig erőltetett ( forced migration) menetben  lesznek átmigrálva  az új, Youtube Music streaming szolgáltatásra.

A Google lépése nyilván fájó lesz azok számára, akik jelenleg Google Music előfizetők. Az ígéretek szerint  a megújított Youtube Music, a legfontosabb funkciókat átveszi majd, így igazából nem éri kár és veszteség azokat, akik jelenleg a Google Music-ot használják.  Ezt a kellemetlenséget félre téve ugyanakkor abszolút érthető, és igazából a zeneipari szakemberek által már régóta szorgalmazott lépésről van szó.  Nem volt ugyanis helyes és hosszú távon járható az az út, hogy a Google saját szolgáltatásai egymás vetélytársai voltak sok tekintetben. Ezt elvileg rendezi, rendezheti a mostani lépés.

 Alig több,mint egy hónapja számít tőzsdei cégnek a svéd Spotify, igy alapvetően azt mondhatjuk, meglehetősen hamar érkezett el az első   érdemi teszt időpontja azáltal, hogy a svéd cég a héten mutatta be első negyedéves számait.

Amint azt korábban , még a tőzsdére lépés előtt írtuk, “ahhoz , hogy a befektetők  higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt,  Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul.”

És persze az is kulcskérdés volt, hogy mi lesz majd az a mérőszám, ami a befektetőket igazén izgatni fogja. Nem elébemenve a pontos adatoknak és reakcióknak , annyit szögezzük le, hogy ezen a téren meglepetés történt!

De nézzük akkor a nyers számokat!

Árbevétel: A bevételek az előzetes  elemzői elvárásokkal összhangban alakultak és kissé meghaladták az 1 milliárd eurót. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva ez 26%-os emelkedést jelent, ellenben alacsonyabb, mint  a 2017 utolsó, negyedévi adat… Az árbevétel túlnyomó részét továbbra is az előfizetési bevételek teszik ki

Előfizetőszám: A Spotify szépen és meredeken növekszik, igy ezen a téren most sem okozott csalódást. A svéd cég 2018 első negyedévében 75 millió prémium felhasználóval rendelkezett, ami brutális 44%-os ( vagy 22 millós) növekedés az előző év hasonló időszakához képest.

Használat: Az előfizetőszám  egy fontos ( sőt az egyik legfontosabb) mércéje a Spotify sikerének, hiszen  ( jelenleg még) az előfizetőkből, az általuk fizetett előfizetési díjakból származik a cég bevételeinek  túlnyomó része. Az ugyanakkor, hogy  mekkora fizető és a  nem fizető ügyfelek összesített nagysága jelzi, mekkora növekedési potenciál is rejlik a svéd szolgáltatásban. A Spotify adatai szerint az első negyed év végére 170 millió  felhasználójuk volt összesen, ami mintegy 7%-os növekedést mutat az előző év végi 159 millió felhasználóhoz képest.

Churn: A  felhasználói lemorzsolódás továbbra is alacsony, 5% körüli, ami természetesen összefüggésben van azzal, hogy jelenleg ( még) meredeken emelkedőben van a svéd cég előfizetői bázisa.

Üzleti eredmény: Előzetesen a legtöbb  zeneipari  és tőzsdei blog,  szakember aszt tippelte, ez lesz a befektetők által leginkább, legszúrósabb szemmel figyelt terület. ha ezt vesszük alapul, akkor a Spotify tulajdonképpen kellemes meglepetést okozott, hiszen az margin több, mint megduplázódott az előző évhez képest .( 11.7 % - 24,9%) persze ettől még- a magas tartalomköltségek miatt a Spotify veszteséges maradt. A működési  eredménye ugyanakkor javult és lecsökkent 41 millió euróra, ami az előző pénzügyi év utolsó negyedévének 139 millió dolláros értékéhez képest is igen szép javulás! messze nem volt ilyen pozitív a  nettó veszteség, amely  elenyésző mértékben csökkent csupán az előző évi 173 millió euróhoz képest. Így összességében a piac által várt részvényenkénti 23 cent helyett 1.01 eurós részvényenkénti veszteségről számolt be a svéd cég.

Elképzelhető, hogy  már önmagában ez os elég lett volna a befektetők  hangulatának elrontásához, de ami igazán  elrontotta ab befetetők kedvét, az az egy felhasználóra jutó bevétel (ARPU)  volt. Ami ugyanis csökkent, nem is kevéssel 14%-al az előző évhez képest! A csökkenésért a svéd cég egyrészt a speciális csomagokat ( pl. családi vagy egyetemista) illetve a kisebb előfizetési díjjal működő piacokat okolta.

Mindez azonban nem igaszán győzte meg a befektetőket, akik aztán a mélybe lökték a Spotify részvények árfolyamát a jelentés publikálása után.

A  fő félelme a befektetőknek tehát nem is az, hogy a Spotify veszteségesebb volt, mint ahogyan azt előre várták, és ez amúgy feltétlenül jó hír, hiszen azt sugallja,  elérte célját az az üzenet, hogy a svéd cég mg növekedési fázisban van, tehát nem az eredménye a legfontosabb.

Amennyiben viszont elfogadjuk ezt a narratívát, úgy valóban jogos a befektetők azon félelme, , hogy  az ARPU csökkenése a fizetős láb hosszútávú gyengülésének első jele.  Annak tehát, ami a Spotify részvényével történt elsősorban ez az oka.   Ami viszont fontos kérdéseket vet fel, hiszen a svéd cég pont nem sokkal a pénzügyi jelentés közzététele előtt  mutatta meg  új, átdolgozott ingyenes felületét és nem titkoltan az a célja, hogy az ingyenesen igénybe vehető Spotify szerepét tovább erősítse a jövőben. Ez lesz az, amit lehet, át kell majd gondolnia a befektetői reakciók fényében Daniel Ek-éknek…

A több lehetőség közül végül a fontosabb de kevésbé forradalmi győzött, azaz múlt hét kedden a Spotify végül nem jelentett be saját hardvert , ellenben ingyenes felületének markáns átalakítását igen!

Azt az átalakítást, amely alapvetően megfelelt az előzetesen kiszivárgott  pletykáknak, azaz a fő hangsúly azon lesz, hogy az ingyenes szolgáltatási részt használók a prémium részhez leginkább hasonló élményt kapják, persze korlátozásokkal.  

A gyakorlatban mindez azt jelenti majd, hogy a nem fizető felhasználók a számukra létrehozott személyes playlistek ( ez nagyjából 15  listát, azaz kb. 40 órányi zenét jelent)  tartalmát korlátozások nélkül hallgathatják majd, persze reklámokkal megszakítva. Sőt, a svéd cég egy új funkciót is bevezet a szolgáltatást ingyenesen használók számára, az ún. assisted playlist funkciót, ami tulajdonképpen nem mást jelent majd, minthogy minden esetben, amikor egy új számot keresünk , hogy hozzáadjuk egy már létező lejátszási listához, az alkalmazás további ajánlatokat tesz majd nekünk,  az adott dalhoz hasonló dalokból.  

Ilyen lehet a Spotify új ingyenes felülete

A Spotify bevételeinek túlnyomó része az előfizetési díjakból származik, így a logikus talán az lenne, hogyha ennek a növelése lenne fókuszban, most már, hogy tőzsdei cégről beszélünk. A fizetős rész bejárata ugyanakkor az az ingyenes rész, amely abból a szempontból jól működik, hogy elég jól és...

Magának a felületnek és a funkcióknak az átalakításán felül  a New York-i rendezvényen még egy fontos bejelentést tett a Spotify: ez  pedig egy speciális, mobil adatforgalom kímélő Spotify bejelentése volt! A prémium verziót használók számára már hosszú idő óta elérhető az offline mód. azaz, hogy  a zeneszámokat  wifi kapcsolat mellett letölthetik eszközükre, így a zenehallgatás  nem fogyasztja mobil adatforgalmi keretüket.  Most tulajdonképpen ennek egy kissé lebutított verzióját  teszi elérhetővé a  nem fizető felhasználók számára. Ugyanakkor  ebben az esetben nem offline zenehallgatásról beszélünk, csupán az adatforgalom jelentős mérsékléséről. ( A Spotify adatai szerint akár 75%-os mérsékléséről) természetesen fontos hangsúlyozni, hogy mindez nem  a minőség feláldozása révén valósul majd meg, hanem  a stream optimalizálása által!

Az, hogy a Spotify ekkora hangsúlyt fektet az ingyenes  részének fejlesztésére, elsőre talán   érthetetlenül is hangzik, de csupán elsőre.  Egyrészt a Spotify 157 milliós teljes felhasználói táborából a nagyobb része, mintegy 80 millió ügyfél az ingyenesen igénybevehető részt használja a szolgáltatásnak.  Másodsorban- ami talán   az első helyre kívánkozna- pontosan  ez az ingyenes szolgáltatási rész a Spotify sikerének az egyik kulcs, és ezt nagyon a cég menedzsmentje sem titkolja. Az szolgáltatásért nem fizető zenekedvelők 25-30%-át ugyanis a Spotify meg tudja győzni arról, hogy prémium ügyfelekké váljanak, azaz az ingyenes rész  kiváló előszobát jelent a  prémium részhez. Arról nem is beszélve, hogy tulajdonképpen ez az ingyenes rész az, amely a Spotify számára az előnyt jelenti az egyre nagyobb vetélytárs Apple Music-kal szemben.

2018-ban, amikor tulajdonképpen minden a streaming zene szolgáltatásokról szól elképzelni sem könnyű, hogy alig 5-6 évvel ezelőtt a világ zeneipari szakemberei egy teljesen másfajta szolgáltatástípusban látták az a la carte letöltések  továbbfejlődésének lehetőégét.

A 2010-es évek első felében, az Apple maximális digitális zenei  dominanciáján fogást keresve az Amazon  olyan területet keresett, ahol ő lehet az úttörő! Ez pedig a felhő alapú zenei szolgáltatások territóriuma volt, amely piacára az akkor még alapvetően cask e-commerce óriásként   ismert Amazon elsőként lépett be, vállalva a korlátozottabb funkcionalitás kockázatát  is.

 Az Amazon Cloud Music ajánlata egyszerű, de nagyszerű volt: ninden dalt egyből el is menthetünk saját központi térhelyünkre, melynek nagysága 5 GB, azaz egy kisebb iPod méretű.  Album vásárlása esetén ez az összeg 20 GB-ra növekszik, afelett pedig gigabyteonként 1 dollárért bővíthető.

A felhő alapú zenei szolgáltatások tehát  nem kevesebbet kináltak, minthogy összekapcsolhassák saját zenei gyűjteményünket  a megvásárolt  zene tartalmainkkal.    Ez 2012-13-ban valóban nagyon egyedinek és előremutatónak tűnt, 2018-ban azonban már nem feltétlenül…

Tisztán gazdasági megfontolásból tehát érthető lehet az Amazon döntése, amely szerint kivezeti felhő alapú zenetárolásra szolgáló szolgáltatását. A kivezetés fokozatosan történt, történik, első lépéseként tavaly december óta már nem lehetséges új zenéket feltölteni  a meglevő felhasználói tárhelyekre.

A következő  és igazán  fájdalmas lépés  pedig most, április 30-án  jön majd el, ugyanis onnantól kezdve a korábban feltöltött zenéket sem érhetik majd el az eddig a szolgáltatásra előfizetők, azaz hétfő estig mindenkinek  le kell töltenie és mentenie azokat a zenéket, amelyeket az Amazon felhőjében tárolt eddig. Egy kiskaput hagyott azért az Amazon: amennyiben ugyanis a felhasználók a beállításoknál megadják, hogy szeretnék megtartani   zenéiket a felhőben úgy azt megtehetik, előreláthatólag 2019 januárjáig

Amennyiben nem csak a mainstream zenei tartalmakról, hanem a különböző,  kisebb, szegmens specifikus zenei tartalom szolgáltatókról beszélünk, úgy hirtelen bővül a kör. És már messze nem csupán a megszokott nevek- Spotify, Apple Music, Google, Deezer- nevei hangzanak el.

Ezek közül,  speciális ámde nagyon érdekes terület az elektronikus zene, amelynek saját éves jelentése van, és amely alapján ezen zenei stilus mintegy 7 milliárd dollárt képvisel a világ globális zenei bevételeiből.

Az elektronikus zene digitális terjesztésében alapvetően két, klasszikusnak semmi estre sem nevezhető szolgáltatás játszotta illetve játssza a fő szerepet. Az egyik a lét és nem lét szélén egyensúlyozó Soundcloud, a másik pedig az ebben a küzdelemben már egyszer tulajdonképpen vesztő Beatport. 

Az a Beatport, amely immáron új tulajdonos mellett és kontrollja alatt úgy tűnik a streaming piacra való visszatérését fontolgatja.  Legalábbis ennek  a jele lehet, hogy a Beatport meg/fel-vásárolta a szebb napokat látott, de 2017 óta lényegében csődben levő Pulslocker nevű DJ-ket megcélzó szolgáltatást.

Pontosan ezért jelentős lépés az, hogy a Beatport maga vásárolta meg a küszködő  start-up-ot.  Hiszen a Beatport már most is kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikus zenében és lényegében a DJ-k számára az elsőszámú zenebeszerzési forrás.  A Pulselocker architektúrájával és tudásával  ezt tovább bővítve pedig valóban  az elektronikus zenei szereplők fő kedvence lehet. Ami ahhoz képest, hogy alig 2 éve a csőd utáni tetszhalott állapotban volt a cég, hatalmas szó!

A Spotify bevételeinek túlnyomó része az előfizetési díjakból származik, így a logikus talán az lenne, hogyha  ennek a növelése lenne  fókuszban, most már, hogy tőzsdei cégről beszélünk.  A fizetős rész bejárata ugyanakkor az az ingyenes rész, amely abból a szempontból jól működik, hogy  elég jól és hatékonyan terelni a zenekedvelőket a fizetős rész felé, azonban bevételeket  alig termel.

Márpedig a Spotify egyik fő célja az elkövetkezendő időszakban pontosan az, hogy  jelentősen növelje   hirdetési bevételeit és ezáltal az ingyenes használható szolgáltatási láb  pénzügyi mutatóit is javítsa. Annak érdekében pedig, hogy mindez meg is valósuljon, a svéd cég a hírek szerint komoly változásokat eszközölhet a közeljövőben  az ingyenes felhasználók számára.

A fő fókusz a kiszivárgott hírek szerint a usability-n lesz, azaz a Spotify szeretné érthetőbbé, könnyebben, kényelmesebben használhatóvá tenni a szolgáltatását azok számára is, akik nem fizetnek érte( még) . Márpedig  ezen esetben nem, kevés ügyfélről beszélünk! A Spotify 157 milliós teljes felhasználói táborából ugyanis a nagyobb része, mintegy 80 millió ügyfél az ingyenesen igénybevehető részt használja a szolgáltatásnak. Ennek a 80 millió zenekedvelőnek szeretne most kedvezni Daniel Ek csapata.

A kiszivárgott képernyőtervek alapján  a legfontosabb változás az új ingyenes felületben az lehet, hogy az működésében sokkal jobban hasonlít majd a prémium felülethez.  Ez pedig nem kevesebbet jelenthet majd, minthogy megszűnik az az eddigi szokás, hogy az ingyenes felületről elérhető lejátszási listák csak shuffle mode-ban voltak hallgathatóak.

Nem csak ez változik majd meg, hanem lényegében a teljes megjelenése más lesz  az ingyenes felületnek. Ennek részeként a kereső megjelenése is átalakul majd, sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak a kereső funkcionalitásban a lejátszási listák, amelyek esetében gyors  előnézetet is kaphatunk majd.

Alapjaiban változik majd meg az alsó navigáció is. Eltűnik a böngészés gomb, maga a funkció pedig a kereső funkcionalitásba olvas majd be. Ugyancsak eltűnik  a rádió gomb  is,  ezzel azonban a teljes rádiós funkcionalitás is eltűnik majd az ingyenes verzióból.

Áldozatokat hozott a Spotify a túlélés érdekében

Amikor tavaly tavasszal két éve először írtunk arról, hogy a nagy lemezkiadók ( Az Apple támogatásával az ingyenes zenei elérések drasztikus korlátozásáért kezdenek kampányolni, a Youtube mellett a Spotify volt az első, ami felmerült, mint az új doktrína egyik potenciális...

Az, hogy a Spotify ennyire erősen tervezi az ingyenes szolgáltatásának megerősítését azért különösen érdekes, mert  az előadók illetve a  legnagyobb lemezkiadó, a Universal Music - cseppet megtámogatva a legjelentősebb Spotify rivális, Apple által-  minden megtettek annak érdekében, hogy az zenei tartalmak legális, de ingyenes elérhetőségét a lehető legminimálisabbra szorítsák vissza. A Spotify ilyen irányú tervei azt jelezhetik, hogy ezen a téren a svéd cég vagy kitart vagy kompromisszumos megoldás születhetett…

A digitális zenei streaming piaci erősen értékelése egyre nehezebbé válik, alapvetően egyetlen, ámde annál fontosabb ok miatt:  A meghatározó szereplők egyre nagyobb hányada tartja mély titokban azt, hogy hányan használják szolgáltatását.

Pontosan ezért kell nagyon megbecsülni az olyan pillanatokat, mint amely a  Billboard-nak megadatott pár héttel ezelőtt és amely során Steve Boom az Amazon Musicért felelős vezérigazgató- helyettes részleteket is elárult arról, hogyan is teljesit a szolgáltatás illetve, arról, milyen elvek mentén is fejlesztette, fejleszti az Amazon zenei ajánlatát.

Az utóbbi kapcsán talán a legérdekesebb és feljegyzésre méltó az, hogy most először hangzott el maga az Amazon részéről, az, hogy streaming zenei szolgáltatásaik stratégiájának kialakitásakor  kifjezetten céljuk volt, hogy a többi szabványos streaming szolgáltatáshoz képest mást, eltérőt nyújtsanak.

Más jellegű szolgáltatásásokat akartak nyújtani már a kezdetektől fogva, és pontosan emiatt építették fel úgy és abban a sorrenden az Amazon  streaming zenei univerzumot ahogy. Ezért jelent meg elsőként az Amazon Prime kiegészitéseként a sok tekintetben korlátozott szolgáltatást nyújtó , azonban ingyens Amazon Prime Music, majd pedig később az Amazon Music Unlimited és annak intelligenes asszisztensekre optimalizált, olcsóbb verziója.

Ez utóbbi nem véletlen vagy nem csupán egy kísérlet, mint ahogy Boom szavaiból kiderült. A többi vetélytárssal ellentétben az Amazon a smart speaker és asszisztensek piacát a streaming piacon nem egy majdani lehetőségként, hanem egy jelenbeli értékelhető keresletként közelítette meg.Mindez pedig kifizetődött, ez teljesen egyértelmű!

Megállíthatatlan az Amazon növekedése

A streaming piaci versenyről rengeteget írtunk, írunk mi is itt a blogban, de alapvetően az első két helyezett egyre ádázabb küzdelméről. A piac azonban ennél jóval komplexebb, egyrészt a sokak által lesajnált, mégis óriási táborral rendelkező ázsiai szolgáltatók, másrészt pedig a sok tekintetben...

Mert ugyan számadatokat nem közölt az Amazon (becslések majd később) azt azonban bejelentette, hogy az elmúlt 6 hónap során, több, mint megkétszereződött  streaming zenei szolgáltatásainak felhasználóbázisa! Mindennek pedig két fundamentális oka van: Az egyik magának az Amazon Prime-nak a terjeszkedése és meredek növekedése, a másik pedig pontosan a fent említett tény,azaz  az Amazon Alexa Smart  home asszisztensének terjedése.

Mindez érezhetően alakítja  az Amazon zenei szolgáltatásainak felhasználói bázisának  felépítését is! Amely sokkal inkább hasonlít a tradicionális zenekedvelőkhöz, mint a mobil centrikus, inkább fiatalokból álló streaming szolgáltatások felhasználói bázisához.  Boom is megerősített, hogy az Amazon streaming portfoliójának használói inkább új streaming felhasználók.  Ennek (is) köszönhető, hogy például a country dalok lejátszási száma két és félszerese a többi streaming szolgáltatásaban megszokott átlagnak...

Hogy mégis menyi az annyi, azaz hány felhasználója lehet az Amazon streaming szolgáltatásainak? Sok becsléssel, nem kevés feltételezéssel,  de  megpróbálunk adni egy tippet rá!

A  kiindulási alapot maga az Amazon bejelentése adja, amely úgy fogalmaz, hogy ’’több tizmillió fehasnáója van immáron a cég streaming univerzumának. Ez ugye 20 millió felhasználót legalább feltételez, amit altámasztanak  tavaly év végi  piackutatási adatok is. Feltételezve továbbá azt is, hogy a két időpont között nagyjából egyenletesen növekedett  az Amazon streaming portfolió, azt jelenti, hogy havi nagyjából 400 ezer új felhasználóval kalkulálhatunk, amit alkalmazva a ide év hátralevő részére, 24 mililó Amazon streaming előfizetőt kapunk!   

Sok? Kevés? Annyiban biztosan kevés, hogy ha nem történik nagy változás, akkor az Amazon 2018 végén is meseze elmarad majd a piacvezető Spotify- Apple Music párostól.  De persze azt is jelenti, hogy messze-messze megelőzi majd – jelen tudásunk szerint- az összes nyugati streaming szolgáltatást.

Amikor a Spotify  tőzsdére vezető útja során  megtartotta befektetői prezentációját, az egyik legfontosabb üzenet amit Daniel Ek és a többi vezető közvetített az volt,hogy a Spotify  zenei szolgáltató cég és nem is nagyon szeretne ennél több lenni. 

A piac azonban nem biztos, hogy abba az irányba megy, hogy ezt megtehesse a svéd cég. A streaming szolgáltatások egyre inkább kéz a kézben járnak a hardverekkel illetve egyre inkább zenei ökoszisztémák kialakításában gondolkoznak.

Ezért aztán az iparági pletykák szerint könnyen elképzelhető, hogy alig 1  hét múlva  tartandó kellő erővel beharangozott eseményén a svéd cég mégis saját hardvert jelenthet majd be.

A saját hardver megfogalmazás  ugyanakkor ebben az esetben kissé túlzó, hiszen  A pletykák szerint alapvetően egy , az  Amazon   hang alapú asszisztensén alapuló, autós  hifi eszközről lehet szó, ahol a hardvert magát a Spotify szállítja, a hang alapú vezérlést ellenben az Amazon rendszerén alapszik majd.

Magáról a termékről Spotify előfizetők a Reddit-en már fotókat is közöltek illetve többek számára az alkalmazáson belül fel is ugrottak ajánlatok a „majdani termékkel” kapcsolatban. Ezek alapján  havi 13 dollárért lenne elérhető a Spotify előfizetést illetve az autón belüli adatforgalmat is magában foglaló termék, amely előre fizetve 155 dollárért is elérhető lenne.

Az autós irányvonal több szempontból is érdekes és figyelemreméltó. Egyrészt, mivel az autó lehet a következő terület, ahol a streaming átveheti az uralmat. Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van , azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása. A változás tehát az autóban való zenefogyasztás terén is visszavonhatatlanul megkezdődött!

Ebből változásból érthetően a streaming szolgáltatók, így a Spotify sem szeretne kimaradni. Céljuk egyértelmű: a mindig, mindenhol való zenehallgatás lehetőségét (ami a streaming szolgáltatások lényege) az autókban is meg kell teremteni. maga a megoldás és a megjelenés módja ugyanakkor  abszolút más irányt  sejtetett, mint a saját hardver, hiszen a svéd cég sokkal inkább az autógyártók saját  platformjainak részeként  próbálta pozícionálni a Spotify-t, mint zeneszolgáltatót.

Hardver kapcsán pedig sokkal inkább egy apró, pici hordozható iPod-Shuffle vetélytárs tűnt a megoldásnak. A Mighty névre hallgató,  apró kis lejátszó alapvetően semmi lényegesben nem különbözik korábbi elődeitől.  Lekerekített , meglehetősen minimalista forma, 8Gb tárhely. Mindez pedig kb. 25000 forintért- ami magasabb, nem is kevéssel, mint anno a Shuffle volt, de a tárhely is  magasabb.

A Mighty ezek miatt talán még nem is lenne érdekes, ami azzá teszi az az, hogy a Spotify-nak annyira megtetszett a cég Kickstarter kampánya, hogy a szorosabb együttműködés mellett döntöttek, és elvileg majd valamikor a jövőben  a hardver és a Spotify alkalmazás  integráltan működne együtt.

Saját hardverekkel készülhet a Spotify

Az Apple zenei szolgáltatások terén elért masszív és vitathatatlan sikereinek egyik oka minden kétséget kizáróan az, hogy nem csupán egy zenei szolgáltatást ( anno az iTunes) kínált, hanem ez komplett, a teljes zenehallgatási élmény kezelésére megoldást nyújtó, hardvert, szoftvert, tartalmat és szolgáltatást egyaránt biztosító ökoszisztémát.

Persze  az, hogy a Spotify esetleg valóban először az autóban jelenik meg  hardver megoldásával, nem jelenti azt, hogy a többi elképzelés- a Snapchat szemüvegéhez hasonló okosszemüveg vagy a egyértelműen a zenehallgatásra fókuszáló hordozható eszköz ne valósulhatna majd meg. Alig egy hét múlva mindenesetre kiderül, mit tartogat  a svéd cég.

Az elmúlt napok  abszolút érthető okokból a Spotify tőzsdére lépéséről szóltak. Persze a digitális zeneiparban más események is történtek,  ráadásul fontosak.

A Spotify jelenlegi és jövőbeni befektetői bizonyosan örülni fognak annak, hogy minden jel szerint maga a piac kiváló állapotban van. Olyan állapotban, amilyenben 25 éve nem volt példa a zeneiparban.

A 2017-es év hivatalos adatai alapján, az első fél éves adatok és előrejelzéseknek megfelelően,  ugyanis az Egyesült Államok zeneipare ismét nőni tudott, méghozzá  brutális 16,5% -os mértékben, 8.72 milliárd dollárra!

Ami a meredek emelkedésen felül talán még optimistábbá teheti az elemzőket és az iparági szereplőket az az a tény, hogy maga nem csak, hogy növekedett az USA zeneipara, hanem maga a növekedés mértéke is meghaladta a 2016-ban mértet. (16,5 % vs 11,5%) A 16.5%-os növekedés   minden idők második legjelentősebb iparági növekedés a tengerentúlon, alig marad el a CD  arany-korszakban, 1994-ben mért 20.5%-is rekordtól.

Volumenben az elmúlt 2 év meredek növekedése ( melynek során összesen 2 milliárd dollárral nőttek a zeneipari bevételek) révén mostanra küzdött vissza magát a tengerentúli zeneipar a válság előtti, 2008-as szintekre.

A növekedés motorját, természetesen a streaming szolgáltatások jelentik, melyek átlagosan 43%-al növekedtek 2017-ben az előző évhez képest és a belőlük származó bevételek pedig  meghaladták a 5.6  milliárd dollárt, azaz  a streaming szolgáltatások teszik ki a tengerentúli  zenei bevételek két harmadát!

Magán a streaming szegmensen belül a prémium, azaz a fizetős streaming szolgáltatások nőttek  a legjelentősebb mértékben 65%-al növelve bevételeiket. A Spotify ingyenesen elérhető tartalmai, a Youtube ingyenes része és a többi, hirdetés alapú streaming szolgáltatás is szépen,  35%-al növekedtek, míg az interaktív rádiókhoz kapcsolód bevételek, elsősorban a Pandora kiadói szerződésmódosításai miatt elég jelentősen 26%-al csökkentek.

Az előfizetéses streaming szolgáltatások bevételei természetesen nem vagy nehezen tudtak volna növekedni abban az esetben, hogyha az előfizetők száma nem növekszik. természetesen növekedett, méghozzá meredeken, közel 50%-al, ami azt jelenti, hogy több, mint 13 millió új streaming szolgáltatás előfizetőt köszönhetünk a tavalyi év során az Egyesült Államokban.

Abban se nagyon érzéklehető változás, hogy a digitális szegmensen belül folytatódott a letöltések vesszőfutása. Mind az album, mind a dal letöltések meredeken 22 illetve 26%*-al csökkentek. Volumenét tekintve és egyre inkább érezhető az immáron 2 éve folyamatosan csökkenő trend, hiszen 2017-ben mindössze 1.3 milliárd dollárt tettek ki az album illetve dal letöltésekből származó bevételek.

Fonák módon, ma már (inkább) azt lehet  kijelenteni, hogy az á la carte letöltések  jelentik a tengerentúli legrosszabbul teljesítő szegmensét, ugyanis a hosszú éveken át  ezt a pozíciót  őrző  fizikai eladások elérték  a mélypontjukat és tulajdonképpen alig csökkentek .( -4%)

A streaming előretörése természetesen magát az egyes zeneipari szegmensek részesedését és markánsan átalakította. 2017 végére ugyanis oda jutott az amerikai zeneipa, hogy a teljes zeneipari bevételek 65%-a ( azaz lényegében a két harmada)  streamingből származik, és a fennmaradó egy harmadon osztozik, nagyjából egyenlő mértékben  a fizikai eladásokból származó illetve az a lá carte letöltésekből származó bevétel.  A digitális  bevételek pedig a teljes zeneipari bevételek 80%-át teszik ki.

Röviden tehát a tengerenúlon, a nagy zenei piacok közül talán elsőként  kijelenthető, hogy befejeződött a digitális átállás a zeneiparban. Mivel a streaming jelen pillanatban  úgy és olyan  tempóban növekszik az Egyesült Államokban, mintha nem lenne más és zeneelérési lehetőség.  Amíg ez valóban így lesz, addig mindenki boldog. A közgazdaságtan  csúnya törvényei szerint azonban elérkezik majd az a pont, amikor a növekedés előbb csökkenni kezd, majd pedig akár le is áll. Addig kellene újból felpörgetni a zeneipari innovációt annak érdekében, hogy akkor ne legyen majd olyan sokk, mint amilyen a 2000-es évek elején – közepén érte a zeneipari szereplőket.