A magyar digitális zenei életről viszonylag ritkán írunk, ennek alapvető oka az, hogy tulajdonképpen olyan, mint magyar digitális zenei élet nem nagyon értelmezhető  egy jogvédő által üzemeltetett illetve egy DRM-el védett zenéket áruló áruház mellett.Kishazánk így zenei értelemben abszolút fehér folt(volt).

Talán ezen változtat, nem is kicsit a Konrád által tegnap este mér megszellőztetett hír,miszerint elindult  a magyar Youtube! A világ messze legforgalmasabb videómegosztójának teljes magyarítása és annak a reklámpiacra és a Google image-nek építésére gyakorolt hatásáról többet, mint amit ott leírtak, nem is érdemes leírni.A magyar zenei életre, a zene és a reklámozók, illetve a magyar digitális zenére gyakorolt hatása ugyanakkor talán, még ennél is földrengésszerűbb!

A szabványos zeneterjesztési útvonalak és módszerek hatékonyságának folyamatos csökkenésével a zenekarok, művészek maguk is újabb és újabb terjesztési útvonalakat próbálnak kialakítani.

A kiadójával, a SONY BMG-vel régóta kisebb nagyobb vitákban álló faithless enbnek ennek a módinak az első európai úttörője lesz, miután új, május 17-n megjelenő albumát fizika formában csak az angliai Tesco boltokban teszi majd elérhetővé.  A digitális letöltésekre vonatkozó exkluzív jogot pedig az iTunes kapta meg.

A Last.Fm kapcsán a közelmúltban írtunk arról, a CBS általi felvásárlás mennyire gúzsba köti az évekig függetlenként, reagálni gyorsan tudó cég életét. Akkor bejegyzésünkben idéztük a Last.Fm idei évével kapcsolatos lelkesen nyilatkozó CBS vezetői szavait, mégha magunk nem is hittünk benne.

Az elképzelések lényege, hogy a teljesen on demand jellegét a rádiónak megszüntetnék, azaz egy adott előadó, egy adott dalát a jövőben nem lesz lehetőség meghallgatni, a hangsúly sokkal inkább a klasszikus, webes rádió jellegen lenne. David Goodman a CVBS interaktív vezetője a lépést nem költségmegtakarítási okokkal, hanem azzal indokolja, hogy az új tulajdonos célja a last.Fm-t eredeti, alapkoncepiója felé való visszatérítése. Érvelésük lényege, hogy a fő funkció a last.Fm beépített , a hallgató viselkedése, més lejéátszókban (pl. iTunes, WINAMP) hallgatott zenéi illetve a közösségi metaadatok (pl. címkék) alapján való tartalomajánlás, illetve a különböző előadói profiloldalak, ahol a szöveges információk mellett rengeteg képi illetve audio tartalom is megtalálható.

Az iTunes-t alapvetően egy zárt rendszernek ismertük meg az elmúlt években. Egy olyan rendszernek, amely kínosan ügyelt arra, hogy tartalmai alapvetően csak az Apple által gyártott  alkalmazásokkal legyenek elérhetőek ,menedzselhetőek és csak az Apple által gyártott hadvereken legyenek lejátszhatóak.

A minap kiszivárgott hírek szerint A Cupertinoi cég jelentősen enyhíteni kíván ezen a zártságon. A nyitás első jele a facebook oldali iTunes rajongói oldal, ami leginkább egy mini portálhoz hasonlat, a közösségi elemek teljes nélkülözésével.  Az egyik nagyobb csoportot az ingyenes tartalmak propagálása jelenti, a másik hangsúlyos elem a különböző celebrity playlistek illetve iTunes toplisták jelentik. Negyedik elemként jelenik meg egy zenekereső, melynek segítségével megtalált albumokat kiposztolhatja saját üzenőfalára, illetve minden egyes találatnál egy az iTunesra mutató közvetlen link is megtalálható.   

A hajdan szebb napokat látott lemezkiadó, az EMI haláltusájának pontos kezdetéről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a végzetes és visszafordíthatlan romlás Guy Hands hatalomra kerülésekor megkezdődött. Mások szerint a világgazdasági válság volt az, amely a lejtőn elindította lefelé a céget,s amely lejtőnek az alja egyre gyorsuló tempóban közeledik.

A közelmúltban nyilvánosságra került adatok és a  Citibank felé fennálló 90 napos fizetési határidő ismertté válása  után természetesen azonnal megindult a befektetők érdeklődése, az amúgy rendkívül értékes portfolióval rendelkező kiadó iránt. Az egyik jelentkező, a SONY BMG szétválása után, most már teljesen a SONY Corp. kezében levő SONY Music, melynek pénzügyi vezetője Kevin Kelleher, illetve az EMI, válságkezelésre kinevezett komoly médiatapasztalatokkal rendelkező vezérigazgató helyettese Charles Allen, a hírek szerint májusban kezdik majd meg az egyeztetéseket az esetleges felvásárlásról.

Tavaly nyáron, az iPad, mint termékötlet kiszivárgásakor szinte mindenki biztosra vette, hogy egy a zene fogyasztást teljesen új alapokra helyező terméket kap majd a világ az Apple-től. Az új termék mindebből meg is valósult, s az első kritikák alapján úgy tűnik, valóban sok minden megreformál majd abból, amit jelenleg személyi számítógép használat alatt értünk.

A tartalom fogyasztást, illetve a zenék fogyasztásának teljes átalakítását, az album formátum újra élesztését azonban nem fogjuk megtapasztalni, ez most már gyakorlatilag hivatalosnak tekinthető.

Az Apple mindig, minden terméke esetében a saját útját járta és járja. Soha -kivéve talán a Mac-eket- nem hasonlította magát a vetélytársak termékeihez. Mindez az iTunes esetében fokozottan igaz olt és igaz is. Az Apple minden vetélytársáról gyakorlatilag tudomást sem véve terjeszkedhetett, terjeszkedett.

Mindez a kiadók által erősen támogatott szolgáltatások (Amazon MP3, Myspace Music)megjelenésével sem változott cseppet sem. Legalább is eddig. Az AmazonMp3 napi ajánlat akciója, melynek keretében 1.99 és 3.ö99 dollár között lehet egy adott napon, egyes előadók tartalmait megvásárolni. Az Amazon a múlt év második felében a kiadókkal folyatott tárgyalások során felvetette, hogy szeretné, ha ezen akciók keretében egy napos exkluzivitást kapna. Mindezt a kiadók az Apple-nek is felvették, mire heves tiltakozásban tört ki, az addig a vetélytárs szolgáltatásról tudomást sem vevő marketinggépezet. S mindennek folytatásaként az Apple minden kiadót hivatalosan megkért arra, ne vegyenek részt az Amazon akcióiban.

 A digitális zeneterjesztés lehetséges modelljei közül a dán TDC illetve az francia Orange megjelenésével 2008-ban az internetszolgáltatók belépése is realitássá vált. Reális esély volt arra, hogy a zene, értéknövelt szolgáltatásként, az ügyfélmegtartás érdekében megjelenjen a telco cégek szolgáltatási palettáján.

A modell pofonegyszerű, s a klasszikus a kecske is jóllakik s a káposzta is megmarad elvet követte. Az előfizetők, előfizetői státuszukért cserébe ingyen juthatnak zenéhez, a tartalomtulajdonosok pedig magától a szolgáltatótól kapják meg a tartalmaikért járó ellenszolgáltatást.

Adrian Drury a riport készítője szerint a kutatás eredménye egyértelműen azt jelzi, hogy az internetszolgáltatók a már meglevő ügyfélkörükre építve egy teljesen újfajta területet hódíthatnak meg a digitális zeneterjesztésben. Egy olyan területet, amelyre a hagyományos szolgáltatók, mint pl. az Apple nem tudnak majd még jó ideig betörni. Mindemellett pedig az egyre élesedő internetszolgáltatói versenyben a zene