Az év elején 5 jóslatot tettünk a digitális zenei szolgáltatásokkal, piacokkal kapcsolatban. 2010 meglehetősen eseménytelen év volt, a világgazdasági válság alapjaiban nyomta rá a bélyegét a zeneiparra és annak digitális ágára is.
2011-el kapcsolatban az új évi virsli mellett 5 jóslatot tettünk, a streaming szolgáltatásokról, a Spotify-ról, a zenei videókról, a zene és a közösségi szolgáltatások kapcsolatáról, valamint az Apple Ping nevű (emlékszik még rá valaki) szolgáltatásáról. Így utólag büszkén hátradőlhetünk és azt mondhatjuk, nem, vagy nem nagyon tévedtünk. Ehhez azonban hosszú és izgalmas út vezetett.
1. A Facebook is belép a zenei piacra
Az, hogy a világ legnagyobb közösségi szolgáltatása előbb vagy utóbb be fog lépni a zenei piacra mindenki számára egyértelmű volt. Egy ekkora felhasználói bázissal rendelkező oldal számára a tartalomiparba való belépés ugyanis teljesen logikus lépés. Azt pedig, hogy mekkora változásokat képes okozni a Facebook felhasználói táborára való okos építkezés a legjobban a Zynga sikere és a játékipar totális forradalma mutatja.
Maga a belépés módja pontosan igazolta a várakozásokat: a közösségi oldal platformot biztosít, kiválasztott zenei szolgáltatók számára, akik a Facebook oldalaival szorosan integrálva jelenhetnek meg. Az ilyen szolgáltatók, mint például a Spotify a közösségi oldal hihetetlen népszerűségét kihasználva szinte azonnal rakéta sebességgel kezdtek el növekedni. Mégis, az igazi zenekedvelők számára a Facebook zenei platform csalódás.
Csalódás, mert úgy tűnik a Facebook kínosan kerüli az összeütközést a kiadókkal. Ennek viszont az az ára, hogy a különböző a platformban résztvevő szolgáltatások nem átjárhatóak, azaz egy adott szolgáltatásban kedvelt, meghallgatott és így a Facebook hírfolyamba bekerülő tartalmat csak akkor tud a másik felhasználó meghallgatni, ha maga is rendelkezik az adott szolgáltatásra előfizetéssel. Persze ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni a Facebook zenei platformot és egészen biztosan pozitív hatása lesz, de lehetne sokkal pozitívabb is…
2. Elhagy minket Steve Jobs
Steve Jobsról a vállalatvezetőről, az innovátorról élete és halála kapcsán ezernyi cikk, blogpost született. Mi a magunk részéről nem állnánk bele ebbe a sorba, pláne nem hónapokkal a sajnálatos esemény után. Csak annyit jegyeznénk le, szigorúan a tényekhez ragaszkodva, hogy Steve Jobs volt az az ember, aki elindította a digitális zenét hódító útján. Ő volt az az ember, akik a CD-kben végtelenségig bízó kiadókat megismertette az internetes zeneterjesztés adta lehetőségekkel.
Ő volt az az ember, aki egy idő után már szinte terhes volt a kiadók számára, s akik az Apple dominanciáját gyengítendő kerestek újabb és újabb digitális zenei partnereket, immár maguk. És persze Steve Jobs volt az, az ember, akik azokat a forradalmi eszközöket létrehozta és bevezette a piacra, amelyek révén a zenefogyasztási szokásaink annyira megváltoztak, amennyire. A legnagyobb kérdés pedig, ami összeköti 2012-t 2011-el ugyancsak hozzá kapcsolódik: mindenki arra kíváncsi ugyanis, hogy Steve Jobs nélkül mire lesz képes az Apple…
3. Végre lett magyar iTunes
A magyar zenei társadalom évek óta gyakorlatilag a megjelenése óta- várta, hogy az Apple méltán hírű, domináns zenei szolgáltatása, az iTunes Magyarországon is megjelenjen. Többször tűnt úgy, hogy már nagyon elérhető közelségben van az indulás. Végül azonban 2011 lett a nyerő év. Nem szeretnénk nagyon pesszimistának tűnni, hiszen az iTunes bárhol ahol megjelent fellendülést hozott a digitális zeneforgalmazásban, de 2011-ben a dalonkénti letöltés bizony már egy kicsit idejét múlt zenei szolgáltatás. Úgyhogy innentől kezdve az iTunes Match az, amire epekedve várunk…
4. Az Amazon huszárvágással belép a felhő alapú szolgáltatások piacára
Az már 2010 második félévének végétől, az Apple-Lala tranzakció lezajlásától egyértelmű volt, hogy egy újfajta zenei szolgáltatás típus megjelenése várható, amelyben a streaming jelleg, a tárhely szolgáltatás és a pay per track, azaz az egyei vásárlás egyaránt elérhető lesz. Az Apple valamint a Google tárgyalásairól, azok nehézségeiről mindenki tudott, s mindenki e két szereplő közül számított a befutóra. Ennek megfelelően óriási meglepetés volt, amikor egy harmadik- amúgy abszolút nem elhanyagolható szereplő- az Amazon márciusban bejelentette saját felhő alapú szolgáltatásának az indulását.
Elsőként, a kiadókkal való megállapodást mellőzve, ugyanakkor mintahogyan az később kiderült, az Apple-től eltérő, alacsonyabb funkcionalitással jelent meg a piacon az e-kereskedelmi óriáscég. Márciusban mg azt hittük, az első mindent visz ezen a téren, ebben tévedtünk, decemberben azt kell mondanunk, az egész felhő alapú szolgáltatási struktúra fogyasztói fogadtatása egyelőre vegyes…
5. A Google Music hosszú és fájdalmas szenvedése
Hosszú ideig úgy tűnt, a felhő alapú szolgáltatások megjelenésével a Google berobban majd a digitális zenei életbe. Ezt elsősorban a szolgáltatás kiszivárgott tervei alapján gondolták a szakértők, tegyük hozzá teljes joggal. A Google kreatívjai ugyanis valóban valami olyat álmodtak meg, amely alapjaiban változtatta volna meg a digitális zenefogyasztást és terjesztést. Pontosan ez az, ami egyben úgy tűnik a szolgáltatás sikertelenségéhez is vezetett.
A szokatlan koncepció, a kiadókkal való tárgyalásokban szerzett tapasztalat hiánya vezetett el oda, hogy végül a szolgáltatás az ősz végére állt össze és indult el. Érdekes módon ugyanakkor mindennek ellenére nem írnánk le a Google Music-ot. Nem, mert a Google+ és egyáltalán a közösségi elemek valódi integrálása a szolgáltatásba önmagában olyan erőt adhat, amivel győzni lehet.. Ehhez persze már kis szerencse és a vetélytársak ügyetlenkedésére is szükség lesz…
6. Az Apple felhő alapú szolgáltatásai
Ha digitális zenéről beszélünk, az Apple megkerülhetetlen szereplő. Önmagában az iTunes, mint a világ legnagyobb forgalmú zeneáruháza kihagyhatatlan szereplővé teszi, tenné, de a Lala felvásárlása után egyértelművé vált, hogy Steve Jobs és cége sem a dalonkénti letöltésben látja a hosszú távú jövőt. 2010 őszétől, gyakorlatilag egy éven át minden Apple esemény előtt felmerült, hogy az lesz az az esemény, ahol Steve Jobs bejelenti az Apple felhő alapú szolgáltatásának az indulását. Végül utolsóként, ez év júniusában- nem mellesleg utolsó nyilvános fellépésekor- tett meg mindezt.
Az Apple érzékelhetően más utat követett, mint akár az Amazon, akár a Google. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek, helyeznek arra, hogy a tartalmakat ne fájlként kelljen feltölteni, hanem az Apple saját algoritmusa ismerje fel azokat és azonosítsa be saját zenei adatbázisából. A kelleténél sokkal kevesebb közösségi funkció került bele, a streaming pedig teljesen kimaradt belőle. Így állt, állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy a három piaci szereplő szolgáltatási csomagja rendkívüli mértékben változatos, különböző, az igényeket azonban csak a három szolgáltatás együttese fedi, fedné le.
7. A Pandora tőzsdére menetele
2011 a Spotify éve volt, de ha 2010-et és 2011-et egyben nézzük, akkor a nyertes minden bizonnyal a Pandora lenne. Az a Pandora, amely kevesebb, mint 3 év alatt a padlóról felállva, a legjelentősebb rádióállomások egyike lett. Az a Pandora, amely a webes rádiózásból már az autók felé kacsingat és végül, de nem utolsó sorban az a Pandora, amely elsőként a webes zenei startupok közül tőzsdére ment és a nehéz környezet ellenére is tartja magát, bér a hosszú tűvú kilátásaikat illetően megoszlik a szigorú pénzügyi elemzők véleménye.
Ennek ellenére mi a magunk részéről azt gondoljuk, 2012 pedig a Pandora és a Spotify éve lehet, olyannyira, hogy az olyan érinthetetlennek hitt szereplőknek, mint pl. az Apple sem árt figyelemmel kísérni mostantól már lépéseiket
8. Két kiadó is új gazdára talál
Az, hogy a zenei kiadók helyzete egyre nehezebbé válik alapvetően senkit nem lep meg, maximum magukat a kiadókat. Mi magunk is azt jósoltuk, hogy 2011 a kiadók számára az első igazán kritikus év lesz. Az első olyan év, amikor valóban felmerül, hogy szükség van-e a lemezkiadókra, vagy nélkülük is el tudna jutni a zenei tartalom az előadóktól a fogyasztókig.
Az ilyen egyre inkább beszűkülő piacok leglátványosabb jele mutatkozott meg a kiadói piacon 2011-ben: A szereplők lekezdték a piac újrafelosztását, egymás felvásárlásával. Elsőként a Warner Music talált vevőre, az orosz milliárdos, Lev Blavatynik tulajdonába kerülve. Nyáron indult el az évekkel korábban az extravagáns befektető Guy Hands által felvásárolt EMI értékesítése. Ez utóbbi esetében a tét jóval nagyobb volt már, mint egy egyszerű, hajdan szebb napokat kiadó felvásárlása. Az elmúlt 18 hónap eseményeinek köszönhetően a BMG átvette a vezető kiadóvállalat szerepét a Universaltól. Így az EMI a mérleg nyelvévé vált. Lev Blavatnyik és a Warner Music számára a vezető kiadókhoz való felzárkózás, a Universal illetve a BMG számára pedig a vezető szerep eldöntésének/megerősítésének eszközévé. Ugyan a Citigroup nem szerette volna, de végül a két üzletágat- lemezkiadói és a kiadói- külön volt kénytelen értékesíteni. Előbbi a Universal, utóbbi pedig a SONY kezébe került.
9. Hosszú idő után megélénkül a magyar digitális zenei piac
A 2008-as világgazdasági válság gyakorlatilag lerombolta a még éppen csak kialakulóban levő magyar digitális zenei piacot. Bezárt a track.hu, kisvártatva a Songo is követte. 2011 második félévéig kellett várnunk arra, hogy ismét az élet jelei mutatkozzanak. A Spar akciója, a magyar iTunes elindulása, majd pedig a Telekom sokadik zenei próbálkozása mind-mind az mutatja van, lehet magyar digitális zenei piacról beszélni.
Persze a kereslet és a kínálat között még most is hatalmas szakadék húzódik, azonban azok a folyamatok, amelye drasztikusan megváltoztatták az amerikai lés a nyugat-európai zenefogyasztási szokásokat, ha lassabban is, de hazánkban is kezdenek megjelenni. Úgyhogy annak ellenére, hogy 2012 gazdaésgilag elég borús évnek tűnik, mi bízunk benne, hogy a magyar digitális zene számára nem a megtorpanás éve lesz!
