Az elmúlt években, amikor az adott évre vonatkozó jóslatainkat megtettük , akkor azok általában konkrét piaci eseményekről szóltak. Az előző, azaz a 2019-es évre például  összefoglalóan ezt jósoltuk: 2019-ben sem fog megállni a streaming szolgáltatások és ennek köszönhetően a zeneipari bevételek növekedése, maximum az ütem lassul majd. Mégis, 2019 -ben sokkal kevésbé erről, azaz a növekedésről, hanem inkább konfliktusokról kell majd beszélnünk.

2020 azonban más lesz minden bizonnyal.  Az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming  piaci  növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről.

1.Az éveken át tartó streaming ipari növekedés elkezd kifulladni + Újfajta zenei szolgáltatásokra lesz szükség

 A streaming zenei szolgáltatások növekedésének köszönhetően a világ zeneipara olyan hosszan tartó növekedést élhetett át az elmúlt években, mint amilyet utoljára a kilencvenes évek közepén. 

Mint minden növekedés azonban várhatóan a streaming szolgáltatásokból származó bevételek növekedése is előbb elkezd csökkenni, majd pedig meg is áll. A fejlett piacok közül  van már olyan, ahol ennek a jelei mutatkoznak. A kevésbé fejlett piacokon pedig az az árazás, amellyel a nagy nyugati szolgáltatók dolgoznak, tulajdonképpen alkalmazhatatlan.

A streaming szolgáltatásoknak tehát paradigma váltásra lesz majd szükségük, ezt jól mutatja, a teljesen más modellben működő Amazon zenei portfolió sikere is!

2. A Tik-Tok tényleg felforgatja a nyugati streaming szolgáltatások által dominált piacokat

Az Amazon sikere inkább a 2019-es év nagy meglepetése volt ( bár 2020- ban okozhat majd igazi szenzációt, de erről kicsit később)  2020 azonban jó eséllyel egy kínai cégről, a Tik-Tok-ról szól majd.

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a nagyon kemény már-már kegyetlen küzdelemről.

Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  Ezen a piacon pedig az abszolút piacvezető a kínai Tik-Tok.  Az a kínai Tik-Tok, amely szeretne egy lépéssel továbblépni és egy, alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatást indított.

A Resso- ez lesz ugyanis a szolgáltatás neve- pedig nagyon sok helyen csavart egyet az unalomig ismert streaming szolgáltatási modellen, mind a funkcionalitás, mind az üzleti modell tekintetében.    Ennek köszönhetően a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgáltatások jövőbeli követendő verziója!

3. A videó ismét felforgatja a zeneipart, csak más formában

Unalomig ismételt az a mondat, amely az MTV ( Music Tv) 40 évvel(/!!) évvel ezelőtti indulásakor hangzott el: video killed the radio star. Bő 30 évvel később a mondat inkább úgy hangozhatott volna, hogy youtube video killed the music TV, hiszen a Youtube a 2010-es évek végérek kihagyhatatlan zeneipari szereplő lett, annak ellenére, hogy igazából zenei szolgáltatása nem is volt.

A 2020-as évek egészen biztosan ismét a videókról fog majd szólni, de nem a user generated, hanem a user modified videókról. maga a vidóe annyira napjaink részévé vált, hogy egyre inkább audio tartalmakat is a videó  tartalom részeként fogyasztunk. Mindez még egy jelentős változás kezdetét is elhozza majd: a közösségi média 2005-ös megjelenésével hozzé kellett szoknunk a user generated tartalmakhoz. A Tik-Tok, az Instagram és társaik térnyerésével egy újabb kategória jelenik meg: a user modified content. Aminek a kezelését meg kell majd ugyanúgy tanulnia a tartalomtulajdonosoknak, fejlesztőknek, mint ahogyan a közösségi tartalmakat meg kellett tanulniuk és érteniük.

4. A Spotify marad a streaming világ ura

 Arról ,hogy a Spotify pozíciója meginoghat lassan 5 éve áhítozik a világ streaming zenei piacának egy jelentős része, elsősorban a végtelen zsebekkel kitömött nagy  cégek, mint az Apple, az Amazon vagy a Google.

Ez azóta nem történt meg, sőt még ahhoz is jóindulatra van szükség, hogy azt mondjuk, hogy a Spotify nem minden piacon piacvezető ( bár vannak ilyenek, de ott nem is nyugati vetélytárs a piacvezető)

Rövid távon ez szinte egészen biztosan így marad,  ( az év  mega bréking meglepetése lenne, ha az év végén nem a svéd cég lenne a piacvezető) közép távon ugyanakkor már látszanak a trónkövetelők. És közülük egyik sem az Apple Music!!

5. Mindenki a feltörekvő piacokra és Kínára figyel majd

Az elmúlt években a streaming bevételek növekedését a  világ nagy vezetői piacain követte  árgus szemekkel a kiadók, jogvédők és elemzők serege. Mindez 2019-ben is  már változásnak indult, 2020- azonban már még markánsabban lesz érezhető a változás. A világ zeneiparának növekedését ugyanis egyre erőteljesebben a fejletlenebb digitális zenei piacok adják majd.

Ezeknek a piacoknak közös jellemzője, hogy nagyon nagy lélekszámú országokban vannak, ahol igen jelentős a mai napig a kalózkodás, fejletlen a szerzői jog és alacsony a fizető képes kereslet is.

A tartalomtulajdonosoknak és a streaming szolgáltatóknak közösen kellene megtalálniuk azokat az üzleti modelleket, amelyek révén  és amelyek segítségével ezeket a hatalmas tömeget meg tudják majd szólítani.

Ami különösen izgalmassá és pikánssá teszi mindezt, hogy ezeken a piacokon a nyugati streaming szolgáltatások már nem csak egymással, hanem a nagyon sok tekintetben más modell és megközelítés szerint működő  helyi  szolgáltatókkal is meg kell majd, hogy küzdjenek, és a verseny kimenetele, több, mint kétséges…

6. Makacsul erősödő kiadói vs szolgáltatói ellentét

 A streaming szolgáltatások indulásakor meglehőtsen egyértelműek voltak a szerepeke. A szolgáltatónak- legyen az a Spotify, a Deezer vagy éppen az Apple Music- szüksége volt tartalomra. A tartalmakat a zenei kiadók szállították, akik ennek meg is kérték az árát. vagy tulajdonrészben vagy nagyon komoly, zeneszám lejátszásonként fizetendő díjban. ( ne felejtük el, hogy ekkor- 2008—2009 környékén még élt a remény, hogy talán a CD, mint formátum megmenthető, a zeneipari bevételek pedig leginkább az iTunes zeneltöltésből származtak)

2020-ra azonban alapjaiban változott meg ez a helyzet. Az egyedi, exkluzív tartalom mindennél fontosabbá vált. A jelentősebb streaming szolgáltatások bizonyos esetekben költségeik csökkentése, de alapvetően az exkluzivitás érdekében, azonban egyre gyakrabban  saját maguk próbálnak leszerződni a fontosabb tehetséges, népszerű, erre nyitott  előadókkal. Ennek következtében napjaink streaming szolgáltatásai és nagy nemzetközi kiadók, tulajdonképpen pontosan ugyanolyan,  sok tekintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak egymással,mint anno az Apple és a kiadók voltak, az iTunes kapcsán.

A befektetők ugyanis például a Spotify esetében egy a nagy lemez kiadók szerepét kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak, és ezt értékelik a svéd cégben. A kiadóknak persze nagyon is más terveik vannak. Ugyanis a streaming  zenei bevételeknek köszönhetően az ő helyzetük is alapjaiban változott meg, pozitív irányba. És ebben az erős piaci helyzetben a kiadók sok mindent szeretnének, csak átengedni a területüket bárkinek…

 7. A Podcast lesz az új buzzword

A podcasting nem új keletű jelenség a zeneiparban. az iTunes több,mint egy évtizede kínál podcastokat, mi magunk is 2017-ben már azt latolgattuk, hogy vajon az az év lesz-e a  áttörés éve. Ez akkor nem történt meg, de 2019-ben minden kétséget kizáróan megtörtént. Az igazi robbanást még sem biztos, hogy ez hozza, hozhatja majd el. Hanem sokkal inkább az a tény, hogy minden jel szerint   a podcast kapcsán egy olyanfajta pillanat előtt állunk, mint anno a social videó kapcsán, a Youtube megjelenésekor.  

Egyre több és több influenszer, előadó számára éri ugyanis majd meg podcastot készíteni    és a megjeleni lehetőségek tártháza is egyre bővül azáltal, hogy a Spotify igen hangsúlyosan kezdtett el a podcastinggal foglalkozni.   

Ne lepődjünk tehát majd meg azon, hogy 2020-ban a podcasting lesz a legtöbbet elhangzó  buzzword, akkor, maikor a zeneipari szolgáltatásokról beszélünk.

8. A rajongó bázis válik az új mérőszámmá

 A nyugati streaming szolgáltatói modellekben a legfontosabb mérőszám a hallgatottság.  A hallgatottság alapján  kapják meg jussukat az előadók, a hallgatottság az alapja a hirdetési bevételeknek  és a hallgató/ előfizetőszám alapján  mérhető egy szolgáltatás népszerűsége.

A streaming növekedésének lassulásával, a fogyasztás is lassul majd, azaz a streaming szolgáltatások sikerét egyre nehezebben lehet majd a megszokott mérőszámokkal jellemezni.  Az előadók rajongó táborának mérete és annak monetizásása azonban egyre fontosabb lesz.

9. Az Amazon lesz a Spotify kihívója

A Spotify kihívójának már több streaming zenei szolgáltatót hívtunk, vagy szerették volna ha hívunk. Közel 10 évvel ezelőtt  Deezer volt azon az úton, hogy akár a Spotify valódi kihívója is válhatott volna belőle. A 2015-ben az Apple által piacre itt Apple Music pedig deklaráltan azzal a céllal jött létre, hogy átvegye a streaming piaci vezető szerepet.

Ez még az Apple által oly fontosnak tartott tengerentúli piacokon sem jött össze, és bizony úgy tűnik, hogy 2020-ban valami egészen és fog az Apple-el történni zenei téren…

Az Amazon immáron hivatalosnak mondható adatai alapján ugyanis   az Amazon ott  liheg az Apple music nyomában, és ha a trendekben nem következik meg érdemi változás, 2020-ban elhódíthatja tőle a Spotify kihívója szerepkörét, ahogyan azt fontos zenei piacokon- Nagy-Britannia, Japán- Németország- már meg is tette.

10. Egyre nehezebb lesz a független streaming szolgáltatók sorsa

 Önmagában független streaming szolgáltató egyre nehezebb ma már találni…Az, hogy a Spotify vagy a Deezer mennyire számít függetlennek  is megérne egy külön posztot. A kisebb, újabb innovatívabb szolgáltatókat pedig szinte azonnal  felvásárolják a nagy óriások.  Így lényegében a mai  streaming zenei piacon az amerikai gigacégek- Apple,Amazon, Google – szolgáltatásai  kezdenek versengeni a kínai telekommunikációs cégek média kirendeltségeivel és maréknyi megmarad független szolgáltatóval.