Free Music!

2011 a zenebizniszben- visszatekintés

2011. december 31. - Pléh Dániel

 

Az év elején 5 jóslatot tettünk a digitális zenei szolgáltatásokkal, piacokkal kapcsolatban. 2010 meglehetősen eseménytelen év volt, a világgazdasági válság alapjaiban nyomta rá a bélyegét a zeneiparra és annak digitális ágára is.
 
2011-el kapcsolatban az új évi virsli mellett 5 jóslatot tettünk, a streaming szolgáltatásokról, a Spotify-ról, a zenei videókról, a zene és a közösségi szolgáltatások kapcsolatáról, valamint az Apple Ping nevű (emlékszik még rá valaki) szolgáltatásáról. Így utólag büszkén hátradőlhetünk és azt mondhatjuk, nem, vagy nem nagyon tévedtünk. Ehhez azonban hosszú és izgalmas út vezetett.
 
1. A Facebook is belép a zenei piacra
 
Az, hogy a világ legnagyobb közösségi szolgáltatása előbb vagy utóbb be fog lépni a zenei piacra mindenki számára egyértelmű volt. Egy ekkora felhasználói bázissal rendelkező oldal számára a tartalomiparba való belépés ugyanis teljesen logikus lépés. Azt pedig, hogy mekkora változásokat képes okozni a Facebook felhasználói táborára való okos építkezés a legjobban a Zynga sikere és a játékipar totális forradalma mutatja.
 
Maga a belépés módja pontosan igazolta a várakozásokat: a közösségi oldal platformot biztosít, kiválasztott zenei szolgáltatók számára, akik a Facebook oldalaival szorosan integrálva jelenhetnek meg. Az ilyen szolgáltatók, mint például a Spotify a közösségi oldal hihetetlen népszerűségét kihasználva szinte azonnal rakéta sebességgel kezdtek el növekedni. Mégis, az igazi zenekedvelők számára a Facebook zenei platform csalódás.
 
 
Csalódás, mert úgy tűnik a Facebook kínosan kerüli az összeütközést a kiadókkal. Ennek viszont az az ára, hogy a különböző a platformban résztvevő szolgáltatások nem átjárhatóak, azaz egy adott szolgáltatásban kedvelt, meghallgatott és így a Facebook hírfolyamba bekerülő tartalmat csak akkor tud a másik felhasználó meghallgatni, ha maga is rendelkezik az adott szolgáltatásra előfizetéssel. Persze ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni a Facebook zenei platformot és egészen biztosan pozitív hatása lesz, de lehetne sokkal pozitívabb is…
 
2. Elhagy minket Steve Jobs
 
Steve Jobsról a vállalatvezetőről, az innovátorról élete és halála kapcsán ezernyi cikk, blogpost született. Mi a magunk részéről nem állnánk bele ebbe a sorba, pláne nem hónapokkal a sajnálatos esemény után. Csak annyit jegyeznénk le, szigorúan a tényekhez ragaszkodva, hogy Steve Jobs volt az az ember, aki elindította a digitális zenét hódító útján. Ő volt az az ember, akik a CD-kben végtelenségig bízó kiadókat megismertette az internetes zeneterjesztés adta lehetőségekkel.
 
Ő volt az az ember, aki egy idő után már szinte terhes volt a kiadók számára, s akik az Apple dominanciáját gyengítendő kerestek újabb és újabb digitális zenei partnereket, immár maguk. És persze Steve Jobs volt az, az ember, akik azokat a forradalmi eszközöket létrehozta és bevezette a piacra, amelyek révén a zenefogyasztási szokásaink annyira megváltoztak, amennyire. A legnagyobb kérdés pedig, ami összeköti 2012-t 2011-el ugyancsak hozzá kapcsolódik: mindenki arra kíváncsi ugyanis, hogy Steve Jobs nélkül mire lesz képes az Apple
 
3. Végre lett magyar iTunes
 
A magyar zenei társadalom évek óta gyakorlatilag a megjelenése óta- várta, hogy az Apple méltán hírű, domináns zenei szolgáltatása, az iTunes Magyarországon is megjelenjen. Többször tűnt úgy, hogy már nagyon elérhető közelségben van az indulás. Végül azonban 2011 lett a nyerő év. Nem szeretnénk nagyon pesszimistának tűnni, hiszen az iTunes bárhol ahol megjelent fellendülést hozott a digitális zeneforgalmazásban, de 2011-ben a dalonkénti letöltés bizony már egy kicsit idejét múlt zenei szolgáltatás. Úgyhogy innentől kezdve az iTunes Match az, amire epekedve várunk…
 
4. Az Amazon huszárvágással belép a felhő alapú szolgáltatások piacára
 
Az már 2010 második félévének végétől, az Apple-Lala tranzakció lezajlásától egyértelmű volt, hogy egy újfajta zenei szolgáltatás típus megjelenése várható, amelyben a streaming jelleg, a tárhely szolgáltatás és a pay per track, azaz az egyei vásárlás egyaránt elérhető lesz. Az Apple valamint a Google tárgyalásairól, azok nehézségeiről mindenki tudott, s mindenki e két szereplő közül számított a befutóra. Ennek megfelelően óriási meglepetés volt, amikor egy harmadik- amúgy abszolút nem elhanyagolható szereplő- az Amazon márciusban bejelentette saját felhő alapú szolgáltatásának az indulását.
 
Elsőként, a kiadókkal való megállapodást mellőzve, ugyanakkor mintahogyan az később kiderült, az Apple-től eltérő, alacsonyabb funkcionalitással jelent meg a piacon az e-kereskedelmi óriáscég. Márciusban mg azt hittük, az első mindent visz ezen a téren, ebben tévedtünk, decemberben azt kell mondanunk, az egész felhő alapú szolgáltatási struktúra fogyasztói fogadtatása egyelőre vegyes…
 
 
5. A Google Music hosszú és fájdalmas szenvedése
 
Hosszú ideig úgy tűnt, a felhő alapú szolgáltatások megjelenésével a Google berobban majd a digitális zenei életbe. Ezt elsősorban a szolgáltatás kiszivárgott tervei alapján gondolták a szakértők, tegyük hozzá teljes joggal. A Google kreatívjai ugyanis valóban valami olyat álmodtak meg, amely alapjaiban változtatta volna meg a digitális zenefogyasztást és terjesztést. Pontosan ez az, ami egyben úgy tűnik a szolgáltatás sikertelenségéhez is vezetett.  
 
A szokatlan koncepció, a kiadókkal való tárgyalásokban szerzett tapasztalat hiánya vezetett el oda, hogy végül a szolgáltatás az ősz végére állt össze és indult el. Érdekes módon ugyanakkor mindennek ellenére nem írnánk le a Google Music-ot. Nem, mert a Google+ és egyáltalán a közösségi elemek valódi integrálása a szolgáltatásba önmagában olyan erőt adhat, amivel győzni lehet.. Ehhez persze már kis szerencse és a vetélytársak ügyetlenkedésére is szükség lesz…
 

 

6. Az Apple felhő alapú szolgáltatásai
 
Ha digitális zenéről beszélünk, az Apple megkerülhetetlen szereplő. Önmagában az iTunes, mint a világ legnagyobb forgalmú zeneáruháza kihagyhatatlan szereplővé teszi, tenné, de a Lala felvásárlása után egyértelművé vált, hogy Steve Jobs és cége sem a dalonkénti letöltésben látja a hosszú távú jövőt. 2010 őszétől, gyakorlatilag egy éven át minden Apple esemény előtt felmerült, hogy az lesz az az esemény, ahol Steve Jobs bejelenti az Apple felhő alapú szolgáltatásának az indulását. Végül utolsóként, ez év júniusában- nem mellesleg utolsó nyilvános fellépésekor- tett meg mindezt.
 
 
Az Apple érzékelhetően más utat követett, mint akár az Amazon, akár a Google. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek, helyeznek arra, hogy a tartalmakat ne fájlként kelljen feltölteni, hanem az Apple saját algoritmusa ismerje fel azokat és azonosítsa be saját zenei adatbázisából. A kelleténél sokkal kevesebb közösségi funkció került bele, a streaming pedig teljesen kimaradt belőle. Így állt, állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy a három piaci szereplő szolgáltatási csomagja rendkívüli mértékben változatos, különböző, az igényeket azonban csak a három szolgáltatás együttese fedi, fedné le.  

 

7. A Pandora tőzsdére menetele
 
2011 a Spotify éve volt, de ha 2010-et és 2011-et egyben nézzük, akkor a nyertes minden bizonnyal a Pandora lenne. Az a Pandora, amely kevesebb, mint 3 év alatt a padlóról felállva, a legjelentősebb rádióállomások egyike lett. Az a Pandora, amely a webes rádiózásból már az autók felé kacsingat és végül, de nem utolsó sorban az a Pandora, amely elsőként a webes zenei startupok közül tőzsdére ment és a nehéz környezet ellenére is tartja magát, bér a hosszú tűvú kilátásaikat illetően megoszlik a szigorú pénzügyi elemzők véleménye.
 
Ennek ellenére mi a magunk részéről azt gondoljuk, 2012 pedig a Pandora és a Spotify éve lehet, olyannyira, hogy az olyan érinthetetlennek hitt szereplőknek, mint pl. az Apple sem árt figyelemmel kísérni mostantól már lépéseiket

 

8. Két kiadó is új gazdára talál
 
Az, hogy a zenei kiadók helyzete egyre nehezebbé válik alapvetően senkit nem lep meg, maximum magukat a kiadókat. Mi magunk is azt jósoltuk, hogy 2011 a kiadók számára az első igazán kritikus év lesz. Az első olyan év, amikor valóban felmerül, hogy szükség van-e a lemezkiadókra, vagy nélkülük is el tudna jutni a zenei tartalom az előadóktól a fogyasztókig.
 
Az ilyen egyre inkább beszűkülő piacok leglátványosabb jele mutatkozott meg a kiadói piacon 2011-ben: A szereplők lekezdték a piac újrafelosztását, egymás felvásárlásával.  Elsőként a Warner Music talált vevőre, az orosz milliárdos, Lev Blavatynik tulajdonába kerülve. Nyáron indult el az évekkel korábban az extravagáns befektető Guy Hands által felvásárolt EMI értékesítése. Ez utóbbi esetében a tét jóval nagyobb volt már, mint egy egyszerű, hajdan szebb napokat kiadó felvásárlása. Az elmúlt 18 hónap eseményeinek köszönhetően a BMG átvette a vezető kiadóvállalat szerepét a Universaltól. Így az EMI a mérleg nyelvévé vált. Lev Blavatnyik és a Warner Music számára a vezető kiadókhoz való felzárkózás, a Universal illetve a BMG számára pedig a vezető szerep eldöntésének/megerősítésének eszközévé. Ugyan a Citigroup nem szerette volna, de végül a két üzletágat- lemezkiadói és a kiadói- külön volt kénytelen értékesíteni. Előbbi a Universal, utóbbi pedig a SONY kezébe került.

 

9. Hosszú idő után megélénkül a magyar digitális zenei piac
 
A 2008-as világgazdasági válság gyakorlatilag lerombolta a még éppen csak kialakulóban levő magyar digitális zenei piacot. Bezárt a track.hu, kisvártatva a Songo is követte. 2011 második félévéig kellett várnunk arra, hogy ismét az élet jelei mutatkozzanak. A Spar akciója, a magyar iTunes elindulása, majd pedig a Telekom sokadik zenei próbálkozása mind-mind az mutatja van, lehet magyar digitális zenei piacról beszélni.
 
Persze a kereslet és a kínálat között még most is hatalmas szakadék húzódik, azonban azok a folyamatok, amelye drasztikusan megváltoztatták az amerikai lés a nyugat-európai zenefogyasztási szokásokat, ha lassabban is, de hazánkban is kezdenek megjelenni. Úgyhogy annak ellenére, hogy 2012 gazdaésgilag elég borús évnek tűnik, mi bízunk benne, hogy a magyar digitális zene számára nem a megtorpanás éve lesz!

 

Zenei all-in a Telekomtól- 2.rész

Kétrészes összeállításunk előző részében a telekommunikációs cégek tartalomiparban elfoglalt helyéből kiindulva levezettük, miért is van a Magyar Telekomnak égető szüksége egy sikeres zenei szolgáltatásra. A sorozta második, befejező részében magát a szolgáltatást vesszük górcső alá és megvizsgáljuk, milyenek az esélyei a sikerre...

 

A Zenecenter, a Magyar Telekom és a 3G Multimédia közös projektje a legkorszerűbb nyugati megoldások esetében megismert módszerekkel él, illetve próbál élni.  Ez pedig nem jelent mást, mint egy minimális havidíj ellenében igénybevehető, korlátlan zenehallgatást biztosító multiplatform (web+mobil) szolgáltatást. A létrehozók social radio-ként aposztrofálják és valóban, inkább a Pandora és a last.Fm vonal látszik kirajzolódni, mint a Spotify által képviselt.  A koncepció tehát elsőosztályú, nézzük, maga a megvalósítás milyenre sikerült. 

 
Megjelenés
 
A corporate image természetesen nagyon sok tekintetben megkötötte a designerek kezét, ennek ellenére az oldalra alapvető web- ergonómiai panaszunk nem lehet.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Struktúrája roppant egyszerű, könnyen felismerhető szerkezeti egységekből áll, szám szerint hét darabból. Az oldal felső részén kapott helye maga a zenelejátszó (erről később részletesen írunk) illetve a lejátszási sorban következő dalok listája.

Az oldal középső részén ajánlók sokasága fogad minket. Itt találhatók meg az oldal szerkesztői által létrehozott beépített listák ajánlói, az oldalt használó felhasználók profiljainak ajánlói valamint a legnépszerűbb létrehozott stílusok – itt direkt kerülnénk az oldal szerkesztői által olyannyira kedvelt mood kifejezés használatát - listája látható.

Maga az élmény

Az internetes szórakoztató szolgáltatások esetében a legfontosabb sikertényező, hogy magát a szolgáltatást milyen könnyen és gyorsan érhetjük el. A Zenecenter esetében tehát a kulcs, hogy milyen gyorsan kezdhetünk el zenét hallgatni.  

 

Első lépésként regisztrálnunk kell a szolgáltatásra. Meg kell dicsérnünk a Magyar Telekom szakembereit és a fejlesztőket, a cég hagyományosan nehézkes és bonyolult regisztrációs folyamatait sutba dobva, pillanatok alatt sikerült regisztrálnunk, valóban csak a legfontosabb adatokat megadva.

 

Regisztráció (vagy belépés) után foghatunk neki a saját rádióadónk létrehozásának vagy kezdhetjük el hallgatni a mások által már létrehozott adók valamelyikét.

 

 

Saját adó létrehozása papíron roppant egyszerű, csak meg kell adnunk annak az előadónak, illetve előadóknak a nevét, akiknek a zenéjét hallgatni szeretnénk. Az előadók megtalálásában egy intelligens kereső segít minket.

 

 Apró zavaró körülmény, hogy egy eladóval nem lehet létrehozni rádióadót. Ennek nyilvánvalóan technikai és jogi okai vannak, hiszen a social rádió nem playlist szolgáltatás, azaz egy adott előadó kiválasztás esetében az adott előadó és a hozzá hasonló előadók zenéit halljuk, hallgathatjuk.

 
Amennyiben az egy hónapos próbaidőszakon túl vagyunk, úgy a szolgáltatásért fizetnünk kell, nem többet, mint 300 Forintot. Az a vád tehát nem érheti sem a Magyar Telekomot, sem a 3GMultimédiát, hogy megfizethetetlen áron kínálnák a szolgáltatást. Pár évvel ezelőtt egy komoly kutatás eredménye az volt, hogy 100 Forint az a lélektani határ, ami alatt a magyar zenekedvelők dalokat vásárolnának, legálisan.

 

300 Forint több, mint 100, azonban ezért az összegért korlátlan zenei élményt kapunk egy hónapig, nem csupán egy dalt. A fizetés és nem fizetés határát ettől független nehéz lesz áttörni, még úgy is, hogy maga a fizetés a magyar viszonyokhoz képest gyors és egyszerű.

 

Zenehallgatás- azaz maga a lejátszó
 
A jó social rádiókban a legélvezetesebb az, ahogy az ember saját képére tudja formálni az adókat, miközben újabb és újabb zenéket ismer meg. Sajnos, talán ez az a terület, ahol a Zenecenter a legkevesebbet nyújtja.
 
 
Alapvető hiba, hogy egy dal negatív értékelése után is tovább kell hallgatni, annak ellenére, hogy egyszer már jeleztük, nem kívánjuk többet hallgatni. Kicsit terjengős a következő és a elmúlt dalokat mutató butikcsík is a lejátszó alatt és funkciótlan is, hiszen kiválasztani a social rádió jelleg miatt nincs mód egy konkrét dalt. Az egyes daloknál hol van borító, hol nincsen, picit hányavetinek tűnik a szolgáltatásnak ez a része, első látásra.
 
A legnagyobb probléma mégsem ez, hanem pontosan az, ami a Pandora-t a fellegekbe, vagy talán némiképpen azok fölé is emelte. Ez pedig nem más, mint a szolgáltatás- a Pandora- magja, szülőatyja, a Music Genome Project. A Music Genome Project az, ami a különböző zenei tartalmak metadatokkal való felruházása révén egy másodlagos zenei hálót alakított ki a Pandora zenei adatbázisában. Ez a másodlagos háló az, ami leginkább hiányzik a Zenecenterből, és ez az a másodlagos metaadat struktúra,melynek hiányában jelenleg az embernek folyton olyan érzése támad, mintha egy házi Youtube disco-t hallgatna, s újabb és újabb előadók felvételével tudja csak a megfelelő szint közelébe tornázni a hallgatnivalót.
 
Mindezen persze rövid távon nagyon nehéz segíteni, a korábban emlegetett Music Genome Projectben több ember több évnyi munkájának eredménye az, ami végül elkészült és ami a mai napig fejlődik, finomodik a Pandora-át használók által.  Rövid rávon is javulást tudnának hozni olyan apró megkötések, minthogy egy előadótól egymás után két dal nem játszható le, vagy hogy a minden zenei tartalomhoz biztosított metaadatokat a rádióadók tartalmainak előállítása során felhasználják, de persze a lista folytatható lenne….

 

Közösségi funkciók
 
Triviálisan hangzik, hogy a közösségi funkciók igazi életre keléséhez közösség is kell, de a közösséghez meg kellenek a közösségi funkciók. Ördögi kör. Mindennek ellenére merem kijelenteni, hogy a player funkcionalitás mellett a közösségi funkciók az a terület, ahol a legtöbb pótolni valója van a 3GM és a Telekom közös gyermekének.

 

A legérdekesebb,hogy a közösségi jelleget nem nagyon látjuk a szolgáltatásban, annak ellenére, hogy rengeteg közösségi funkció, elem található benne. Valahogy ezek a funkciók mégsem működnek, mégsem töltik be azt a funkciót amit be tölthetnének. A linkek túlnyomórészt nem kattinthatóak, így a profil oldalak inkább hasonlítanak kórházi kórlapra, mint közösségi szerepet betölteni kívánó profiloldalakra.

 

Tartalom
 
Napjainkban 5-6 millió dal alatti tartalommennyiséggel gyakorlatilag nem is érdemes zenei szolgáltatást indítani. A nagy nemzetközi piacokon ez valóban így is van/lehet, a magyar , mint kicsi és lokális piac ugyanakkor nem feltétlenül így viselkedik.
 
Egy ennyire lokális piacon ugyanis a nemzetközi előadók tömegeinek ismeretlen tartalmai sokkal kevésbé fontosak, mint a lokális tartalmak minél teljesebb megléte. Az elmúlt egy hónapban, tesztelésünk során nagyon sokféle előadót kerestünk, s nagyon ritkán vallottunk kudarcot, úgyhogy a tartalmi oldalon jár a piros pont a csapatnak. De: hosszú távon azért ez kevés lesz. Az igazán vájt fülűek, az igazán értékes, a szolgáltatás valóban sokszor, fixen használó zenekedvelők számára a széles repertoár alapelvárás lesz. A mainstream ugyanis a földi sugárzású rádióadókon is hallgatható…
 
A jövő, azaz lehet-e sikeres a Zenecenter
 
Az alcím azt sugallhatja, hogy nem, de mindez abszolút nem biztos. A Zenecenter-t,mint szolgáltatást végig a piacvezető, nemzetközi, itthon el nem érhető szolgáltatókkal mértük össze, ami egyrészt jogos-hiszen a 3GMultimédia nemzetközi piacokon szeretné megmérettetni magát a termékkel- másrészt persze kicsit szigorú is. Ha tisztán és kizárólag a használhatóságot nézzük, akkor a szolgáltatás gond nélkül az ajánlható kategóriába való, de ettől persze még a siker nem garantált, sőt.
 
A sikerhez ugyanis nem csak, sőt beszéljünk egy kicsit a minőség ellen nem elsősorban minőségre van szükség, hanem tökéletes marketingre. Ahhoz, hogy a kifejezetten olcsó (300 Ft/hó, korlátlan zenehallgatásért, gyakorlatilag az ingyenességgel egyenlő) szolgáltatás ténylegesen sikeres legyen felhasználók tízezreinek kell elkezdenie használni. Ez az a kritikus tömeg, amikor a kicsit pofásabbra szabott közösségi funkciók segítségével beindul hat az, az öngerjesztő mechanizmus, amely aztán rakétaként indítja el a szolgáltatást a népszerűség felé. Felhasználók tízezreiről beszélünk, ami azt jelenti, hogy a beruházó, a Magyar Telekom ügyfélkörének mérhető részének, no meg persze a (még nem) Telekom ügyfelek közül is sokaknak rá kellene kapnia a szolgáltatásra. 
 

Ehhez pedig két dologra egészen biztos szükség lenne. Egyrészt arra, hogy a Magyar Telekom saját gyermeke mögé álljon, és valóban minden csatornáján keresztül hirdesse, promotálja az új szolgáltatást. Ennek keretében- ezen felül- pedig felhasználók, zenekedvelők ezreit kell arról meggyőznie, hogy a zenék birtoklása és ennek érdekében való illegális(??) letöltés nem olyan fontos, mit azt gondolják, s az elérhető repertoár valóban képes garantálnia a folyamatos zenei élményt. Egész biztosan nehéz dolguk lesz. A fő kérdés azonban számunkra most ugyanakkor inkább az, hogy egyáltalán bele vágnak-e majd…Ha nem, akkor a Zenecenter is felkerül- mégha legígéretesebbként is- az elhalt zenei szolgáltatások egyre hosszabbodó listájára…

Zenei all-in a Telekomtól I.rész

A telekommunikációs cégek számára a más üzletágakba való belépés az egyik fő stratégiai elem, immáron 5-6 éve. Az egyre erősödő verseny a hagyományos piacokon, a vonalas telekommunikáció háttérbe szorulása miatt a telco cégek újabb és újabb piacokon jelentek meg. Ennek keretében hoztak létre internetes tartalomszolgáltató cégeket, ennek keretében léptek, lépnek be a pénzügyi, biztosítási piacokra.

 

2008-ban, Dániában jelent meg először az a modell, amely a tartalmat-abból is a zeneit- először nem, mint egy értékesíthető tartalmat, hanem, mint marketing eszközt, a lemorzsolódás csökkentésére szolgáló eszközt kezelte. A dán telekommunikációs szolgáltató, a TDC volt az első, amely felismerte, hogy a hirdetésekbe és reklámokba öntött pénzt magára a tartalomra is fordíthatná, s így a tartalmat egyfajta marketing eszközzé válna,válhatna. Történelmi pillanat volt ez, hiszen a tartalomtulajdonosok és a tartalomhoz hozzáférést biztosítók hosszú ideig kimondva-kimondatlanul az ellenkező oldalon álltak- legalábbis a tartalomtulajdonosok véleménye szerint. A végeredmény pedig a világ első olyan zenei szolgáltatása lett, amely a szolgáltató előfizetői számára ingyenesen, korlátlan zeneletöltési lehetőséget biztosított. Sokkal nagyobb visszhangot váltott ki a skandináv piacnál lényegesen nagyobb francia piacon az Orange hasonló lépése, melynek köszönhetően prémium ügyfeleik ingyen, minden más ügyfelük pedig kedvezményes áron tölthetett le zenei tartalmakat.
 
 
A gyümölcsözően alakuló kapcsolatot és szolgáltatásokat a világgazdasági válság egy gyors mozdulattal rántotta a mélybe. A telco cégek- sok más céghez hasonlóan- a marketing költségvetéseket vágták meg elsőként, a lemorzsolódás, az ügyfélszám csökkenés pedig hirtelen kezelhetetlen ténnyé vált, a lakossági kiadások csökkenésével.
 
Elképzelhető, hogy ez a helyzet hosszú távon sem változott volna érdemben, a tartalomiparban az elmúlt 3-5 évben bekövetkezett változások ugyanakkor elkerülhetetlenné tették a status quo megváltozását. Elmosódott ugyanis a határ a szolgáltató, a tartalomtulajdonos és a készülékgyártó cégek között. Részben az egyre nehezebben tartható profitelvárások, részben a tartalom és az eszközök erősödő konvergenciája miatt.
 
A Magyar Telekom és a zene
 
A Magyar Telekom különböző formában, de roppant aktívan kezelte a tartalomipart az elmúlt években. Simó György irányításával 2004-ben ők indították el Magyarország első legális zeneáruházát, az IPTV platformon is kiemelt hangsúlyt helyeztek a tartalom oldali támogatására is.
 
Mégis, az Origo különválása és ezáltal a tartalomkompetencia eltávolodása óta mintha nem igazán tudtak volna mit kezdeni tartalomterületen, különösen a mobil illetve a webes tartalom bizniszben. Kísérlet volt, több is de valamennyi viszonylag gyorsan kudarcot vallott, a kellő marketing támogatás vagy éppen a rossz konstrukció miatt.
 
A track.hu bezárása óta ugyanakkor a többi Telco cég lényegesen aktívabbá vált tartalmi területen. A UPC a Médiapark Kft.-vel közösen elindította a Universal tartalmaira épülő zenei szolgáltatását, illetve a Video on Demand tartalmak területén is  terjeszkedésbe fogott. A Vodafone, ugyancsak a Mediapark-al közösen Unlimited Music Store néven saját, pay per track mobil zeneáruházat üzemeltet. Tartalom területen és ott is elsősorban a zenei tartalmak területén tehát a konkurensek gyorsan megpróbáltak a kialakult űrbe betörni és ügyfeleik számára értéknövelt szolgáltatásként kínálni a zenét.
 
A Magyar Telekom minden fontosabb területen- értéknövelt szolgáltatást, terjeszkedés a tartalomipar felé –  kényszerítve volt arra, hogy az eddigieknél nyomatékosabban, de mindenekelőtt sikeresebben lépjen ki a zenei szolgáltatók piacára.
 
A sikeres zenei szolgáltatás kialakításához minden adva volt és van. A nemzetközi piacon több, követhető, másolható példa-szolgáltatás üzemel, a tartalomtulajdonosokkal ma már gyakorlatilag nem is feltétlenül szükséges megállapodnia, elég néha a tartalomaggregátorokkal, s egyre több és több white label megoldás is elérhető a piacon.
 
A tulajdonos, a magyar Telekom pedig minden oldlrlól megközelítve rá van kényszerítve, hogy belépjen (ismét) erre a piacra. Cikkünk második részében magát a megvalósítást vesszük majd górcső alá és megpróbáljuk eldönteni, lehet-e jövője a zenecenternek!

Gyors review-Spotify alkalmazások

 A svéd zenei startup, a Spotify november végén jelentette be azokat az új irányokat, melyek megvalósításával a zenei világ Facebook-jává szeretnének válni. Az új funkcionalitásban nagy szerepet kap a megújult rádió, illetve valóban a Facebook mintájára, a Spotify is platformmá válik(szeretne válni) és megengedi, hogy zenei alkalmazások jelenjenek meg rajta.

 
 
A cél egyértelmű: az alkalmazások megjelenésével a zenei tartalom különböző fajtái egy helyen- a Spotify oldalain- kapcsolódhatnak össze. Ha pedig összekapcsolódnak, úgy a Spotify onnantól kezdve már nem csupán egy streaming szolgáltató oldal, hanem egy zenei központ lesz, lehet.
 
Talán a legnagyobb meglepetés, hogy a hajdan szebb napokat látott, de mára gyakorlatilag teljesen marginalizálódott last Fm is saját alkalmazással jelentkezett. A funkcionalitás semmi extrát nem takar, a last.Fm standar funkcionalitása érhető el a Spotify-on belül is. Ami azért valljuk be, kevés egy alkalmazástól.
 
 
Jóval érdekesebb a Rolling Stones magazin alkalmazása, bár technológiailag ez sem túl komplikált. Lényege, hogy a magazinban megjelenő album kritikák, szerzői válogatások elérhetőek a Spotify alkalmazáson belül is.
 
Egy fokkal kevésbé innovatív a Guardian alkalmazása (a mai napig nem, értem, hogy kerültek ők ide..) amely a legfrissebb albumértékeléseket tartalmazza és visszalinkel a Guardian honlapjára.
 
Nem meglepő módon az igazi csemegéket a kevésbé ismert fejlesztők alkalmazásai tartogatják. A Tunewiki az éppen hallgatott dal dalszövegét jeleníti meg a jobb oldali panelban, nagyon jó ötlet!
 
 
A Fuse alkalmazása összekapcsolja a Spotify-on belül hallgatott zenéket a zenei világ híreivel. Nagyon érdekes dolog elolvasni a legfrissebb íreket valakiről, akit éppen hallgatunk, jó ötlet ez is!
 
 
Összességében ugyanakkor látható, nem ez a 11 alkalmazás fogja megváltani a világot. De ez nem is baj.  Jönni fognak majd az igazén kreatív, igazán ötletes alkalmazások is, efelől nincsen kétségünk!

Élesedik a Spotify-Pandora küzdelem

A Spotify hosszú időn át egy ügyes kis európai startup volt, melyet az amerikai piacok, sőt az amerikai szakértők is csak elvétve ismertek. A tengerentúli piacokon a meghatározó szereplő, a csodával határos módon megmenekült és a azóta viszont nagyon tudatosan fejlődő Pandora volt.

 
Az amerikai piacokra való idén nyári belépéssel végre a megfelelő ellenfelek egy közös pályára kerültek. Így utólag bevallhatjuk, féltettük Daniel Ek cégét. Féltettük, mert amilyen nehezen sikerült a tengerentúli piacokra belépniük, az nem ígért túl sok jót. Az európai piacokon működő, megfontolt terjeszkedés egy ekkora és ennyi szereplővel tarkított piacon nagyon nehezen járható útnak tűnt.
 
Az azóta eltelt közel fél év alapján kijelenthetjük, szakítottak az Európában sikeres megoldásokkal és teljesen új módszerekkel közelítették meg az amerikai piacot. A Facebook-al való stratégiai együttműködés, majd pedig a zenei alkalmazások felé való nyitás mind-mind unortodox (sicc!) , eddig nem látott megoldások a digitális zenei piacon.
 
 
A fejlesztéseknek ezzel nem szakad ugyanakkor vége, ami (a vetélytársak számára) ijesztő bátorságot sugall. Daniek Ek a Párizsi Le web konferencián ugyanis bejelentette a Spotify rádiójának drasztikus megújítását. A megújítás keretében, az eleddig gyakorlatilag észrevehetetlen szolgáltatás nyíltan és egyértelműen a Pandora babérjaira tör. Mindez persze önmagában egy roppant bátor lépés, hiszen a kaliforniai cég legnagyobb erénye a zenei metaadat bázis, amelyet évek alatt építettek fel.
 
A Spotify érthető okokból nem is itt támad, hanem a korlátozások terén. Szemben a Pandora-val a svéd szolgáltató esetében korlátlan számú rádióállomást hozhatunk majd létre, és korlátlan alkalommal léphetünk át a zenefolyamban nekünk nem tetsző dalokon. Előnyösen hangzik? Abszolút mértékben!
 
Persze annak, hogy a svéd cég jelentősen feljavította rádió szolgáltatásának színvonalát nem csak és kizárólag a vetélytárssal való konkurálás az oka. Ha jobban belegondolunk ugyanis, az online rádiózás az egyik leginkább időigényes online aktivitások közé tartozik. Az online rádiókat, csakúgy,mint a hagyományos rádiókat a háttérben használják a legtöbben. Egy rádió-működjön bármilyen platformon- akkor jó, ha minőségi zenét sugároz anélkül, hogy foglalkozni kellene vele.
 
Ezt a gondolatmenetet folytatva, az online rádióhallgatás az egyike azon online aktivásoknak, melyek igen hosszú ideig tartanak. Mindez nem feltétlenül lenne lényeges, hogyha a Spotify új üzleti modelljében az ingyenes igénybevétel nem pont idő alapon lenne korlátozva.
 
Egy jó online rádió tehát az ideális eszköz lehet a svéd cég számára, hogy az ingyenes felhasználóinak szabadon felhasználható idejét elhasználja és a prémium szolgáltatás irányába terelje őket.
 
Ugyanakkor nem biztos, hogy mindez elég lesz. A social rádió szolgáltatások esetében ugyanis a legfontosabb érv az, hogy mennyire sikerül a zenefolyamban levő elemeknek az egymáshoz viszonyított kapcsolatát meghatározni. Ez az, amire a Pandora Music Genome projektje az alap, s ez az, amire a Spotify egy másik utat, az Echo Nest nevű startup megoldását választotta. A szoftver mintegy 5 millió dal, 15 milliárd egyedi részét tartalmazza és ezek alapján állít fel kapcsolatot az egyes dalok között.
 
 
Az egészen biztos, hogy a svéd zenei szolgáltató nagyon kemény fába vágta a fejszéjét a social rádiójának elindításával. A Pandora ezen a téren egy nagyon jól bejáratott, robosztus és jól működő alapfunkcionalitással és rendszerrel bír. Az alkalmazások, a core üzletnek tekinthető streaming mellé ezt felvállalni eleve komoly kihívás, ugyanakkor való igaz, az igaz zenei platformmá váláshoz szükséges lépés.

 

Nyereséges negyedév a Pandoránál

 

Múlt heti bejelentése után érthető módon a hírek középpontjában a Spotify állt és áll. Az élet azonban a svéd szolgáltatón kívüli világban, azaz a vetélytársaknál sem állt meg. Különösen igaz ez a tőzsdei szereplőkre, mind például a nyár óta a parketten is jelen levő közösségi rádióra, a Pandora-ra és még inkább igaz akkor, hogyha a tőzsdére lépés óta az első  teljes negyedéves jelentésről van szó.
 
A jó hír, hogy a cég harmadik negyedéves pénzügyi adatai az elemzői várakozásoknál pozitívabbak voltak. Az előző évi, 1.8 millió dolláros veszteséget hoz harmadik negyedévvel szemben 2011 hasonló időszakában a rádióadó 638 ezer dollár nyereséget realizált.  
 
Az utolsó negyedévre vonatkozó kilátások ugyanakkor már messze nem ennyire optimisták. A cég előrejelzése szerint, hanem is drasztikus, de mintegy 2-4 millió dollár veszteség várható az év utolsó negyedévében.
 
 
Természetesen az egyes negyedévekre vonatkozó pénzügyi adatok csak egy szeletét képezik egy cég értékének, kilátásainak. Ha a pénzügyi adatoktól némileg elrugaszkodva nézzük a kaliforniai cég fejlődést, roppant mód meggyőző adatokat látunk. Az egy évvel ezelőttihez képest 65%-al több regisztrált felhasználóval rendelkeznek. Regisztráltak száma csak a harmadik negyedévben 4 millióval emelkedett és elérte a 40 milliót a negyedév végére.
 
A kimutatások alapján totálisan uralják az amerikai internetes rádiópiacot,66%-os részesedéssel, s a teljes amerikai rádiós piacon is egyre növekvő, most éppen 4.3 %-os a részesedésük.
 
Az a fajta kettősség tehát, amely a tőzsdére lépése előtti hónapokban jellemezte a céget megmaradt. A növekedési ütem egészen elképesztően brutális, azonban a nyereségesség biztosításával egyelőre azért gondok vannak.
 
Ez pedig a jelenlegi borús világgazdasági kilátások mellett a befektetőket jobban aggasztja, mint a növekedési esélyek. Ha szigorúan a digitális zenei oldalról nézzük a Pandora elmúlt évét és negyedévét, akkor azonban sokkal szebb kép és fényesebb jövő rajzolódik ki előttünk. Sőt, megkockáztatjuk, a Spotify előretörését, illetve a Pandora folyamatos növekedését, valamint a felhő alapú szolgáltatók és szolgáltatások küszködését látva, hogy akár a nem is olyan távoli jövőben éá vehetik hatalmat ezek a szolgáltatások a nagy médiaóriások felhő alapú szolgáltatásaitól….

 

A zene Facebookja lehet a Spotify!

 

Szerdán megtartotta a Spotify, a hetek óta beharangozott tájékoztatóját, mely a Spotify új irányairól volt hivatott tájékoztatni a sajtó képviselőit. Utólag azt kell mondanunk, semmi váratlan nem történt, ugyanakkor a Spotify, az API-jának kinyitásával valóban totálisan átrendezheti a digitális zenei palettát.
 
De mielőtt rátérnénk magára az alkalmazásokra, nézzük meg, hogyan is muzsikált a Spotify a Facebook integráció valamint az amerikai piacokon való megjelenés után. Találgatások, becslések többször is napvilágot láttak már, de az esemény volt az első, ahol hivatalos adatokat hallhattak a résztvevők.
 
A Spotify Európában az iTunes tán a lemezkiadók második legfontosabb bevételi forrása. Daniek Ek cége eleddig több, mint 150 millió dollárt fizetett a kiadóknak a tartalmakért. A szolgáltatás hazájában ,Svédországban minden harmadik ember Spotify felhasználó és ennek köszönhetően 25%-al csökkentek az illegális fájletöltések. A Facebook integráció valóban olyan sikeres, mint ahogyan azt a látogatottsági adatok mutatják, szeptember óta 7 millióval nőtt a felhasználók száma.
 
 
És akkor most a Spotify alkalmazás platformról. A platform létrehozásának célja, hogy a Spotify használók számára minél több új funkciót ismertethessenek meg és a zenét valamint a hozzá kapcsolódó tartalmakat valóban egy helyről elérhetővé tegyék. Maga a platform HTML5 Javascript alapú és csak a desktop alkalmazásokon fut majd, mobil eszközökön nem.
 
 
Már az induláskor 22 partner 22 alkalmazása lesz elérhető, azaz Daniek Ek és csapata követi az Apple sikerreceptjét és már az induláskor jó nevű partnerekkel népszerűsíti az új megoldást. Az első körben elérhető partnerek között van a Rolling Stone magazin, a Billboard, a Guardian, a last.Fm, valamint a Pitchfork blog is.
 
A partnerek listájából is kitűnik, mi is lesz, lehet a Spotify alkalmazás platformjának az igaz i jelentősége. Lehetőség lesz segítségével a zenei tartalmak különböző típusait integrálni. Egy helyen tudunk majd olvasni a zenéről, miközben hallgatjuk. Egyszerűen hangzik, de eleddig senkinek nem sikerült még megvalósítania, az Apple-nek sem!Amennyiben a Spotify platformja sikeres lesz- amire azt minden esély megvan- akkor segítségével a svéd cég komoly vetélytársává válhat az Appelnek, akár rövid időn belül is!

 

Irányt vált a Spotify?No de merre?

 

A Spotify hetekkel ezelőtt elültette a bogarat az újságírók és a szakma fejében, amikor november 30-ra a Spotify irányváltása címmel. A bejelentés előtt gyorsan számba vennénk, mik a lehetőségek, mit is fog Daniel Ek bejelenteni a helyi idő szerint ma délben New Yorkban kezdődő tájékoztatón.  
 
A legtöbben arra szavaznak /tippelnek, hogy a svéd cég a Facebook sikerében anno olyan nagy sikert betöltő  nyitott, bárki által használható API-t jelent majd be a Spotify is, s ezzel egy időben pár, nagy nevű cég API megoldása is megismerhető lesz.  
 
Kisebb eséllyel, de emellett elképzelhető, hogy a svéd cég bejelenteni, az oly régóta várt, saját download store indítását. Ez teljesen logikus és stratégiailag érthető döntés lenne, hiszen akkor, amikor a svéd cég kimondva is az iTunes babérjaira tör, anakronisztikusan hat, hogy az egyedi letöltések érdekében pont a legnagyobb vetélytárshoz irányítja saját ügyfeleit.
 
Ugyancsak elképzelhető, hogy atz időről időre meg-meg erősödő pletykák valósággá válnak és a Spotify szerződést köt ega nagy telekommunikációs céggel, hogy annak kizárólagos zenei szolgáltatója legyen.
 
 
Ugyancsak elképzelhető, hogy a régóta lebegtetett online jegyvásárlási piacra való belépés szerepel majd az étlapon.
 
A végére hagytuk a legdurvább és azt gondoljuk nullához közeli realitású pletykát, amely szerint a Sptofy és a Facebook egy részvénycserés akció keretében a Facebook gyakorlatilag felvásárolná a Spotify-t.
 
Alig 1 óra és meglátjuk, mi valósul meg mindebből és hogy mit reagál- ha reagál- a Spotify az őt egyre nagyobb számban elhagyó független  kiadók lépésére.  

 

 

Elindult a Google Music hivatalos verziója!

 

A héten elindult hivatalosan is az iTunes Match, ezzel pedig teljessé vált az illusztris mezőny a felhő alapú szolgáltatások piacán. Tavasszal, az Amazon felhőalapú szolgáltatásának váratlanszerű elindulásakor még úgy véltük, az időfaktornak komoly szerepe lehet. Az az óta eltelt fél év bebizonyította, egyelőre az időtényező nem, sokkal inkább a szolgáltatások minősége lesz az, ami a három nagy szereplő, az Amazon, a Google valamint az Apple harcát eldöntheti majd.
 
Ebből a szempontból nézve a Google számára létfontosságú lépés a Google Music tegnapi hivatalos elindulása és a béta állapotból való kilépése.
 
 
Ami a funkciókat illeti, ahogyan az várható volt 20 000 dalnyi tárhelyet kap minden felhasználó, azonban ellentétben az Apple szolgáltatásával, itt a dalokat fizikailag is fel kell majd tölteni. Változás, méghozzá pozitív a béta verzióhoz képest, hogy mindez teljesen ingyenes lesz.
 
Hatalmas és régóta fennálló hibát is megold a Google Music indulása: A weben illetve végre az Android Marketen is lehetőség lesz zenét vásárolni. Az egyes dalok a már megszokott 99 centbe kerülnek majd.
 
A Google Music legnagyobb fegyvere egyáltalán nem váratlanul a Google+ integráció. Az egyes felhasználók által feltöltött dalok a köreikben (Circles) levő más felhasználók által szabadon meghallgathatóak lesznek.
 
 
Kellemes meglepetés, hogy a Google érezhetően szeretne kicsit a Myspace helyére lépni, így lehetővé teszi, hogy az előadók közvetlenül értékesítsék dalaikat, amennyiben rendelkeznek a szükséges jogokkal. Az egyedi oldalak 25 dollár ellenében lesznek létrehozhatóak, integrálhatóak lesznek a Youtube-al(azaz ott is értékesíthetőek lesznek a zenei tartalmak) a bevételek 70%-a pedig az előadóknál marad!
 
Ami a tartalmat illeti: Úgy tűnik a zeneiparban jártas szakemberek bevonása a projektbe, ha a tervezettnél lassabban is, de kifizetődött és a négy nagy major közül három a kezdetektől licenceli tartalmait, (A Warner Music az egyelten kimaradó) s a legtöbb független kiadóval és aggregátorral is sikerült megállapodni. Papíron mindez jónak tűnhet, azonban ma, amikor gyakorlatilag egyelten magát komolynak gondoló szolgáltatás sem indul el teljes 5-8 millió repertoár nélkül, bizony erősen sebezhetővé teszi a szolgáltatást a lyukas tartalomstruktúra. Mindezen az sem javít, hogy exkluzív tartalmak terén erő a kezdés, idén egy, jövőre pedig hat eleddig kiadatlan Rolling Stones koncert debütál majd a Google Music-on, de a Coldplay, Busta Rhymes, Shakira valamint a Pearl Jam is exkluzív tartalmakat ígér.
 
A fogadtatás finoman fogalmazva is vegyes. A legtöbben azt hozzák fel a Google Music-al szemben, hogy semmi eredeti nincsen benne. Semmi több, mint az Apple vagy éppen az Amazon szolgáltatása. Ez valóban igaz, két dolog azonban megjegyzendő. Egyrészt valamennyi elindult felhő alapú szolgáltatás láthatóan, érezhetően visszafogottabb funkcionalitással indult el. Másrészt a Google mindig is híres volt arról, hogy szolgáltatásai a kezdetekkor alacsony színvonalúak, toldozásra-foldozásra szorultak. A Google Music is roppant messze van még a tökéletestől. Abban az esetben ugyanakkor, hogyha a Google+ integráció valóban működik majd, illetve elkezdenek megjelenni nagy számban a független előadók egyéni oldalai a szolgáltatásban, nos akkor bizony komoly meglepetéseket okozhat. Érdeme lesz rá figyelni!

 

Kifizetődött a Coldplay bátor stratégiája

A zenekedvelők számára egyértelmű, hogyha egy adott zenei szolgáltató megállapodik egy kiadóval , akkor attól kezdve minden tartalma elérhető is lesz. Nagy általánosságban ez igaz is, azonban kivételek mindig voltak és lesznek is. Elsősorban a klasszikusnak számító, , befutott sztárzenekarok, mint a Beatles vagy az ACDC  tehették, tehetik meg tartalmaik digitális forgalmazásának teljes tiltását.
 
A mai zenekarok esetében ugyanakkor ritka jelenség a digitális terjesztés megtiltása, s még ritkább- sőt megkockáztatjuk eleddig példa nélküli- amit a Coldplay elhatározott.  Chris Martinék ugyanis úgy döntöttek, hogy csak, mint fizetős letöltés teszik elérhetővé legújabb albumukat, a Mylo Xyloto-t, az ingyenes, streaming szolgáltatásokon belül nem.   
Az angol együttes tehát szakított a hagyományokkal és nem az ingyenes tartalmak
segítségével   próbálta elősegíteni a fizetős tartalmak megvásárlását, hanem közvetlenül  a fizetős tartalmak megvásárlását ösztökélte, platformtól függetlenül.
 
A stratégia- mert ne legyünk naívak, egy roppant tudatos magatartásról beszélhetünk- természetesen a videókat teljesen külön kezeli, sőt tulajdonképpen a videók adják a digitális marketing magját. Az első, hivatalos videó, a Paradise gyakorlatilag magának az albumnak a promóciós videója, több, konkrétan az album megvásárlása buzdító üzenetet tartalmazott.  A videókból, hirdetésekből érkező látogatók és azok vásárlásai pedig a konverziós mutatók segítségével relatíve jól tervezhetők.
 
A jelek szerint a stratégia- mégha szokatlan is- sikeres és működőképes volt, a Coldplay ugyanis nem csak hogy a letöltési és a slágerlisták élére ugrott, hanem  447 ezer letöltéssel minden idők második legjobb digitális albumletöltési kezdő hetét produkálta, illetve a harmadik legerősebb digitális kezdést tudhatja magáénak az idei évben.
 
Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű stratégia széles körben nem tud majd elterjedni, hiszen csak az igazi megasztárok esetében lehet működőképes. Arra ugyanakkor igenis reális esély van, hogy a jövőben egyre több és több előadó választja majd ezt az utat és helyezi háttérbe a streaming szolgáltatásokat az albummegjelenések során. Hosszú távon ez pedig egészen biztosan ezen szolgáltatások térnyerése ellen hat majd, hiszen a tartalom itt is kiemelkedően fontos, s az újdonságok –főleg a nagyon várt újdonságok- megjelenése létfontosságú(lenne)….

 

süti beállítások módosítása