Tavaly, egy éven keresztül mindenki az európai csodaszolgáltató, a Spotify amerikai piacokon való megjelenését várta. A nagy várakozásnak aztán hatalmas csalódás lett a gége, ennek megfelelően az évé végén már sokkal többen és többször említették a svéd céggel kapcsolatban a megszűnés vagy a felvásárlás lehetőségét, mint az amerikai piacokra való belépést.

1. Az ábra figyelmen kívül hagyta az inflációt
2. Ugyan a világszintű zenefogyasztásról beszél, valójában csak amerikai adatokra alapoz

1. A zeneipar bevételei 64 %-al maradnak el a 90-es években elért, csúcsbevételektől
2. Az iparág bevételei, még a vinyl korszakbeli csúcsokhoz képest is jelentősen, 45%-al maradnak el
3. A CD éra csúcsai alapvetően a vinyl éra csúcsaihoz hasonlóak voltak, bár meghaladták azokat.

A Spotify immáron két, az amerikai piacra is érvényes kiadói szerződéssel rendelkezik, mindez azonban nem jelenti azt, hogy készen állna az indulásra. A két hátralevő kiadó a legnehezebbek közé tartozik. A Universal a világ legnagyobb lemezkiadója mindig egyedi feltételekhez köti tartalmainak felhasználását. A Warner Music, különösen pedig vezetője, Edgar Jr. Bronfman alapvetően az ingyenes streaming és így a Spotify ellenzője. Korábban a vezető nyilatkozataiban odáig merészkedett, hogy nem igazán látja, hol, mennyiben kedveznek a Spotify és a hozzá hasonló szolgáltatások a kalózkodás elleni küzdelemben, ezért nem is látja hosszú távon lehetőségét, hogy a Warner Music tartalmi megjelenjenek az ilyen jellegű szolgáltatásokban.

 A Last.Fm a CBS kezei között az elmúlt évben pontosan azokkal a problémákkal kezdett el küszködni, melyek a nagy, nehezen mozdulni képes cégbirodalmak tulajdonába kerülő kis, mozgékony cégek megtapasztaltak már elégszer.  Mint tavaly év végi írásunkból kiderült, maga a Last.Fm is veszteséges volt az elmúlt években, így alapvetően a tőkeerős tulajdonos ebből a szempontból kifejezetten jól jött a cégnek.

Egyre többen vélekednek úgy, hogy egy második dotcom lufi veszi veheti kezdetét 2011-ben, ami az amúgy be sem fejeződött világgazdasági válsággal párhuzamosan érdekes gazdasági teremtmény (lenne).

 A több, mint egy évig gyakorlatilag eredménytelen próbálkozások után úgy tűnik a Spotify valóban képes volt megtenni azt a bizonyos első fontos lépést a SONY-val való megállapodás révén, s a többi kiadóval eleddig álló tárgyalások hirtelen felgyorsultak, s az amerikai piacra való belépés most jár nem is oly távoli álom.

A megállapodás tervezet pontos részletei egyelőre természetesen még nem ismertek (fogadni mernénk, hogy a hivatalos bejelentés után sem sok minden lesz publikus) de a tárgyalásokhoz közel álló források szerint a svéd cégnek ha nehezen is, de sikerült csökkenteni az EMI-ban is meglevő kételyeket afelől, hogy túl alacsony az ingyenesen, hirdetéssel finanszírozott felhasználók és az előfizetői díjat fizető felhasználók aránya.

2010 ősz folyamán, amikor a Google készülőben lévő zenei szolgáltatásának funkcióiról, illetve a szolgáltatás előtt álló üzleti akadályokról elmélkedtünk, az egyik legkomolyabb problémaként maga a Google, mint keresőszolgáltatás merült fel.

A döntés drámai, sok tekintetben érthetetlen és tolerálhatatlan és hasonlóan mérvű valamint jelentőségű, mint amelyeket a Google anno Kínával kapcsolatban meghozott. A döntés súlyossága ugyanakkor valamit előre jelez. Mégpedig nem mást, mint azt, hogy a Google Music, eredeti funkcionalitással, -azaz a felhasználói tartalmak minden eszközön való meghallgathatóságáának lehetőségével valóban nagyon közeli.