A telekommunikációs cégek számára a más üzletágakba való belépés az egyik fő stratégiai elem, immáron 5-6 éve. Az egyre erősödő verseny a hagyományos piacokon, a vonalas telekommunikáció háttérbe szorulása miatt a telco cégek újabb és újabb piacokon jelentek meg. Ennek keretében hoztak létre internetes tartalomszolgáltató cégeket, ennek keretében léptek, lépnek be a pénzügyi, biztosítási piacokra.

2008-ban, Dániában jelent meg először az a modell, amely a tartalmat-abból is a zeneit- először nem, mint egy értékesíthető tartalmat, hanem, mint marketing eszközt, a lemorzsolódás csökkentésére szolgáló eszközt kezelte. A dán telekommunikációs szolgáltató, a TDC volt az első, amely felismerte, hogy a hirdetésekbe és reklámokba öntött pénzt magára a tartalomra is fordíthatná, s így a tartalmat egyfajta marketing eszközzé válna,válhatna. Történelmi pillanat volt ez, hiszen a tartalomtulajdonosok és a tartalomhoz hozzáférést biztosítók hosszú ideig kimondva-kimondatlanul az ellenkező oldalon álltak- legalábbis a tartalomtulajdonosok véleménye szerint. A végeredmény pedig a világ első olyan zenei szolgáltatása lett, amely a szolgáltató előfizetői számára ingyenesen, korlátlan zeneletöltési lehetőséget biztosított. Sokkal nagyobb visszhangot váltott ki a skandináv piacnál lényegesen nagyobb francia piacon az Orange hasonló lépése, melynek köszönhetően prémium ügyfeleik ingyen, minden más ügyfelük pedig kedvezményes áron tölthetett le zenei tartalmakat.

 

 

A gyümölcsözően alakuló kapcsolatot és szolgáltatásokat a világgazdasági válság egy gyors mozdulattal rántotta a mélybe. A telco cégek- sok más céghez hasonlóan- a marketing költségvetéseket vágták meg elsőként, a lemorzsolódás, az ügyfélszám csökkenés pedig hirtelen kezelhetetlen ténnyé vált, a lakossági kiadások csökkenésével.

 

Elképzelhető, hogy ez a helyzet hosszú távon sem változott volna érdemben, a tartalomiparban az elmúlt 3-5 évben bekövetkezett változások ugyanakkor elkerülhetetlenné tették a status quo megváltozását. Elmosódott ugyanis a határ a szolgáltató, a tartalomtulajdonos és a készülékgyártó cégek között. Részben az egyre nehezebben tartható profitelvárások, részben a tartalom és az eszközök erősödő konvergenciája miatt.

 

A tulajdonos, a magyar Telekom pedig minden oldlrlól megközelítve rá van kényszerítve, hogy belépjen (ismét) erre a piacra. Cikkünk második részében magát a megvalósítást vesszük majd górcső alá és megpróbáljuk eldönteni, lehet-e jövője a zenecenternek!

 

 

A cél egyértelmű: az alkalmazások megjelenésével a zenei tartalom különböző fajtái egy helyen- a Spotify oldalain- kapcsolódhatnak össze. Ha pedig összekapcsolódnak, úgy a Spotify onnantól kezdve már nem csupán egy streaming szolgáltató oldal, hanem egy zenei központ lesz, lehet.

 

Talán a legnagyobb meglepetés, hogy a hajdan szebb napokat látott, de mára gyakorlatilag teljesen marginalizálódott last Fm is saját alkalmazással jelentkezett. A funkcionalitás semmi extrát nem takar, a last.Fm standar funkcionalitása érhető el a Spotify-on belül is. Ami azért valljuk be, kevés egy alkalmazástól.

 

 

Jóval érdekesebb a Rolling Stones magazin alkalmazása, bár technológiailag ez sem túl komplikált. Lényege, hogy a magazinban megjelenő album kritikák, szerzői válogatások elérhetőek a Spotify alkalmazáson belül is.

 

Egy fokkal kevésbé innovatív a Guardian alkalmazása (a mai napig nem, értem, hogy kerültek ők ide..) amely a legfrissebb albumértékeléseket tartalmazza és visszalinkel a Guardian honlapjára.

 

Nem meglepő módon az igazi csemegéket a kevésbé ismert fejlesztők alkalmazásai tartogatják. A Tunewiki az éppen hallgatott dal dalszövegét jeleníti meg a jobb oldali panelban, nagyon jó ötlet!

 

 

A Fuse alkalmazása összekapcsolja a Spotify-on belül hallgatott zenéket a zenei világ híreivel. Nagyon érdekes dolog elolvasni a legfrissebb íreket valakiről, akit éppen hallgatunk, jó ötlet ez is!

 

 

Összességében ugyanakkor látható, nem ez a 11 alkalmazás fogja megváltani a világot. De ez nem is baj.  Jönni fognak majd az igazén kreatív, igazán ötletes alkalmazások is, efelől nincsen kétségünk!

 

Az amerikai piacokra való idén nyári belépéssel végre a megfelelő ellenfelek egy közös pályára kerültek. Így utólag bevallhatjuk, féltettük Daniel Ek cégét. Féltettük, mert amilyen nehezen sikerült a tengerentúli piacokra belépniük, az nem ígért túl sok jót. Az európai piacokon működő, megfontolt terjeszkedés egy ekkora és ennyi szereplővel tarkított piacon nagyon nehezen járható útnak tűnt.

 

Az azóta eltelt közel fél év alapján kijelenthetjük, szakítottak az Európában sikeres megoldásokkal és teljesen új módszerekkel közelítették meg az amerikai piacot. A Facebook-al való stratégiai együttműködés, majd pedig a zenei alkalmazások felé való nyitás mind-mind unortodox (sicc!) , eddig nem látott megoldások a digitális zenei piacon.

 

 

A fejlesztéseknek ezzel nem szakad ugyanakkor vége, ami (a vetélytársak számára) ijesztő bátorságot sugall. Daniek Ek a Párizsi Le web konferencián ugyanis bejelentette a Spotify rádiójának drasztikus megújítását. A megújítás keretében, az eleddig gyakorlatilag észrevehetetlen szolgáltatás nyíltan és egyértelműen a Pandora babérjaira tör. Mindez persze önmagában egy roppant bátor lépés, hiszen a kaliforniai cég legnagyobb erénye a zenei metaadat bázis, amelyet évek alatt építettek fel.

 

A Spotify érthető okokból nem is itt támad, hanem a korlátozások terén. Szemben a Pandora-val a svéd szolgáltató esetében korlátlan számú rádióállomást hozhatunk majd létre, és korlátlan alkalommal léphetünk át a zenefolyamban nekünk nem tetsző dalokon. Előnyösen hangzik? Abszolút mértékben!

 

 

Ugyanakkor nem biztos, hogy mindez elég lesz. A social rádió szolgáltatások esetében ugyanis a legfontosabb érv az, hogy mennyire sikerül a zenefolyamban levő elemeknek az egymáshoz viszonyított kapcsolatát meghatározni. Ez az, amire a Pandora Music Genome projektje az alap, s ez az, amire a Spotify egy másik utat, az Echo Nest nevű startup megoldását választotta. A szoftver mintegy 5 millió dal, 15 milliárd egyedi részét tartalmazza és ezek alapján állít fel kapcsolatot az egyes dalok között.

 

 

Az egészen biztos, hogy a svéd zenei szolgáltató nagyon kemény fába vágta a fejszéjét a social rádiójának elindításával. A Pandora ezen a téren egy nagyon jól bejáratott, robosztus és jól működő alapfunkcionalitással és rendszerrel bír. Az alkalmazások, a core üzletnek tekinthető streaming mellé ezt felvállalni eleve komoly kihívás, ugyanakkor való igaz, az igaz zenei platformmá váláshoz szükséges lépés.

Múlt heti bejelentése után érthető módon a hírek középpontjában a Spotify állt és áll. Az élet azonban a svéd szolgáltatón kívüli világban, azaz a vetélytársaknál sem állt meg. Különösen igaz ez a tőzsdei szereplőkre, mind például a nyár óta a parketten is jelen levő közösségi rádióra, a Pandora-ra és még inkább igaz akkor, hogyha a tőzsdére lépés óta az első  teljes negyedéves jelentésről van szó.

 

A jó hír, hogy a cég harmadik negyedéves pénzügyi adatai az elemzői várakozásoknál pozitívabbak voltak. Az előző évi, 1.8 millió dolláros veszteséget hoz harmadik negyedévvel szemben 2011 hasonló időszakában a rádióadó 638 ezer dollár nyereséget realizált.  

 

Az utolsó negyedévre vonatkozó kilátások ugyanakkor már messze nem ennyire optimisták. A cég előrejelzése szerint, hanem is drasztikus, de mintegy 2-4 millió dollár veszteség várható az év utolsó negyedévében.

 

 

Természetesen az egyes negyedévekre vonatkozó pénzügyi adatok csak egy szeletét képezik egy cég értékének, kilátásainak. Ha a pénzügyi adatoktól némileg elrugaszkodva nézzük a kaliforniai cég fejlődést, roppant mód meggyőző adatokat látunk. Az egy évvel ezelőttihez képest 65%-al több regisztrált felhasználóval rendelkeznek. Regisztráltak száma csak a harmadik negyedévben 4 millióval emelkedett és elérte a 40 milliót a negyedév végére.

 

A kimutatások alapján totálisan uralják az amerikai internetes rádiópiacot,66%-os részesedéssel, s a teljes amerikai rádiós piacon is egyre növekvő, most éppen 4.3 %-os a részesedésük.

 

Az a fajta kettősség tehát, amely a tőzsdére lépése előtti hónapokban jellemezte a céget megmaradt. A növekedési ütem egészen elképesztően brutális, azonban a nyereségesség biztosításával egyelőre azért gondok vannak.

 

Ez pedig a jelenlegi borús világgazdasági kilátások mellett a befektetőket jobban aggasztja, mint a növekedési esélyek. Ha szigorúan a digitális zenei oldalról nézzük a Pandora elmúlt évét és negyedévét, akkor azonban sokkal szebb kép és fényesebb jövő rajzolódik ki előttünk. Sőt, megkockáztatjuk, a Spotify előretörését, illetve a Pandora folyamatos növekedését, valamint a felhő alapú szolgáltatók és szolgáltatások küszködését látva, hogy akár a nem is olyan távoli jövőben éá vehetik hatalmat ezek a szolgáltatások a nagy médiaóriások felhő alapú szolgáltatásaitól….

Szerdán megtartotta a Spotify, a hetek óta beharangozott tájékoztatóját, mely a Spotify új irányairól volt hivatott tájékoztatni a sajtó képviselőit. Utólag azt kell mondanunk, semmi váratlan nem történt, ugyanakkor a Spotify, az API-jának kinyitásával valóban totálisan átrendezheti a digitális zenei palettát.

 

De mielőtt rátérnénk magára az alkalmazásokra, nézzük meg, hogyan is muzsikált a Spotify a Facebook integráció valamint az amerikai piacokon való megjelenés után. Találgatások, becslések többször is napvilágot láttak már, de az esemény volt az első, ahol hivatalos adatokat hallhattak a résztvevők.

 

A Spotify Európában az iTunes tán a lemezkiadók második legfontosabb bevételi forrása. Daniek Ek cége eleddig több, mint 150 millió dollárt fizetett a kiadóknak a tartalmakért. A szolgáltatás hazájában ,Svédországban minden harmadik ember Spotify felhasználó és ennek köszönhetően 25%-al csökkentek az illegális fájletöltések. A Facebook integráció valóban olyan sikeres, mint ahogyan azt a látogatottsági adatok mutatják, szeptember óta 7 millióval nőtt a felhasználók száma.

 

 

És akkor most a Spotify alkalmazás platformról. A platform létrehozásának célja, hogy a Spotify használók számára minél több új funkciót ismertethessenek meg és a zenét valamint a hozzá kapcsolódó tartalmakat valóban egy helyről elérhetővé tegyék. Maga a platform HTML5 Javascript alapú és csak a desktop alkalmazásokon fut majd, mobil eszközökön nem.

 

 

Már az induláskor 22 partner 22 alkalmazása lesz elérhető, azaz Daniek Ek és csapata követi az Apple sikerreceptjét és már az induláskor jó nevű partnerekkel népszerűsíti az új megoldást. Az első körben elérhető partnerek között van a Rolling Stone magazin, a Billboard, a Guardian, a last.Fm, valamint a Pitchfork blog is.

 

A partnerek listájából is kitűnik, mi is lesz, lehet a Spotify alkalmazás platformjának az igaz i jelentősége. Lehetőség lesz segítségével a zenei tartalmak különböző típusait integrálni. Egy helyen tudunk majd olvasni a zenéről, miközben hallgatjuk. Egyszerűen hangzik, de eleddig senkinek nem sikerült még megvalósítania, az Apple-nek sem!Amennyiben a Spotify platformja sikeres lesz- amire azt minden esély megvan- akkor segítségével a svéd cég komoly vetélytársává válhat az Appelnek, akár rövid időn belül is!

A Spotify hetekkel ezelőtt elültette a bogarat az újságírók és a szakma fejében, amikor november 30-ra a Spotify irányváltása címmel. A bejelentés előtt gyorsan számba vennénk, mik a lehetőségek, mit is fog Daniel Ek bejelenteni a helyi idő szerint ma délben New Yorkban kezdődő tájékoztatón.  

 

A legtöbben arra szavaznak /tippelnek, hogy a svéd cég a Facebook sikerében anno olyan nagy sikert betöltő  nyitott, bárki által használható API-t jelent majd be a Spotify is, s ezzel egy időben pár, nagy nevű cég API megoldása is megismerhető lesz.  

 

Kisebb eséllyel, de emellett elképzelhető, hogy a svéd cég bejelenteni, az oly régóta várt, saját download store indítását. Ez teljesen logikus és stratégiailag érthető döntés lenne, hiszen akkor, amikor a svéd cég kimondva is az iTunes babérjaira tör, anakronisztikusan hat, hogy az egyedi letöltések érdekében pont a legnagyobb vetélytárshoz irányítja saját ügyfeleit.

 

Ugyancsak elképzelhető, hogy atz időről időre meg-meg erősödő pletykák valósággá válnak és a Spotify szerződést köt ega nagy telekommunikációs céggel, hogy annak kizárólagos zenei szolgáltatója legyen.

 

 

Ugyancsak elképzelhető, hogy a régóta lebegtetett online jegyvásárlási piacra való belépés szerepel majd az étlapon.

 

A végére hagytuk a legdurvább és azt gondoljuk nullához közeli realitású pletykát, amely szerint a Sptofy és a Facebook egy részvénycserés akció keretében a Facebook gyakorlatilag felvásárolná a Spotify-t.

 

Alig 1 óra és meglátjuk, mi valósul meg mindebből és hogy mit reagál- ha reagál- a Spotify az őt egyre nagyobb számban elhagyó független  kiadók lépésére.  

A héten elindult hivatalosan is az iTunes Match, ezzel pedig teljessé vált az illusztris mezőny a felhő alapú szolgáltatások piacán. Tavasszal, az Amazon felhőalapú szolgáltatásának váratlanszerű elindulásakor még úgy véltük, az időfaktornak komoly szerepe lehet. Az az óta eltelt fél év bebizonyította, egyelőre az időtényező nem, sokkal inkább a szolgáltatások minősége lesz az, ami a három nagy szereplő, az Amazon, a Google valamint az Apple harcát eldöntheti majd.

 

Ebből a szempontból nézve a Google számára létfontosságú lépés a Google Music tegnapi hivatalos elindulása és a béta állapotból való kilépése.

 

 

Ami a funkciókat illeti, ahogyan az várható volt 20 000 dalnyi tárhelyet kap minden felhasználó, azonban ellentétben az Apple szolgáltatásával, itt a dalokat fizikailag is fel kell majd tölteni. Változás, méghozzá pozitív a béta verzióhoz képest, hogy mindez teljesen ingyenes lesz.

 

Hatalmas és régóta fennálló hibát is megold a Google Music indulása: A weben illetve végre az Android Marketen is lehetőség lesz zenét vásárolni. Az egyes dalok a már megszokott 99 centbe kerülnek majd.

 

A Google Music legnagyobb fegyvere egyáltalán nem váratlanul a Google+ integráció. Az egyes felhasználók által feltöltött dalok a köreikben (Circles) levő más felhasználók által szabadon meghallgathatóak lesznek.

 

 

Kellemes meglepetés, hogy a Google érezhetően szeretne kicsit a Myspace helyére lépni, így lehetővé teszi, hogy az előadók közvetlenül értékesítsék dalaikat, amennyiben rendelkeznek a szükséges jogokkal. Az egyedi oldalak 25 dollár ellenében lesznek létrehozhatóak, integrálhatóak lesznek a Youtube-al(azaz ott is értékesíthetőek lesznek a zenei tartalmak) a bevételek 70%-a pedig az előadóknál marad!

 

Ami a tartalmat illeti: Úgy tűnik a zeneiparban jártas szakemberek bevonása a projektbe, ha a tervezettnél lassabban is, de kifizetődött és a négy nagy major közül három a kezdetektől licenceli tartalmait, (A Warner Music az egyelten kimaradó) s a legtöbb független kiadóval és aggregátorral is sikerült megállapodni. Papíron mindez jónak tűnhet, azonban ma, amikor gyakorlatilag egyelten magát komolynak gondoló szolgáltatás sem indul el teljes 5-8 millió repertoár nélkül, bizony erősen sebezhetővé teszi a szolgáltatást a lyukas tartalomstruktúra. Mindezen az sem javít, hogy exkluzív tartalmak terén erő a kezdés, idén egy, jövőre pedig hat eleddig kiadatlan Rolling Stones koncert debütál majd a Google Music-on, de a Coldplay, Busta Rhymes, Shakira valamint a Pearl Jam is exkluzív tartalmakat ígér.

 

A fogadtatás finoman fogalmazva is vegyes. A legtöbben azt hozzák fel a Google Music-al szemben, hogy semmi eredeti nincsen benne. Semmi több, mint az Apple vagy éppen az Amazon szolgáltatása. Ez valóban igaz, két dolog azonban megjegyzendő. Egyrészt valamennyi elindult felhő alapú szolgáltatás láthatóan, érezhetően visszafogottabb funkcionalitással indult el. Másrészt a Google mindig is híres volt arról, hogy szolgáltatásai a kezdetekkor alacsony színvonalúak, toldozásra-foldozásra szorultak. A Google Music is roppant messze van még a tökéletestől. Abban az esetben ugyanakkor, hogyha a Google+ integráció valóban működik majd, illetve elkezdenek megjelenni nagy számban a független előadók egyéni oldalai a szolgáltatásban, nos akkor bizony komoly meglepetéseket okozhat. Érdeme lesz rá figyelni!

A zenekedvelők számára egyértelmű, hogyha egy adott zenei szolgáltató megállapodik egy kiadóval , akkor attól kezdve minden tartalma elérhető is lesz. Nagy általánosságban ez igaz is, azonban kivételek mindig voltak és lesznek is. Elsősorban a klasszikusnak számító, , befutott sztárzenekarok, mint a Beatles vagy az ACDC  tehették, tehetik meg tartalmaik digitális forgalmazásának teljes tiltását.

 

A mai zenekarok esetében ugyanakkor ritka jelenség a digitális terjesztés megtiltása, s még ritkább- sőt megkockáztatjuk eleddig példa nélküli- amit a Coldplay elhatározott.  Chris Martinék ugyanis úgy döntöttek, hogy csak, mint fizetős letöltés teszik elérhetővé legújabb albumukat, a Mylo Xyloto-t, az ingyenes, streaming szolgáltatásokon belül nem.   

Az angol együttes tehát szakított a hagyományokkal és nem az ingyenes tartalmak

segítségével   próbálta elősegíteni a fizetős tartalmak megvásárlását, hanem közvetlenül  a fizetős tartalmak megvásárlását ösztökélte, platformtól függetlenül.

 

A stratégia- mert ne legyünk naívak, egy roppant tudatos magatartásról beszélhetünk- természetesen a videókat teljesen külön kezeli, sőt tulajdonképpen a videók adják a digitális marketing magját. Az első, hivatalos videó, a Paradise gyakorlatilag magának az albumnak a promóciós videója, több, konkrétan az album megvásárlása buzdító üzenetet tartalmazott.  A videókból, hirdetésekből érkező látogatók és azok vásárlásai pedig a konverziós mutatók segítségével relatíve jól tervezhetők.

 

A jelek szerint a stratégia- mégha szokatlan is- sikeres és működőképes volt, a Coldplay ugyanis nem csak hogy a letöltési és a slágerlisták élére ugrott, hanem  447 ezer letöltéssel minden idők második legjobb digitális albumletöltési kezdő hetét produkálta, illetve a harmadik legerősebb digitális kezdést tudhatja magáénak az idei évben.

 

Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű stratégia széles körben nem tud majd elterjedni, hiszen csak az igazi megasztárok esetében lehet működőképes. Arra ugyanakkor igenis reális esély van, hogy a jövőben egyre több és több előadó választja majd ezt az utat és helyezi háttérbe a streaming szolgáltatásokat az albummegjelenések során. Hosszú távon ez pedig egészen biztosan ezen szolgáltatások térnyerése ellen hat majd, hiszen a tartalom itt is kiemelkedően fontos, s az újdonságok –főleg a nagyon várt újdonságok- megjelenése létfontosságú(lenne)….

Pár héttel ezelőtt már-már az Apple-től szokatlan késés okait kezdtük el boncolgatni a blogon, de még mielőtt igazán borús hangulatba kerültünk volna, az Apple a tegnapi napon, az iTunes 10.5.1 release-el együtt elérhető az Apple userek számára is.

 

 

A mai naptól fogva tehát a szerencsés- tengerentúli- felhasználók gyakorlatilag évi 25 dollárért ellenében legalizálhatják zenei tartalmaikat. A beazonosítható tartalmakat fel sem kell tölteni, hanem az Apple összepárosítja a szerverein megtalálható zenei tartalmakkal. Az ismeretlen zenei tartalmakat pedig Mp3 formátumban feltölti. Ha pedig mindez megvan, onnantól kezdve saját zenéinket bárhol, bármikor, bármilyen Apple eszközön hallgathatjuk!

 

Továbbra is hiányzanak a szolgáltatásból ugyanakkor azok a közösségi illetve on demand rád funkciók, melyek segítségével a zenei tartalmak felfedezése, megosztása  illetve a saját zenék közötti határ végre végleg elmosódna. Ez lenne az a szolgáltatás, ami valóban forradalmasíthatná a digitális zenét. Szerintünk. Steve Jobs szerint nem…

 

Ma, be kell vallanunk, a mai állapot szerint gyakorlatilag mindenben tévedtünk. A kiadói üzletággal kapcsolatban nem nagyon lehet új fejleményről beszámolni. Meg nem erősített hírek szerint, a gyakorlatilag egyetlen vásárló jelölt, a SONY  Bertelsmann kész 1.8 milliárd dollárt megadni az üzletért.

 

 

Ellenben a hanglemezkiadó eladásával kapcsolatban minden a feje tetejére állt. Elsőként, a végső győztesnek tekintett Len Blavatnyik és cége, az Access Industries szállt ki a licitből, a hírek szerint ugyanis a cég és a Citigroup elképzelései között túlzottan nagy szakadék volt az árat illetően. Az ajánlattevők-tárgyalópartnerek között  feltűnt ugyanakkor egy a tárgyalásokat korábban már elhagyó kiadó, a Universal Music. Ami alapvetően nem is meglepő és azt gondolom , inkább a Citi által forszírozott újrakezdés, mint a rivális kiadó általi. Len Blavatnyik és cége kiszállása után a bank számára kulcskérdés, hogy találjon valakit, aki számára valódi értéket képvisel a hajdan sokkal szebb napokat látott, de a mai napig roppant értékes előadói portfolióval rendelkező kiadó.  (bár itt kell leszögeznünk, hogy más források szerint az orosz milliárdos továbbra is tárgyalásban áll a bankcsoporttal és még semmi sem dőlt el..

 

Ha pedig mindez nem lenne elég, egyre gyakrabban és egyre több helyről hallani, hogy a Bertelsmann nagy-nagy vetélytársa, a hajdanvolt SONY-BMG „másik-fele” pontosan az erőviszonyok kiegyenlítése érdekében, a Bertelsmann térnyerését ellensúlyozandó a SONY is beszáll a licitbe.

 

Ugyan a Citigroup továbbra sem tartja reálisnak, hogy a két üzletágat egymástól függetlenül értékesítse, a tárgyalások menete egyre inkább ezt vetíti előre. Hogy jó-e ez valakinek?  A Citi-nek biztosan nem, az iparágnak sem, maximum a végső tulajdonosnak. De neki is csak rövid távon is csak (esetleg) az ár miatt…