Messze van még a vezető szereptől a Spotify a tengerentúli piacon

0

2011. november 05. - Pléh Dániel

A földi sugárzású rádiók egyre sanyarúbb sorsáról, valamint az on demand rádiók, azok közül is elsősorban a Pandora drámai ütemű előretöréséről korábbi postjainkban részletesen beszámoltunk.

A Facebook zenei direktívájának elindulásával azok a szolgáltató partnerek, akik lehetőséget kaptak a benne való részvételre, hatalmas lehetőséget kaptak arra, hogy a Pandora után eredjenek.

Ugyancsak beszámoltunk már arról, hogy a Facebook Music indulása azonnal pozitív hatást fejtett ki a Spotify látogatottságára, használatára. Mindez persze nem is meglepő, egy 800 millió regisztrálttal rendelkező közösségi oldal zenei szolgáltatójaként.

A kérdés sokkal inkább az, hogy ezen rövid idő alatt, ami az amerikai piacokra való bevezetése illetve a Facebook Music indulása óta eltelt, meddig jutott a svéd Startup a vetélytársakkal összemérve.

Az igazság az, hogy nem sokra. Amint a lenti ábrán látható is, látogatószámot tekintve a legnépszerűbb az iTunes, közel 20 millió havi látogatóval. Az Apple szolgáltatását alig lemaradva követte a Pandora, 18 millió látogatóval. A két éllovast tisztes távolságból követve (nagyon lemaradva) követi a sokszor eltemetett és rendre újjáéledő Rhapsody 4.5 millió látogatóval, a negyedik helyen található a Spotify, 2.5 millió látogatóval.

A távolság tehát nagy, és az adatokból az tükröződik, hogy a Facebook által támogatva is még hosszú idő kell a Spotify-nak ahhoz, hogy népszerűségben felvegye a versenyt a tengerentúli piac nehézsúlyú versenyzőivel.

Bíztató ugyanakkor, hogy ha csak a streaming szolgáltatások tekintjük, úgy a Daniek Ek és csapata a második helyen áll, nem sokkal lemaradva a Rhapsody mögött. A Facebook-n lehetőséget kapó szolgáltatók versenyét pedig toronymagasan vezeti a svéd szolgáltató!

komment

Végjátékához érkezett az EMI eladása

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. október 29. - Pléh Dániel

A Citibank által még a nyáron meghirdetett tender a hajdan szebb napokat látott EMI tulajdonjogáért a tervek szerint ebben a hónapban érte, éri el következő és egyben befejező fázisát. Az első körben érkezett ajánlatok meglehetősen messze voltak a bank által elképzelttől, így a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy két részben a hanglemezkiadói és a kiadó jogokat külön-külön értékesítik majd.

A második körös ajánlatok beadása után az elemzők egy része szerint a hanglemezkiadói részleg megvásárlására a legjobb esélye a Warner Music-ot tavasszal felvásárló Len Blavatnyiknak van, , s a második forduló eredménye és egyben a végső győztes kihirdetése akár még ezen a héten megtörténhet.

Az elemzők másik csoportja ugyanakkor vitatja mindezt és azt állítja, hogy a második forduló végén csak listavezetők lesznek, a tényleges győztes majd csak a vezető ajánlattevőkkel való sikeres tárgyalás után lesz kihirdethető. A források abban sem értenek egyet, hogy kik állnak, állhatnak az élen a ketté bontott aukcióban. (ez az egy, amiben egyetértenek, nevezetesen, hogy az aukció ketté lett bontva) A kiadói üzletágért folytatott küzdelemben egyes elemzők szerint az Access Industries (UBS AG, Credit Suisse Group, Nomura Holdings valamint a Macquarie Group támogatásával), mások szerint viszont a Warner Music-ot tavasszal felvásárló Len Blavatnyik áll az élen. A kiadói üzletág az EMI Publishingért folytatott küzdelem győztesének a Bertelsmann tűnik, itt alapvetően csak az ár a kérdéses.

Az ár, amely az egyik legsarkalatosabb pontja a tendernek. A Citibank 4 milliárd dollár közeli összeget szeretne a két tranzakció révén. Az eredeti elképzelések alapján a kiadói jogok értek többet, mintegy 1.5 milliárd dollárt, a hanglemezkiadói pedig mintegy 1,.5 milliárd dollárt. Az első valamint a második tenderforduló alapján ugyanakkor a két tétel ajánlott ár közelít egymáshoz. A hanglemezkiadóért kínált összeg magasabb. 1.6-1.7 milliárd dollár, mint amennyit a Citibank tervezett, a kiadói jogokért ajánlott összegek ugyanakkor alacsonyabbak q7.-1.8 milliárd dollár, mint amennyit a bank kapni szeretne. Az igazi probléma ugyanakkor nem is ez, hanem a két tétel együttes valuációja, ami látható, hogy mesze elmarad majd a 4 milliárd dollártól, s inkább a 3.5 milliárdhoz lesz majd közel.

További, hosszú tárgyalásokat vetít előre az a tény, hogy a Citibank elképzelései szerint az esetleges versenyjogi következményeket és korlátozásokat a majdani vevőnek kell(ene) viselnie, ami további kockázatot jelent a potenciális vásárlók számára.Amennyiben a hanglemezkiadó valóban a Warner Music tulajdonosához kerül, úgy minden jel szerint az EMI brand eltűnik majd az amerikai piacokról, európában viszont megmaradhat.

Maga az iparág számára pedig egy hosszú-hosszú folyamat zárul le ezennel. Az EMI és a Warner összeolvadása pénzügyi és gazdasági értelemben közel egy évtizede ismert. A két cég összeolvadásával ugyanis a másik két vezetői hanglemezkiadó a Universal valamint a SONY méretével összemérhető óriás kiadó jöhet létre. Persze nem hagyható figyelmen kívül, hogy az összeolvadás most, egy esetleges második világgazdasági válság hullámain, valamint CD eladások drasztikus csökkenése által megtépázott kiadók között megy végbe.

komment

zene sony warner emi kiadok

Google Music, második nekifutás

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. október 24. - Pléh Dániel

Úgy tűnik,hosszú hónapok lagymatagsága után a Google ismételten felmelegíti zenei próbálkozásait és az egyébként még abszolút nyitott felhő alapú piacon valóban fontos és érdemi lépéseket tesz.

Mint ahogyan arról múlt héti bejegyzésünkben írtunk, a hírek szerint a Google MP3 áruház nyitást fontolhatja a közeli jövőben. Mint már akkor is írtuk, önmagában a Google Music-tól független ilyen szolgáltatás indításának nem nagyon láttuk, látnánk értelmét.Ezt a véleményünket az azóta történtek alá is támasztják, hiszen egyértelművé vált, hogy az Mp3 letöltés, a tervek szerint most már valóban teljes funkcionalitással bíró Google Music egyik funkciója lesz tulajdonképpen.

Maga a koncepció ugyanakkor változott tavasz óta, ennek az oka pedig nem más ,mint a Google nagy közösségi projektje a Google+. A zenei szolgáltatás ebbe épülne bele az által, hogy a Google+ felhasználók egymásnak ajánlhatnak zenéket, melyeket egy alkalommal, teljes terjedelmében meg is lehetne hallgatni, illetve ide integrálódna be a már jelenleg is elérhető és működő felhő alapú Google Music Beta szolgáltatás.

A Google+ erőteljes indulása jelentősen megváltoztatta ugyanakkor a piaci helyzetet, amelybe a Google belevágna a szolgáltatással. A Google+ ugyanis úgy tűnik biztosítani tudná azt a közösségi hátteret ami olyannyira fontossá kezd válni a zenei szolgáltatások sikerében.

A hírek szerint ugyanakkor a kiadói megállapodások- melyek gyakorlatilag tavasszal meghiúsították a teljes funkcionalitású Google Music indulását- jelenleg sem állnak érdemben előrébb, mint akkor.

A tárgyalásokhoz közel álló források szerint a négy nagy kiadó közül a legbiztosabbnak az amúgy ezer sebből vérző EMI részvétele mondható. A Universal és a Google között többfordulós, de eleddig inkább sikertelen, mint sikeres tárgyalások zajlottak. A SONY Music továbbra sem elégedett a Google találati lista szűrésével és azzal, amilyen lépéseket a keresőóriás az illegális tartalmak megosztása ellen tett és tesz. A legtávolabb a megállapodástól a Warner Music áll, amely számára egyszerűen a Google által kidolgozott üzleti modell nem elfogadható. Az Apple-el szemben ugyanis a Google a felhő alapú szolgáltatást és a tárhelyet ingyen kínálja.

A hírek szerint a Google vezetői magas szinten jelezték a lemezkiadók felé, hogy a szolgáltatást 1-2 héten belül minden körülmények között elindítják. A megállapodással nem rendelkező kiadók tartalmait értelemszerűen nem terjesztheti majd a cég a szolgáltatás keretein belül, ami azt jelenti, hogyha ragaszkodnak az induláshoz, úgy nem minden tartalom lesz majd elérhető. Ami ezen a szinten és ilyen erős verseny esetében azt gondoljuk megengedhetetlen lenne.

A helyzet így kissé zavaros. Annyi biztos, hogy a Google nem mondott le arról, hogy belépjen a felhő alapú szolgáltatások piacára és érdemi vetélytársa legyen az Apple-nek. Egyértelmű ugyanakkor, hogy érdemben nem sikerült előrébb jutni a kiadókkal folytatott tárgyalásokban, azaz a helyzet a tavaszihoz képest nem változott. Pontosan ezért szavazunk arra a verzióra, hogy 1-2 héten belül nem fog elindulni teljes funkcionalitással a Google Music továbbra sem, ellenben a Google+ adta hatások kihasználása érdekében egy újabb béta verzió megjelenése elképzelhető. Elképzelhető, de helytelen lépés lenne…

komment

Mp3 boltot nyit a Google?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. október 20. - Pléh Dániel

Tavasszal komoly versenyfutás zajlott három gigantikus médiacég között annak érdekében, hogy a másik (kettő) előtt lépjenek a piacra felhő alapú zenei szolgáltatásukkal. A várakozások hatalmasak voltak, zenekedvelők ezrei reménykedtek abban, hogy végre az ő igényeiket figyelembe vevő szolgáltatás, szolgáltatások jelennek majd meg a piacon.

Időben az Amazon, majd a Google végül pedig az Apple jelent meg a piacon. A funkcionalitás, a szolgáltatás színvonal persze különböző lett, de kijelenthető, hogy s legkevésbé a Google találta el a lehetőségek és az elvárások közötti optimumot.

A tökéletes hármat, ugyanis a felhő alapú szolgáltatás-streaming szolgáltatás-MP3 letöltési lehetőség egyensúlya adja ki. a napokban, a a New York Times által

megszelőztetett pletykák szerint a Google felhő alapú szolgáltatásának, a Google Music Beta-nak az MP3 letöltési lehetőséggel való kibővítését tervezi.

A cél egyértelmű- növelni a kínált funkcionalitást és kényelmi szintet- és nyomás alá helyezni az Apple-t, amennyire csak lehet. Nem szabad ugyanakkor elhallgatnunk azt a tényt, hogy az MP3 áruház nyitása a kisebb ellenállás irányába való haladást jelzi. A zenei tartalmak MP3 formátumban való terjesztése és az ehhez kapcsolód kiadói licencek megszerezése ugyanis napjainkban már rutinfeladatnak számít. A kiadók maguk is leszámoltak a DRM mítoszával, értik és elfogadják az MP3 formátumban való legális zenevásárlási lehetőség fontosságát.

Az igazán fontos kérdés tehát nem az, hogy a Google indít-e és ha igen, mikor MP3 formátumú zenevásárlást biztosító áruházat, hanem az, hogy a tavasz folyamán megszakadt, a felhő alapú szolgáltatás teljes funkcionalitáshoz szükséges tárgyalások folytatódtak-e és ha igen, vezettek-e eredményre. Azaz sikerült-e a Google-nak és a kiadóknak megoldást és biztosítékot találniuk a kiadók két leglényegesebb kifogására, arra, hogy a Google megfelelő mértékű pénzügyi garanciákat nyújtson, illetve mindent megtegyen annak érdekében, hogy a felhő alapú szolgáltatása ne támogassa a kalózkodást.

Ez utóbbi mondat nem teljesen érthető? Ne lepődjön meg senki, ugyanis semmi köze magához a felhő alapú szolgáltatáshoz. Sokkal inkább szól arról, ami a Google és a kiadók több éves vitája, azaz, hogy a Google a találati oldalain ne jelenítsen meg illegális forrásokat.

A magunk részéről komoly összegben mernénk fogadni arra, hogy az igazi oka a kiadók és a Google közötti megállapodás hiányának ez, és nem a pénz. S arra is, hogy az Mp3 áruház nyitásának önmagában értelme és létjogosultsága sem nagyon van.

komment

google apple amazon cloud

Hamarosan világszerte elérhető lesz az iCloud Music?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. október 16. - Pléh Dániel

Az iCloud létrehozása önmagában sem volt egyszerű tartalmi oldalról az Apple számára, erről tavasszal több alkalommal írtunk blogunk oldalain. A felhő alapú szolgáltatások újfajta üzleti logikáját nulláról kellett a kiadókkal megértetni és miután megértették, megegyezni velük a feltételekről.

A felek álláspontjai olyannyira távol voltak (vannak?) egymástól, hogy a végleges iCloud funkcionalitás a tervezettől , de méginkább a sokak által várttól elmarad, több korlátot tartalmaz.

Az elmúlt napokban, hetekben ugyanakkor felerősödtek azok a pletykák, melyek szerint a cég intenzív tárgyalásokat folytat a kiadókkal az Egyesült Államokra megszerzett licencek világméretű kiterjesztéséről, első körben természetesen az olyan nagy piacokon, mint Franciaország, Németország vagy éppen Nagy-Britannia.

Mivel a globális kiterjesztést a reményekkel ellentétben a nem jelentették be a cég Október 4-i rendezvényén, ezért a tényleges kiterjesztés jó eséllyel még hetekre vagy inkább hónapokra van.

Az ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az Apple ilyen hamar globális terjeszkedésben gondolkozik, holott az erősen tartalomorientált szolgáltatásai esetében mindig fokozatosan jelent meg a kisebb, nem amerikai piacokon.

Az iCloud esetében ennek a folyamatnak a drasztikus mértékű felgyorsítása egyértelmű jele annak, hogy a streaming és a felhő alapú szolgáltatások terén sokkal nagyobb és keményebb versenyre kell számítaniuk, mint anno pl. az iTunes indítása kapcsán.

komment

apple zene icloud

Siker és panaszáradat a Spotify Facebook megjelenése kapcsán

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. október 13. - Pléh Dániel

Kis túlzással jelenleg mindené és mindenki a Facebook zenei platformja körül forog. Van aki várja, van aki az általa kínált lehetőséggel próbál élni van aki pedig az újfajta piaci helyzethez próbál alkalmazkodni.

A legnagyobb nyertese a Facebook lépésének minden kétséget kizáróan a Spotify lehet. A svéd szolgáltató nem sokkal a tengerentúli piacokon való megjelenése után a világ legnagyobb közösségi oldalának elsőszámú zenei szolgáltatójává vált.

Az Appdata legfrissebb adatai alapján a Spotify Facebook alkalmazása a Zuckerberg szeptember végi bejelentésének hatására mind a havi, mind a napi aktív használók száma drasztikusan megnövekedett.

Az egyik oldalról tehát teljesen egyértelmű, hogy a Facebook-Spotify kapcsolat nagyon komoly lehetőségeket tartogat mindkét fél, de elsősorban a Spotify számára. A másik oldalról ugyanakkor a Facebook-nak, illetve stratégiai partnereinek nagyon gyorsan megoldást kell találniuk a minden amit a neten olvasunk, hallgatunk megosztható elv alkalmazására, ugyanis a jelek szerint a felhasználók jelentékeny része túlzottan agresszívnak tartja a lépést.

Hiába vélte úgy Mark Zuckerberg és Daniel Ek is, hogy a zene, mint a leginkább közösségi tartalom, bárhol, bármikor megosztható kell legyen, a felhasználók nem így gondolják. Mindez nem is feltétlenül lenne probléma, hogyha a két cég nem alapból úgy szervezte a szolgáltatásokat, hogy azonnal, automatikusan össze kösse a Spotify és a Facebook regisztrációkat, valamint mindenki minden zenei tartalmát megossza. Ez a lépés volt az, ami felhasználók sokaságát háborította fel, valljuk meg joggal.

Átmeneti megoldásként a svédcég megjelent a piacon lejátszójának egy olyan verziójával, ahol átmenetileg letiltható a Facebook-al való összekötés. Fontos hangsúlyozni, átmenetileg! Minden alkalommal ugyanis, amikor újra indul az alkalmazás az összekötés újból jelen lesz és megint le kell átmenetileg tiltani…Még mindig nem túl felhasználó barát,? Nem, nem az, ugyanakkor az is igaz, hogy a permanens letiltás engedélyezése pont attól fosztaná meg a Spotify-t, ami miatt a Facebook fontos számára. A döntés tehát nehéz, de könnyen elképzelhető, hogy a korábban leírtakat megelőzően már az induláskor nagyin komoly a partnerség sikerét meghatározó gonddal került szembe a Spotify.

komment

streaming zene facebook spotify

A Pandora eltörölte zenehallgatási korlátait!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. október 09. - Pléh Dániel

A Facebook zenei platformja tulajdonképpen egy roppant egyszerű lehetőségként is felfogható a benne résztvevő szolgáltatók számára. Egy lehetőség, amivel lehet élni és lehet nem élni. Ahhoz, hogy élni tudjanak vele a legfontosabb lépés, hogy adaptálódjanak hozzá, kihasználják a Facebook adta lehetőségeket. Ezt úgy tűnik azért minden szereplő felismerte, elég ha a MOG változtatásira, vagy a Spotify nyitására gondolunk.

A Facebook zenei platform ilyen vagy olyan formában valamennyi streaming piaci szereplő életét befolyásolja. Akik benne vannak, azok számára azért, mert szolgáltatás üzleti modelljét, funkcionalitását adaptálniuk kell a Facebook adta lehetőségekhez.

Az elmúlt évek tengerentúli csoda cége, a nemrég tőzsdére költözött Pandora nem tétovázott sokáig, szinte a Facebook bejelentésével egy időben új funkciókkal és a szolgáltatás korlátainak további csökkentésével reagált.

A kaliforniai cég az alapoktól gondolta újra szolgáltatását és az egészet újragondolva, HTML5-ben valósította meg. Az újragondolás egyben redesignal is járt. Az új GUI legfeltűnőbb pontja a megnövelt méretű zenelejátszó, amely egy új funkcióval bővült. A Shuffle gomb lenyomására valamennyi létrehozott rádióadómban levő dal közül hallgathatunk meg véletlenszerűen egyet-egyet. A kereső funkció is tovább finomodott. Az autocomplete funkció segítségével könnyebben és gyorsabban találhatóak az előadók és hozhatóak létre a rádióadók. Ugyancsak a zenefelfedezést és az előadók könnyebb megtalálását, megismerését segítik elő a tartalmi fejlesztések, melyeknek köszönhetően az egyes előadókról az eddigieknél jóval részletesebb és több információ lesz látható.

A közösségi médiában való megjelenést segíti elő, hogy minden egyes egyedi rádióállomás egyedi URl-t kap, amely így könnyen linkelhető, hivatkozható más oldalakon is.

S végül, de nem utolsó sorban a cég gyakorlatilag törölte az eddigi felhasználási korlátokat. Mindez azt jelenti, hogy az eddig, havi 40 óra használatban meghatározott plafon eltűnik, bárki, gyakorlatilag korlátlanul használhatja az ingyenes, reklámok által szponzorált verziót.

A funkcionális bővítés, illetve a redesign sok szempontból érett már, hiszen a Pandora gyakorlatilag indulása óta nem változtatott a user interfész-én. Az igazán jelentős lépés ugyanakkor nem is maga a facelift, hanem a technológiai valamint üzleti modellbeli paradigmaváltás. Ezek alapján ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a Pandora egy a mobil platform által vezérelt, hirdetés alapú megoldásban látja a sikert. És bizony az első visszajelzések, illetve az elmúlt 18-24 hónap sikerei alapján úgy tűnik, mindezt jól látja!

komment

Továbbra is fontos a zenék birtoklása

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. október 01. - Pléh Dániel

Az elmúlt hetekben, hónapokban másról sem szólnak a digitális zenei hírek, mint a felhő alapú szolgáltatásokról, a streaming térnyeréséről, a Facebook induló zenei platformjáról valamint a letöltés alapú szolgáltatások haláláról.

Egy a napokban napvilágot látott, augusztusban készült közvéleménykutatás erősen árnyalja a képet ugyanakkor. Az ezer fős mintán készült kutatás azt vizsgálta, mennyire fontos a zenekedvelők számára a zenei tartalmak birtoklása. Ez az a kérdés, ami évekkel ezelőtt a streaming szolgáltatások elleni legfontosabb érv volt – nevezetesen, hogy a zenekedvelők igenis birtokolni akarják a zenei tartalmakat- és ez az az érv, ami az elmúlt 1-2 évben drámaian meggyengülni látszik.

A kutatás a következő eredményeket hozta:

1. A megkérdezettek 91%-a számára fontos, hogy birtokolja azokat a zenéket, amiket kedvel

2. A megkérdezettek 89%-a inkább birtokolni akarja a zenei tartalmat, mint streamelni

3. 79%-uk úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben nem fogja feladni a saját zenei gyűjteményét

4. 86%-a a válaszadóknak azért részesíti előnyben a zenék birtoklását, mert így biztos, hogy nem tűnnek el és bármikor meghallgathatóak

5. A kutatásban résztvevők 76%-a a streaming szolgáltatásokat az ismeretlen zenék megismerésére használja

6. 74%-uk használ streaming szolgáltatásokat, de csak az ingyeneseket. Mindössze 13%-uk veszi igénybe a streaming szolgáltatások prémium, fizetős részét. Ennek a 13%-nak ugyanakkor 84%a rendszeresen vásárol is zenei tartalmakat.

7. A megkérdezettek 39%-a nyilatkozott úgy, hogy igénybe venne egy felhő alapú szolgáltatást saját zenei tartalmainak tárolására.

Mielőtt a streaming szolgáltatást tervezők kardjukba dőlnének, jegyezzük meg gyorsan, hogy a kutatás támogatója az eMusic volt, és élünk a gyanúval, hogy bármely streaming szolgáltató hasonló adatokkal tudna szolgálni a streaming szolgáltatások igénybevételét alátámasztandó.

Figyelmen kívül ugyanakkor semmi esetre sem szabad hagyni a kutatást. Egyértelműen mutatja ugyanis, hogy a potenciális felhasználók körében mind a mai napig erős a zenék birtoklása iránti vágy. Az is egyértelműen látszik, hogy a streaming szolgáltatásokban olyan veszélyeket látnak, melyek valójában nem léteznek (zenék elvesztése), ezeket a létező veszélyeket ugyanakkor nem társítják a felhő alapú szolgáltatásokkal, ahol ezek valóban létező veszélyek. Ugyancsak érdekes, hogy a streaming szolgáltatásokat milyen erőteljes mértékben tartják a bárhol, bármikor való zenehallgatás korlátjának. Ez azt mutatja, hogy ezen szolgáltatások mobil lábát sokkal, sokkal erőteljesebben kell a szolgáltatások üzemeltetőinek kommunikálniuk.

De talán a a legvilágosabban kiderül a kutatásból az az, hogy a letöltés alapú, a streaming valamint felhő alapú szolgáltatások inkább egymás vetélytársai, mint egymástól különálló csoportokat megszólító szolgáltatások. Mindez pedig nagyon rossz hír az üzleti oldal számára, mert gyakorlatilag nem jelent mást, minthogy az eddig a legális zeneletöltés irányába csábított zenekedvelők-internetezők jelentik továbbra is a legális szolgáltatások célcsoportját. és nem vérható, hogy az új típusú szolgáltatások tömegesen változtatnák meg a jelenlegi zenebeszerzési szokásokat..

komment

streaming zene zeneletoltes zenebiznisz

Jön a magyar iTunes!?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. szeptember 28. - Pléh Dániel

Nem először, de lehet, utoljára indult el a pletyka a hamarosan elinduló magyar iTunes-ról. Ezúttal egy lengyel újság, a Rzeczpospolita által megszelőztetett információ adja az alapot. Eszerint 10 európai uniós országban, köztük Lengyelországban, Csehországban és Magyaroszágon indul el hamarosan a világ legsikeresebb zeneáruháza.

A jó hír, hogy minden valószínűség szerint a pletyka sorsa legkésőbb kedden este eldől. Amennyiben ugyanis az Apple az őszi, október 4-én tartandó rendezvényén nem jelenti be, úgy a pletyka realitása gyakorlatilag a nullával lesz egyenlő.

Mellette szól, hogy nem magyar a forrása, ellene szól ugyanakkor, hogy Magyarország mérete és saját valutája miatt annak ellenére sem tűnik jó befektetésnek az Apple számára, hogy a cég, az Európai Unió nyomására, avval közösen többször elkötelezte magát a bolt minél több uniós tagállamban való megnyitására.

Mindazon felül, hogy nagyon örülünk, hogyha valóban így is lesz és végre valóban elérhető lesz itthonról is, legálisan, mindenfajta ügyeskedés nélkül a világ legnagyobb zeneáruháza, kétségeink is vannak. Az egyik maga az ár. A 99 cent a tengerentúli piacokon valóban nagyon közel van az ingyenességhez, a magyar piacon ennek a megfelelője a 199 forintos ár ugyanakkor mintegy kétszerese annak az árnak (99 Ft) amit reálisnak tartanának a magyar internetezők és zenekedvelők. A másik pedig maga az Apple. Ha őszinték akarunk lenni, a pay per track, azaz a tisztán letöltés alapú szolgáltatások ideje lejárt, vagy nagyon lejáróban van. A jövő a streaming illetve a felhő alapú szolgáltatásoké, nem véletlen, hogy maga az Apple is ebbe az irányba mozdult el a nyáron. Ez lesz a slágertermék, ez fogja uralni a kommunikációs üzeneteket, a „régi” iTunes benne a pay per track letöltésekkel pedig a második generációs, szép lassan elhaló termék lesz. Ezt kapjuk meg, ha egyáltalán…

[UPDATE]: Szerda éjjeltől, csütörtök hajnaltól egyre többen jelezték, hogy megjelent a music fül is az iTunesban. A quart gyorsjelentése szerint a magyar előadói kínálat azért még hiányos, de ez biztosan javulni fog. S ugyan a magunk részéről továbbra is kissé szkeptikusak vagyunk azt illetően, hogy a 200 forint körüli ár mennyire lesz vonzó a nagy tömegek számára, abban teljesen osztjuk Kitzinger Dávid véleményét, hogy a magyar digitális zenei piac számára ez egy nagy lökést adhat. Úgyhogy hajrá!

komment

apple itunes zene

Csalódás a Facebook zenei platformja

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

2011. szeptember 27. - Pléh Dániel

Csütörtökön este, a Szilícum- völgy központjában San Francisco-ban megtartotta negyedik, F8 névre keresztelt fejlesztői konferenciáját a Facebook. Ahogyan az várható volt Mark Zuckerberg komoly, a közösségi oldal működését alapjaiban megváltoztató bejelentéseket tett.

Ezek közül az egyik- mintahogyan azt a nyár eleje óta mi magunk is több alkalommal megírtuk- a streaming zenei szolgáltatások szoros integrációja. Sokáig kérdéses volt, milyen mélységű is lesz az integráció. Így, látva az első terveket és a működést, a magunk részéről amellett tennénk le a voksunkat, hogy nem rossz, de lehetne jóval szorosabb is, de nem szaladjunk ennyire a dolgok elébe.

Az integrációt alapját a Facebook új, social graph megoldása jelenti. ez gyakorlatilag a like gomb kiváltása. Segítségével minden aktivitásunk létható lesz, anélkül, hogy like gombokat kellene nyomogatnunk a Facebook-on belül vagy éppen más oldalakon.

Az open graph másik előnye, hogy a jövőben nem lesz szükséges a

Facebook alkalmazásoknak engedélyt kérniük az egyéni üzenőfalakra való íráshoz. A felhasználóknak az első alkalomkor lesz lehetőségük látni és módosítani az adott alkalmazáshoz kapcsolódó jogokat.

A hírfolyamok totális teleszemetelését elkerülendő a social graph az aktivitásokat nem a hírfolyamba, hanem az új Facebook design jobb felső részében levő live feedbe továbbítja majd.

A technikai alapokat tehát a Facebook teremti meg, a meghívott stratégiai partnerek feladata lesz ugyanakkor maguknak az alkalmazásoknak a kialakítása. Meghívást, az előzetese hírekkel némileg ellentmondóan nem csupán három, hanem közel egy tucat zenei szolgáltató kapott. A spotfiy-on kívül a MOG, az RDio, A Vevo. a Rhapsody, a Deezer valamint a Slacker radio is a kiemelt partnerek között kapott helyet. A MOG új verzióján felül eleddig ~~nem érkezett hír arról, hogy mások is módosítottak volna a szolgáltatásukon~~ a Facebook kínálta feltételek miatt.

A Spotify ugyanakkor- mintahogyan az várható volt már a kezdetektől saját alkalmazással lesz jelen a Facebook-on és üzleti modelljét is hozzáigazította az új feltételekhez.

Az alkalmazás segítségével a Spotify-on hallgatott zenék megjelennek majd az adott felhasználó profiloldalán.

A tartalmak a most például a Youtube videók esetében megszokott módon azonnal meghallgathatóak lesznek. Az egyes Facebook felhasználók-amennyiben használják majd a szolgáltatást, az általuk legtöbbet hallgatott dalok,dalmegosztásaik külön láthatóak lesznek. A legfontosabb funkció azonban nem ezek közül kerül ki. A zene, mint tartalom ugyanis a bal oldali menüben külön menüpontot kap majd. Rákattintva pedig az összes ismerős által hallgatott zenei tartalmak listája illetve ezen belül a legnépszerűbbek jelennek majd meg.

Ezek után miért is vagyunk egy kicsit mégis csalódottak? Leginkább azért, mert úgy tűnik a Facebook mégis megijedt. Megijedt a tartalomtulajdnosoktól és az esetleges jogi következményektől. Az eredeti elképzelés alapján ugyani a zenei szolgáltatások jóval integránsabb részét képezték volna a Facebooknak. A gyakorlatban azonban nem ez történt, sajnos. Ezáltal pedig fontos funkciók vesztek el. A legfontosabb talán az, hogy a különböző zenei szolgáltatásokat használó Facebook felhasználók nem lesznek képesek megosztani, meghallgatni egymás a különböző szolgáltatásokban kedvelt dalait, létrehozott playlistjeit stb. Egész egyszerűen a megjelenő linkek csak akkor lesznek kattinthatóak és élőek, hogyha a másik szolgáltatás alkalmazását is felveszi az alkalmazások közé. Nem véletlen tehát, hogy a szolgáltatók sorban jönnek ki a teljesen ingyenes verziókkal. Ellenkező esetben ugyanis a megosztott tartalmak meghallgatásához már előfizetésre is szükség lenne.

Ami megvalósult végül, az egy API jellegű beágyazódás (ami akár évekkel korábban is megvalósítható lett volna) helyett egy valóban a felületbe való beégetés volt a terv. Ennek ellenre, az iLike eltűnése óta ez a leghatározottabb lépés a Facebook oldaláról a zenei tartalmak irányába, ami egy 800 millió felhasználói tábor esetében önmagában is jelentős lépés. Mark Zuckerbergnek abban teljesen igaza van, hogy a zenei tartalmak és a zeneipar számára ez egy sosem látott lehetőség. 800 millió potenciális felhasználó segítségével ugyanis a prémium szolgáltatások előszobájának számító ingyenes szolgáltatások használóinak száma drámaian megnövelhető. Még így ennek a messze nem tökéletes megoldásnak a segítségével is.

komment

zene facebook ingyenzene spotify