Free Music!

Hamarosan világszerte elérhető lesz az iCloud Music?

2011. október 16. - Pléh Dániel

 

Az iCloud létrehozása önmagában sem volt egyszerű tartalmi oldalról az Apple számára, erről tavasszal több alkalommal írtunk blogunk oldalain. A felhő alapú szolgáltatások újfajta üzleti logikáját nulláról kellett a kiadókkal megértetni és miután megértették, megegyezni velük a feltételekről.
 
A felek álláspontjai olyannyira távol voltak (vannak?) egymástól, hogy a végleges iCloud funkcionalitás a tervezettől , de méginkább a sokak által várttól elmarad, több korlátot tartalmaz.
 
Az elmúlt napokban, hetekben ugyanakkor felerősödtek azok a pletykák, melyek szerint a cég intenzív tárgyalásokat folytat a kiadókkal az Egyesült Államokra megszerzett licencek világméretű kiterjesztéséről, első körben természetesen az olyan nagy piacokon, mint Franciaország, Németország vagy éppen Nagy-Britannia.
 
Mivel a globális kiterjesztést a reményekkel ellentétben a nem jelentették be a cég Október 4-i rendezvényén, ezért a tényleges kiterjesztés jó eséllyel még hetekre vagy inkább hónapokra van.  
 
 
Az ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az Apple ilyen hamar globális terjeszkedésben gondolkozik, holott az erősen tartalomorientált szolgáltatásai esetében mindig fokozatosan jelent meg a kisebb, nem amerikai piacokon.
 
Az iCloud esetében ennek a folyamatnak a drasztikus mértékű felgyorsítása egyértelmű jele annak, hogy a streaming és a felhő alapú szolgáltatások terén sokkal nagyobb és keményebb versenyre kell számítaniuk, mint anno pl. az iTunes indítása kapcsán.

 

Siker és panaszáradat a Spotify Facebook megjelenése kapcsán

Kis túlzással jelenleg mindené és mindenki a Facebook zenei platformja körül forog. Van aki várja, van aki az általa kínált lehetőséggel próbál élni van aki pedig az újfajta piaci helyzethez próbál alkalmazkodni.

 
A legnagyobb nyertese a Facebook lépésének minden kétséget kizáróan a Spotify lehet.  A svéd szolgáltató nem sokkal a tengerentúli piacokon való megjelenése után a világ legnagyobb közösségi oldalának elsőszámú zenei szolgáltatójává vált.
 
 Az Appdata legfrissebb adatai alapján a Spotify Facebook alkalmazása a Zuckerberg szeptember végi bejelentésének hatására mind a havi, mind a napi aktív használók száma drasztikusan megnövekedett.
 
 
Az egyik oldalról tehát teljesen egyértelmű, hogy a Facebook-Spotify kapcsolat nagyon komoly lehetőségeket tartogat mindkét fél, de elsősorban a Spotify számára.  A másik oldalról ugyanakkor a Facebook-nak, illetve stratégiai partnereinek nagyon gyorsan megoldást kell találniuk a minden amit a neten olvasunk, hallgatunk megosztható elv alkalmazására, ugyanis a jelek szerint a felhasználók jelentékeny része túlzottan agresszívnak tartja a lépést.   
 
Hiába vélte úgy Mark Zuckerberg és Daniel Ek is, hogy  a zene, mint a leginkább közösségi tartalom, bárhol, bármikor megosztható kell legyen, a felhasználók nem így gondolják.  Mindez nem is feltétlenül lenne probléma, hogyha a két cég nem alapból úgy szervezte a szolgáltatásokat, hogy azonnal, automatikusan  össze kösse a Spotify és a Facebook regisztrációkat, valamint  mindenki minden zenei tartalmát megossza. Ez a lépés volt az, ami felhasználók sokaságát háborította fel, valljuk meg joggal.
 
Átmeneti megoldásként a svédcég megjelent a piacon lejátszójának egy olyan verziójával, ahol átmenetileg letiltható a Facebook-al való összekötés. Fontos hangsúlyozni, átmenetileg! Minden alkalommal ugyanis, amikor újra indul az alkalmazás az összekötés újból jelen lesz és megint le kell átmenetileg tiltani…Még mindig nem túl felhasználó barát,? Nem, nem az, ugyanakkor az is igaz, hogy a permanens letiltás engedélyezése pont attól fosztaná meg a Spotify-t, ami miatt a Facebook fontos számára. A döntés tehát nehéz, de könnyen elképzelhető, hogy a korábban leírtakat megelőzően már az induláskor nagyin komoly a partnerség sikerét meghatározó gonddal került szembe a Spotify.

 

A Pandora eltörölte zenehallgatási korlátait!

 

A Facebook zenei platformja tulajdonképpen egy roppant egyszerű lehetőségként is felfogható a benne résztvevő szolgáltatók számára. Egy lehetőség, amivel lehet élni és lehet nem élni. Ahhoz, hogy élni tudjanak vele a legfontosabb lépés, hogy adaptálódjanak hozzá, kihasználják a Facebook adta lehetőségeket. Ezt úgy tűnik azért minden szereplő felismerte, elég ha a MOG változtatásira, vagy a Spotify nyitására gondolunk.
 
A Facebook zenei platform ilyen vagy olyan formában valamennyi streaming piaci szereplő életét befolyásolja. Akik benne vannak, azok számára azért, mert szolgáltatás üzleti modelljét, funkcionalitását adaptálniuk kell a Facebook adta lehetőségekhez.
 
Az elmúlt évek tengerentúli csoda cége, a nemrég tőzsdére költözött Pandora nem tétovázott sokáig, szinte a Facebook bejelentésével egy időben új funkciókkal és a szolgáltatás korlátainak további csökkentésével reagált.
 
A kaliforniai cég az alapoktól gondolta újra szolgáltatását és az egészet újragondolva, HTML5-ben valósította meg. Az újragondolás egyben redesignal is járt. Az új GUI legfeltűnőbb pontja a megnövelt méretű zenelejátszó, amely egy új funkcióval bővült. A Shuffle gomb lenyomására valamennyi létrehozott rádióadómban levő dal közül hallgathatunk meg véletlenszerűen egyet-egyet. A kereső funkció is tovább finomodott. Az autocomplete funkció segítségével könnyebben és gyorsabban találhatóak az előadók és hozhatóak létre a rádióadók. Ugyancsak a zenefelfedezést és az előadók könnyebb megtalálását, megismerését segítik elő a tartalmi fejlesztések, melyeknek köszönhetően az egyes előadókról az eddigieknél jóval részletesebb és több információ lesz látható.
 
 
A közösségi médiában való megjelenést segíti elő, hogy minden egyes egyedi rádióállomás egyedi URl-t kap, amely így könnyen linkelhető, hivatkozható más oldalakon is.  
S végül, de nem utolsó sorban a cég gyakorlatilag törölte az eddigi felhasználási korlátokat. Mindez azt jelenti, hogy az eddig, havi 40 óra használatban meghatározott plafon eltűnik, bárki, gyakorlatilag korlátlanul használhatja az ingyenes, reklámok által szponzorált verziót.  
 
A funkcionális bővítés, illetve a redesign sok szempontból érett már, hiszen a Pandora gyakorlatilag indulása óta  nem változtatott a user interfész-én. Az igazán jelentős lépés ugyanakkor nem is maga a facelift, hanem a technológiai valamint üzleti modellbeli paradigmaváltás.  Ezek alapján ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a Pandora egy a mobil platform által vezérelt, hirdetés alapú megoldásban látja a sikert. És bizony az első visszajelzések, illetve az elmúlt 18-24 hónap sikerei alapján úgy tűnik, mindezt jól látja!

 

Továbbra is fontos a zenék birtoklása

Az elmúlt hetekben, hónapokban másról sem szólnak a digitális zenei hírek, mint a felhő alapú szolgáltatásokról, a streaming térnyeréséről, a Facebook induló zenei platformjáról valamint a letöltés alapú szolgáltatások haláláról.

 
Egy a napokban napvilágot látott, augusztusban készült közvéleménykutatás erősen árnyalja a képet ugyanakkor. Az ezer fős mintán készült kutatás azt vizsgálta, mennyire fontos a zenekedvelők számára a zenei tartalmak birtoklása. Ez az a kérdés, ami évekkel ezelőtt a streaming szolgáltatások elleni legfontosabb érv volt – nevezetesen, hogy a zenekedvelők igenis birtokolni akarják a zenei tartalmakat- és ez az az érv, ami az elmúlt 1-2 évben drámaian meggyengülni látszik.
 
A kutatás a következő eredményeket hozta:
1.      A megkérdezettek 91%-a számára fontos, hogy birtokolja azokat a zenéket, amiket kedvel
2.      A megkérdezettek 89%-a inkább birtokolni akarja a zenei tartalmat, mint streamelni
3.      79%-uk úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben nem fogja feladni a saját zenei gyűjteményét
4.      86%-a a válaszadóknak azért részesíti előnyben a zenék birtoklását, mert így biztos, hogy nem tűnnek el és bármikor meghallgathatóak
5.      A kutatásban résztvevők 76%-a a streaming szolgáltatásokat az ismeretlen zenék megismerésére használja
6.      74%-uk használ streaming szolgáltatásokat, de csak az ingyeneseket. Mindössze 13%-uk veszi igénybe a streaming szolgáltatások prémium, fizetős részét. Ennek a 13%-nak ugyanakkor 84%a rendszeresen vásárol is zenei tartalmakat.
7.      A megkérdezettek 39%-a nyilatkozott úgy, hogy igénybe venne egy felhő alapú szolgáltatást saját zenei tartalmainak tárolására.
 
Mielőtt a streaming szolgáltatást tervezők kardjukba dőlnének, jegyezzük meg gyorsan, hogy a kutatás támogatója az eMusic volt, és élünk a gyanúval, hogy bármely streaming szolgáltató hasonló adatokkal tudna szolgálni a streaming szolgáltatások igénybevételét alátámasztandó.
 
Figyelmen kívül ugyanakkor semmi esetre sem szabad hagyni a kutatást. Egyértelműen mutatja ugyanis, hogy a potenciális felhasználók körében mind a mai napig erős a zenék birtoklása iránti vágy. Az is egyértelműen látszik, hogy a streaming szolgáltatásokban olyan veszélyeket látnak, melyek valójában nem léteznek (zenék elvesztése), ezeket a létező veszélyeket ugyanakkor nem társítják a felhő alapú szolgáltatásokkal, ahol ezek valóban létező veszélyek. Ugyancsak érdekes, hogy a streaming szolgáltatásokat milyen erőteljes mértékben tartják a bárhol, bármikor való zenehallgatás korlátjának. Ez azt mutatja, hogy ezen szolgáltatások mobil lábát sokkal, sokkal erőteljesebben kell a szolgáltatások üzemeltetőinek kommunikálniuk.
 
De talán a a legvilágosabban kiderül a kutatásból az az, hogy a letöltés alapú, a streaming valamint felhő alapú szolgáltatások inkább egymás vetélytársai, mint egymástól különálló csoportokat megszólító szolgáltatások. Mindez pedig nagyon rossz hír az üzleti oldal számára, mert gyakorlatilag nem jelent mást, minthogy az eddig a legális zeneletöltés irányába csábított zenekedvelők-internetezők jelentik továbbra is a legális szolgáltatások célcsoportját. és nem vérható, hogy az új típusú szolgáltatások tömegesen változtatnák meg a jelenlegi zenebeszerzési szokásokat..

 

Jön a magyar iTunes!?

 Nem először, de lehet, utoljára indult el a pletyka a hamarosan elinduló magyar iTunes-ról. Ezúttal egy lengyel újság, a Rzeczpospolita  által megszelőztetett információ adja az alapot. Eszerint 10 európai uniós országban, köztük Lengyelországban, Csehországban és Magyaroszágon indul el hamarosan  a világ legsikeresebb zeneáruháza.

 
A jó hír, hogy minden valószínűség szerint a pletyka sorsa legkésőbb kedden este eldől. Amennyiben ugyanis az Apple az őszi, október 4-én tartandó rendezvényén nem jelenti be, úgy a pletyka realitása gyakorlatilag a nullával lesz egyenlő.
 
 
 
Mellette szól, hogy nem magyar a forrása, ellene szól ugyanakkor, hogy Magyarország mérete és saját valutája miatt annak ellenére sem  tűnik jó befektetésnek az Apple számára, hogy a cég, az Európai Unió nyomására, avval közösen többször elkötelezte magát a bolt minél több uniós tagállamban való megnyitására.
 
 
Mindazon felül, hogy nagyon örülünk, hogyha valóban így is lesz és végre valóban elérhető lesz itthonról is, legálisan, mindenfajta ügyeskedés nélkül a világ legnagyobb zeneáruháza, kétségeink is vannak. Az egyik maga az ár. A 99 cent a tengerentúli piacokon valóban nagyon közel van az ingyenességhez, a magyar piacon ennek a megfelelője a 199 forintos ár ugyanakkor mintegy kétszerese annak az árnak (99 Ft) amit reálisnak tartanának a magyar internetezők és zenekedvelők. A másik pedig maga az Apple. Ha őszinték akarunk lenni, a pay per track, azaz a tisztán letöltés alapú szolgáltatások ideje lejárt, vagy nagyon lejáróban van.  A jövő a streaming illetve a felhő alapú szolgáltatásoké, nem véletlen, hogy maga az Apple is ebbe az irányba mozdult el a nyáron. Ez lesz a slágertermék, ez fogja uralni a kommunikációs üzeneteket, a „régi” iTunes benne a pay per track letöltésekkel  pedig a második generációs, szép lassan elhaló termék lesz. Ezt kapjuk meg, ha egyáltalán…

 

[UPDATE]: Szerda éjjeltől, csütörtök hajnaltól egyre többen jelezték, hogy megjelent a music fül is az iTunesban. A quart gyorsjelentése szerint a magyar előadói kínálat azért még hiányos, de ez biztosan javulni fog. S ugyan a magunk részéről továbbra is kissé szkeptikusak vagyunk azt illetően, hogy a 200 forint körüli ár mennyire lesz vonzó a nagy tömegek számára, abban teljesen osztjuk Kitzinger Dávid véleményét, hogy a  magyar digitális zenei piac számára ez egy nagy lökést adhat. Úgyhogy hajrá!

 

Csalódás a Facebook zenei platformja

Csütörtökön este, a Szilícum- völgy központjában San Francisco-ban megtartotta negyedik, F8 névre keresztelt fejlesztői konferenciáját a Facebook.  Ahogyan az várható volt Mark Zuckerberg komoly, a közösségi oldal működését alapjaiban megváltoztató bejelentéseket tett.  
 
Ezek közül az egyik- mintahogyan azt a nyár eleje óta mi magunk is több alkalommal megírtuk- a streaming zenei szolgáltatások szoros integrációja. Sokáig kérdéses volt, milyen mélységű is lesz az integráció. Így, látva az első terveket és a működést, a magunk részéről amellett tennénk le a voksunkat, hogy nem rossz, de lehetne jóval szorosabb is, de nem szaladjunk ennyire a dolgok elébe.   
 
Az integrációt alapját a Facebook új, social graph megoldása jelenti. ez gyakorlatilag a like gomb kiváltása. Segítségével minden aktivitásunk létható lesz, anélkül, hogy like gombokat kellene nyomogatnunk a Facebook-on belül vagy éppen más oldalakon.
Az open graph másik előnye, hogy a jövőben nem lesz szükséges a
 
Facebook alkalmazásoknak engedélyt kérniük az egyéni üzenőfalakra való íráshoz. A felhasználóknak az első alkalomkor lesz lehetőségük látni és módosítani az adott alkalmazáshoz kapcsolódó jogokat.
 
A hírfolyamok totális teleszemetelését elkerülendő a social graph az aktivitásokat nem a hírfolyamba, hanem az új Facebook design jobb felső részében levő live feedbe továbbítja majd.
 
A technikai alapokat tehát a Facebook teremti meg, a meghívott stratégiai partnerek feladata lesz ugyanakkor maguknak az alkalmazásoknak a kialakítása. Meghívást, az előzetese hírekkel némileg ellentmondóan nem csupán három, hanem közel egy tucat zenei szolgáltató kapott. A spotfiy-on kívül a MOG, az RDio, A Vevo. a Rhapsody, a Deezer valamint a Slacker radio is a kiemelt partnerek között kapott helyet. A MOG új verzióján felül eleddig nem érkezett hír arról, hogy mások is módosítottak volna a szolgáltatásukon a Facebook kínálta feltételek miatt. 
 
A Spotify ugyanakkor- mintahogyan az várható volt már a kezdetektől saját alkalmazással lesz jelen a Facebook-on és üzleti modelljét is hozzáigazította az új feltételekhez.
Az alkalmazás segítségével a Spotify-on hallgatott zenék megjelennek majd az adott felhasználó profiloldalán.
 
 
A tartalmak a most például a Youtube videók esetében megszokott módon azonnal meghallgathatóak lesznek. Az egyes Facebook felhasználók-amennyiben használják majd a szolgáltatást, az általuk legtöbbet hallgatott dalok,dalmegosztásaik külön láthatóak lesznek. A legfontosabb funkció azonban nem ezek közül kerül ki. A zene, mint tartalom ugyanis a bal oldali menüben külön menüpontot kap majd. Rákattintva pedig az összes ismerős által hallgatott zenei tartalmak listája illetve ezen belül a legnépszerűbbek jelennek majd meg.
 
 
Ezek után miért is vagyunk egy kicsit mégis csalódottak? Leginkább azért, mert úgy tűnik a Facebook mégis megijedt. Megijedt a tartalomtulajdnosoktól és az esetleges jogi következményektől. Az eredeti elképzelés alapján ugyani a zenei szolgáltatások jóval integránsabb részét képezték volna a Facebooknak. A gyakorlatban azonban nem ez történt, sajnos. Ezáltal pedig fontos funkciók vesztek el. A legfontosabb talán az, hogy a különböző zenei szolgáltatásokat használó Facebook felhasználók nem lesznek képesek megosztani, meghallgatni egymás a különböző szolgáltatásokban kedvelt dalait, létrehozott playlistjeit stb. Egész egyszerűen a megjelenő linkek csak akkor lesznek kattinthatóak és  élőek, hogyha a másik szolgáltatás alkalmazását is felveszi az alkalmazások közé. Nem véletlen tehát, hogy a szolgáltatók sorban jönnek ki a teljesen ingyenes verziókkal. Ellenkező esetben ugyanis a megosztott tartalmak meghallgatásához már előfizetésre is szükség lenne.  
 
 
Ami megvalósult végül, az egy API jellegű beágyazódás (ami akár évekkel korábban is megvalósítható lett volna) helyett egy valóban a felületbe való beégetés volt a terv. Ennek ellenre, az iLike eltűnése óta ez a leghatározottabb lépés a Facebook oldaláról a zenei tartalmak irányába, ami egy 800 millió felhasználói tábor esetében önmagában is jelentős lépés.  Mark Zuckerbergnek abban teljesen igaza van, hogy a zenei tartalmak és a zeneipar számára ez egy sosem látott lehetőség. 800 millió potenciális felhasználó segítségével ugyanis a prémium szolgáltatások előszobájának számító ingyenes szolgáltatások használóinak száma drámaian megnövelhető.  Még így ennek a messze nem tökéletes megoldásnak a segítségével is.

 

Facebook-ra optimalizál a MOG!

 

A Spotify amerikai piacokra való belépésével a világ digitális zenei színtereinek leginkább telített, legversengőbb piacára lépett be. Ezzel minden valószínűség szerint a svéd startup vezetősége is tisztában volt, a valóság azonban azt gondoljuk még talán őket is meglepte.
 
Az amerikai zenei piac ugyanis az a piac, ahol egy szolgáltatásról valóban kiderül, szeretik-e. Véletlenül, komoly felhasználói bázis, értékes és érdekes funkciók, teljes tartalom nélkül esélye sincsen senkinek a sikerre. Ami pedig működik, azt azonnal, szemérmetlenül másolják a vetélytársak.
 
Ez utóbbit tapasztalhatta meg saját bőrén a Spotify. A Facebook várhatóan elinduló zenei platform ja és az abban valórészvétel hatalmas kitörési lehetőség azon szolgáltatók számára, akik lehetőséget kaptak minderre. Ugyanakkor- mintahogy azt egy korábbi bejegyzésünkben elemeztük a platform önmagában nem jelent majd sikert. Az, azok a szolgáltatók húzhatnak majd belőle hasznot, akik a Facebook sajátosságait kihasználó szolgáltatással lesznek jelen.
 
Ha ezt a „versenyt” nézzük, akkor abban a mezőnyt magasan a MOG vezeti, legfrissebb fejlesztéseinek köszönhetően. Az egykor egyszerű zenei blogból kifejlődött és általunk nagyon kedvelt szolgáltatás, az eredetileg tisztán előfizetős modellből elmozdul az ingyenes és prémium (fizetős) modell felé. Ez tulajdonképpen a svéd Spotify másolása lenne de mégsem az, ugyanis az ingyenesség nem órákban mérhető a MOG esetében, hanem egy egyfajta felhasználható egyenleg formájában, (mely a Freeplay nevet kapta) amely meghatározott számú dalból áll. Az egyenleg ugyanakkor nem áll vissza az alapszintre, automatikusan minden hónap elején. Értéke és mértéke attól függ, hogy az előző hónapban tulajdonosa mennyire volt aktív a szolgáltatáson belül. Mennyi dalt osztott meg a közösségi oldalakon, mennyi dalt értékelt, hány playlistet hozott létre, meghívott-e újabb felhasználókat a rendszerbe stb. Hol működhet a legjobban egy ilyen jellegű, jutalmazáson alapuló rendszer? Igen, a Facebook-on!
 
 
A vállalkozás feltétlenül érdekes és figyelemreméltó. Az aktivitások jutalmazása több online szolgáltatástípus esetében működött már, kérdés, hogy a zenei tartalmak és szolgáltatások esetében fog-e. 
 
A józan ész és logika azt diktálja,hogy igen. Hiszen a felsorolt aktivitás típusok a zenehallgatás szerves résztét képezik. A zenei tartalmak a legtöbbet megosztott, legnépszerűbb tartalmak a közösségi oldalakon. Jelenleg szinte mindenki videókat oszt meg, hiszen a fizetős szolgáltatásokból való dalmegosztás esetében pont maga a tartalom nem élvezhető, hiszen a szélesebb tömegek elől el van zárva. Ha mindez ingyenes és emellé még a megosztó jutalmat is kap, minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy működjön a közösségi része is a zenei szolgáltatásoknak. És ez az, amin a közeg- azaz a Facebook- hatalmasat tud majd erősíteni.

 

Sikeres lehet-e a Facebook zenei platform?

Ugyan hivatalosan még be sem jelentették, mégis máris komoly vitákat váltott ki a Facebook tervezett zenei platformja. Amely, ha valóban megvalósul gyakorlatilag 750 millió ember számára tenné ingyenesen elérhetővé a webes zenehallgatás élményét. Első hallásra az évtized üzletének hangzik, de lehet, mégsem az.
 
A problémát nem is elsősorban a felhasználók jelentik- bár az utóbbi időben a Facebook több, biztos sikernek hitt szolgáltatása(deals, places) vallott meglepő kudarcot-  minden józan érv amellett szól, hogy az ingyenes szolgáltatást tömegek használják majd.
Az ellenben igenis kérdéses, hogy a lemezkiadók mit szólnak majd a szolgáltatáshoz. A tervezett résztvevő cégeknek ugyan érvényes szerződése van a kiadókkal, az azonban semmilyen formában nem rendelkezik a harmadik platformokon való megjelenésről.
 
Érdekes módon, hosszú távon könnyen elképzelhető, hogy maguk a szolgáltató partnerek számára is kényelmetlenné válik a Facebook-al való együttműködés. Hiszen ha a közösségi oldalon valóban ingyenesen lehet majd igénybevenni a szolgáltatásokat, akkor az a szolgáltatások prémium részét gyengíti majd.   
 
Mark Zuckerberg és cége bevallottan valami hasonló forradalmat szeretne a zeneiparban is elérni, mint ahogyan azt a játékiparban tette. van azonban egy nagy különbség a két iparág között: A zeneipar esetében már létező szolgáltatások megjelenéséről lenne szó, míg a játékipar esetében Facebook-ra optimalizált új szolgáltatások nőtte fel.  A kettő között pedig óriási különbség van. A létező szolgáltatások esetében ugyanis a Facebook-on való megjelenés inkább marketing, mint üzleti vállalkozás.    
 
Önmagában tehát az, hogy a Spotify, a MOG vagy éppen az Rdio megjelenik majd a Facebook-on nem jelent garanciát a sikerre. A sikert és a játékiparhoz hasonló forradalmat az hozhatja meg, hogyha egy a speciális környezet igényeihez  idomuló szolgáltatás alakul ki. Ehhez azonban  elkerülhetetlen a Facebook gyakorlati szerepvállalása is, amitől a korábbi tapasztalatokból kiindulva jogosan  erősen ódzkodnak...
 

Szeptemberben bejelentik a Facbook zenei platformját

 A Facebook, egyre többek szemében már nem csupán egy közösségi oldal, hanem sokkal inkább egy operációs rendszer. Mindez nem titkoltan Mark Zuckerberg-ék hosszútávú célja, azaz, hogy az internetezők a weben töltött idejük minél nagyobb részét töltsék el a Facebook oldalain, miközben tartalmakat osztanak meg egymással, leveleznek  vagy éppen chatelnek egymással.

 
Nem titkolt célja a Facebooknak az is, hogy idővel ebbe a körbe a szórakoztatóipari tartalmakat is bevonja, s ezáltal a játékiparhoz hasonlóan a film valamint a zeneiparban is elindítsa azokat a változásokat, melyek révén a kínált szolgáltatás és a potenciális igénybevevők elvárásai találkozhatnak (végre).
 
A filmipar ráérzett a lehetőségre és egyre bátrabban használja a Facebook-ot. A zenei tartalmak esetében ellenben maga a közösségi oldal is aktív. Ez persze abszolút nem is meglepő, hiszen az iLike anno a Facebook egyik legsikeresebb alkalmazása volt, mígnem a MySpace felvásárolta (így utólag azért felmerül a kérdés, hogy minek..), a 100 legnépszerűbb Facebook oldalból 46-nak valamilyen módon kapcsolata van a zenével.
 
Arról, hogy a Facebook és egy vagy több streaming szolgáltató stratégiai partnerségre lép régóta keringenek hírek. Legutóbb a Spotify Amerikai indulása kapcsán merült fel, hogy a svéd szolgáltató lesz a közösségi oldal kizárólagos zenei szolgáltatója.
 
A szeptember 22-én tartandó F8 fejlesztői konferencia közeledtével ismét felerősödtek a pletykák arról, hogy a Facebook elindítja zenei platformját. A fejlesztéshez ismerők szerint nem maga a Facebook szolgálja majd ki a kéréseket, hanem a partneroldalak. Azok a partner oldalak, melyek listája egyelőre ismeretlen, de a Spotify, MOG, RDio hármas nevét hallani a legtöbbször, más források ugyanakkor biztosak benne, hogy a fent említett három szolgáltató mellett más szolgáltatók számára is nyitva lesz a megjelenés.
 
Mindezek alapján úgy tűnik, a Facebook, a tavasszal illetve nyár elején piacra lépett felhő alapú szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatás bevezetését nem tervezi. Mindez teljesen érthető, hiszen a Facebook sosem akart klasszikus értelemben vett tartalomszolgáltatóvá válni, egyezkedni a tartalomtulajdonosokkal. A tartalom elosztási modellben egyetlen egy dologgal tud és akar részt venni: A 750 millió regisztráltjával. Ha jobban belegondolunk, ez bizony több, mint elég lehet…

 

Lehet, hogy lesz streaming az iTunes Match-ben?

 Steve Jobs- lehet, hogy utolsó publikus megjelenésekor- júniusban   bejelentette az Apple oly régóta várt zenei szolgáltatását, amely célja a letöltés alapú iTunes fokozatos felváltása egy (remélhetőleg) streamelést lehetővé tevő felhő alapú zenei szolgáltatással.

Az indulást szeptemberre ígérték, holnap pedig szeptember van, így a Cupertinoi csapat pontosságát ismerve nem meglepő, hogy elkezdtek kiszivárogni az első screenshotok, értékelések.   
 
A legérdekesebb közülük az IMG (Insanly Mac Genius) videója, amely bizony azt a látszatot kelti, mintha az Itunes-ban már streamelni is lehetne a zenei tartalmakat. Ez az elsőre talán nem is olyan drasztikusnak ható kijelentés óriási előrelépés lenne, hiszen – mintahogyan azt korábban megírtuk- az Apple felhőalapú szolgáltatásának pontosan ennek a funkciónak a hiánya az igazi Achilles-sarka.
 
 
Természetesen abszolút elképzelhető lenne- hogy az Apple a szolgáltatás június bejelentése óta egyezségre tudott jutni a kiadókkal a még nyitott kérdéseket illetően. Tavasszal ugyanis a minél gyorsabb bejelentései kényszer miatt az Apple- persze be nem vallva- némileg félkész terméket jelentett be. Ellentmondana mindennek ugyanakkor az, hogy a nyáron semmilyen kétoldalú tárgyalásokról nem szivárogtak ki információk, a dolog jelentőségénél fogva márpedig   ez egyet jelent azzal, hogy nem is voltak ilyen tárgyalások.
 
Az egész kérdést egy teljesen más és roppant érdekes megvilágításba helyezi az AllThings digital nyomozása. Egyrészt az Apple megkeresésükre megerősítette, hogy ami a videón szerepel, az nem valódi, streaming. Nem az, mivel itt gyakorlatilag a felhasználó által már birtokolt zenei tartalmak streameléséről van szó.
 
Ami talán ennél sokkal fontosabb ugyanakkor, hogy a blog informátorai szerint az Apple nem a kiadói licencek hiánya miatt nem integrálta bele az iTunes Match-be a sokak által olyannyira áhított streaming funkcionalitást. A szükséges licenceket ugyanis a cég tavasszal a sokat emlegetett és egészen elképesztő méretű kiadói minimumgaranciákat garantáló szerződések megkötése során megszerezte. Miért nem használja ki akkor az azok adta lehetőségeket? Két oka is van. Az egyik, hogy a minőségre oly allergiás és rigorózus módon ügyelő cég nem látja biztosítottnak a folyamatos zenehallgatást a telekommunikációs hálózatok oldalán.  A másik ok a cég filozófiájából ereztethető. Az Apple zárt rendszerekben gondolkozik.  Igaz ez a felhő alapú megoldásokra is, ellentétben a Google vagy éppen az Amazon filozófiájával. A zárt rendszer pedig alapvetően azt feltételezi, hogy a készülék tulajdonosok a saját, tökéletes streaming funkcionalitással bíró készülékükön hallgatják a zenét.
 
Úgy tűnik tehát, hogy az Apple nem a kiadókkal való tárgyalások, sokkal inkább stratégia okokból nem jelent meg azzal a szolgáltatással a piacon, melyet mindenki várt. Érdekes helyzet, hiszen ez nem jelent mást, minthogy  csakúgy, mint anno a pay per track letöltések esetében, ezúttal is egy kigondolt ökoszisztémát kell megszokni. Egy ökoszisztémát, ami nagyon sok mindent nem tud majd abból, amit a piac szeretett volna. Ismételten nélkülöz majd szinte minden közösségi elemet. Ellenben gyakorlatilag tökélet minőségben és megbízhatósággal nyújtja majd mindezt.
 

 

süti beállítások módosítása