Ugyan a hivatalos adatokra még várnunk kell , már rendelkezésünkre állnak adatok arról, hogy hogyan is zárta a globális zeneipar az utolsó  normálisan értékelhető évét a koronavírus okozta sokk  előtt.  

A rendelkezésre álló adatok alapján 2019-ben igaz bomba évet zárt a globális zeneipar! A globális zeneipari bevételek  meghaladhatták  a 21 milliárd dollárt, ami 13%-os növekedés az előző évhez képest.

A 21 milliárd dolláros piac  közel harmadát a Universal Music uralja. A második legnagyobb kiadó a független kiadók sokaságának összessége lenne, ha lenne ilyen virtuális kategória. A gyakorlatban ugyanakkor a második helyért  is két major kiadó, Warner Music és a Sony küzdenek, egyelőre az utóbbi vezetésével.

Volumenében tőlük nagyon messze helyezkednek el az ún. DIY ( Do it Yourself ) kiadók, amelyek az előadók számára a normál kiadói modellnél sokkal flexibilisebb módon teszik lehetővé tartalmaik megjelentetését. Növekedését tekintve azonban ez a terület volt a kiadói oldalon a nagybetűs sikersztori, hiszen 32%-ot növekedve, lassan a globális zenei piac 5%-át az ilyen kiadók adják.  

Nézzük meg, mi volt a másik azaz a szolgáltatói oldalon a 2019-es év zárásakor. A Counterpoint Research elemzése alapján a piacvezető nem meglepő módos a svéd Spotify volt, 125 millió előfizetővel, közel dupla annyival, mint az őt követő Apple Music. A harmadik helyre a streaming piac 2020-ra várt fekete lova, az Amazon zárkózott fel, már a 2019-es adatok alapján is  erősen megközelítve az Apple Musicot, így a 2020-as helycsere egyre  valószínűbb a teljes 2019-es adatok alapján. A lista ötödik helyén pedig az a Youtube Music végzett, amelyet ez alapján bátran nevezhetünk a 2019-es év nyertesének.

Messze-messze lemaradva a Spotify-Apple- Amazon triótól, a negyedik helyen  a kínai média óriás, a Tencent zenei szolgáltatása zárt. ( amely kapcsán mindig meg kell említeni, hogy nem is a prémium előfizetőszáma az, amely sokkoló, hanem az aktív fejhasználóinak a száma..)

A 2019-es listánál is érdekesebb  a kutató cég 2020-ra vonatkozó jóslata, melyet már a koronavírus ismeretében és jelenlétében tettek! Az eddigi adatokkal ugyanis erősen szembemenve, a Counteproint elemzői úgy válik, hogy a jelentősen lecsökkent aktivitásunk több streaming  szolgáltatásra való előfizetés és előfizetőt jelent majd, így jóslatuk szerint 2020 év évégén  brutális az előző évek előfizetőszám növekedésének a duplája várható, melynek köszönhetően 450 millió ember fizet majd streaming zenei szolgáltatásokért! Hihető? mai ismereteink alapján nehezen, de persze roppant nehéz megjósolni, hogy ténylegesen milyen hatással is lesz majd az előfizetési hajlandóságra az a poszt- karantén gazdaság, amelyben élnünk kell hónapokat, ne adj’Isten éveket!

A hagyományos rádiózás háttérbe szorulását illetve lehetséges jövőjét végigvevő sorozatunk harmadik,egyben utolsó részéhez éreztünk.

Mini sorozatunk első részében a világ legnagyobb zenei piacát, az Egyesült Államokat vettük górcső alá, míg a második részben a legjelentősebb európai zene piac, a brit volt posztunk alanya.

A tengerentúlon immáron háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtnek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

A Brit szigeteken sem térnek el ettől érdemben a trendek,ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évben brutálisan átalakult az, ahogy a britek zenét fogyasztanak.  Amíg 2015-ben nagyjából egyenlő arányban részesültek a  digitális zenehallgatásból a különböző lehetőségek, miközben legmeghatározóbbnak  a letöltött /megvásárolt zenék hallgatása bizonyult. 2019-re minden úgy alakult át, hogy a zenehallgatás közel felét a streaming szolgáltatások adják, a második helyen pedig  a Podcasting végzett, szoros versenyben maga mögé utasítva  a digitálisan vásárolt zenék hallgatását.  

A tengerentúli illetve a brit piac persze alapvető  fundamentumokban különbözik a magyartól, így attól, hogy ezeken a fejlett piacokon  egyértelműen háttérbe szorulóban van a hagyományos rádiózás, itthon még ne biztos, hogy így kellel ennie. Nézzük meg így van-e?

Az az alaptrend  Magyarországon is maximálisan igaz, hogy a fiatalabb korosztályok érdemben kevesebb rádiót hallgatnak.

Hazánkban az NMHH adatai alapján az 50 év felettiek zenefogyasztásának több,mint 60%-át a szöveges illetve zenét sugárzó rádió teszik ki. A 30 év alattiak esetében ez az érték 45% alatt volt.  Ennél , azaz a konrét adatnál lényegesen aggasztóbb ugyanakkor maga a trend.   A harminc év alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük; és minden negyedik helyett mostanra csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap, azaz számított aktív hallgatónak.

Az, hogy a fiatalok hová vándorolnak a hagyományos rádió hallgatásból  nem nagyon okoz meglepetést:  a digitális megoldások felé!

Platformot tekintve ugyan a rádióhallgatás még mindig túlnyomórészt  önálló rádiókészüléken (64%) történik, illetve nagyon erős az  az autóban való rádió hallgatás is (53%).  A legnagyobb növekedést ellenben a – a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya produkálta- a teljes rádióhallgatói bázisban 11 százalékról 15 százalékra növekedve.  A fiatalok körében még plasztikusabb az átalakulás: a mobiltelefonon rádiózók aránya 26-ról 42 százalékra nőtt, azaz a 29 év alattiak köze fele immáron mobiltelefonon hallgat rádiót!

Mindez természetesen a hagyományos rádiók hallgatottságában is érzékelhető! Jelenleg  heti szinten mintegy 5,5 millió ember hallgat hagyományos rádiószolgáltatásokat, azaz a felnőtt népesség közel 70%-a heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Árnyalja kissé ugyanakkor  mindezt, hogy jelenleg mindössze 4 magyarországi rádió van, amelyet 1 milliónál több ember hallgat, azaz 4 olyan magyarországi rádióadó van, amelynek az elérése meghaladja vagy összemérhető a digitális streaming szolgáltatásokat használók illetve a Youtube-on zenét hallgatók számával. Azaz ha úgy vesszük szépem csendben az őrségváltás márt meg is történt.   

Persze mondhatnánk 5,5 millió ember, azaz a felnőtt népesség 70%-a hallgat rádiót viszonylag rendszeresen, így az őrségváltás még arrébb van. A helyzet azonban ennél árnyaltabb és összetettebb!  Ha ugyanis korcsoportonként nézzük, a rádióhallgatók bázisát az látható, hogy a 15-19 évesek alig hallgatnak rádiót- napi bontásban a rádióhallgatók 10%-át teszik csak ki, és a hallgatói tábort az idősek, a 60 év felettiek dominálják.

A korábban bemutatott két fejlett piacon a streaming szolgáltatásokon felül a podcasting is egyre erősebben és határozottabban von el hallgatókat a hagyományos rádiózás felől. Itthon a podcasting egyelőre még gyerek cipőben jár, így a terjedése- ami az elkövetkezendő években prognosztizálható- tovább növelheti majd a nyomást a hagyományos rádiókon hazánkban is.

DISCLAIMER:  A posztban alapvetően 2018-2019-es adatokat használtunk. Amint lesznek frissebbek, írunk róla!

A koronavírus alapjaiban változtatta meg azt,  ahogyan élünk  és azt is, hogy, mikor, milyen tartalmakat fogyasztunk. A VOD szolgáltatások szárnyalnak,  a streaming zenei szolgáltatások helyzete felemás,  TV társaságok pedig azzal a felemás helyzettel küzdenek, hogy minden eddiginél több idő lenne tv-t nézni, de nincs mit nézzenek az emberek a gyártás leállása miatt…

Egy ilyen speciális helyzetben az egyedi, innovatív megoldások értéke felbecsülhetetlen! Pontosan ezért nagyon érdekes az, amit egy angol influencer ügynökség, a Fanbytes talált ki.   

Az amúgy is nagyon sikeres influenszer kampányairól híres cég ugyanis a brit  országos karantén kezdete előtt összeköltöztette a  12 legnépszerűbb szigetországi Tik-Tok celebet  ( őket hívják Bytesquad – nak) akik aztán ugyanúgy, mint egy valóságshowban különböző feladatokat kapnak. Ami ellenben óriási különbség a hagyományos reality műfajjal szemben az az, hogy  mindezt a Tik-Tok-on lehet követni, a résztvevők saját  profiljain.

Márpedig ez brutális méretű elérést jelent! A 6 legnépszerűbb beköltözőnek 14 millió követője és heti 73 millió posztmegtekintése volt,mielőtt beköltöztek volna a londoni  luxus börtönbe.

A megoldást a fiatalokat elérni kívánó márkák így a nagy zenei kiadók is kedvelik! A népszerű Tik-Tok influenszerek ugyanis tökéletes lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy  a koronavírus miatti amúgy kevés  új  zenei megjelenést promótálják. és a kiadók nincsenek is ezzel egyedül! A What Do You Meme? játékgyártó cég például  esti játékokat támogat.

A formátum egyedi és nyilván nem is könnyen érthető sokak, sokunk számára. Ugyanakkor a Z generáció elérése és tartalomfogyasztási szokásai is annyira mások, hogy bizony az ilyen  innovációk,  programok lehetnek a jó megoldások.

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre rombadöntött és ezalól a zeneipar sem jelent kivételt. ugyanakkor nem minden zeneipar szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben.

Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok jelentik. Minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.  A lemondott koncertek és fesztiválok sora immár június végéig ér, és beleesett a jubileumi, ötvenedik Glastonbury fesztivál is.  ( és szerintünk belefog a Balaton Sound és a Volt is..)

Rajtuk próbál segíteni  a Petőfi Irodalmi Ügynökség, az emberminisztérium Kulturális Államtitkársága és az A38. Részletek tartalomparterünk, a Koncertblog hasábjain!

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően. A rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az.  Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja.

Aki tehát itt át tudja venni a hagyományos rádiók szerepét, az olyan tömeget és olyan hallgatási időt szerezhet magának, ami alapjaiban alakíthatja ,majd át a digitális zenei piacot.  nem véletlen tehát, hogy streaming szolgáltatók, platform és technológiai cégek és perszer maguk az autógyártók is szeretnék a lehető legnagyobb szeletet kihasítani mindebből.  

A céljaik ugyanakkor az egyes szereplőknek azért alapvetően mások:

Független streaming szolgáltatók: ( Spotify, Deezer ) A független streaming szolgáltatók célja, hogy a lehető legtöbb autó típusban, rendszerben jelen legyenek. Számukra az autó tulajdonképpen egy ugyanolyan platform, megjelenési lehetőség,  mint a mobiltelefon.  

Technológiai óriások: Az Apple, a Google  és a többi tech óriás számára pont a platform az a, ami az igazi kihívás és lehetőség. Ők magát az intelligens platformot szeretnék adni. ha mellé saját zenei szolgáltatások is integrálható az már csak a hab a tortán.

Autógyártók: Az autógyártók motivációi némileg mások ebben a helyzetben. Számukra az ilyenfajta technológia újítások is sok tekintetben idegen terepet jelentenek, ezért gyakran szövetkeznek tech cégekkel a megvalósítást illetően.

Ez ugyanakkor hosszabb távon stratégiai hátrányba hozhatja őket, így egyre többen és többen vágnak maguk bele ebbe az izgalmas, érdekes területbe. Ami azért is fontos, mert minél több autógyártó kínál  az új autóhoz  ilyen megoldásokat, annál meredekebb lehet majd az in car streaming terjedése.  

Ezért nagyon fontos lépés az, hogy a BMW az idei évtől kezdve új  autóiba saját streaming platform megoldás helyez majd el,  Connected Music néven. A saját megoldás ebben az esetben cseppet félrevezető lehet, nem arról van ugyanis szó, hogy a BMW saját streaming zenei megoldással állt volna elő. A platform maga létező, jól ismert streaming zenei szolgáltatók- Spotify, Deezer, Napster- szolgáltatásait ötvözi.

Ami különlegessé teszi a BMW platformját az két dolog: az egyik, hogy minden új autóhoz ingyen jár majd, azaz nem kell külön Spotify, Deezer vagy Napster előfizetéssel rendelkeznünk. A másik, hogy a platform az autó saját SIM kártyáját és  internethozzáférését használja, így nem kell a saját, mobil internethozzáférésünket használni és adatkeretünket fogyasztani az autóban való zenehallgatás esetében sem.

Annak érdekében , hogy az adatforgalom a lehető legkisebb legyen a BMW platformja a felhasználói tartalmakat, listákat lokálisan lementi, és azokat   már az autóban elhelyezett merevlemezről játssza le.

A következő terület ahol átveszi uralmat a streaming:az autó

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően.A lényeg talán nem is az, hogy mi, hanem, hogy miért is okozta, okozza azt a...

Persze a platformnak még van hová fejlődnie, elsősorban az elérthető streaming szolgáltatók számát tekintve, de most, jelen pillanatban talán még nem is ez a fő szempont. Az már sokkal inkább, hogy amennyiben egyre több és több autógyártó épít majd intelligens irányítási platformokat, úgy a rádiózás valóban elveszítheti utolsó mentsvárát is!

A 2020-as évre szóló zeneipari jóslataink között az élbolyban szerepelt az,  podcast lesz a 2020-as év buzzword-je jóslatunk.  Ezt  az azóta bekövetkezett sajnálatos események természetesen felülírják ( majd) de ennek ellenére 2020 lehet az igazi áttörés éve a podcasting számára.

Az áttörés elől az első akadály 2019-ben elhárult azzal ,hogy az összes meghatározó streaming zenei szereplő- Apple Music, Deezer, Pandora,  Soundcloud, Spotify – jelen van a podcast piacon ma már.

A következő fontos lépés-és ez az ,amit 2020-ra vártunk-  az a podcasting körüli üzleti modellek  kialakulása és fejlődés, amely aztán maga után vonhatja, hogy az előadók, együttesek, profik- vagy  amatőrök- számára  podcast lehet a jövő formátuma!

A Podcasting lesz a zeneipar felforgatója?

A tavasz egyik meghatározó híre volt, hogy a Spotify komoly erőfeszítéseket tesz és fog tenni annak érdekében, hogy ne csak, mint streaming zenei, hanem mint podcast nagyhatalom is ismertté váljon. Annak, hogy a svéd cég ebbe az irányba mozdult több oka is lehet. Egyrészt egy komoly növekedési...

Ebbe az irányba hatalmas lépés az, amit a podcastba, mint formátumba tavaly  (nem önzetlenül, hanem súlyos anyagi okoktól vezéreltetve)  beleszeretett piacvezető Spotify tett. Amikor tavaly februárban a svéd ég belépett a podcast piacra két terülten kellett, hogy érdemi előrelépést érjen el:

1. analitikai adatok: Azaz, hogy a podcast  kreátorok elemezni tudják, kik, hányszor  mikor hallgatták meg  podcastjukat.
2. Üzleti és hirdetési modell felépítése a podcasting köré

A svéd cég ugyanis saját fejlesztésű,  Streaming Ad Insertion (SAI) névre hallgató megoldással jelent meg , annak érdekében, hogy elősegítse a podcastokban a hirdetések elhelyezhetőségét illetve a podcast hallgatói tábor hirdetői szempontból való elemezhetőségét, illetve mai talán fontosabb egész pontos hirdetési targetálási lehetőségeket.Mindez azért (is) fontos, mert a SAI segítségével mind a két, fentebb említett stratégiai célt  tudja segíteni!

A Spotify lépése azért is fontos, mert a podcast hirdetési piac- koronavírus előtti becslések szerint természetesen- az elkövetkezendő években meredeken növekszik majd.

Ahogyan azt a tengerentúli zenei szokásokat elemző posztunkban  még tavaly le is írtuk. A podcast tartalmak hallgatása az elmúlt években folyamatosan emelkedett. 2019 azonban valóban a podcasting éve volt a tengerentúlon (is) Közel 20%-al nőtt ugyanis a heti szinten podcast tartalmakat hallgatók száma amely, így már elérhette a 144 milliót a piackutató cég becslése alapján.

A hallgatótábor tehát megvolt/megvan és meglesz, kérdés a monetizáció. A PWC globális tanácsadó cég becslése alapján 2 éven belül közel 50%-al növekedhetnek a podcastingból származó hirdetési bevételek, amelyek 20201-ben 8evileg) meghaladhatják majd az 1 milliárd dollárt!

Ebben a növekedésben játszhat majd  nagy szerepet a Spotify új megoldása, és ennek révén lehet a svéd cég meghatározó(bb) szereplő a podcast piacon.

A videó streaming szolgáltatások használata  brutálisan megnőtt, ( a Nielsen előrejelzése szerint 60%-al több mozgóképes tartalmat fogunk fogyasztani ,amíg otthonainkba vagyunk zárva)  olyannyira, hogy az Európai Unióban , már adatforgalmi korlátok bevezetésén gondolkoznak ezen szolgáltatások esetében.

Az audio streaming esetében a helyzet komplexebb, hiszen a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltatások hallgató és felhasználó számát is érinteni kellene…

Két héttel ezelőtt megnéztük, hogyan is  hat a koronavírus a zenei streamingre globálisan, illetve a vírus által- akkor még- leginkább sújtott Olaszországban. Sajnos a terjedés azóta nem állt meg, sőt elérte a világ legjelentősebb zenei piacát is, így itt az ideje, egy újabb pillanatfelvételnek!

Ami a globális helyzetet illeti, azt továbbra is legjobban a Spotify top 200 előadó listáján keresztül tudjuk modellezni.

A jó hír, hogy a múlt héten ha nem is nagy mértékben, de nőtt a meghallgatott Top 200-as előadószám a vezető streaming szolgáltatáson belül. Persze a jó hír értékét erősen csökkenti, hogy ezt megelőzően meredeken, 12%-al estek a streamszámok. és az is enyhíti a jó hír feletti örömünket, hogy ennek ellenére az év harmadik legalacsonyabb   meghallgatásszáma volt mindez.

 Ha országonként kezdjük el vizsgálni a streaming szolgáltatások használatát, akkor Olaszországban meglehetősen szomorú képet látunk. Az olasz Spotify használat immáron 6 hete- azaz a karantén bejelentése óta- folyamatosan csökken, és immáron 40%-al alacsonyabb mint a legmagasabb érték idején volt idén!

És hát sajnos a vírus elérte- mit elérte tombol- immáron a világ legnagyobb zenei piacának számító Egyesült Államokban is.

Az összes streaming szolgáltató adatait ötvöző  becslés alapján az audio streamek száma a tengerentúlon is csökkent, attól a pillanattól kezdve, hogy a vírus okozta korlátozások megjelentek. A videó streamek esetében már érdekesebb a kép, hiszen egy erősebb csökkenést követően ezek immáron növekedésnek indultak.

Összességében még így is erőseb évről beszélhetünk, mint a már így is elképzelhetetlen számokat produkáló 2019-es év volt. A videó streamek brutális 28%-al haladják meg az előző év első  3 hónapjának adatait, míg az audio streamek növekedése is 16%-os volt.

Másfajta de nagyon érdekes információkat szolgáltatott a francia streaming cég, a Deezer.  A koronvírus okozta karantén ugyanis nem csak azt alkotta át, amennyi zenét hallgatunk, hanem azt is, amilyen platformokon tesszük ezt.

Jelentősen megnőtt az otthoni eszközökön hallgatott zenei tartalomfogyasztás- érthető módon, hiszen otthon vagyunk- miközben a mobil zenehallgatás érdemlegesen csökkent. Ugyancsak jelentősen csökkent a különbség a hétköznapok és a hétvége között, a napi maximumok pedig 1-2 órával eltolódtak.

A fundamentális kérdés ezek alapján az, hogy ahogyan lassan visszazökken majd az élet a normális kerékvágásba, akkor visszatérnek-e majd a régi trendek, és ugyanannyi zenét hallgatunk-e majd, és ugyanott, ugyanazokon az eszközökön mint eddig?

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre rombadöntött és ezalól a zeneipar sem jelent kivételt. Hogy hogyan, milyen ütemben kászálódik majd a ki a világ és a zeneipar is ebből, az a mai napig kérdés.

Nyilvánvalóan a érintettek. elsősorban a zenészek, előadók- neheze múlik meg ezt a helyzetet, De hogy pontosan hogyan is, arról ad nagyon jó összefoglalót tartolompartnerünk, a Koncertblog.hu!

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre romba döntött. A lista szomorúan előkelő helyén áll a koncertipar is. Rengeteg turné, fesztivál lett már ,most is lemondva, és mivel az északi féltekén a turnék időpontja alapvetően a május-szeptember időszak, így  a legtöbb turné az idei évre ment a kukába.. sajnos… Ez csak a már most lemondott tengerentúli turnék és fesztiválok esetében 32 millió látogató elvesztését jelenti! További gond, hogy  senki nem tudja, pontosan meddig is  kell majd az  eseményeket mellőzni.. De ha tippelnünk kéne, az igazán nagy stadion koncertek, fesztiválok esetében akár 12-18 hónapig is!

Az élő zenei bevételek kiesése azért is fájdalmas, mert napjaink   streaming audio szolgáltatásai által dominált zeneiparában  az élő zenének egyre fontosabb és fontosabb szerep volt az előadók bevételeiben.

Az, hogy  jelenleg mindenki otthon ül, kényszerből ugyanakkor nem feltétlenül kell, hogy azt jelentse, teljesen megszakadnak az előadók és a rajongók közötti kapcsolatok.  Erre mutatunk most jó példákat, alapvetően a tengerentúlról:

Emma McGann-egy nem túl ismert brit zenész- például azt a megoldást választotta, hogy  élete első tengerentúli turnéja amely elmarad érthető okokból- helyett egy fajta hibrid turnét kínál rajongóinak. Azok, akik megvásárolják ( 23 dolláros áron) a virtuális turnéjegyüket, azok a legjobb ülőhelyeket kapják majd meg a következő turnén, hozzáférést kapnak mér most is elérhető on-demand koncerttartalmakhoz illetve merchandise cikkekhez.  Az énekeső menedzsmentje szerint az így befolyt összegek nagyjából már fedezik is az elmaradó turnét.

Mindehhez persze érdemes hozzátenni, hogy Mcann már eleve a leginnovatívabb  self-made előadók közé tartozott. A YouNow-on illetve Twitch-en közzétett streamjeit összesen, több, mint 11.5 millió alkalommal nézték meg és ennek köszönhetően tudott felépíteni egy 200 ezer főt meghaladó online rajongói bázist. Ez a 200 ezer ember finanszírozta azt az albumát, amely az iTunes TOP20-ba is bekerült

Figyelemreméltó módon amúgy az előadóknak mindehhez egész sok eszköz áll ma már a rendelkezésükre!

A 2016-ban, a texasi Austinban alapított Wave XR például a kiterjesztett valóságot  keveri a live steaming élménnyel és hoz létre így  semmihez sem hasonlítható koncertélményt.

Egyszerűbb, ugyanakkor legalább ennyire hasznos megoldást kínál  a Stage it, ami tulajdonképpen egy fizetős online stream megoldás, azzal a különbséggel, hogy a live stream időpontja, hossza illetve a megtekintéséért fizetendő összeg- mind- mind az előadó által megszabott, és maga a felvétel nem kerül rögzítésre!

És persze ott vannak a már-már hagyományosnak mondható eszközök , mint a Facebook vagy az Instragam Live. Ezeket az eszközöket – monetizációs megoldás- híján azonban elsősorban az igazi megasztárok   veszik igénybe, sokkal inkább promóciós célokkal, mint  turnéik valódi helyettesítéseként…

Az elkövetkezendő hónapok kérdése az lesz, hogy az előadók nagy számban inkább az ingyenes ,de nagy eléréssel bíró megoldásokat részesítik majd előnyben vagy a testreszabható, de  népszerűsítő igénylő start-upokat.  

Az elmúlt bő 2 évben nagyon mélyről egészen magasra jutott fel a berlini underground streaming szolgáltatás, a Soundcloud. 2017 tavaszán abszolút reális lehetőség volt, hogy  közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen. Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

Az elindult pozitív folyamatok kapcsán mindenki azt várta, hogy azok hosszú távon képesek-e megmaradni. A berlini cég most már megismerhető 2018-as érlege alapján azt mondhatjuk, hogy igen!

Az előrejelzéseknek megfelelően 2018-ban a berlini cég árbevétele meghaladta a 100 millió dollárt, mai közel 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Mindezt úgy tudta végrehajtani a Soundcloud, hogy közben a vesztesége nem, hogy nőtt, hanem csökkent,  nem is kevéssel, 36%-al csökkent a veszteség mértéke!

De úgy is fogalmazhatunk, hogy ennél kevesebb veszteséget utoljára 7 évvel ezelőtt „termelt ”a berlini cég. Ez azért is fontos, mert ez egyben azt is jelenti, hogy mióta Soundcloud lekezdett hagyományos streaming szolgáltatásként viselkedni, azóta egyszer sem volt ilyen alacsony a veszteség. Ennek persze éra volt. Melyek közül az egyik csupán, hogy az adminisztrációs költségeket 20%-ot meghaladó mértékben csökkentette az új menedzsment, ami a burkolt megfogalmazása a durva leépítésnek. A berlini cég létszáma 2017-2018 között 307-ről 240-re csökkent ami önmagában igen jelentős karcsúsítás.

A Soundcloud alapvetően nemzetközi cég, irodákkal több országban és városban, az azonban meglepően hat- úgy is, hogy nem először látjuk—hogy mennyire a világ legjelentősebb piacán múlik a berlini cég sikere…

Az előfizetéses- azaz a Soundcloud  prémium termékeiből származó bevételeinek- 64, míg a hirdetési bevételek 89%-a a tengerentúlról származik.

 A növekedés ugyanakkor már nem volt ennyire monoton, ugyanis mind az előfizetési, mind a hirdetési bevételek Európában nőttek jobban, ami azt jelenti, hogy az előfizetési bevételek terén  1-2 éven belül akár egyenlő is lehet a részedése a két földrajzi régiónak.

Más a helyzet a hirdetési bevételekkel , amely esetében  megkérdőjelezhetetlen a tengerentúli túlsúly. Mindez meg is magyarázza azt is, hogy a Soundcloud miért is kötött együttműködési megállapodás a Pandora-val.

Függetlenül a bevételek  földrajzi és szolgáltatások szerinti megoszlásától  2018 olyan év volt a berlini cég életében, mint amilyenben reménykedtek. A hatalmas 2017-es ugrás után  2018 is növekedést hozott, de kisebbet. A cég által megszellőztetett információk alapján 2019  ismét sokkal gyorsabb növekedésről szólhat majd, és egy év múlva könnyen lehet arról írunk majd, hogy a Soundcloud 4 év alatt megnégyszerezte a bevételeit.